Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-06 / 130. szám
Nők a gépek mellett Még mérőszobák műszerei előtt, szabászasztaloknál, szerelőszalagoknál. Száz ipari foglalkoztatottból 44 leány vagy asz- szony. Száz munkás közül 42. A szakmunkások esetében százból húsz. A népgazdaság keresőinek 42 százaléka, több mint 2,1 millió fő a nő. A sokat emlegetett nőkérdésnek nemcsak politikai, társadalmi jelentősége van. Hanem gazdasági is, egyenlő súly- lyal. Mert ma már túljutottunk azon, hogy elég munkát adni. A munkával, a munka mellett ezer minden jár még az iparban dolgozó nők hatalmas seregének. I . , A cselekvés rétegei 1970. február 18—f9-i ülésen átfogó határozatot fogadott el a nők helyzetének további javításáról a párt Központi Bizottsága. A X. kongresszuson — 1970 novemberében — Kádár János elvtárs megállapította: „A Központi Bizottság a kérdés nagy társadalmi fontossága és a szocialista fejlődés általános menetére való hatása miatt, különös figyelmet fordít a nők helyzetére.” Minisztertanácsi rendelkezések, ágazati szabályozások sora bizonyította azóta a fokozott törődést. S a legfrissebbet említve: a SZOT elnöksége május 28-án tartott ülésén kimondhatta. hogy a március elsején végrehajtott központi bérintézkedés legnagyobb mértékben a szafcmunkásnők keresetét növelte. A cselekvésnek sok rétege van, s mindegyiknek meghatározott jelentősége. Van, .amit országosan kell megoldani. S még több, amit helyben, a vállalatoknál, az üzemekben. Mert például a vállalati szociálpolitikát nem lehet helyettesíteni semmivel. Eltartottakból keresők Nem árt visszatekinteni. 1949_ ben kétmillió munkaképes korú eltartott nő volt az országban. Ma számuk a hatszázezret is alig haladja meg. Száz ipari foglalkoztatottból 21,5 volt nő 1949-ben, ma 44. A textilruházati iparban a munkások 84, a kézmű- és háziiparban 80, a textiliparban 71. a nyomdaiparban 54, az élelmiszeriparban 50, de még a vegyiparban is 40 százalék a nők aránya. S hogy eloszlassuk a tévhitet, ami szerint a nők csak a „női” iparcsoportokban vannak otthon, írjuk le: a híradás- és vákuumtechnikai ipar minden száz munkásából 57 leány vagy asz- szony. Jó néhány iparterületen tehát a nőkhöz kell igazítani a fejlesztési, technológiai terve- 1 két épp úgy, mint a munkásvédelmet a szociális gondoskodást, azon egyszerű oknál fogva, hogy ők alkotják az ott tevékenykedők többségét. Heti 44 óránál többet ma már csak az iparj munkásnők négy százaléka dolgozik. Jó ez? Természetesen. Ám vegyünk szemügyre egy másik adatot: száz munkásnőből 60 betanított, 21 segédmunkát végez, s csupán 19 érte el a szakmunkásrangot. Rossz ez? Igen. Arra figyelmez. tét, hogy nem lehet, nem szabad a nők helyzetét, a teendőket leegyszerűsítve megítélni. A legfőbb utánpótlás öt év alatt a szocialista iparban 150 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma. Ebből mindössze 30 000 a férfi, a „megmaradó” 120 000 nő! A legfőbb utánpótlást ők adják, s bár a távlati .tervek szerint arányuk az iparban jelentősebben már nem növekszik — ez az úgynevezett tercier ágazatokban, a szolgáltatásokban, a kereskedelemben , az igazgatásban, az egészségügyben, stb. megy végbe —, de számszerűen újabb tízezrek keresik majd kenyerüket gépek mellett. Nem mindegy, mekkora, milyen ízű ez a kenyér. A munkahelynek, a szűkebb közösségnek döntő szerepe van abban, hogy számottevően változik-e a nők helyzete. A műszakok helyes megosztása, a munkaidő alatti szakmai továbbképzés lehetőségének megteremtése, a részmunkaidőben való foglalkoztatás, a nehéz fizikai tevékenységek gépesítése, az egészségtelen munkakörülmények fokozatos fölszámolása. — egy-egy állomás a járt és járandó úton. Ezt „fentről” nehéz elérni, ha „lent” a tettekre hivatottak a vállukat vonják. Kezdve a képzéssel Segédmunkás az élelmiszeriparban dolgozó nők öt ven százaléka; 42 százalékuk betanított munkás, s csak nyolc százalék a szakmunkások aránya. Igaz, a textilruházati iparban ez utóbbi 53 százalékra emelkedett. Területenként tehát nagyok az eltérések, de az ipar egészének csekély szakmunkásnői aránya már a nyolc általános utáni továbbtanulásnál megsejthető. A szakmunkástanulóknak pusztán negyede lány. a gimnáziumot végzettek csak .