Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-12 / 135. szám
A frühen láttuk Országgyűlési képviselők az új városban Korábban hírt adtunk arról, hogy az országgyűlési képviselők megyei csoportja június 6-án, megyénk legfiatalabb városában, Békésen tartotta ülését. Az egynapos program keretében látogatást tettek két üzemben és egy termelőszövetkezetben. Képes beszámolónk ezt a látogatást örökítette meg. A kosárfonóban a képviselőket Kovács Imre. a vállalat igazgatója és Nagy Mihály (középen) a békési gyár vezetője tájékoztatta az üzem életéről Az Y'bi Miklós alkotta 1896- os ódon falak között jóformán ma is ugyanolyan munkafolyamatot végeznek kézzel, emberi erővél, mint régen. A fejlődés mégis óriási: ma több száz féle gyártmányt készítenek. Az Erdőgazdaság Fűz- és Kosáripari Vállalat békési kosárgyárának idei termelési terve 75 millió forint. Ez kilencmillióval több a tavalyinál Termékük 96 százalékát exportálják. A festett, fo- !l nőtt kerti bútorok iránt nagy az érdeklődés. Amikor a képviselők a dolgozók életkörülményeiről érdeklődtek. kissé viccesen USA-dol- lárról, NSZK-márkáról, svájci frankról beszéltek. A forintról azért keveset, mert a dolgozók bére, a fizikai munkájukat tekintve nagyon alacsony. Javítani szeretiiék munkakörülményeiket, kereseti lehetőségeiket. Segítséget kertek a képviselőktől. Óhajukat elsősorban Kovács István országgyűlési képviselőnek címezték, aki a MEDOSZ főtitkára is. Ok is ennek a szákszervezetnek a tagjai. Ügy érzik, keresetük alacsonyabb a megérdemeltnél. Szeretnék, ha bérpreferenaiába részesülne ez a vállalat is. A képviselők foglalkoztak és foglalkoznak ezzel a kérdéssel, minden ígéret nélkül valószínűsíthető, hogy sikerül e szakma igazságérzetével ig találkozó mércét is kialakítani. Ebben az iparágban nagy arányban dolgoznak nők. A férfi utánpótlás biztosítása nagyon nehéz, éppen az említett okok miatt. Valóban segítségre van szükségük, mert kár volna elsorvasztani e nagy múltú szakmát. A cukorkaüzemben Sebesi Lászlóné és Kovács Pál országgyűlési képviselők az exportkosarakat nézegetik Hogyan kerül a csokoládé a mézesre? Ezt szemléli Újhelyi Sándorné képviselő Mínya János gyárvezető társaságában, valamint Sándor József, Bálint Istvánná és Kovács József, országgyűlési képviselők Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat mézeskalácsba cukorkaüzemében Mínya Já- nos gyárvezető tájékoztatta az édesipar munkájáról a képviselőket. Az üzem 1956. május 10- én alakult. Akkor még fő terméke, úgyszólván egyedüli terméke a pemetecu'korka volt. Termelési értékük lassan emelkedett 2,5 millióra, most pedig több mint 28 millió forintot tesz ki. A 29-es üzemi létszám 150-re növekedett azóta. Jó volt hallani, hogy itt is már 44 órás a munkaidő. Főként nők dolgoznak itt is. Négy szocialista brigádja van, termékeik ismertek Angliában. Svédországban, az NSZK-ban. Dániában, Líbiában, Ausztriában,* Franciaországban. Marokkóban. Évente 10—12 vagon édességet exportálnak, 4—5 vagon mézeskalácsot, 7—8 vagon nyalókát. Kezd kicsinynek bizonyulni telephelyük. Fejlesztési elképzelésüket is elmondta a gyárvezető, az ötödik ötéves tervben szeretnének legalább 10 millió értéket beépíteni, ehhez segítséget szeretnének kapni a megyei tanácstól is. Jelenleg mintegy 3 millió 650 ezer forint bér ruházás van folyamatban; olajtárolót, raktárát, szociális létesítményt építenek. Tehát kicsi az üzem. de csöppet sem állítható róla, hogy gondjai kicsinyek. Termékeik viszont „edesek”. Mindannyian meg is kóstoltuk, a kókuszcsemegét, a mézest, amiből vagy kilencfélét készítenek. Új termékük a Clio (szörp). Gondjank vannak, kinőtték a gyár területét, reménykednek, bizakodnak: talán a következő ötéves tervben továbbléphetnek. Hiszen most már nemcsak pemetecuk- rot gyártanak. A békési határjárásra Balogh László, az Egyetértés Termelő- szövetkezet elnöke invitálta képviselőtársait. Jól jött az eső — mondogatták a képviselők. Bár a gondos talaj előkészítés, a szorgalmas növényápolás sokban ellensúlyozta a csapadékhiányt. Persze, ha a száraz, aszályos időjárás tovább tart, köny- nyen nehéz helyzetbe kerültek volna a mezőgazdaságban. Nincs semmi ok az aggodalomra; a gabonák szépen fejlődnek. Balogh László a gazda jogán a terméskilátásokról is ejtett nehány szóti — A gabonák áttelélese jó volt, cukorrépából rekordtermést várunk, mondjuk olyan 400 mázsát hektáronként. A kukorica fejlettségét jónak ítélem. • •** E néhány mozaik is jelzi, hogy a képviselők hasznos napot töltöttek a7 új városban. A dolgozok szorgalmas hétköznapjai példázták számukra: jó ügyet képviselnek ott a parlamentben. Roeskár János Büszkék lehelnek munkájukra — mondja Kovács József országgyűlési képviselő az Egyetértés Tsz fóagronomusának. Mellette Balogh László, a tsz elnöke, a kép bal oldalán Var- Pa Zsigmond és Kovács István országgyűlési képviselők elismeréssel nyilatkoztak a látottakról Fotó: Bemenj- Gyula Hétvég« esi átlagszínvonal alatt Többet vártunk ettól a hétvégétől, az az igazság. Bár a műsorból azonnal kitetszett, hogy nem leszünk elkényeztetve ezen a szombat—vasárnapon, erre azonban nem gondoltunk! Nagyon nyár eleji, olcsó kis tv-hétvége volt ez. Vegyük sorra! Nem kitűnő, csak éppen jé ismeretterjesztő filmet vetítettek szombat délután az alapításának 625. évfordulóját ünneplő prágai Károly Egyetemről, ahol magyar diákok is tanultak, tehát a magyar művelődéshez is sokban hozzájárult. A film — mint említettem — jó volt, érdekes volt, de nem kiemelkedő. Este egy amerikai film, a Desirée hosszú idő utáni újra- vetítése inkább archív-élményt jelentett, semmint hangulatos szórakozást. Az élményt is jószerével két remek művész nagyszerű alakítása kovácsolta. Marlon Brando és Jean Simmons játéka friss, eredeti, művészi. Kettőjükért érdemes volt újra műsorra tűzni a Desirée-t, de az már nem biztos, hogy szombati főműsorra megfelelő volt-e? A választékról, ami a műsorszerkesztőnek rendelkezésére áHt, nincs tudomásunk. Tételezzük fel, hogy jobbat nem találhattak. Maradjunk ennyiben! Szombaton is jelentkezett az INTER- FÓRUM ’73, a fertődi kastély bői. Ez a nemzetközi művésztalálkozó feltétlen jelentős zenei életünkben. Az eseményeket bemutató, visszaidéző interjúk azonban — a kiváló Antal Imre közreműködése ellenére —■ szürkék, néha egészen esetlegesek és erőltettek is. Vigasz csak azokban a percekben akad, amikor a művészek produkcióit élvezhetjük. A sportközvetítés tetszett, és újból kiderült: Vitray Tamás remek riporter! Véleménye van, és ki is mondja. Ügy mondja ki, ahogy mi nézők és sport-drukkerek beszélünk. Nem irodalmiaiskodik, hogy így mondjam. És nem is köz- vetlenkedik, mint egy másik, kollégája, alki hátborzongatóan az unalomig magyaráz valamit, mintha a néző szellemileg kissé fogyatékos lenne. Vitray velünk szurkol, lelkesedik és kesereg, olykor oda is mondogat. Ahogy mi tesszük, otthon, vele együtt. Vasárnap Siklásra rándultunk ki, egy igen szürke, jellegtelen és ötlettelen fesztivál-közvetítésre. Agyonbeszélték és beszéltették gzt a közvetítést a riporterek, ki tudja, miért? Most is kiderült persze, hogy naiv kérdésekre kétszer olyan naiv választ adnak a megkérdezették. Nem at tehetnek róla. Később örömmel búcsúztunk Rodolfó bűvésziskolájától, fellélegezve egy összességében rosszul sikerült sorozat befejezésékor. De jött új! Kettő is. A Büszkeség és balítélet című angol film, amely Jane Austen magyarul is megjelent regényéből készült. Az első rész nem túl sok jóval kecsegtet: a pöf- feszkedő és buta parvenűség kórleírását adj® túlmagyarázva és a magyar szinkronban aunyi női nyalogassa!, eSőkelődködő hanghordozással, ami már bántó és szürke egyszerre. Várjuk azonban a folytatást! A világhírű rajzfilmesek (Hanna és Barbara) új sorozatának (Süsü keselyű) első darabja sem jellemzi alkotóikat. Ötlettelen, gyenge filmecskék. Ezerszer is-' métlődő ötlet-sziporkák lassú elhamvadásának tanúja a néző. Volt még a Hét átlagszinten és Maigret felügyelő, akiről kiderült, hogy még tőle is ellophatják automata csodafegyverét, mert kiállítási tárgynak vélte. Más nem derült ki, mert ezúttal vérszegény kis történetet agyaltak ki hozzá. Sae* Ervin A kosárfonóban Határjáráson
