Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
A HÁZTETŐN m ntfitfni a msmtratnszern antóbosz- bödekedés Magyarország és Csehszlovákia közölt A Magyarország és Csehszlovákia között feloldott határzárlatot követően a Volán busz vállalat június 11-vel ismét meg- (mdítja Pozsonyba, Rozsnyóira, és Losoncra naponta, Lévára hetenként négyszer, Ranska Bistricára, Galántára hetenként háromszor, Dobsinára hétvégieken és Nyitrára hetenként két. szer közlekedő nemzetközi autó. busz-járatait Június 15-töl újra közlekedik hetenként kétszer a drezda-er- furta nemzetközi autóbuszjárat. CM TI) számos oka van. Ilyen például az ésszerű és igen fejlett gépesítés (90 #/„). Egy farmerre átlag több gépi „lóerő” jut, mint egy ipari munkásra. Döntő és igen magas szintű a villamosítás (98 %). Magas színvonalú a kemizálág (40 millió tonna műtrágya évente; ez legalább 3 dollár jövedelmet biztosít minden, műtrágya vásárlásra fordított dollár után); a szakosítás (azonos kultúrát termeszt például nemcsak egy-egy gazdaság, hanem egy egész körzet, sőt egy egész állam: — „kertállam” „burgonyaállam”, „kukoricaállam”, „búzaövezet”. Gondos szelektálás (a legkedvezőbb növény- és állatfajták kiválogatása és tenyésztése). Az amerikaiak nem véletlenül akarták rábeszélni Micsurint, hogy telepedjen le náluk. Nem szabad megfeledkeznünk az Egyesült Államok igen kedvező klímaövezetéről sem. (A termelőföldek Kijev magasságaitól Délre terülnek el.) Figyelembe kell venni a helyenként ugyan rablógazdálkodássá fajuló, de többnyire kiszámított és átgondolt gazdálkodásit, és a „látástól vakulás- ig” végzett munkáit. Mindez lehetővé teszi Amerika számára, hogy ne csak a belsői szükségletet biztosítsa, hanem felesleget is termeljen a mezőgazda- sági termékekből. Volt idő, amikor a termelésfelesleg zavarólag hatott, mert árcsökkenéssel fenyegetett. A fölösleges búzát ilyenkor elégették, vagy a tengerbe szórták. A harmincas években az állam jövedelemkiegészitést ajánlott fel a farmereknek, ha birtokuk egy részét parlagon hagyják. Most viszont a fogyasztás jelentős növekedésével, valamint a külföldi kereslet emelkedése folytán a földek intenzív kiÖTEN Kőművesek. Bélmegyerre és Vésztőre valók. Az egyik tanácsi építőbrigádban dolgoztak. A nagy árvíz idején. 1970-ben felszedték a sátorfájukat és odébb, álltak. Pontosabban : jelentkeztek a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál és fel is vették őket. Két hónapra Fehér, gyarmatra kerültek. Tizenegy családi ház falait húzták fel. Közben ketten sokallták a munkát: — Ennyit nem dolgozunk — jelentették ki. A többiek megnyugtatták őket: — FCarag nélkül távozhattok. Azok el is mentek máshová. használására ösztönzik a farmereket. Az új módon folyó termelés óriási műszaki és technológiai beruházásokat, a korábbinál körülbelül 7—10-szer többet igényel. Annak a farmerneik, aki korszerűen akar gazdálkodni, minimum 20 ezer, maximum 1 millió dollárt kell tartalékolnia beruházási költségekre. Statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban hozzávetőlegesen hárommillió farm- gazdaság van. Egyharmad részük évente 2 500 dollárnál kevesebbet jövedelmez. A következő harmada körülbelül any- nyit, mint a Millereké- évi tízi- ezer