Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-03 / 128. szám
% ôcm nadrág,- több felsőrésszel seaaesaaaaescaaeac«aaifi«iA) A nevelésről: Dolgozzon-e a szünidőben a gyermek, a diák? A rímben fe,vetett kérsí címűén désre egy egy. szerű kijelentéssel azonnal válaszolhatunk: dolgozzon, s általában fizikai munkát végezzen. E kijelentés helyességét több szempontból meg (kell világítanunk. Felelni kell többek között arra, hogy: mit dolgozzon; miért dolgozzon; a munkáltató s általában azolk, akik felelőseik a gyermek, a diák munkára névelődéséért, mit vegyenek feltétlenül figyelembe a munkáltatást illetően. S folytathatnánk tovább a nézőpontokat. Ügy érezzük, hogy az előbbi: „dolgozzon és általában fizikai munkát végezzen” a szünidőben a gyermek, a diák kijelentésünket bizonyítanunk is kell. A gondolkodás tudománya szerint a bizonyítás során kijelentéseinket, állításainkat indokolni, kellően alátámasztani szükséges. Nézzük csak a közismert tényt. Az esztendő tizenkét hónapjából tíz hónapot általában „tanulással ” tölt el a gyermek, a diák. A tanulás mindenekelőtt az agy kérdése. A hozzákapcsolódó fizikai erőkifejtés .alig számottevő. (Pl. írás során az íróeszköz fogása, mozgatása; a tankönyv lapjainak fordít- gatása; a testnevelési órákon az izmok, inak fokozottabb igény- bevétele, stb.) Viszont a fizikai munka mindenekelőtt nagyobb testi erőkifejtést kíván. A fizikai munika elsősorban az izmok kérdése. Végzése közben a szellemi erő kevéssé van igénybe véve. (Pl. Otthoni munkában segéd,kezés; az iskola, a lakóhely környékének csinosítása; munka ACJ-ban, tsz-ben, stb.) A gyermeknek, a diáknak még a rendszeresen végzett fizikai munikája (önkiszolgálás: öltözködés, mosakodás, cipőtisztítás, étkezés, stb.) sem kíván elsősorban és nagyobb szellemi erőkifejtést, de fizikait sem, mert ezek szokásává váltak (ha váltak, pl.: a mindennapi cipőtisztítás, mosakodás, stb.). í íernnf az 1S közismert » ISjjUIU tény, hogy gyermekeink nagyobbik fele egész életén keresztül — az iskolai tanulás befejeztével — fizikai munkával, testi erő kifejtésével fogja szolgálni a társadalom és saját javát, létfenntartását. Erre őket elő kell készítenünk. A szünidőben, a huzamosabb időn át tartó, elsősorban fizikai erőkifejtést igénylő munka, munkafolyamat az. amely fejleszti a gyermek, a diák. a jövendő társadalom állampolgárának fizikaimunka-szeretetét. Amely fejleszti a munkatársak, a munkás szeretetét, megbecsülését, amely fejleszti gyakorlati képzettségét, testi fejlődését, politechnikai szemléletét, a szocialista erkölcs alapján való gondolkodását és cselekvését, 10 ma. jüníus a, sokoldalú és harmonikus fejlődését, jó ízlését, életvidámságát, közösségi érzését Ezért: dolgozzon, végezzen elsősorban fizikai munkát gyermekünk, a diák a szünidőben. S ezzel már — igen röviden — bizonyítottuk is: mit dolgozzon, s miért dolgozzon szünidőben a gyermek, a diák. Még egy indokot, még egy alátámasztást. A nevelés elméletének és gyakorlatának legkiválóbb művelője, Makarenko, pedagógiai rendszerének egyik legfontosabb alapfeltétele: nevelés munka által. Egyik művében hangsúlyozottan említi, hogy : „ .. igazi szovjet nevelés nem képzelhető el másként, mint munka által... A nevelési tevékenységben feltétlenül a munka legyen a legfontosabb alkotóelem.” Magam úgy gondolom, hogy hallgatnunk kell bölcs és jó tanítónk szavára. Pedagógusnak, szülőnek, gyermeknek egyaránt. Elevenítsük fel azokat a legalapvetőbb ismereteket is, amelyeket a „munkáról” mind a vezetőnek, mind a vezetettnék tudni kell. Munka minden olyan testi vagy szellemi tevékenység, amelyet valamely szándékos eredmény érdekében végzünk Azaz: a gyermek, a diák által végzett fizikai munka szolgálja a termelést. Annák eredménye legyen része országos célkitűzéseink. megvalósításának. A gyermek, a diák társadalmilag hasznos értéket termeljen. A „munka” szónak legyen mélységes jelentése és értelme a gyermek, a diák tudatában. Tudja meg, hogy munkájának eredményével szolgálja a társadalom és saját maga létfenntartását. Tudja meg azt, hogy munkája eredményének jelentősége van á társadalmi termelésben. Tudja meg a gyermek, a diák, hogy a fel- szabadulás előtt a szegénység és a szükség kényszerítette a gyermeket, a diákot a munkára. Ma már az nem a létért folytatott küzdelme, hanem — többek között — előkészület jövendő, boldog életére. Elevenítsük fel nak azokat a legfontosabb ismereteket is, amelyeket a munka „hogyanjáról”, módjáról kell tudnunk. — Magának a munkának „puszta végzése” nem varázslatos erejű. A munka puszta végzésétől gyermekünk, diákunk még nem lesz „munkaszerető” ember. Az értelmet nyert, a jelentőséget nyert, az értelmesen végzett munka ad és eredményez előrenderítő, célszerű hatást. Annák nem sok értelme van, ha gyermekünk pl. „csak szedi” a gyümölcsöt, paradicsomot. „Csak töri” a kukoricát. „Csak irtja a gyomot!” „Csak reszel!” — A munkát tudatosan kell 1 tehát végeztetnünk. A gyermek, a diák a munka végzése előtt tudja meg, hogy : 1. mit kell tennie, 2. miért kell tennie (a cél tudata), 3. hogyan kell végezni a munkát (a legapróbb mozzanatát is). 4. s a munka közben és befejeztével ellen őtizze önmagát: mi az eredménye munkájának. Ne töreked« jünk kirakatszerfl eredmények- : re, amelyek legtöbbször a mun- ■ ka hanyag, pontatlan végzésé- ; bői erednek. Erre semmi szűk- ! ség nincs! — A gyermeket. a diákot Î adottságainak, bontakozó képes- : ségeinek, a személyiségének leg- ; jobban megfelelő munkákban, ; munkacsoportokban kell foglal- J koztatni. Olyanokban, amelyek : segítik pályaválasztását. Ha ■ csak lehet, gyermekeinknek dif- ; ferenciáltan válasszunk munka- ; helyet. — A gyermek, a diák munka : közben ne lásson rassz példát a ; munkához való viszonyra. Sem » szűkebb, sem tágobb kömyeze- i tében. ; ■ — Legyen a tevékenység so- : rán a munkának olyan része, ; mozzanata, amikor megtapasz- ; talja, akadályok leküzdésével, | hogy mi a verejtékes munka. ; Érezzen fizikai fáradtságot is. ; ■ — Keltsük fel tudatosan ér-j zékenységét a munka terméké- ; nek megbecsülésére. — A munka díját, ki-ki mun- : kájának eredménye szerint kapja is meg. A vele való tervszerű gazdálkodásra adjunk tanácsok Befejezésül ÍU“K£ ban csak kis részét tölti ki a •fizikai munka. Mit kezdjenek a fölös idővel? Tekintettel arra, hogy a gyermek, a diák legelső munkája a tanulás, forgassa a maga mögött hagyott osztály j tantárgyainak anyagát felölelő tankönyveket. Különösen azo- i kát, amelyekből gyengébb, vagy gyenge eredményt ért el. For- ; gassa kedvenc tantárgyai tan- j könyveit is. Olvassa a kötelező ] olvasmányokat. De forgassa, ismerkedjen az előtte álló, köz- ! vétlenül következő, magasabb osztály tankönyveivel is! S ha még mindig marad idő — mert marad —, töltse azt ki hasznosan. Van lehetőség bőven! De: mindenekelőtt dolgozzon a szünidőben a gyermek, a diák. Kovácsolódjon szünidőben is az űj ember a lelkesen végzett munka tüzében. CSETE JÓZSEF ny. iskolai csoportvezető * Változatlanul nagy. divat és közkedveltségnek ás örvend a nadrág. Mind tavasszal, mind nyáron kellemes, praktikus és csinos viselet. Az erősebb ter- metűek is szívesen hordanak nadrágot, akár fiatalok, akár középkorúak. Viselhetik is nyugodtan, de az erősebb csípőjű- ek csak kívül kötős blúzt, vagy a csípőt fedő tartozékot viseljenek a nadrág felett. Csak az egészen karcsúak részére való a nadrágba bekötött blúz, vagy rövid pulóver, illetve mellény. A tavaszi divatból olyan felsőrészeket válogattunk az 1-es számú modell nadrágjához, amelyből mindenki tud választani. Az 1-es modellünk kihajtott nyakú ingblúz, színes kötött mellénnyel. (Ilyen típusú mellény' készen is kapható, de maradék fonalból kézzel is köthető.) A nadrágon* két rátett zseb van és elöl cipzárral záródik. 2-es modellünk, divatos tunika, vagy akár kabátkának is nevezhető, egyszínű jerseyből, szövetből, vagy nyomott mintás anyagból is elkészíthető. A felsőrészen és az ujja végén da- razsolt, vagy húzott díszítés van, amely bőséget is ad. Elöl hól- pánttal záródik, két jsob és esetleg még öv a tartozéka. 3- as rajzunkon egy ingszerű túnikát mutatunk be, amely egyszínű anyagból éppen olyan csinos, akár mintásból. Jellemző a legombolt gallér és az oldalvarrásnál levő nyílás. Ez az ing akkor csinos, ha éppen takarja a csípőt. 4- es rajzunkon bemutatjuk a divatos kétsoros blézert, amely színes posztóból, poliészter lenből, vagy jerseyből készülhet 5- ös rajunkon látható egy kötött, úgynevezett kardigánkabát, elütő színű szegéllyel díszítve. Ugyanez a kabátforma szövet- anyagból is elkészíthető, hasonló módon. Az öltözék kiegészítője a nyitott nyakú ingblúz. amely a kardigánkabáttal együtt a harmincas évek divatjára emlékeztet. Nádor Vera Pályázati felhívási Az Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Kara (Hódmezővásárhely, Lenin u. 15. sz., telefon: 11-066) pályázatot hirdet egy fő főiskolai docensi és egy fő főiskolai adjunktusi állásra Pályázhatnak mezőgazdasági és erdőmérnökök. A kinevezésnél előnyben részesülnék a vadgazdálkodási képesítéssel és gyakorlattal, tudományos fokozottal és pedagógiai gyakorlattal rendelkező szakemberek. A kinevezésre kerülő oktatók feladata lesz a vadgazdálkodási tanszék keretében a vadászattan. vadtenyésztés és vadgaz-- , dálkodástan tárgyak oktatása, gyakorlatok vezetése és vizsgáztatás. A pályázathoz szükséges törzslapot a főiskolai kartól lehet beszerezni. A pályázatokat a közzétételtől számított 4 hétig a fent megjelölt kar igazgatójának kell beküldeni. Illetmény a 201/1970 (M. K. 5) MM—Mü. M. számú utasítás szerint jár.
