Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-03 / 128. szám
mm Mezöhegyesi Napok A „Mezöhegyesi Napok” című ünnepi rendezvénysorozat keretében május 31-én, csütörtökön délelőtt a Mü. M. 614-es számú Iparitanuló Intézet nagyszabású, látványos és izgalmas honvédelmi versenyt rendezett. Több mint 50 raj küzdött a nagyszerűen előkészített pályán, a kitűnő rendezéssel lebonyolított vetélkedőn. A fiatalok nemcsak elméleti tudásukról adtak magas színvonalon számot, hanem a különböző nehézségi fokozatú gyakorlati versenyeken is megálltak a helyüket. A verseny után az MHSZ repülő-és ejtőernyős-bemutatót tartott a nagyközség határában, A fiataloknak a polgári véd elmï Ismeretekből, elméleti és gyakorlati vizsgát kellett tenni. Képünkön „gázíüggönyön” védőruhában való áthatolás. A kűszófolyoső leküzdése Is komoly próbatétel volt. As egyik legkedveltebb versen vszám a go-kart ügyességi bemutató. ' HESS ANDRÁSRÓL, KNERRŐL, KÖNYVEKRŐL Félezer éves az idén a magyarországi könyvnyomtatás. Hess András budai műhelyében 1473-ban, készült el a Chronica Hungarorum. A nyomdász, nil s könyvéről Békésen nem is lehetne máshol méltóbban emlékezni, mint a későbbi pályatárs, Kner Imre közvetlen örökében. Petőcz Károly, a gyomai nyomda telepvezetője kalauzol múlttól a jelenig — a modem officina hűvös irodájában remekszép mai kötetekkel, a szomszédos múzeumban a könyvművészet évtizedes emlékeivel, az üzemcsarnokokban negyedéből-harmadából kész könyvekkel illusztrálva monda^ nivalóját. „Hess András Chjronicája néhány példányban maradt csak ránk. Ami itt fekszik az aszta-' Ion. hasonmás-kiadás csupán. Majdnem pontosan követi a Széchényi Könyvtárban őrzött ‘eredetit. A különbség oka: a mai technika nem alkalmas, hogy a régi módon dolgozzon. Mert akkorihan faprés járta, kézi festékezés s a papír sem bírt el a mainak megfelelő nyomóerőt. Mai tudásunk szerint — Fitz József 193‘2-ban Gyomén kiadott tanulmánya a forrás — Hess műhelyében ugyanazok a felszerelések voltak, mint amelyekkel néhány évtizeddel azelőtt Gutenberg forradalmasította a könyvkészítést. Mozgatható ólombetűkkel rendelkezett a nyomda, amelyeket az első felhasználás után többször is „szét lehetett dobni” s új meg új szövegeket szedni belőlük; az összeállított fémoldalakat bőr’abdákkal festékezték; kézisajtóval nedvesített papírrra nyomtatták. Szedők, nyomtatók, korrektorok, festékkeverők kö- . rülbelül tizenöten dolgoztak Hess Andrással — Rómából hazajőve, ő maga tanította őket a mesterségre. Naponta öt-hat oldallal készültek el. körülbelül három-négy példányban.- Gyorsabb volt a mainál az „átfutási idő” — igaz, csak ezen az egyetlen művön dolgoztak”. A múlt után hirtelen egész más világ a mai Kner Nyomda, a jelen. Nem tizenöten dolgoznak itt, hanem kétszázan, s nem egyetlen könyvön — az elmúlt esztendőben kilencven különböző, főleg szépirodalmi mű formálódott a gyomai műhelyben összesen körülbelül egymillió példányban. A kézisajtót felváltották a gépkolosszusok — sa kisebbek, a szedés okos segítői. A kopogtatógéppel kezdődik a munka sora — sokszínű billentyűs, hatalmas írógép ez tulajdoniképpen, amelyen azonban például kétféle ,.A”- betű helyett több, mint harmincfélét lehet „leírni’’ egy végeérhetetlen hosszúságú lyukszalagra. Ami aztán utasítja az öntőgépet, hogy a forrongó ólom—ón—antimon pokolmasz- szából pontos rajzú. elegáns betűket alakítson. A betűkből sorok, a sorokból oldalak, az olinamihr kcoBAk — A laikus annyit tud, hogy a kép M betűt ábrázol. A szakember azt is tudja, hogy „Garamond- antikva” M.et. ólomformák ezt követően találkoznak először festékkel, papírral. Hogy aztán az adódó hibákat kijavítsa a korrektor s makulátlan szöveg jusson a nyomógépbe, amely óránként kétezerötszáz ívet ont ki magár ból. A következő teremben szabályos formátumra vágják az íveket, aztán egy másik gép hajtogatja, a harmadik préseli a leendő köriyvet. Az íveket serény asszonykezek illesztik ösz_ sze, majd a fűzés, újból a vágás művelete sejteti egyre jobban a későbbi remeket. Egy másik teremben megszületik a borító, egy ki tudja, hányadik szerkezet ragasztja össze a szövegoldalakkal. hogy ismét présgépbe kerüljön a majdnem kész könyv — ez a tizenkét teleszkópos, roppant erejű masina a maga tíz évével a nyomda legöregebb működő berendezése. Még egy utolsó préselő-szakasz — sa papírból-—festékből—fémből—gondolatból megszületik a könyv, Hess András első könyvének megszámlálhatatlanul sokadik utóda. A mester maga csodálkozna a legjobban, ha a mai könyveket s ezt a nyomdát láthatná. „A mi feladatunk a könyvkészítés. A tavalyi kilencven műből s az idei jó pár tucatból bármelyiket mondanám, a legkedvesebbet sorolnám. Mert mindegyik kötet nagyon kedves nekünk, nekem magamnak ifi- Egyebek mellett erre tanít bennünket a Kner-hagyomány. Mi nyomtatjuk a Kosztolányi-élet- műsorozatot, az Illyés-sorozatot, a Lyra Mundi köteteit. Pausz- tovszkij műveit. Az Ünnepi Könyvhét kínálatából Garai Gábor kötetét. Nazim Hikmet Én, egy ember című könyvét, Várnai Zseni Vers és virágját, Áprily Lajos Megnőtt a csendjét § a mai magyar díszlet- es jelmezművészetet bemutató albumot. Ez utób'ti ritkán adódó lehetőségünk vök, mert egyébként főleg a magasnyomó technika előnyeit legjobban kiaknázó, elsősorban szedett szövegből álló kiadványokkal foglalkozunk. A legtartalmasabb szellemi örökség is éppen ebben maradt ránk Kner Imrétől: hogy tudniillik a könyvcsinálás légszebb, egyben legnehezebb módja, ha csak a betű — esetenként természetesen az illusztráció — az eszközünk. Persze, ez a „csak” nem keveset, hanem nagyon is sokat jelenthet, ha jól élünk vele”. ...A Chronica modern kiadása mellett mai gyomai könyvek is fekszenek az asztalon. Kner Imre műveiből válogatott összeállítás. a dél-vietnami költőket bemutató Időmadár, Illyés Petőfije s Arany János Öszikéinek — kalauzunktól tervezett-tipog- rafizált — miniatűr kiadása. A gyomai officina ezzel a kis nyomdai remekművel köszöntötte a magyar könyvnyomtatás ötszázadik évfordulóját. Daniss Győző A legutolsó munkafázis: borítót tesznek a könyvre. (Fotó; üemeny Gyula)
