Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-02 / 127. szám

À kollégiumi alap javára Csütörtökön két olyan hang­versenyt rendeztek .Békés me­gyében, amelynek bevétele a tanyai kollégium építésére léte­sített pénzügyi alapot gazdagít­ja. Délelőtt Nagyszénáson a békéscsabai Bartók Béla Zene­iskola tanárai koncerteztek, es­te a megyeszékhelyen az if júsági és úttörőházban rendezett' kó­rushangversenyt a városi ta­nács vb. Ez utóbbin Sáittielyi Jenő és Sárhelyi Jenőné ve­zényletével felléptek a 2. számú általános iskola, a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, a MÁV Nevelőintézet kórusai és a Békés megyei Pedagógus Női Kar. Tanárok találkozója Á*z újkígyóst pedagógusok a nyári hónapokban tanári talál­kozót szerveznek. A tervek sze­rint minden pedagógust meghív_ nak. akik a nagyközségben va­lamikor tanítottak. HOGYAN TOVÁBB? A gyermekgondozási segély hat évének tapasztalatai Mit it mutat gély hatévi mérlege? A ked­vezménnyel élők száma elérte a négyszázezret. Közülük ezren a három év lejárta után, száz- húszezren pedig ennél koráb­ban mentek vissza dolgozni. Kétszázezer azoknak a száma, akik jelenleg is igénybe veszik a segélyt. A tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy a gyermeküket ott­hon nevelni kívánó anyák in­tézményes állami segítése jó kezdeményezés volt, de tovább kell fejleszteni. Az elmúlt éveidben egy-egy esztendőben átlag egymilliárd 300 millió forintot költött álla­munk- az anyák segélyezésére. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők 60 százaléka fi­zikai dolgozó, 30 százaléka al­kalmazott és szellemi foglalko­zású, 10 százaléka pedig a me­zőgazdaságiban dolgozik. Az adatok egyértelműen jelzik: fő­ként azok az édesanyák tnarad- nafc otthon, a havi 600 forintnyi segéllyel, akik rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak. Legfontosabb as udvariasság Népgazdasági áganként is vizsgálják a helyzet alakulását. Az ipari tárcák területén pél­dául legtöbben a textil-, a ru­házati iparban, a bőr-, a szőr­me- és a cipőiparban dolgozó, gyermeket szülő nők közül maradnak otthon három évre. Utánuk az egészségügyi & a szociális szolgáltatás követke­zik, majd a kereskedelem. Eze­ken a területeken természete­sen egy ideig hiányoznak az otthon maradt nők, s nagyobb munkaerőgondokkal küzdenek, mint másutt. De a gondok a segélyben részülő nőktől füg­getlenül is jelentősek : vagyis nem elsősorban ezeknek az anyáknak a munkából való ki­esése jelenti a problémát. A gyermekgondozási segély bevezetésének rendkívüli tár­sadalmi jelentőségét ma már nem kell bizonyítani, nemcsak nálunk, külföldön is elismerés­sel szólnak róla. A statisztikai megfigyelés azonban azt is jel­ki, hogy fokozatosan veszít vonzerejéből. A segélyt igény­be vevő nők mintegy féLe ha­marabb visszamegy a munkahe­lyére dolgozni. Magyarán szól­va: a 600 forintos segély ősz- szege alacsonynak bizonyul. Meglehetősen á^l ható, jellemző körülmény, hogy az első, illetve a második gyer­mek megszületése a családok többségénél egybeesik a fiatal házasok életének egyik legnehe­zebb gondjával: az otthonte­remtés komoly anyagi áldozato­kat is kívánó időszakával. Ezért egyre több kisgyermekes család­ban az anya újbóli munkába állásában látnak kivezető utat az anyagi gondokkal küszködő fiatalok. A statisztika szerint az anyák 40 százaléka emiatt a tervezettnél korábban tér visz- sza munkahelyére. A gondozási ismeretes — biztosította a gyer­mekével otthon tartózkodó anyák jogfolytonosságait. De közben itt is problémák jelent­keztek. Például az, hogy jó né­hány üzemben a fizetésemelés­re javasoltak listájáról soroza­tosan lehagyták a gyermekgon­dozási segéllyel otthon tartóz­kodók nevét azzal az indok­lással, hogy majd akkor rende­zik a bérüket, ha újból munká­ba állnak. , Annyi nagyjából már világos, hogy a gondozási segély igény- bevétele hátráltató tényezőként jelentkezik a nők munkájában, 'hivatásában, általános fejlődésé­iben. Sajnos, nemcsak a munka­helyén éri gyakran olyasfajta sérelem, amelyet az előbb em­lítettünk; a családon bélül is felborulhat a korábbi, többé- kevésbé egészséges munkameg­osztás férj és feleség között. Azzal a kimondott, vagy ki nem mondott érveléssel, hogy az asszonyka úgyis egész nap otthon van, ismét minden gond, teher a nő vállára hárul. S a logikai lánc ilyenkor természe­tesen így ' folytatódik: kevés, vagy semmi idő nem jut az ön­képzésre, az olvasásra, nem is beszélve olyan kulturális igé­nyekről mint egy-egv színházi előadás, koncert, múzeumláto­gatás, A mílv igénybevételének ti »Kg ül Y csökkentését a demográfusok abban látják, hogy az első, illetve a második gyermek megszületését a csalá­dok általában a tervezettnél ko­rábbra hozták. Miután azonban a harmadik gyerek vállalását a családok tű’nyomó többségé­ben — szemléletbeli és anyagi okok miatt — nem kívánják, egyre többen gondolják, hogy a gondozási segély összegének dif_ ferenciálásával is lehetne segí­teni a harmadik gyerek válla­lását. I A *íoaől\r mai formájának rí »Kgüiy továbbfejleszté­se természetesen és elsősorban népgazdaságunk teherbíró képes­ségétől függ. A kormányzat — és ezt a miniszterelnök idézett parlamenti felszólalása is nyo- matékkai megerősítette — min­dent megtesz annak érdekében, hogy ezen a téren minél előbb tovább léphessünk. De a leg­nagyobb segítséget itt is az je­lentheti, hogy gyermekcent- rikusabbá tesszük társadalmun­kat. ü. L. : A vállalati ünnepségen Egeresiné átveszi a miniszteri kitünte­tést dr. Kertész Mártontól, a megyei tanács vb-titkárátóL Amikor a miniszteri kitünte­tést átvette, láthatóan megille- tődött volt. Nem csoda. Hiszen — különösen olyan erős „me­zőnyben”, mint az Univerzái Kiskereskedelmi Vállalat eladói kollektívája — valóban a jól do'gozók között, is élenjárónak kell lennie annak, aki érdemes a Belkereskedelem Kiváló Dol­gozója megtisztelő kitüntetésre. És Égeresi Lászlóné, a békési rö­vidárubolt eladónője kiérde­melte ezt Munkahelyén, nyitás után né­hány perccel arról kérdezem, hogyan látja a pult belső olda­láról az embereket, szerinte van-e nehéz vevő. és mi a titka a jó kereskedői munkának? ■— Gyermekkoromban ismer­kedtem meg a pult innenső ol­dalával, — simít az üveglappal boríjtott eladói asztalon. Édes­apáin is kereskedő volt, így a vevő számomra mindig is mun­kát jelentett. Olyan munkát, amelyet szívásén csináltam és csinálok a nyugdíjazásomig és ne vegye túlzásnak, ha hihetet­lenül is hangzik, de szeretem a pult belső oldalát. — Nehéz vevő? Igen, van. Olyan tínus, aki nem tud vá­lasztani, nézelődik és a döntés­ben se°'teni kell neki. Az em­berek különbözőek, de a keres­kedőnek. a jő kereskedőnek az úgynevezett nehéz vevő is ugyanolyan kell, hogy legyen, mint a többi. Mint minden munkának, en­nek is megvan a masa szakmai csínja-bínja. Szerintem legfon­tosabb a pontosság, gyorsaság és az udvariasság. Mialatt beszélgetünk, lassan megtelik a bolt, és látom Ege- resi Lászlónén, hogy már csak félig figyel, nem tudja elvisel­ni, ha a vevők várakoznak. Munkatársnői ugyanis már nem győzik a kiszolgálást. így rö­vidre fogjuk a további beszél­getést Annyit azonban megtu­dok. hogy a gyors beszédű és még sok fiatalt megszégyenítő fürge asszony 17 éve dolgozik je_ lenlegi munkahelyén. A közel húsz év alatt sem panaszkönyvi, sem egyéb módon nem volt ki­fogás munkája ellen. Azt is el­mondja: nagyon nagy segítség számára az, hogy Békésen szü­letett. így úgyszólván minden­kit ismer, főleg az asszonyokat, akik a rövidáruüzletbe jár­nak. — Azt is fontosnak tartom, hogy az eladó a családi gond­jait hagyja az üzletajtón kívül — mondja mosolyogva, majd arról beszél, hogy a miniszteri kitüntetés meglepetés volt szá­mára, annyira hogy az első percekben a férje talán jobban örült neid, mint ő. — Az érdem azt hiszem nem. csak az enyém, — mutat az ok_ levelekkel borított falra —. nem nehéz ott jól dolgozni, ahol az embernek olyan munkatársai, vannak, mint ebben az üzlet­ben. És az sem véletlen, hogy az üzlet szocialista brigádja már ezüst koszorús. B. J. —• Szép babád van. Mi az el­tévedtetek? — kezdte Jezsó. — Várok egy fiúra — csipog­ja, na, gondoltam, ez még az általánost se járta ki. mégis kész nő, fogja a néger babét és vár a fiújára. — Téged még anyukád fésül- get, mi? — Meg tudok én fésülködni j magam is — mondja és hátraveti a frizuráját dacosan. — Fogadjunk, hogy a hathu- ssjassal jöttél — mondom neki, mert a beszédjéről mindjárt hallottam, hogy vidéki. — Nem igaz, mert a