„végső esetben” adják fejüket szakma elsajátítására. inkább — átmenetként — segéd- és betanított munkát vál. lalncV. Sűrűn, szándékaikkal ellentétben, nem átmeneti időre szól választásuk. Mert vannak teendők — kiváltképpen a szemlélet megvál toztatásában — ezen azaz a lányok. asszonyok oldalán is. Ha már ipar, akkor legyen iroda; az adminisztratív alkalmazottak 78 százaléka nő... Mond ez is valamit. S a baj nem ez, hanem az, hogy nagyobb a becsülete — amint a szakemberek mondják, társadalmi presztízse — a műhelyimokságnak, az anyagkönyvelésnek, bérelszámolásnak, mint a szakmának, a köszörűs- ségnek, esztergályozásnak, mű. szerészségnek. fonásnak, szövésnek, szabásnak. Bér és... Napjainkban már ritkán akad pé’da arra. hogy az egyenlő bér elvét a nők esetében kirí. vóan megsértsék. Kirívóan. Van itt még teendő — például az órabérbesorolási úgynevezett tól-ig határok kihasználásában, hogy ne csak férfiak érjék el a maximumot —, hiszen vizsgálatok szerint a férfiak legalacsonyabb és legmagasabb órabére közötti különbség ötszörös, míg a nőknél csak háromszoros... Ahogy az ágazatok közötti bérkülönbségek is vizsgálatra szorulnak, majd — az ország teherbíró képességének megfelelően — változtatásra. Központi és helyi teendők ötvözete szilárdítja és hosszabbítja azt az utat. amely az ipari munkásnők jobb helyzetéhez, megbecsüléséhez vezet. Ám nagy hiba lenne úgy vélni, hogy ahol igazságosan megfizetik a nők munkáját, ott már megtettek mindent. A kötelességek közül is csupán egyet hajtottak végre. A többi még ott sorakozik, a kötelességeken túli, de szükség- szerű cselekedetekről nem beszélve. Mészáros Ottó Á (ornapark dicsérete Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy tavaly Romantika cím alatt arról írtunk lapunk hasábjain, hogy tornaparkot kellene létesíteni Pósteleken. Néhány héttel később beszámoltunk arról, hogy a Megyei Egészségnevelési Csoport öt évre bérbe vette a körülbelül húsz hold nagyságú parkot és tervet készített a szabadtéri tornapark kialakításáról. Sokan hittük iá meg nem is, hogy lesz ebből valami. Eltelt egy év és elkészült a tornapark! A vállalatok, üzemek szocialista brigádjai tíz állomáshelyet építettek. A rajthelyen egy tábla iközlj a bemelegítő gimnasztikái gyakorlatokat, aztán egy homokgödör, majd gerenda következik a romkastély homlokzatával szemben, a kökénybokortól félkarélyban övezett kis tisztáson. A gerendagyakorlat után pad, bordásfal, mászólétra kínálja magát, melyeken a legtöbb izomerőt igénylő mozgások végezhetőik. A nagy tisztásra vezető út bal oldalán, a régi franciakért és a tisztás közötti részen van az ötödik állomás. Itt pihentető ügyességi és egyensúlygyakorlatok következnek. A nyírfacsoportnál beépített nyújtón a kar és a felsőtörzs izomzatát erősíthetjük, majd ismét pihentető, izomlazító mozgás következik és pár percre kifújhatjuk magunkat a vörösfenyők alatt. A tisztás keleti szélén hinta, libikóka és mászórúd, az utolsó állomásokon tollaslabda- és kosárlabda-pálya várja a torna- park hétvégi vendégeit. A televízió Hét című műsorában megyénk ezért az új létesítményért országos elismerést kapott. A városi ember végre mifelénk is kimozdulhat már a kőfalak mellől. A szabad levegőn rendelkezésre álló tornaszereken megmozgathatja fáradt izmait. Az elmúlt vasárnapon Póstelek festői környezetét sok kis és nagy kempingsátor színezte. Az igen ötletesen kialakított Kakukk-bárban volt. sör és ebédelni is lehetett. Szólt a zene. repült a tollaslabda, 'gurult a foci. Csak a forrás vize akart elapadni, pedig vödrökkel, kantával és szomjas torokkal álljak hosszú sort előtte a derék „tor- nárok”. Feltétlenül kutat kellene fúrni, mert vasárnaponként mind többen keresik majd fel Póstele. két. Ha lenne egy bővizű kút, zuhanyozót és megfelelő egészség- ügyi létesítményt is lehetne ott építeni. A társadalmi összefogás ezúttal sem hiányzik majd. A tornapark megálmodói, megalkotói és használói dicsére, tét érdemelnek. Nemcsak szép amit alkottak, kellemes amit csináltak, de társadalmilag is komoly értéke van: Szemlélet és jeliemformáló, életformát alakító a pósteleki létesítmény. Olyan folyamatot indít el, amely szerves része lesz hétköznapi életünknek, a szocialista jövőnek. Réthy István A legkisebb pósteleki vendég mikrofonja előtt. a televízió „Hét* műsorának (Fotó: Szák—Kocsis) HASZNÁLT SZEMÉLYAÜTÖJÁT MEGVESZI A c;s * vétel»elad3$»biHH«áityí értékesítés» ■ magánosoknak és közülieknek a MERKÚR telepem Szeged, Vásárhelyi Pál a. 4. Debrecen. Balmazújvárosi út 3. Nyitva* 8-tól 15 óráig, szombaton 8-től 12,30 óráig KÉT ÉV NYOLC HÓNAI»-A&>Aeofa+y9. Igazság szerint ezt szerette vol_ na elmondani neki. érezte azon. ban. sőt tudta, hogy a'akadna az első mondatnál, elidegeníte- né magától a fiút. akkor is. ha történetesen a saját életével példálózna, mit adott volna érte, ha egyszer, csak egyetlen Pillanatra érezte volna azt, amit Kés az anyja iránt, az öccsei iránt érez! Erősebb lett volna, holtbizonyos, s nem került,' süllyedt vo'na ide, ahol minden, nap egyforma és úgy néznek rájuk a felügyelők, mintha gyilkosok lennének, mint. akik. be bármikor bárki belerúghat büntetlenül, s nekik egy szavuk se lehet, s ez így igaz, nincs, nincs szavuk, nincs életük, olyan útra léptek, amely sehová se vezet, jó lenne erről az útról visszatalálni, ha az o’yan könnyen menne! Elfogyott a munka, estére járt az idő. A nap lement, következett a tisztálkodás a vacsoraidő. a percekre beosztott esti foglalatosság ideje, amihez vagy hozzászokik az ember, vagy be. leőrül. de azzal is mit ér, jobb, ha a fejét lehajtja, qgszeszorít- ja a száját, de úgy, hogy a foga ne csikorogjon, mert az már gyanús, vagy az lehet. Kapelláró este. lefekvés előtt kiment a mosdóba, dolgát végezvén, már kifelé indult, amikor a helyiségben az egyetlen villanyégő hirtelen elaludt. Egy pillanatig arra gondolt, az égő éghetett ki, de aztán oldalról valaki eléje ugrott, megfogta nyakán a zubbonyt, hogy elakadt a lélegzete. — Szóval, te kiröhögöd az emlékeimet, te röhögsz rajtam Hosszúbajusz — hallotta Bika hangját, s körülötte a mocor- gásból azt is észrevette, hogy Bika nincs egyedül. A sötétben árnyalakok mozogtak, lefogták, hogy moccanni se tudott, valaki letépte róla a felsőruhát, borzongás futott végig rajta, majd a bal vállánál gyors egymásutánban finom tűszúrásokat érzett, fájdalmánál a meglepetés volt nagyobb, kiabálni azonban nem mert, annyit ugyanis megtanult már az itteni élet szabályaiból, hogy ez az, amit semmiképpen nem szabad, pokollá válik az élete, ha támadóit kiadja, ellene fordul az is, akit eddig a barátjának tartott. Megfordult maga körül, minden erejét ebbe a villámgyors mozdulatba sűrítve, támadói egyikét ily módon a falhoz préselve, lábával egyúttal teljes erőből Bika felé rúgott, épp a térdén találta el, az árnyalak összegörnyedt előtte, felnyögött a fájdalomtól. Most, hogy támadóit egy pillanatra lerázta nruv gáról. s kezei szabaddá lettek, ütése az összegörnyedt Bikára sújtott le, azután megfogta,,, a fal felé lökte, hallotta a koppá- nást, a feje ütődhetett oda, és magához rántotta ismét, mintegy pajzsként maga előtt tartva az elaiélt testet a villanykapcsold felé próbált tájékozódni, de nem érte el, valaki gáncsot vetett neki, elvágódott teljes hosszúságában, már érezte, hogy Bilka is kezd magához térni, reménytelenül alulmaradt a dulakodásban, ütések hulltak a fejére, mellére, már ereje sem volt védekezni, úgy érezte meghal a minden oldalról ránehezedő nyomás alatt, amikor egyszerre felgyulladt a villany, a világosság most vakítónak tetszett. Az ajtóban a felügyelő állt, az éjjeli ügyeletes, Petter- son, akitől mindenki félt. Indulat nélküli arccal nézett körül, száznyolcvanas magasságával, kisportolt termetével maga volt a centikkel nem mérhető tekintély. Elóreugró, erős állát megsimítva, nézte a földről épp feltápászkodó Kapellá- rót, tekintetében némi kíváncsisággal mintha azt kérdezte volna; nocsak, hát te vagy az, nem is gondoltam volna. Egyúttal azt is felmérte ez a pillantás, ki volt a támadó és ki az akinek védekeznie kellett, mindjárt nyugtázta is ezt egy mozdulattal, amellyel Kapelláró mellé lépett, hogy talpra- .«áilim segítse, de nem szólt.