dollárt. Milyen jövő vár tehát rájuk e versengésben? Az elnyomorodott farmerek száz és százezrei adják el évente földjeiket és tömegesen a városokba költöznek. Kiszámították, hogy 1980-ra a farm- gazdaságok száma tizedére csökken. Azt is jósolják, hogy az úgynevezett családi farmok földjeit, ahol gyakran nemzedékeken át dolgoznák a mil-lerek, smithek, brownok és johnsonok, túlnyomórészt a szerencsésebb — és gazdagabb! — szomszéd vásárolja majd fel. Az utóbbi években az agro-businessel az Egyesült Államokban olyan cégek és társaságok is foglalkoznak, amelyeknek semmi közük a földhöz, de van pénzük a „mezőgazdasági futószalagra”. Földműveléssel foglalkozik a többi (között a Boeing repülő- gépgyár, a Kaiser Industrie gépgyár a Getty Oil kőolajmonopólium, valamint az International Telefon and Telegraph. Vajon ismeröseinik, ' Millerek tojásértékesítő körútjai felvehe- tik-e a versenyt ezzel a gépezettel? V. Peszkov B. SzíreLnijíkov Aki képtelen mások nyomorúságát átérezni és nem hajlandó a bajba jutottakon minden erejét megfeszítve segíteni, az ne legyen közöttük — vélekedtek. Fehérgyarmatról visszatérve, maradtak a vállalatnál. Megtalálták a számításukat anyagilag és erkölcsileg egyaránt Igaz, kezdetben volt egy kis nézeteltérésük egyes vezetőkkel. Az történt ugyanis, hogy egy befejezetlen munkánál azt mondták nekik: — Jó lesz az úgy, ahogy van, nem. kell vele annyit bíbelődni ök meg válaszolták: — Megszoktuk, hogy csak ki. fogástalan munka kerül ki a kezünk alól. Tévedhetünk, de hanyagságot nem engedünk meg magunknak. Ebben meg is egyeztek szépen, • Azóta sök víz lefolyt a Szamo. son, a Túron meg a Körösön is. Közben brigáddá alakultak. Felvették Ybl Miklós nevét és Papp Imrét választották meg vezetőül. Kétszer elnyerték a szocialista címet. Másodszor — a tavalyi eredményük alapján. — ezüstjelvényesek lettek. Az elmúlt év szeptemberében kerültek Vésztőre, hogy egy négyszintes épület falait húzzák feL Most ott találkozom velük. Méghozzá a háztetőn, ahol öten a kéményeket építik. Alattunk, a földszinten orvosi rendelőt és néhány üzlethelyiséget, három emeleten pedig 18 lakást alakítanak majd ki. Jöhetnek a villany, és a vízvezetékszerelők. a burkolok, az asztalosok, a festők, mázolok. A tetőről betekintheti az ember az egész községet és körben a nagy rónaságot. Ilyen magas ház még nem épült Vésztőn. Pappéknak is az első önálló nagy munkája, ami — véleményük szerint — igen jól sikerült. Ezt a brigád vezető két dologgal bizonyítja: — Folyamatosan dolgoztunk és amikor a vállalattól kijött valaki ellenőrizni, nem. azt mondta, hogy ez vagy az rossz, hanem: szépen haladnak. Ivanics István ehhez hozzáfűzi: — Amikor a cukrász elront valamit, megeszi a selejtet — ha bírja. Mi a téglát nem esz- szűk meg A selejtet lebontjuk. Ilyenre azonban ennél az építkezésnél egyszer sem volt szűk. 6ég. Forrón süt a nap, szellő sem rezdül, de még ilyen bágyasztó hőségben sincs megállás. Ügy serénykednek mind az öten, mintha versenyeznének egymás, sál. Bámulatos a szívósságuk. Amikor ezt szóvá is teszem, a brigádvezető megjegyzi: — Hát igen, nálunk a munka, idő alatt dolgozni szokás. Nem titkolják, hogy „ráhajtanak” a pénzre. El is éri a havi teljesítményük a 130 százalékot. Alább nem adják. A keresetük így átlagosan 3100— 3500 forint. Néha jutalomban is részesülnek. Például az idén fejenként egyszer 400, egyszer pedig 1000 forintot kaptak. Az utóbbit az éDÍtők napján vették át. Azért járt. mert elsők lettek a szocialista brigádok közötti versenyben. De van valami más is, ami a jó munkái-a sarkallja őket. Er_ ről pedig1 Ivanics István kőműves, aki egyúttal szakszervezeti bizalmi is, így beszél: — Építettük Békésen a Békés megyei Víz. és Csatornamű Vál. lalat raktárát. Túlóra nélkül, időben elkészítettük. És akkor eljött hozzánk Jánk Tivadar, a vállalatunk igazgatója. Gratulált nekünk és mindannyiunkkal kezet fogott. Szívós Sándor is megszólal. — Jánk e'vtárs már mindnyájunkat személyesen ismer. Bizik bennünk. Mi pedig nem hagyjuk a vállalatot, cserben. Bohus András művezető előttük sem titkolva mondja nekem: — Sok brigáddal dolgoztam már együtt, de ilyennel még sohasem. Megbeszéljük: ez a tennivaló. Pappék meg csinálják, ahogy kelL Baka József a vállalattól vtx. nuit be katonának. Amikor tavaly júniusban leszerelt, ebbe a brigádba kérte magát. — Ismertem Imre bácsit, tudtam, hogy nem „tekergők” közé kerülök és jól kereshetek — indokolja az akkori elhatárolását. Nős, van egy 2 éves kislánya, komolyan kell vennie az éietet Tavaly június óta sikerült is anyagilag mindent rendeznie. Nem szorul senkinek a támogatására, sőt már arra gondol, hogy vásárol egy kisebb házat, amit majd megtold. Persze a brigád közreműködésével. Szatmári Lászlónak is segített a brigád az építkezésnél a falakat felhúzni és a tetőt elkészíteni. Néhány nap alatt „megette” az egészet. Ivanics István bíztatja Baka Józsefet: — Szólj és megyünk. — Mi lesz a fizetség —■ kérdezem. — Pálinka,’ lelkesítőnek — mondja Baka József. — Ha megkínál bennünket, rendben van. Harcolunk az alkoholizmus ellen, de ha ránk kényszerítik —. munkaidő után — letesszük a fegyvert — tréfál, kozik Ivanics István. Keresztesi Ferenc segédmunkás. Vésztőn, a cigánysoron lakik. Nagycsaládos. 9 gyermek apja. Tavaly került a vállalathoz és kérte a brigádot, hogy vegyék maguk közé. — Rendben van — mondták neki —, de a feltétel az, hogy dolgozol és nem bujkálsz. Gondolj a gyerekeidre! Ég amióta a brigádban van. nem éhezik a család. Ivanics István derűsen mosolyog. — Pedig Feri olykor-olykor azért bekacsint a „sekrestyébe” is. Megiszik egy üveg sört és indul haza. A súlytalanság álla. potába soha nem kerül. Arra mi is vigyázunk. Alattunk, az út másik oldalán van egy régi épület, melynek magas kéményéről valaki lever, te a gó’yafészket. De most már újat rak rá a gólyapár, ami továbbra is szimbolizálja : ez a bői. csődé. Nemrég átjött onnan az óv«ó néni és egy kis meszet meg homokot kért vakolatjavításhoz. Nem adott a brigád. — Majd megyünk mi és meg. csináljuk. Még a kerítést is rendbe hozzuk — mondták neki. így lettek a bölcsőde patronálok Mert ez is hozzátartozik ahhoz, hogy egy brigád a szocialista címet viselje. Persze a vállalati munka az első. Abban pedig igazán nincs hiba. Célul tűzték: úgy igyekeznek a kőművesmunkával elkészülni, hogy a vállalat december 31. helyett november 7-én adhassa át a háromemeletes épületet. Ha csak rajtuk múlik, ez a célkitűzés bizonyára meg is valósul. A júniusi határ Ha azt mondjuk, ilyen még nem volt a megye határa, mint napjainkban, a valóságról beszélünk. Arról a valóságról, melyet az emberek varázsoltak szorgalmas munkájukkal az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjeire. Gyönyörűek a búzavetések, jó termést mutatnak a kalászosok, a kukorica, a napraforgó szépen fejlődik, a lucerna is bőven termett. Az első' kaszálás már kazalban szárad., jelentős részét lisztnek őrölték. Szépek a kertészeti növények is annak ellenére, hogy helyenként elmaradt a májusi eső. Ahol tehették és nem voltak restek, az öntözőberendezéseket üzemeltették. Búzából kisebb területet öntöztek meg, mint a múlt esztendőben. A kapacitás nagy részét a takarmányt adó te. rületekre összpontosították. Különböző számításokat készítettek, amely alapján a takarmánytermő területek gondozását mindenek elé állították, tekintettel arra, hogy búzából jók a termés- kilátások, takarmánynövényekből viszont a vártnál valamivel gyengébbek. Az állatállomány nagy, annak ellenére, hogy a járvány megtizedelte. A nagyüzemben éppen úgy, mint a háztáji gazdaságban gondoskodni kell a jó takarmányellátásról. Mitől is ilyen szép a határ, amikor eső jóformán alig áztatta? Májusban elmaradt az úgynevezett nevelő eső, a növények mégsem sínylették meg az igen nagy csapadékhiányt, mert a téli nedvességet, azt a keveset, ami volt, jól megvédtek a nagyüzemekben. Már februárban simították a területeket, hogy ne száradhasson ki. Az akkori igyekezet ára most kamatostól térül vissza. A sok-sok műtrágya és növényvédő szer ezért is hasznosulhat kedvezően. Most, hogy csapadékosra változott az időjárás, felélénkült, üdébb, zöld lett minden. Az eddigi száraz periódust most egy viszonylag nedves követi. Nem tudjuk meddig tart, így bizony a kalászosok betakarítására nagyon alaposan kell mindenhol felkészülni. A számításból sehol sem maradhat ki Medárd ajándéka, a néphit szerinti negyvennapos esőzés. A júniusi határt látva, mindenhol bizakodnak. Mégiscsak jóra fordult, jobbra, mint egykét hónappal ezelőtt gazdasági vezetőink remélték. S ez most gondot jelent, gondot a javából, hiszen hektáronként 35—45 mázsa búza betakarítására kell felkészülni kombájnnal, szállítóeszközzel, szárítóval. Az előkészületek jól haladnak, a gépek nagy részét már kijavították. Sajnos az alkatrészhiány akadályozza — különösen az NDK gyártmányú — gépek karbantartását. Ma még nincs késő, lehetne esetleg intézkedni illetékes helyen, hogy a nyári betakarításig minden a legnagyobb rendben lehessen. Kenyerünket jövő újig csak így tudhatjuk biztonságban. Pásztor Béla D. K, A Gyulai Vasipari Szövetkezet eladásra felajánlja Gyula, Blanár L. u. 5. sz. alatti házingatlanát, teltetekkel I Érdeklődni leitet a szövetkezet, Doboza úti központ, járnád reggel 6 h-tőí ebi. 14 h-ig. 175747 IglWUBBBMMBBBBBBBMMMUMWH—WUBBIlBHIIllHBWIBHBUtWWWWl Szerelés az új békéscsabai cserépgyárban Meghatározott ütemben végzik a békéscsabai cserép gyárban a belső szerelési munkálatokat. Képünkön Szász Pál és Kovács János lakatosok a présgépekhez vákuum levegőrendszer szerelését végzik. Fotó: Demény IW»!W8«g8ll8BBBMHI8BawiaiBn»IWBMHlHI—nWlfBBBBBBBBBBBBBWIWBBHmw»* C \
