Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
Oébalfoldi Általános Orvosnapok Gyulán A KSH megyei igazgatóságának jelentése A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete Dél-alföldi Területi Szervezete, valamint az Egészségügyi Szervezőik Délkelet-magyarországi tagozata 1973. májug 11—13. között Gyulán tartja az I. Dél-alföldi Általános Orvosnapokat. Ezen ia Békés megyeieken kívül részt vesznek Bács-Kískun és Csong- rád megye általános orvosai is. A megnyitóra május 11-én, pénteken, került sor, ahol dr. Pataki László területi titkár bevezetője után megnyitót dr. Sző- ' nyi András, a MÁOTE főtitkára tartott. Fogadóbeszédet dr. Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese mondott. Az orvosnapok résztvevőit üdvözölte dr. Horváth Éva városi főorvos, aki dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos nevében köszöntötte a mintegy 150 főnyi résztvevőt. Az első napon tudományos előadások hangzottak el. Az első napi 14 előadó között dr. Oláh Andor békéscsabai felülvizsgáló főorvos a „Therápia pafchológiá- ja” címmel tartott élőadást. Tegnap, szombaton a reggeli órákban folytatódott az orvos- napofc programja, ezen többek között előadást tartott dr. Sze- pesvári Elemgr eleki körzeti orvos az „Audi ornetri ás szűrővizsgálatok Elek község gyer- mekköaösségeiben’,. címmel. Békésen, a Szegedi Kis István | Ipari Szakközépiskola gépészeti szaka a felnőtt; dolgozók részéről megnyilvánuló érdeklődésre való tekintettel felvételt hirdet gépész tagozatú levelező oktatásra. Az iskolában már több volt a posztján maradnia s ő, más SS-ekkel együtt Günsche utasítására letaszította őket a gödörbe, ahol Hitler megmérgezett kutyája feküdt”. A továbbiakban Rattenhuber leírja az óvóhely lakóit, akik, amint tudomást szereztek Hitler haláláról, azon fáradoznak, hogy felkészüljenek a menekülésre és még egyszer megemlékezik Mengeshausenről: „Meghökkentett Mengeshau- sen SS-őr szemfülessége, aki behatolt Hitler dolgozószobájába, Hitler zubbonyáról, amely a széken lógott, levette az aranyjelvényt, abban a reményben, hogy „Amerikában drága pénzt fognak fizetni ezért a relikviáért”. * * » Május 8-án a katonaorvosök- ból álló bizottság Skaravszkij orvos-alezredes elnökletével megvizsgálta a holttesteket. „A tűz által erősen i elváltoztatott testeken súlyos. halált okozó sérülés, vagy betegség nyomai nem voltak fellelhetők”. „A szájban üvegtörmelékeket tahiltunk, amely egy vékonyfalú ampulla falából és fenekéről származott”. A bizottság alapos vizsgálatok után erre a végkövetkeztetésre jutott: „A halál ciánvegyületek által okozott mérgezés eredményeként következett be”. Semmiféle más olyan jelet nem állapítottak meg, amely halált okozhatott volna. Nyugati kutatók, újságírók és memoárok szerzői manapság Ugyancsak szombaton dr. Rácz László kamuti orvos is beszámolt a „Kertészeti dolgozók között photos-ensibilisatie hatására kialakult csoportos allergoder- máraT\ Szombaton a részvevők ismerkedtek a várossal, majd es*- te az Erkel Művelődési Házban megnézték a békéscsabai Balassi Táncegyüttes műsorát. Ma, május 13-án, vasárnap 9 órakor dr. Sarnyai Ferenc ülés- elnök vezetésével folytatódik a program. Ismét több, főleg szakmailag érdekes előadások hangzanak el. Dr. Makai Arpádné tanársegéd: Az öngyilkosság, mint társadalmi jelenség ok-(kutatásainak néhány kérdéséről, dr. Szvétek László mélykúti körzeti orvos a, „Iskolakorú gyermekek vizsgálata egy dél-alföldi nagyközségben”, dr. Veres Sándor szegedi körzeti orvos „Megfigyelések az influenzás megbetegedések és a gyógyszerfogyasztás kapcsolatáról” címmel tart 1 előadást, és ezen a napon dr. Oláh Andor békéscsabai felülvizsgáló főorvos is tart előadást. A déli órákban vita követi az előadásokat, majd dr. Andor Miklós, a MAOTE alelnökének zárszavával befejeződik az I. Dél-alföldi Általános Orvosnapok rendezvénysorozata. B. O. éve folyik oktatás nappali tago. zaton. Ezzel egyenértékű végzettséget biztosít az őszre beindításra tervezett levelező tagozaton szerzett sikeres érettségi bizonyítvány. makacsul erősítgetik, hogy Hitler agyonlőtte magát. Egyesek tájékozatlanságból, mások pedig attól a kívánságuktól vezettetve, hogy valahogyan megszépítsék Hitler halálának körülményeit. Mégis: így történt. Hitler megmérgezte magát. Mivel azonban az embereik lövést hallottak és azt gondolták, hogy Hitler lőtt, ez a változat gyorsan elterjedt a birodalmi kancellárián. Ezzel magyarázható, hogy Bauer, Hitler küldönce is, aki röviddel ezután találkozott az őrködő Menges- hausennel, erről számolt be neki. Ezt mondták a führer más közeli emberei is. Valóban leadtak-e lövést Hitler szobájában, vagy ez csak azok képzelődése volt, akik az ajtók mögött a vég bekövetkezését várták? Igen, ez a lövés megtörtént. De vajon ki lőtt? Ezt a dolgot most tisztázzuk először. Éva Braun tetemének orvosi vizsgálatánál, amelyet a bizottság ugyanebben az összetételben, szintén május 8-án végzett el, megállapították, hogy az ő halálát js mérgezés okozta, de felfedezték a következőket: „A mellkason szakított seb nyomai, amely haematorrachist idézett elő ég a szívburkon is könnyé sérülést okozott, valamint hat kis fémszilánk”. Mit jelentsen ez? / Rattenhubernek, Hitler tes- tőrsége főnökének vallomásai derítettek fényt rá. (Folytatjuk) (Folytatás az 1. oldalról) nőtt az átlagos havi bér. Az állami iparban a munkások és alkalmazottak bére 1973 első három hónapjában 2135 forint volt, amely 5 százalékkal haladta meg a-z 1972 első negyedévit. A munkásoknál valamivel nagyobb — 6 százalékos volt az emelkedés. Központi bérrendezésben az állami iparban foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának kb. 80 százaléka részesült. Előzetes adatok alapján a bérrendezés 11 százalékkal növelte (február és márciusVtözött) a munkások egynapi alapbérét. A központi’ bérrendezésben nem részesült dolgozók átlagos havi bére mintegy 5 százalékkal nőtt. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar 1973 első negyedévi saját építőipari termelése kb. 9 millió forinttal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az éves előirányzatnak — a negyedév végéig — az 1972. március 31- ihez viszonyítva kisebb arányát (72 százalékát) kötötték le szerződéssel. A szocialista építőipai- a, első negyedévben számos építmény kivitelezésének megkezdésével biztosította az éves feladatok teljesítésének folyamatosságát. Március 31-én 23 százalékkal több építmény állt kivitelezés alatt, mint január 1-én. Az első negyedév utolsó napján a szocialista építőiparban 1457 lakás állt kivitelezés alatt .(ebből 1014 a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat részéről). 66-tal több, mint egy évvel korábban. A negyedév folyamán 604 lakás építését kezdték el, csaknem háromszorosát az 1972. első negyedévinek. A szocialista építőiparban az első negyedévben átlagosan 6725 fő dolgozott, 7 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az egy építőipari munkásra jutó termelés ugyanezen idő alatt nem változott, mivel az építőipari munkások szárma egy év alatt 9 százalékkal kevesebb lett. A központi bérintézkedés alapján az állami kivitelező építőiparban 2770 munkás és 115 közvetlen termelésirányító (művezető) részesült központi bérfejlesztésben. Ezek március havi bére S 9 százalékkal haladta meg a feb- ! ruár havit. Mezőgazdaság : A mezőgazdasági munkák 1973 ; tavaszán kedvezően haladtak. Az ; őszi gabonák állapota a késői ve- » tés és kelés, valamint a téli csa- : padékhiány ellenére, azonos, • vagy jobb a tavalyinál. A cü- ; korrépa vetésterülete a terve- 5 zettnél nagyobb arányban nőtt. ; Az 1973. évi ((tavaszi állatszám■ lálás előzetes adatai alapján a : két fő állatfajnál a korábbi évek- : kel ellentétes irányú állomány- ; változás következett be. A ■ szarvasmarhák számának 1969 S óta tartó csökkenése megállt, a : sertésállomány pedig jelentősen ; visszaesett. : A Minisztertanács határozata ! a szarvasmarha-tenyésztés ïe;l■ lesztéséről meghozta első ered■ ményét: az állomány 2 százalék - : kai. ezen helül a tehenek száma S (élőhasi üszővel) 3 százalékkal ; nőtt egy év alatt. Az Orosházi Mezőgazdasági Szakközépiskola levelező tagozata felvételt hirdet az 1973/74. tanévre. Jelentkezhetnek mindazok a férfiak és, nők akik betöltötték 17. életév-ükét és a mezőgazdaságban, vagy azzal kapcsolatos munkakörben dolgoznak. A jelentkezés határideje: 1973. június 10. 88341 A sertésállomány az 1972. évi csúcs után 21 százalékkal csökkent; legnagyobb mértékben a kisüzemi gazdaságokban (27 százalékkal). Az 1972. őszi és az 1973. év eleji állatmegbetegedé- sek jelentős károkat okoztak az állományban. A felnőtt baromfiállomány egy év alatt 7 százalékkal emelkedett. A szocialista nagyüzemek fejlődésével Békés megye mezőgazdaságában is előtérbe került a termelés special! zációja. amely a, állattenyésztés területén szakosított telepek kialakításával kezdődött A nagyarányú állat- megbetegedések és elhullások ellenére a szakosított telepek tenyésztési és termelési munkájában fejlődés tapasztalható. A szakosított állattenyésztési telepeken termelték meg 1972J ben az állami gazdaságok a tehéntejnek 58, a sertéshúsnak 50 százalékát; a termelőszövetkezetek pedig 14. illetve 27 százalékát. A két tojáskombinát (a békéscsabai és tótkomlósi) a nagyüzemi gazdaságok tyúktojástermelésének 63 százalékát állította elő. 1973 első neevedévében a megye mezőgazdasági üzemei a fontosabb vágóállatokból és állati eredetű termékekből 2 százalékkal értékesítettek többet a kiemelkedően magas, 1972 első negyedévinél. Országosan ugyanakkor 18 százalékkal csökkent az áruértékesítés volumene. Az egyes fontosabb cikkek értékesítése az év első három hónapjában a következőképpen alakult: 1973. I. negyedév 1972. I. negyedév %-ában Vágómarha 114 Vágósertés 97 Süldő 143 Malac 8 szoros Vágójuh 128 Vágó- és haszonló 74 Vágóbaromfi 116 Tehéntej 103 Tyúktojás 92 A vágósertés-értékesítés — a részleges állategészségügyi zárlat ellenére — csaknem 19 000 tonna volt; 34 százalékkal meghaladta az 1971 I. negyedévit. A vágómarha-értékesí_ tés ugyanezen idő alatt 9 százalékkal csökkent. Az 1973 első negyedévi vágósertés- és vágómarha-felvásárlást je'en tosen növelte, hogy az előző évről nagy mennyiségű vágóállat átvétele húzódott át. Az 1973 első negyedévében értékesített vágóállatok és állati eredetű termékek mennyiségének 15 százalékát az állami szektor, 53 százalékát a mező- gazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai, 32 . százalékát a kisüzemi gazdaságok termelték. Népmozgalom — foglalkoztatás Békés megye lakónépessége 1972-ben mérsékelt ütemben, de tovább csökkent. Ez a lakóhelyváltoztatások negatív egyenlegének és az igen kis mértékű természetes szaporodásnak a következménye. Az élveszületések száma 1971-hez viszonyítva 1 százalékkal növekedett a halálozásoké ugyanennyivel kevesebb lett. A megyében az elmúlt évben 3 846 házasságot kötöttek; 6 070 élveszületés és 5 431 halálozás történt. A természetes szaporodást a művi vetélések számának 7 százalékos csökkenése és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők számának 8 százalékos emelkedése kedvezően befolyásolta (1972. december ál-én 7170-en vették igénybe). 1973 első három hónapjában az összes foglalkoztatottak* és ezen belül a munkások száma az iparban 3. a kereskedelemben 4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ugyanezen idő alatt a többi népgazdásági ágban csökkent Jövedelem — vásárlás 1973 első három hónapjában a megye szocialista szektorában fogla'koztatottak havi átlagkeresete — a megfigyelt adatszolgáltatóknál együttesen mező- gazdasági termelőszövetkezetek nélkül — 2 548 forint volt, 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; a munkásoké azonos mértékű növekedés mellett 2 396 forintra emelkedett. A keresetnövekedés az állami szektorban volt dinamikusabb. Ezt részben már az ipari és építőipari munkások béremelésére vonatkozó központi intézkedés eredményezte. A lakosság bér. és bérjellegű bevétele ösz_ szességében 7 %-kal emelkedett. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakossági bevétel az év első három hónapjában 3 százalékkal emelkedett, amely lényegesen mérsékeltebb az egy évvel korábbinál, de az országosnál kedvezőbb. A termelő- szövetkezetek munkadíj-felhasz- nálása 7 százalékkal, a tsz-alkal- mazottak munkabére 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző év első negyedévéhez viszonyítva jelentősen, 34 százalékkal emelkedtek a lakosság társadalombiztosítási bevételei (táppénz, családi pótlék, segély, stb.) 1972-ben egy táppénzre jogosultra a megyében átlagosan 12 táppénzes nap jutott; legtöbb az iparban, de a megyei átlag felett volt a kereskedelemben és építőiparban is. A lakosság takarékbetét-állománya március 31-én 13 'Vokal-volt magasabb a tavalyinál. A kiskereskedelem forgalma 1973 első negyedévében az előző évinél mérsékeltebben, 8 %_kal emelkedett, azonban így is meghaladta az országos tényleges forgalomnövekedést. A lakosság többletkiadásainak nagyobb hányadát fordította iparcikkek vásárlására. Amíg 1972 azonos időszakában a bolti élelmiszerek és ruházati cikkek, addig az idén a vegyes iparcikkek forgalma emelkedett jobban az át'agosnál. A vendéglátás forgalmán belül az ételek eladása az átlagosnál jobban, az italoké mérsékeltebben nőtt. Az élelmiszer-ellátás — a ser-, téshús és a burgonya kivételével — kielégítő volt. Az idényáras cikkek árszínvonala januárban 3,3 százalékkal alacso_ nyabb, márciusban 14;8 százalékkal; magasabb volt, mint 1972 azonos hónapjában. A tanácsok költségvetési gazdálkodása 1972-ben a régi és az újonnan belépő költségvetési létesítmények működtetéséhez 1 milliárd 168 millió forint állt a tanácsok rendelkezésére, 10 százalékkal több. mint egy évvel ko- rábban. A bevételek 89 százalékát. 1 , milliárd 44 millió forintot fordítottak közvetlen kiadásokra. Ennek döntő-részét a költségvetési szervek kiadásai képezték. Ezen belül a szociális és egészségügyi. valamint a kulturális ágazatokra fordított összeg részaránya csaknem elérte a 70 százalékot. A szociális és egészség- ügyi kiadásoknak csaknem a felét a kórházak és egyéb fekvőbeteg-intézmények, 19 százalékát pedig a járóbetegeUátó- hálózat működtetésére, illetve intézményeik felújítására fordították a tanácsok. A kulturális ágazat kiadásainak is csaknem a fele az alsófokú. 16 százaléka a középfokú oktatás feladatai nak ellátására szolgált. Felnőttoktatás indul Békésen
