Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin; A Brandt-kormány ereje: a realista AZ EMLÉKEZŐTEHETSÉG a nemzetközi politikában sem fe­lesleges tulajdonság. Pontosan egy esztendővel ezelőtt, 1972 májusában, a tudósítások és hírmagyarázatok vastagon sze­dett címei gyakran idézhették Bonn ratifikációs idegháború­ját. A nyugatnémet parlament­ben magasra csaplak a szenve­délyek; halálosan beteg képvi­selőket vittek be hordágyon az ülésterembe, mert minden sza­vazat számított,- mandátumo­kat adtak-vettek; s a Brandt— Scheel kormányt kevés válasz­totta el a bukástóL Azóta sok minden változott a Rajna partján, s a két német állam alapszerződését a szociál­demokrata—szabad demokrata többség nagy fölényével iktat­ták törvénybe. Még a CDU né­hány képviselője. így Kiep, a pártelnökség tagja is a kor- mánykpalícióval szavazott. Az ENSZ-tagság kérdésében való­sággal kettévált a keresztényde­mokrata ellenzék, alig százegy- néhányan vállalták annak fele­lősségét, hogy az NDK világ­szervezeti felvételét megakadá­lyozandó. az NSZK se foglal­hassa el helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ha volt izgalom a ratifikációs el­járás során, az a keresztény- demokraták belső válságából adódott. A szélsőségesen reak­ciós. illetve a valamivel mérsé­keltebb csoportok összecsapása nyomán, Barzel kénytelen volt leköszönni, s átmenetileg egy ugyancsak „új emberre”, a ko­rábban egyszer már levitézlett Kiesingerre bízták a parla­menti ellenzék frakciójának ve­zetését. A viszálykodás azonban folytatódni fog, Barzel nyilván ellentámadásokkal próbálkozik, ám Strauss sem fog lemondani a bajkeverésről. A lényeg még­is az. hogy a nyugatnémet jobb­oldal valósággal fe’őrlődött az európai enyhülés, valamint az ezzel párhuzamosan végbemenő nyugatnémet hangulatváltozások folyamataiban. (A Brandt kor- j mány ereje valóban a realista külpolitikában van, az infláci­ót ugyanis nem sikerült megfé- kepiie, s a gazdaságban ,.hosz- szú, forró nyarat’’ várnak a nyugatnémet lapok.) külpolitika szági látogatását. Az SZKP fő­titkára a most záruló héten rö­vid látogatást tett Varsóban és Berlinben. Eszmecserét folyta­tott két olyan szövetséges, szo­cialista állam vezetőivel, akik különösen érdekeltek a Bonn- nal való kapcsolatok alakulá­sában. Előzőleg, több napon ke­resztül. Kissingerrel, Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójával tekintette át Brezsnyev a két­oldalú kapcsolatok, valamint a közös érdekű nemzetközi prob­lémák széles körét. A különböző formájú és szin­tű megbeszélések nyomán érthe­tő figyelem kísérte a Helsinkiben és Bécsben folyó tanácskozáso­kat. A finn fővárosban a nagy­követek „Európa szalonja” lát­szólag kissé megrekedt a terve­zett biztonsági konferencia har­madik napirendi pontjának vi­tájánál. (A kulturális csere le­hetőségeinek és követelménye­inek megfogalmazásán folyik a vita.)- AZ ÁLTALÁNOS vélemény szerint azonban júniusban va­lószínűleg be tudják majd fe­jezni az értekezlet politikavszer- vezeti előkészületi munkálatait Az osztrák fővárosban egye’ őre csupán a kezdetről van szó: száz napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az EKHT (európai kölcsö­nös haderőcsökkentési tárgya­lások) konzultáció végre ■Plenáris ülést tarthasson. Előreláthatólag tizenkilenc ország képviselői lesznek jelen a bécsi nemzetközi atomenergia ügynökség székhá­zában lebonyolításra kerülő ta- találkozón, részben teljes jogú résztvevőként, részben megfigye­lőként. Délkelet-Azsia és a Közel-Ke­let fejleményeiről ezen a héten viszonylag kevés biztatót mond­hatunk. Többszöri nekifutás után sikerült megvalósítani a dél-vietnami polgári fogolycse­re első szakaszát — sajnos csak az elítéltek töredéke került ki a saigoni rendszer börtöneiből. A DÎPK átfogó rendezési javaslatai továbbra is visszautasításra ta­lálnak a Thíeu-rezsim részéről. Lesz miről tárgyalnia Kíissinger- nek és Le Duc Tho-nak, akik újból találkoznak majd Párizs­A Nixon-kormány fokozza diplomáciai aktivitását Washington Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti. A Nixon-kormányzat nagy erő­feszítéseket tesz, hogy az ameri- kai diplomáciát aktivizálva ki­törjön a „Watergate-megszálott- ság” bénító hangulatából és meg­győzze a közvéleményt, hogy a kormányzati munka „folytatódik, mint rendesen”. | Pénteken dr. Kissinger nemzet- biztonsági főtanácsadó beszámolt Nixon elnöknek a szovjet veze­tőkkel folytatott négynapos „rendkívülien szívélyes és gyümölcsöző” megbeszéléseiről. Az amerikai diplomáciai tevé­kenység felgyorsítására irányu­ló erőfeszítések lényeges eleme az a pénteki bejelentés, hogy Kissinger május 17-én találkozik Párizsban Le Duc Tho külön­leges tanácsadóval, hogy 3—4 napos megbeszélést folytasson a VDK képviselőjével a párizsi tűzszüneti egyezmény előírásai­nak „szigorú betartását” érintő kérdésekről. A zsúfolt diplomáciai program a maga egészében — Marvin Kalb, a CBS diplomáciai fő-j munkatársa szerint — azt kíván-1 ja mondani az amerikai közvé­leménynek. hogy „Watergate el­lenére a kormányzásnak folyta­tódnia kell”. Furceva Bonnba érkezett Jekatyerina Furceva asszony, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere szombat délután repülőgépen a nyugatnémet fő­városba érkezett. A szovjet vendég Walter Scheel külügyminiszter meghí­vására tíz napot tölt Nyugat- Németországban. Furceva asszony vasárnaptól szerdáig Dortmundban tesz lá­togatást. ahol hétfőn részt vesz a szovjet kulturális napok meg_ nyitásán és előadást is tart. Ké­sőbb csatlakozik a jövő pénteken Bonnba érkező Leonyid Brezs­nyev SZKP-főtitkár kíséretéhez. (MTI) Brezsnyev amerikai látogatásáról Hivatalos közlemény Leonyid Brezsnyev, az SZKP1 Központi Bizottságának főtit­kára június 18-tól 26-ig hiva­talos látogatást tesz az Egyesült Államokban. A látogatásról kiadott hivata­los közlemény így hangzik: „Richard Nixonnak, az Egye­sült Államok elnökének meg­hívására, amelyet 1972 májusá­ban adott át moszkvai tartózko­dása idején és az azt követő megállapodásnak megfelelőeTj Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra 1973. június 18-tól 26-ig hi­vatalos látogatást tesz az Ame­rikai Egyesült Államokban.” Moszkvában és Washington­ban egyidejűleg közölték a kü­szöbönálló látogatásról szóló közleményt, (MTI) Szovjet—lengyel közlemény Moszkva Közös közleményt adtak ki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkára május 11—12-i varsói látogatásáról és Edward Gierekkel, a LEMP KB első tit­kárával folytatott megbeszélé­seiről. A megbeszéléseken részt vettek az SZKP KB főtitkárá­nak kíséretéhez tartozó szemé­lyek és bekapcsolódott az esz­mecserékbe több magas rangú lengyel párt- és állami vezető. Leonvid Brezsnyev varsói tar­tózkodása alatt átnyújtotta a Lenin-rendet Edward Gierek- nek. Brezsnyev és Gierek minde­nekelőtt nagy megelégedéssel szögezte le, hogy sikeresen fej­lődnek a sokoldalú baráti kap­csolatok az SZKP és a LEMP, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság között.' A két résztvevő örömét fe­jezte ki az európai helyzet ja­vulása felett. Leszögezte, hogy ezt jelentős mértékben a szov­jet—nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződés, a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos négy­oldalú megállapodás, valamint az NDK—NSZK-alapszerződés aláírása mozdította elő. Létre­jöttek a feltételek az NSZK és a szocialista országok, a mün­cheni egyezmény érvénytelení­tése alapján pedig az NSZK és Csehszlovákia kapcsolatai rende­zésének befejezésére. Létrejöt­tek a feltételek ahhoz, hogy a két német állam csatlakozzék az ENSZ-hez. Brezsnyev és Gierek rámuta­tott. hogy a pozitív európai vál­tozások elmélyítésében és tar­tóssá tételében a küszöbön ál­ló európai biztonsági és együtt­működési értekezletnek fontos szerepet kell betöltenie. A szovjet és a lengyel fél hangsúlyozta a vietnami nép történelmi győzelmének hatal­mas jelentőségét és kijelentette: a közel-keleti háborús tűzfészek mielőbbi felszámolását. Az SZKP és a LEMP vezetői kijelentették: a népek érdekei­ért és társadalmi fejlődéséért folytatott harc eredményességé­nek biztosítéka— és ezt az el­múlt idő tapasztalata meggyő­zően bizonyítja — az antiimpe- rialista erők harci egysége. A tárgyalások résztvevői aláhúz­ták, hogy a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai nemzetközi tanácskozásának következtetései és eszméi igen nagy szerepet töltenek be a vi­lág kommunistái egységének szilárdításában. A felek ismételten leszögez­ték, hogy a yarsói Szerződés szervezete és a KGST keretében kölcsönösen törekszenek a Szovjetunió és a Lengyel Nép- köztársaság kétoldalú ég több­oldalú politikai és gazdasági együttműködésének elmélyítése­re, .. ,_T A közlemény végezetül meg­állapítja, hogy Leonyid Brezs­nyev és a lengyel vezető sze­mélyiségek találkozói a szívé­lyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. A megbe­szélések során bebizonyosodott, hogy az SZKP és a LEMP.va­lamennyi megvitatott kérdés­ben teljesen azonos nézetet vall. (TASZSZ) (MTI) LÉNYEGÉBEN befejezéshez közeledik tehát annak az eu­rópai egyezmény-rendszernek kialakítása, amely kedvező fel­tételeket biztosit a biztonsági konferenciához is, A héten hi­vatalos formában is megkezdő­dött Prága és Bonn párbeszé­de, s a jelek szerint a nyugat­német kormány most már haj­landó elhatárolni magát a müncheni diktátumtól. Rende­ződik a két német állam ENSZ- tagsága is. A keleti politika pozitív ele­meinek további erősödése Bonn­ban, jótékonyan készíti elő Brezsnyevnek a jövő bét végé- ] re esedékes nyugat-németor- I ban. AZ ARAB-KELET jelentései­nek többségét Bejrútból keltez­ték, sa libanoni fővárosban szin­te óránként változott a politikai klíma. A fegyveres harcokat leg­alább ötször beszüntették és ötször kliujúltak. Bizonyos idő kell még hozzá, hogy az esemé­nyek letisztuljanak, s jobban ki­rajzolódjanak az érdekelt arab országok, a palesztin szerveze- ■ tek, a libanóni csoportok egy­máshoz való viszonya. Amíg ennyire bizonytalan a helyzet, addig várhatólag a következő napokban is úgy szólnak majd a tudósítások : ingatag tűzszünet Libanonban... Újabb áradások Romániában . Bukarest Az idén másodszor, alig hét hónap leforgása alatt pedig harmadszor sújtják áradások Romániát. Hírek szerint az el­múlt napokban az Olt folyó Slatinánál kilépett a medréből és 12 000 hektár területet árasz­tott el. Szeben környékén 7 000 hektár termőföld kerü't víz alá. Az Olt és a többi kiáradt fo­lyó megfékezésén, a földeket bo_ rító viz levezetésén a lakosok 2 békés meri/, NlPUJSkC 1973. MÄJUS 13. Az elmúlt három nap alatt Románia nagy területeire zú­dultak felhőszakadások és he­lyenként egv négyzetméter te­rületre 90 liter csapadék hul­lott. ■ A felhőszakadásokat kísé­rő orkánszerű szé'vihar fákat csavart ki tövestől és elek­tromos vezetékeket szaggatott le.«> A mezőgazdaság szempont­jából súlyosbítja a helyzetet, hogy a máius elejei több mint harminc fokos hőr'—* egyik napról a másikra erős lehűlés váltotta fel. Erdély egyes terü­letein havazni kezdett, a hő­mérséklet pedig nulla fok alá süUyedt. (MTI) iràiumtei [W&sfc mikul ^dSÉL tízezrei, valamint a román had- ■ sereg egységei munkálkodnak. : 12. Így találtuk meg a hiányzó láncszemet — az elégetés részt­vevőit, illetve szemtanúját — ami olyan fontos volt, különö­sen a feladat első szakaszában — Hitler felkutatásánál. Mengeshausen őrhelyéről csak Günsçhet és Linget látta de a bunker oltalmában, a lövedékek elől elrejtőzve ott volt Göbbels, Borman és dr. Stumpfegger. Nem messze innen, az Alexan- derplatzon foly+ a harc A bi­rodalmi kancellária súlyos tűz alatt állt. Lövedékek süvöltöt­tek, becsapódások dördültek, nyomukban földoszlopok száll­tak fel, csattogtak és süvítettek a kirepülő ablaküvegek. A vi­haros szél belekapott a holttes­tek ruhájába. A .tűz lobogott, majd kialudt. A benzin el­égett ... Üjra megöntözték és megnyújtották őket. Még előző este Mengeshausen azt mondta, hogy meg tudja mutatni a helyet, ahová a holt­testeket elrejtették és sietve beszórták őket földdel, ' meg kaviccsal. Nem tudta, hogy már kiásták őket onnan. A tisz­tek és vöröskatonák egy cso­portja elment Mengeshausennel a birdalmi kancelláriára. Az alábbi jegyzőkönyvet vet­ték fel: „1945. május 13. Berlin. Mi, ' alulírottak, Klimenko al­ezredes, Katisev főhadnagy, Ga- belok garda-őrnagy. Kalasnyikov gárda-alhadnagy, Olajnyik. Csu- rakov, Novas, Mialkin közkato­nák az agnoszkáló Mengeshau­sen Harry részvételével a mai napon megtekintették azt a he­lyet, ahol Adolf Hitler birodal­mi kancellár és felesége holt­testét elrejtették. . . . Megvizsgálva a Menges­hausen által mutatott helyet, megállapítást nyert, hogy vallo­mása megfelel a valóságnak... Mengeshausen vallomásának igazságát az bizonyítja, hogy az általa megnevezett tölcsérből 1945. május 4-én kiástuk egy férfi és egy nő elégett holttes­tét és két mérgezett kutyát, amelyről más agnoszkálók fel­ismerték, hogy Adolf Hitlernek és feleségének Ife* Braunnak, (*Éva Braun nevét és foglalko­zását hibásan jelölték meg — a szerző megjegyzése), korábbi személyi titkárnőjének* a kü- tyái voltak. A hely szemmérték után ké­szített képét, ahol Hitler és fé­lesége holttestét felfedezték, és fényképfelvételeket arról a hely­ről, amelyet Mengeshausen ag­noszkáló nevezett meg, a jegy­zőkönyvhöz csatoltuk. A fentiekről a jelen jegyző­könyvet vettük fel”. Később elmondták nekem a front törzsénél: az odairányított SS-legény, Mengeshausen írás­beli vallomásában elbeszélte, hogy nemcsak megfigyelte, ho­gyan égették el a führert, ha­nem ő maga is részt vett ben­ne. Akkor nem tudtam meg, hogy végül is miben állott az ő részvétele és most az archí­vum iratai között sem találtam meg a szóban forgó írásbeli vallomást. De íme, főnökének, Ratten- hubemek a kéziratában ezt ol­vasom : „Hitler és Éva Braun teste rosszul égett és én lementem, hogy rendelkezzem a tüzelő­anyag szállítása iigvében. Mikor feljöttem, a holtestet már be­szórták némi földdel és Men­geshausen, az őrség tagja jelen­tette nekem, hogy .az elvisel­hetetlen bűz miatt lehetetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom