Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-12 / 135. szám
Már az idén elérjük az 1975-re tervezett exportszintet Exportunk a negyedik ötéves tervidőszak eddigi- szakaszában több mint 50 százalékkal gyorsabban nőtt a tervezettnél. s igy az 1975_re előirányzott ex- portszintet valószínűleg már az idén elérjük — mondotta hétfői sajtótájékoztatóján Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes. A szocialista országokba 43. a nem szocialista államokba 35 százalékos exportnövelést terveztünk az 1971—75 közötti időszakra, a számítások szerint azonban az export valójában 60—65. illetőleg 50—55 százalékkal nő. A tőkés export fokozásában erősen közrejátszik az árak emelkedése. A szocialista országokba a fokozódó kereslet nyomán nőtt exportunk. •• / Izein, amely kilenc* tsz összefogásával épült Háztáii gazdaságokat segítő üzletkötés a kondorosí takarmánykeverő üzem és a SZÖVKER Vállalat között MEG NEM VOLT meg az új i 'étesítményeknél szokásos ünnepélyes szalagátvágás — de már termel. Nem kívántak műkö* déséhez sikereket a meghívott vendégek — de kinevezett vezetői már üzletet kötnek. Jobb híján ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor néhány nappal ezelőtt a forgalmas műútról kisebb gyárnak is köny- nyen elképzelhető Termelőszövetkezetek Kondorosi Takarmánykeverő Üzemének igazgatói irodájában egy jól sikerült üzletkötés eredményeit összegező tanácskozásnak voltam szem. és fültanúja. Megvallom, ismerőseim invitá’ására érkeztem az említett üzembe, melynek udvarán nem rég építették ki az úthálózatot és most van befejezés előtt a parkosítás. És még valamit: egyetlen dologról, a megye fogyasztási szövetkezetei által létrehozott SZÖVKER Vállalat. s a kondorosi takarmánykeverő üzem vezetőinek háztáji gazdaságok számára kötött jePinceklub nyílt Amint arról lapunk június 10- számában már beszámoltunk Békéscsabán, a KISZÖV megye központjának alagsorában pinceklubot nyitottak, ame:yet az OKISZ, a MÉSZÖV és a KISZÖV dolgozói társadalmi munkával hoztak létre. A társadalmi munkában a három szövetkezet tagsága mintegy 100 ezer forint értéket hozott létre. A legtöbbet vállalt a Bútoripari Szövetkezet, majd a Békés megyei Szolgáltató Szövetkezet, Textilfeldolgozó Szövetkezet és a Vasipari Szövetkezet. A Gyopár Klub elsősorban a KISZÖV dolgozóinak nyújt szórakozási helyet, de amint Tőkés Gyula, a békéscsabai városi szövetkezeti bizottság titkára elmondta' szeptember 1-töl ebben a helyiségben tartják a politikai továbbképzéseket és a szakmai értekezleteket is. (Fotó :Deményl S9*i*»BS»fîee!aBïiiH«tBîMM**»*ïïï!,i Jó, leteheted. Klassz. Most majd J figyeld, mit tud a legöregebb ■ pemzli — mondja Kapelláró, : mintha tudomást sem vett vol- ! na arról, mit forralt az imént : Bika. Elszívja a cigarettát, majd j nyugodtan fö'ballag a létrán, j egészen a tetejére, ott a jobb iá* j bát átveti és meg is váll a létra • másik ágán, belemártja a rövid- • nyelű meszelőt a festékbé, ki- : emeli onnét, egy cseppet leráz- ; za. s nagy. hosszú karlengetés- ; se! elkezdi festeni a mennyeze- * tét. — Látod, Bika? — fordul egész hajlékony testével, míg közben dolgozik, dühös tekintetű társa felé — igy meszeld az eget is, ha egyszer ©'éred. Csak egyet el ne felejts: azt kékre szoktuk. Átveszed vagr rágyúj. tassz előbb? Ott a staub. Munkásnak álcázott Kent. Vigyázz, ne szívd mellre, mert akkor csicsogni kezd a tüdőd ... Első perctől kezdve szemben- állnak. hái\>m az eggyel, egy a hárommal. Kapellárón látszik, hogy elemében van. Ilyen nagy szava odakint soha nem volt, igaz. ott Bereczki vo't a gazda. Észre sem veszi, hogy az öreg szavait, tréfában i* morcos félmondatait ismétli, amiket úgy hitte, régen elfelejtett. Jókedvű, tátja, hogy Kicsi és Kés fölnéznek rá, tetszik nekik, ahogyan viselkedik, jól van srácok, de azért nem kell túlzásba vinni. begurul itt nekünk és mehetünk a szigorítottba, ki fejezi be, amit elkezdtünk? (Folytatjuk) __ • le ntős megállapodásáról, sikeres üzletkötésérő' akartam írni. Az olvasó talán megbocsát nekem, ha a két fél között márciusban megkötött, de néhány nappal ezelőtt tovább pontosított üzletkötés elemzése előtt néhány keresetlen mondatban erről a nagyon fontos feladatot ellátó üzemről szólok. Annál is inkább, mert még „Bébi”. me'y_ ről alig esett szó eddig. Pedig... Kilenc környező termelőszövetkezet hozott együttes határozatot 1970 decemberében a kondorosi takarmánykeverő üzem megépítésére. És máris idekívánkozik: elhatározásukat — mivel az megegyezett a megye általános gazdasági fejlesztését szolgáló politikával — támogatták minden szinten. Megépítését ugyanis konkrét cél sürgette. Nevezetesen az a 8 ezer vagon takarmánytáp-hiány, ami hosszú éveken át oly, sok kellemetlenséget okozott a megye termelőszövetkezetei számára. E nagy mennyiségű takarmánytáp_ hiány megszüntetése miatt hoz. ta 'étre a környékbeli 9 tsz ezt az üzemet. Illetve még valami másért is. A keverőüzemet létrehozó termelőszövetkezetek mindinkább nélkülözték az üzemszerű takarmányszárítás lehetőségét is. Az új üzem rendelkezik ilyen szárítókkal, sőt tisztítókkal és nagyméretű táró. lóhelyiségekkel. Végül is a kettős feladat el'átása vár a terme, lőszövetkezetek takarmánykeverő üzemére./Építésének megkezdése előtt viszont kimondotta a 9 tsz választó testületé, hogy mindenekelőtt a létrehozó gazdaságok takarmánytáp- és egyéb igényét, kell, hogy kielégítse e létesítmény. Majd pedig a megye termelőszövetkezeteinek, háztáji gazdaságainak ellátását kell, hogy szolgálja. Hogy mi'yen tápokat állít össze az üzem és milyen mennyiségben? A Termelőszövetkezetek Kondorosi Takarmánykeverő Üzeme gyakorlatilag április első napjaiban kezdte meg a termelést. Jelenleg 46-an dolgoznak. A végleges létszám sem lesz 65_ nél több. Következik ez az üzem maga® fokú gépesítéséből. Óránként átlagosan 1 vagon táp hagyja el az üzemrészeket. Egyébként tízféle baromfi-, nyúl. és sertéstápot állítanak itt elő az idén 2 400. míg majd éves szinten, 5 000 vagon meny- nyiségben. Ebből 1 000 vagon az a mennyiség. amit az üzem közvetlenül a tenyésztőknek ad. Figyelemre méltó továbbá az is, hogy naponként 70—80 vagon takarmány szárítására is képes az üzem. ILYEN jelentős létesítmény a Termelőszövetkezetek Kondorosi Takarmánykeverő Üzeme, amely néhány héttel azután, hogy próbaüzemelését megkezdte máris a háztáji gazdaságok segítségére sietett. Hogy tulajdon, képpen mi is ez a segítség,, ami mind a két fél számára előnyös üzletet jelent? Ismeretes, hogy a háztáji gazdaságok kisállattenyésztői általában nehezen jutnak hozzá a különböző tápokhoz. Ez a felismerés vezette a megye fogyasztási szövetkezetei által létrehozott SZÖVKER Vállalat vezetőit, amikor Is márciusban felkeresték a kondorœi takarmánykeverő üzemet. A SZÖVKER vezetői vásárlópartnerként jelentkeztek. Az ÁFÉSZ-ek útján kisállattenyésztést elősegítő tápot akartak minél nagyobb mennyiségben eljuttatni a megye háztáji gazdaságaiba. Segítve ezzel azt a háztáji állattartást. ami jelentős mértékben népgazdasági érdeket is szolgál. A SZÖVKER vezetői — mint mondották — maguk sem hitték, hogy ifj. Klaukó Mátyás, az üzem igazgatója, Letavecz János főkönyvelő és Drienyovsz. ki János áruforgalmi vezető olyan megértéssel fogadja őket. mint ahogvan tették. Szinte pár órás tanácskozás után máris az egymás közti szerződést szövegezték, melynek aláírása után néhány nappal elindult a fogyasztási szövetkezetekhez az első takarmánytáp-szállítmány. A két fél között létrejött és a háztáji állattartást elősegítő megállapodás már májusban kedvezően éreztette hatását. Ugyanis a kondorosi takarmánykeverő üzem az említett hónapban több mint 100 vagon tápot szállított le 18 fogyasztási szövetkezetnek. E szövetkezetek legtöbbje időközben jelentősen, 25—50 százalékkal megnövelte korábban jelzett tápigényét. Valamennyi ÁFÉSZ minőségben igen jónak tartja az üzem által előállított árut. Ebből is következik. ' hogy a III. negyedévben előreláthatóan 25- re növekszik azoknak az AFÉSZ-eknek a száma, melyek a Termelőszövetkezetek Kondorosi Takarmánykeverő Üzemétől várják majd a háztáji gazdaságok nevelő-, tojó-, hizlaló- stb. tápszükségletét. AZ ÜZEM VEZETŐI nem tagadták: számukra jól jött a SZÖVKER Vállalat jelentkezése. Meglevő felesleg árujukat ugyanis el akarták adni. De hasonlóan jól jártak az ÁFÉSZ, ek is, még pontosabban a tenyésztők. Az üzem vezetői nem tifkolták: jó vevőpartnerra találtak a SZÖVKER Vállalatban. Ezt mondják másfél hónap konkrét üzleti kapcsolat tapasztalatai alapián a fogyasztási szövetkezetek is. Jó volt ezt hallani. Minél több ilyen üzletfelekre lenne szükség manapság más területeken is. Balkus Imre Fertőző szavak Őrködjünk anyanyelvűnk tisztaságán. Hiszen csúnyán beszélünk, körülményesen fogalmazunk, nehézkes szószaporítással lopjuk magunk és mások idejét. Az anyanyelv tisztaságának féltése, s az emberi kapcsolatok, az illendő társadalmi érintkezés óvása arra késztet, hogy — távol állván a túlzott szemérmességtől! — intő szándékkal hívjam segítőtársul mindazokat, akik sokadmagukkal méltatlankodnak a fület és a jó ízlést sértő rossz szokás hallatán. Fájdalmasan hasít dobhártyánkba a durva szó. Egyik-ma* sík, nyomdafestéket sem tűrő, s a félreérthetetlen kifejezés olyannyira megszokottá vált már. hogy hovatovább „közhelynek” tűnik. Csak azért ijesztő és lesz egyre ijesztőbb, mert már nem csupán a, felnőtté cseperedő ifjúság tekintélyes része tartja természetes társalgási formának a goromba szavakkal tűzdelt beszédet, hanem a még alig volt pendelyesek is. Az ám, csakhogy a kölyök leg. többször nem is tudja, mi az értelme annak a szónak, amit kimond. Valahol, valakitől hallotta. A nagyobbaktól. De a nagyobbak is hallották valahol, valamikor. Egy biztos: nem az iskolában, a magyar nyelv óráján. Hallották a magakorúak társaságában, tőlük tovább terjedt... míg végül visszajutott oda, ahonnan eredetileg elindult: a felnőttekhez. S itt álljunk meg egy szóra! Nagyon visszatetsző, amikor fiatal fiúk és lányok durva beszédét halljuk. Darázsként röpköd a szó és csíp. Gyakran sértő arra nézve, akinek szól vagy akinek a valakijéről szól. Fel sem veszi. Természetesnek tartja. Miért ne tartaná, hiszen a válasz se különb. Az ordenáré beszéd — sa vele párosult magatartás — nyílt teret kapott: halljuk az utcán, a mozi előcsarnokában, a villamoson, a téren, a cukrászdában, az iskola előtt (!), a házibulin. Meg- ülepszik a szokás, ami ma még „csak” rossz, holnapra jellemkérdéssé növekedhet. Hol a hiba forrása? Hol keresendő a gyökér? Semmiképp sem a gyerekben. A gyereket az apja, az anyja, a felnőttek tanítják a beszédre, a szavakra. Az imént azt írtam: visszatetsző a fiatal fiú és leány szájából elhangzott durva, illetlen szó. ami egyben hasonló magatartással párosul. Am sokkalta visszatetszőbb a durván beszélő és viselkedő felnőtt! Hányszor, de hányszor botránkoztunk meg olyan ocsmány szavak hallatán, amelyek munkahelyeken s olykor „jobb körökben” hangzanak el. Némelyek azt hiszik sikk a durva sző. „jópofának” tűnik, aki amúgy istenigazából „magyarosan” beszél. Magyarul nem tudunk úgy istenigazéból. Annál inkább „magyarosan”, ha nem tetszik valami, vagy ha tetszik valami; ha megittuk a fejadagot és kulturáltságunkat legyőzi a gátlástalanság. Nem jó ez így. Még akkor sem, ha csak rossz szokás, miként a cigaretta, a kávé, a féldeci. Ezekkel csak önmagunk szervezetét romboljuk; a durva szó és magatartás fertőz. Mi értelme? Semmi. Akkor meg miért van, miért tűrjük? Ne tűrjük! Csala Lá#*16 g ammmæsi 1973, JÚNIUS 11 spáknival a habarcshoz. mire Kés a malterkeverőt fölkéri egy szolid tangóra : „Argentínában csókra vár- a lány ..Igen. a pampákon, mindjárt balkéz felől ott ül egy hosszúhajú lány, meglátja Kicsit, hozzásimul, forrón, közelebb, közelebb, s amikor már egészen közel van, visszaváltozik hosszú nyelű maL. terkeverővé, amit aláírásra bár_ ki megkaphat a szerszámraktárban. Kapelláró mintha oda se figyelne, de látja azért minden mozdulatát, friss lépésekkel, lejön a létra tetejéről. Itt ez a vödör, látod? Most háromnegyedrész vizet teszünk bele. így ni. Hol a festék Kicsi? Ez az. Most beleöntjük szépen, uuugy, most föltűröd az inged ujját, egész a vál'adig. hadd látsszon a tetovált csaj combja a muszk_ lidon. nyúlj bele bátran. csak úgy, ahogy mutattam, mintha a kútágast fejnéd-odahaza a nyár. falombos kis faludban, na látod. így. csak ütemesen, hogy tűzbe jöjj.” — Cigarettaszünet! Bika ott áll. merő egy kuli- mász vállig, mind a két keze, karja. Káromkodik rettenetesen, kinevetik, őt senki se nevette ki soha büntetlenül, de ez most nem olyan szituáció, hogy ütni lehetne, még jobban nevetnének, elugranának, ’egalább egyet közülük bele kellene fojtani a vödörbe, vagy inkább rá'önteni a festéket, marná ki a szemét, ordítana. mint akit nyúznak. Fölkapja a vödröt. — Oda is viszed? Kösz. Akkor már vidd is oda a létrához.