hétnegy­venessel. — Gyere, sétálj velünk, úgy­se jön az a srác. Közbejött néki valami, biztos túlórázik. — Te azt honnan tudod? —• kérdezte elbizonytalankodva, így szövegeltünk ott. már tud­tuk a nevét, azt is, hogy a nő­vére itt dolgozik, a városban, hozzá jött látogatóba, csak Pár napig marad, a fiú, akire vár, ott lakik a házban egy fiú a házból, ismerjük ezt a mesét. Aztán hogy elindultunk, mintha menni készülnénk, hát frankón jön velünk, mint a kiskutya, nézem Jezsót, alig bírja a rö­högést visszafojtani, el ne rö­högd magad, te állat még gya­nút fog, Orgonás fölemel és otthagy megnézheted magad. Elindultunk, hármasban a kis­erdő felé. — Ne arra menjünk — hú­zódzkodott. — Ne viccelj, ott mindjárt a fákon túl irtó klassz maszek fagyialtos van. Nem szereted a fagyit? Hiszen nyár van! Adunk a babádnak is. — Attól kezdve szégyellte. hogy nála a baba. Amikor az erdőhöz értünk, visz- szafordult, ő nem megy tovább, neki haza kell menni, a nővére várja. Még jókor előlépett Or­gonás, mellette Bütyök, a kövér pofájával, mintha mindig zsírt zabálna, zsíros a szájaszéle örökké, harmadiknak, hogy le ne maradjon. Bölény, na srácok együtt a nép. Mondom a kis­lánynak, miről van szó. Hogy innen nem lehet elmenni csak úgy. Hol piros lett, hol fehér, mint a meszelt fal, elkezdett si_ valkodni. segítségért kiabálni, Öntözési emlékeztető A napokban jelent meg a Kö- rösvidéki Vízügyi Igazgatóság önálló kiadványaként egy em­lékeztető. Ebben a március 21— én tartott megyei öntözési ta­nácskozás anyagát dolgozták fel neves szakemberek. A füzetből juttattak egyet-egyet az öntözés­sel foglalkozó gazdaságok veze­tőinek s e munkát ellenőrző, felügyelő hatóságoknak. A mai időjárást, a csapadék- szegénységet figyelembe véve, rendkívül hasznos a gyulaiak öntözési emlékeztetője, mert az aszály elleni eredményes küz­delemre összpontosítja az állami gazdaságok és termelőszövetke­zetek figyelmét. Meglevő ter­mészeti kincsünk, az éltető víz mezőgazdasági hasznosításra ösztönöz. Kihirdették a megyei pedagógiai pályázat eredményéi Pénteken délelőtt a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyán Szak Bálint iskolai csoport- vezető adta át az immár ha­gyományos megyei pedagógus­pályázat nyerteseinek a díjakat és dicséreteket. Kiemelt első di­jat kapott a szarvasi 2. számú általános iskola dr. Sinkovics Györgyné vezette munkaközös­sége a tanulók képzettségi és neveltségi szintjének felméré­sével foglalkozó tanulmányért, első díjat Csausz Vilmos, » sarkadi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója az iskolai tanulószobák oktatód nevelő munkában játszott szere­pét elemző dolgozatáért. Ketten második, hatan harmadik díjat kaptak, öten dicséretben része­sültek. ahogy a torkán kifért, nagy mázlink volt, nem járt arra senki. Orgonás megfogta, neki aztán hiába kapalód zott, men­tek, vitték, én ottmaradtam fa­lazni. Hallottam, hogy sír, nyü­szít. jajgat, az anyját hívja, az­tán a nővérét, hülye egy nővé­red lehet kisanyám, neked a szoknyádra kellett volna, hogy üljenek, mert közben sajnáltam, ez nagyon rohadt érzés volt. de hirtelen csönd lett, na, iíyen csönd lesz az esküvődön is, ott állsz majd talpig fehérben az anyakönywezető előtt, nézed a hímzett címert, meglátod, ad­digra el is felejted az egészet, a csöndben azután lépések hallat, szottak. előoldalogtak e^vmás- után a srácok, nem néztek egy­másra, Orgonás megszólalt, Ki­csi, te jössz. Látta, hogy nem mozdulok, erre lökött egyet raj­tam, nem volt mese. menni kel­lett. Odamentem, nézem a kis csajt, egész le volt hervadva, de igazság szerint nem is ezen akadt meg a szemem, hanem a babáján, miket érnek meg a néger babák itt, a Kis-Duna-par_ tón. Akár hiszed, akár nem, Ka_ pelláró — neked ez a rendes neved? — megfogadtam, ki­szállok a bandából, ez nekem nem gilt. elég. menjen a bána­tos francba az Orgonás. Néztem a kislányt, körülötte az elhányt ruhadarabjait, ha kést emelnek rám, akkor se tudtam volna meg. tenni, na! — szóltam neki — öl. tözz fel, elfordulok, itt a cuc- cod. látod, hiába volt felhúzva a farmered zippzárja na gyere! El is indultunk, hanem akkor előkerült valahonnét Betyár, később az óberhén azt vallatta,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom