Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-02 / 127. szám

Nőbizotiságok az ÁFÉ&Z-nél A nárt központi Bizottsá- pafl ga 1970. február 18 —19-j ülésén a nők társadalmi helyzetének további javítására az intézkedések egész rendsze­rét alkotó határozatot hozott. Felhívta a különböző társadal­mi szerveket, vállaljanak részt a szociálpolitikai feladatok vég­rehajtásában, a nők érdekvédel­mében. Segítsék a nők között végzett politikai munkát, ve­gyenek részt az ismeretterjesz­tő munkában, kezdeményezzék, szorgalmazzák a nödolgozók szakmai képzését, nőbizottságok megalakítását. E határozat szettemében az Általános Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa 1970 júniusában ajánlással fordult a fogyasztási szövetkezeteik (az áltaíár\ps fogyasztási és értéke­sítő, a takarék- és a lakásszö­vetkezetek), valamint szövetsé­geik választott testületéihez, hogy hozzák létre a nőbizottsá­gokat. A fogyasztási szövetkezetek életében nagy jelentőségű a nőbizottságok munkája, mert a tagság igen jelentős százaléka nő. Ugyancsak a nők azok első­sorban, akik a szövetkezettel, annak munkájával számos terü­leten elsődlegesen mint vásár­lók, fogyasztók, kapcsolatban állnak. A szövetkezeti kiskerés- kedelemben és vendéglátás­ban, ' a többi ágazathoz képest, szintén igen magas a nők ará­nya, -s a fogyasztási szövetke­zetekben dolgozó nőik legna­gyobb része egyszersmind tag­ja is a szövetkezetnek. A szövetkezeti r“. véíkenysége elsősorban azokra a területekre terjed ki, amelyek a szövetkezet sajátos munkáját jelentik: a kiskereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás, a felvásárlás és értékesítés. A nőbizottságokra várt ' min­denekelőtt anhaik szorgalmazá­sa, hogy a fogyasztási szövetke­zetek messzemenően vegyék fi­gyelembe az asszonyok érdeke­it az áruválaszték bővítése, a kulturált kereskedelem megte­remtése, az áru megfelelő elosz­tása területén. Javasolják az igazgatóságnak ott horgászott a közelben, K'ét- száz métert haladtunk, akkor a kislány kezét' lefogták, majd hátracsavarták. Orgonás megint rámparancaol. Kicsi, őrködni. Azt mondtam, bízzák másra, ne_ kém most el kell mennem, er­re kaptam egy akkora frászt, hogy elnyúltam ott a fúvón. Könnyű pofozkodni az erősek­nek! Amikor föitápászkodtam, valameddig nyilván hevertem ott. a zsebemből valami kidu­dorodik, nézem, hát a néger ba­ba, na jól van. itt most már csak haza lehet menni, külön­ben ez volt Orgonás utolsó ügye, legalábbis ebben az év­tizedben, mert a csaj befújta az egészet a nővérének, az meg egyenesen a rendőrségre ment, összeszedtek bennünket egymás után. hát így volt. Ha láttad volna Orgonást a tárgyaláson! Pléh pofával beismert mindent, azt is, hogy kétszer egymás után lefogta a kis szőkét, csak a tárgyaláson tudtam meg, hogy nem tud írni. olvasni és még ő dumált, nekem, akinek egyszer azt mondta Tarzan. a matek ta_ nárunk, ez a csúfneve volt, a nagy hajáról -neveztük el, kü­lönben egy gyomorbajos ürge volt, és biztos nem tudott úszni se. na mindegy, elég az hozzá, jeiesit adott, meg hogy nekem erdemes foglalkozni a matekkal, otthon eltettem a néger babát, csak anyám el ne dobja, kész. — Nagy marha vagy te. Kicsi,— mondta Kapelláró, s azon az es­tén nem beszéltek semmit. Első naptól kezdve keményen dolgoztak. Kapelláró számára ez a meg nem felelő bolti nyitva­tartási idő megváltoztatását. Az immár harmadik éve mű­ködő nőbizottságok igen jelen­tős eredményekről tudnak szá­mot adni. Az áruválaszték ja­vítása, illetve új cikkek meg­ismertetése érdekében csupán az utóbbi egy-két hónapban több helyen Rendeztek kezde­ményezésükre árubemutatókat „Modern háztartás — kulturált életmód” jelszóval, s ezeket, a korszerű táplálkozásról szóló előadásokkal kötötték egybe. Megismertetik az asszonyokkal nemcsak az újabb élelmiszere­ket különösen a sokféle új tejterméket, kész- és félkészételt, konzervet, mirelit árut, hanem a korszerű edények használa­tát is. A lakáskultúra fejleszté­sére egyre több szövetkezet ren­dez vásárlással egybekötött bú­tor- és lakberendezési kiállí­tást. A nőbizottságok aktivitá­sa révén a szolgáltatások to­vább bővülnek. Kiemelkedő LgoíbS kenysége a szociális gondos­kodásban. Több helyen szülési szabadságon levő kismamákat vendégelt meg a nőbizottság, s egyúttal tájékoztatták őket a szövetkezet, távollétükben el­ért eredményeiről. Másutt so­ron kívüli segélyt kapnak a gyermekeiket egyedül eltartó anyák, s az első osztályba in­duló gyermekek szülői. Általában a nőbizottságok kezdeményezői és szervezői .a névadó ünnepségeknek, a nyug­díjas találkozóknak, a régi ala­pító tagok felkutatásának, az elaggott szövetkezeti tagok tá­mogatásának, segélyezésének, a nyugdíjba vonulók ünnepélyes búcsúz tatásának. Gondoskodnak a szabad Idő hasznos, kellemes eltöltéséről is kézimunka és szabás-var­rás tanfolyamok szervezésével. Van olyan nőbizottság is, amely a lányok-asszonyok szórakozta­tására, „hobby szakkört” alakí­tott. A nőbizottságoknak is részük van abban, hogy egy- egy községben az ÁFÉSZ veze­tői munkalehetőséget keresse ­nem volt újdonság, hiszen amió_ ; ta az eszét tudja, mindig dől- j gozott. Akinek pedig a keze : jár, a dolgán van az esze, az- « általában kevés beszédű. Ha be_ ! széltek neki, szívesen hallgat- ■ ta. ahány fiatalkorú társa volt, : annyifelöl jött, torzon borz em- : berkék, zömük fiatalabb nála. ; Amikor pedig — néhány hét el_ ; múltával — megnövesztette a : bajuszát, ő lett „az öreg”, sokan : nem is tudták, mit keres a fia- ; talkorúak között, ha az „egyen- j ruha” nem lett volna rajta, ! börtönőrnek nézhette volna : akárki. A komolysága miatt is. ■ Meg ahogyan dolgozott, össze- ! zárt szájjal, rendesen. Követ ■ töri, fáit vágott, tüsköt hasoga- : tett, kertet ásott, mikor hová : vezényelték ki őket. s ha meg- : törölte izzadt homlokát, s né- ; hány percre megállt, hogy ki- : fújja magát, egy idő után nem ■ szólt rá a felügyelő, holott a • többieket örökké abrikitolta. Oly- ; kor már hiányzott neki, öt mi- : ért nem tolják le valamiért. • A többiek rosszalló pillantása • kísérte, amikor őt hagyták : megpihenni, rossz vége lesz en_ ; nek. gondolta, mint ahogy így jj is történt, később, amikor túl- ; jutottak az ismerkedésen és azt • nézték egymáson, kinél mibe • köthetnek bele. A szeme állásá_ 5 ba, meg abba, ahogyan néz, ha \ pedig nem néz rájuk, úgy az a ! bah akibe bele akarnak kötni. • az olyan emberbe belekötnek, ; nézheti magát, ha nem gazsu- * Iái. Kicsi látta el hírekkel rend- j szeresen. (Folytatjuk) nek az asszonyoknak. A mun­kalehetőségek megteremtésével párhuzamosan segítenek az óvo­dai férőhelyek szaporításában. Szép példája enneik a sarkadi nőbizottság akciója: az ÁFÉSZ 150 ezer forinttal és társadal­mi. munkával — járult 15 új óvodai férőhely létesítéséhez. Rendkívüli jelentőséggel bír az ÁFÉSZ-nőbizottságoknak az a törekvése, hogy a nődolgozó­kat tanulásra, szakmai ismere­teik bővítésére bírják. Békés megyében nyolc szövetkezet 25 bolti dolgozónője a közelmúlt­ban végezte el a pénztárosi tan­folyamot. Van már több olyan ÁFÉSZ, ahol a dolgozó nők 16 éven aluli gyermekeik után — szá­muktól függően — 4—6 nap kedvezményes szabadságot kap­nak. Maguk a nőbizottságok is, ön­maguk képzésére 3—4 napos tanfolyamot tartanak. Témáik között szerepel a szövetkezetek „fiatalításával” kapcsolatos fel­adataik megbeszélése. MitlfWpk az eredmények MlIlUe/.eK csak fél sikert jelentenénék, ha a nőbizottsá­gok munkája nem mutatkoznék meg a nők iránti nagyobb meg­becsülésben, a vezetésbe va­ló bevonásban. A szövetkezet­ben dolgozó nők fokozottabb megbecsülését híven példázza, hogy az Idén, a felszabadulás 28. évfordulója alkalmából hat nődolgozó részesült a Munka Érdemrend ezüst fokozatában, kilenc a bronz fokozatában, s nagyon soknak adták át szerte az országban — a „Kiváló Szö­vetkezeti Munkáért” kitünte­tést. Uj könyvek HASZNOS SEGÉDESZKÖZÖK Kézikönyvként hasznalnató két újdonság; az egyik a Kos­suth, a másak a Medicina Könyvkiadónál látott napvilá. got. Előbbi, „A szervezés idő­szerű kérdései” lényegében lo­gikus kiegészítője a korábban közreadott „Az üzem. és mun­kaszervezésről” című kötetnek. A mostani munka — amelyet dx. Liadó László szerkesztett,« s szerzői kollektíva írt — többi között olyan témákkal foglalko. zik, mint: kik végiezzék a szer­vezést, a célok é® módszerek meghatározása, a munkavégzés egyes elemeinek megismerése és vizsgálata, a folyamatszervezés menete. A mondandó könnyebb megértését és alkalmazását nagyszámú ábra segíti. A Medicina szerzői, Nagy Jó­zsefeié és dr. Somogyi Lászlóné a máj-, epe. és vesebetegek ét­rendjéről, az ételek elkészítési módjáról írnék. KÍNAI KÖRKÉP Érdemes munkát végeztek a szerkesztők, Pálos Tamás és Po­lcnyi Péter, amikor szovjet szer­zők tanulmányaiból vaskos köte­tet állítottak össze. Tizenöt írás, s miként mozaikkockákból a kép, ezekből úgy formálódik ki szemünk előtt — a kötet címe szerint — a „Kínai múlt és, je­len.” Betekintést kamunk a kom_ munista mozgalom kínai fejlő­désébe, a Kínai Népköztársaság gazdasági, társadalmi változása­iba, megismerhetjük a szovjet- kínai kapcsolatok megromlásá­nak történetét, a mai kínai tár­sadalom osztályviszonyai t, a „saját erőre támaszkodás” el­méletét, jó néhány más kérdés mellett. Többségében .a szerzők olyan forrásokra támaszkodnak, ame­lyek a hazai olvasóközönség előtt ismeretlenek vagy alig is­mertek. M.O. 19ÊKÉ5 MíGY&efsúSl 1973. JÚNIUS 2. A NAPSUGÁR ZRENJANINBAN 3. ZRENJANIN JÓL MUZSLYÂIG, AUTÓBUSZON Másfél dinárt fizet az utas Zrenjanintól Muzslyáig, ha au­tóbuszon akar kimenni a négy, ' vagy talán öt kilométerre levő magyarlakta faluba. Az út Zren- janin belvárosában kezdődik, a toronyház sarkán, ahonnan még az új, igen szép külsejű, és alig másfél év alatt felépített Hotel Vojvodina épülete is lát­szik. Amíg a járat hefut, az ember nézelődik. A forgalom óriási, és ez nem túlzás. Annyi­féle az autó, hogy szinte lehe­tetlen megállapítani, melyik mi. féle márka, száguldoznak a vá­rosban is olyan sebességgel, hogy néha már hajmeresztő. A busz befut közben, kényel­zrenjanini bábszínházát is, de a napsugarasok más műfajt képviselnek, ha szabad így mondani. A zrenjanini sokat ad a technikai látványosságra, bá­buik leginkább zsinórral moz­gatott marionett-figurák. A csabaiak a kézzel mozgatott bá­buk hívei, azt mondják Lenke- fyék, hogy ez izgalmasabb, egyszerűbb, közvetlenebb kap­csolatot képes teremteni a gye­rekekkel. Ez pedig nem utolsó szempont, azt hiszem. Persze, ahány ház, annyi szo­kás, annyiféle hagyomány. Tény, hogy a muzslyai gyerekek végigkacagták és tapsolták a napsugarasok másfél órás prog­A modern, szép Hotel Vojvodina mesen landol a kijelölt megál­lóban, hátul ül a kalauz, át­veszi a pénzt, adja a jegyet. MUzslya a hatodik megálló. Jobban mondva a muzslyai kúl- túrház. ahol két előadásra ta­lálkozik a Napsugár Együttes a muzslyai gyerekekkel. Mire kiérünk, lassan befeje­ződik az első- A ^ultúrház nagy­terméből hahota-görgeteg tör elébünk, a Három kismalac és a Varázsmalom itt a sláger. Aztán taps, taps, taps... És jönnek. Kezükben táska, (tan­óráról jöttek a bábszínházba), arcukon még ez elmúlt percek önfeledt hangulata. Horváth Rózsika és Rafa Nándi egymás szavába vágva ramját. mind a két előadáson. Amikor a második után is lement a függöny, a vendégsze­replés sikerét könyvelhették el az együttes tagjai. Siker volt Zrenjaninban. siker Muzslyán is, és a kérdés mindkét helyen: miikor jöttök megint? » Dragoljub Novakov, a Zrenja­nini Kulturális Közösség titká­ra, a Békéscsaba—Zrenjanin közötti kulturális kapcsolatok egyik fő szervezője és fáradha­tatlan munkása mondta később, amikor a három gazdag nap ese­ményeit összegeztük: „Gratulá­lunk a Napsugár Bábegyüttes­nek, és további nemzetközi si­kereket kívánunk!” A többi a búcsúzás volt, az Muzslyai gyerekek az előadás után, a kultúrház előtt mesélik a varázsmalom törté­netét, hogy milyen jó volt, mi­lyen szép volt! Bognár Laci is készségesen ad interjút, es megjegyzi azonnal, hogy ő már másodszor látta a napsugaraso­kat, mert évekkel ezelőtt, ami­kor Muzslyán először szerepel­tek. itt volt a bemutatón. — A Varázsmalmot most lát­tam másodszor, mondja, de most még jobb volt! Egyszerűen nagy az öröm a gyerekek között ! Szeretik a újabb események megbeszélése, a júniusi randevúk: ötödikén a békéscsabai szimfonikusokat látják vendégül, június 24-én pedig a békési tájon dolgozó amatőr festőművészek kiállítása nyűik a főtéri IMpla Galerijá­ban .... Még egy „zsiveli”, egészségé­re. és délután már csak a tá­volodó városképet látjuk a busz ablakaiból. (Vége) Sasa Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom