Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-12 / 109. szám
égi-régi emlékek élednek a hűvös folyosón. Ismerősök néznek le a tablókról, hajdani diáktársaik, barátok, akkori szerelmünk, gyűlöletünk kiváltói — ma már felnőttek, gyermekeik vannak, akik talán épp ide járnak, vagy ők maguk tanárai az iskolának. És diákcsínyek, örömök, most is lélegzet- fullasztó drukkok idéződnek, hogy közülük aztán az érettségi hajdani izgalma homályba borítsa a többit — hát persze, hiszen most is érettségire készül egy híján kétszáz diák a régi alma materben, a csabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában. Semmi mással össze nem téveszthető a szemnek-fülnek egyaránt kedves zsibongás-zisongás: lányok, fiúk, sima arcúak és a serdülőkor pattanásait hajfürtükkel eltakarni igyekvők, serkedő baj- szúak és mutáló hangüak, lányokkal szemezők és íiúkat- kinevetők... A legfőbb téma: pár perc múlva kezdődik a magyar írásbeli. „Jó lenne Petőfi szabadságharcos verseit kapni” — sóhajt egy fiú: „jobb volna az egész Petőfi, szőrös- tül-bőröstül” — kívánja inkább a társa; „szívesen írnék Ma- dách-ról” — szói a harmadik vélemény; a negyediket kollégám mondja, a reggeli buszon hallotta: „jól kialudtam magam, hiszen Kutuzov is azt mondta, a katonának csata előtt pihenni kell”; sikert arat a kö- rülállók körében ez az álom: „még az is kiderülhet, hogy elhalasztják az egészet”. De hát erről nem lehet szó, az igazgató s helyettese közük, ki melyik osztályban kezdhet hozzá a munkához, s hogy milyen szabályokat kell betartani. Aztán az előcsarnokból az osztályokba mennek az érdekeltek, hogy néhány pillanat múlva megtudják a nagy titkot: mi lesz az írásbeli témája.... Panaszra nemigen lehet ok — gazdag a választék. A!ki úgy akarja, kedves költeményét elemezheti; aki jobban szereti a prózát, századunk novella- és kisregényirodalmából válogathat; s ha valakinek egyik sem tetszik, van egy harmadik téma, a magánélet és a közössségi élet egysége Petőfi, Ady Endre és József Attila verseiben... KúHáromnegyed nyolckor ez volt a nap kérdése: mi lesz a tételünk, mit kellene még egyszer megnézni a könyvben, füzetekben? lönös képet mutatnak a tantermek: senkinek sincs pad- szomszédja, közvetlenül előtte, mögötte sem ül senki senkinek — így kisebb a kísértés, hogy a negyedik A, B, C, D, E (felvételünkön), F, G, és H osztályokban esetleg meg nem engedett módon „segítsék” egymást. S hát a tanárok is ügyelnek az érettségi tisztaságára... Van gyerek — gyérük?, félig felnőtt már — aki a szája szélét harapja, van, ki a szemüvegét törü soha-nem-látott alapossággal, s van, aki a bekukucskáló lombokból meríti az ihletet. Aztán lassan mindenki tollat fog, felírja a nevét, a címet, hogy papírra vesse, amit tizenkét esztendő alatt megtanult, felismert, kigondolt versről, prózáról, írókról, irodalomról... A kívülálló magában füstölög: milyen jó ezeknek a gyerekeknek, most lépnek csak ki az iskola kapuján! Aztán egy pillanatra mégis visszahőköl: annak idején neki is torkában dobogott a szíve, amikor * tételek kihirdetésére várt... A* izgalmak csúcsa volt pár perccel nyolc után a tételbontás' ; Kenderes István (képünkön balról). Kruchió Gábor igazgató és Domokos Tamásné (Fotó: Demény Gyula) Aki árat mond... 0 Jönnek az ellenőrök Április közepén a fővárosban 32,40 volt egy kilogramm éló csirke. Győrben 33, Kecskeméten 36. Komlón 32, Szegeden 31.30, Szolnokon 39.40, Veszprémben 31 forint. Nem kevesebb. mint 8.40 a legalacsonyabb és a legmagasabb ár között a különbség. A szabadpiaci árat a kereslet és a kínálat szabja meg, ha — tegyük fel — kimondanák. hogy 20 forintnál nem lehet drágábban adni a piacon egy kilogramm csirkét rohamosan csökkenne az eladásra kínált mennyiség. Sorállás, veszekedés, pult alóli árusítás, a termelői kedv megcsappanása lenne a következmény; látszat-árrögzítésre semmi szükség. Az indokolt és indokolatlan ármozgások elválasztására. az árkalkulációk ellenőrzésére annál inkább. Évente egyszer Évente legalább egyszer minden gazdálkodó egységnél kerüljön sor árellenőrzésre — fogalmazta meg a teendőt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az 1973. január 30—31- én rendezett országos árkonferencián. Ez valóban alapvető követelmény. 1972 negyedik negyedében az árhatóságok és a kereskedelmi felügyelőségek az állami vállalatoknál több mint 14 000 áruellenőrzést tartottak, a helyi ár hatóságok pedig 3 000 magánkisiparos és kiskereskedő árait ellenőrizték. Huszonkét esetben kezdeményeztek árdrágítás miatt bűnvádi eljárást, 567 ügyben szabálysértési, 285 esetben pedig fegyelmi eljárás lefolytatását. Azaz volt miért ellenőrizni ... „Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata” mondotta Fock Jenő kormányelnök az országgyűlés márciusi ülésszakán. Érvényt szerezni ennek már nehezebb. , Újraosztott jövedelmek Közgazdászok körében ismert a mondás: ami az egyiknek ár, az a másiknak bér. Minden termelő valamilyen formában fogyasztó is egyben, azaz a termelői, a fogyasztói árak emelkedése újraosztja a jövedelmeket, s esetleg — kellő ellenőrzés híján — nemkívánatos módon. Ezért az a törekvés, hogy a szabadáras termékek köre ne terjedjen túl az ú. n. tipikus piaci cikkeken — pl. zöldségfélék, gyümölcsök, bizonyos divatáruk —. s az iparban helyébe a szerződéses ár lépjen. Tehát az az egyezség, amelyet a termelő és az eladó köt. mégpedig központi kalkulációs irányelvek alapján. A mondat e befejező része fontos újdonság. Néhány minisztérium ■— így a Kohó- és Gépipari, az Építésügyi és Városfej lesztési — már kiadta, mások rövidesen kibocsátják a kalkulációs Irányelveket a szabadáras termékek körére, s ezzel egyidejűleg bevezetik az ezeken alapuló kalkulációs kötelezettséget. Ami a korábbiakhoz mérten — ' mind magukat az’ árakat, mind az ellenőrzés alapjait tekintve — lényeges változás. Könnyebben kimutatható ugyanis a tisztességtelen haszon, a nyerészkedés az árdrágítás. Az átlag leple 1972_ben á fogyasztói árszínvonal három százalékkal növekedett, gyorsabban, mint a korábbi években. Idén 3,6 százalék a tervezett emelkedés, amelynek jó részét -— 1,9 százalékot — a január elsején már végrehajtott intézkedések — a tej és tejtermékek, a dohányáruk, az égetett szesz árának növelése — okozzák. Az átlag leple mögött azonban eltérő mozgások húzódnak meg. A különböző rétegek, sőt azokon belül az egyes kiadási főcsoportok részesedése nagyon is más és más. Tavaly például a munkás és szellemi foglalkozású háztartásokban a nem idényjeüegű élelmiszerek árának emelkedése mindössze 0,5 százalékos többletkiadással járt. az idényjellegűekért viFegyveres erőink életéből katona-tanacstagok Az elmúlt hetek legjelentősebb belpoütikai eseménye a tanácsválasztás volt A néphadsereg csapatainak és katonai lakótelepeméit választási kerületeiben is teljes sikerrel zárultaik az április 154 szavazások. A néphad_ sere« választókerületeiben ösz- saesen 159 jelöltet választottak meg a helyi tanácsdklba. Közülük 59 a községi, 70 a városi, 8 a megyei , a többi a fővárosi kerületi tanácsok tagja lett. Részben a helyi tanácsok tagjai közül, részben pedig a Hazafias Népfront által delegáltak közül a fővárosd tanácsnak 4, a megyei tanácsoknak 27 katona-tagjuk van. A lakóhely szerinti választási körzetekben a fentieken kívül további 60 katonát választottak be a helyi tanácsok tagjai közé. A megválasztott katona tanácstagok közül 95 korábban is tanácstag voit, a többi „újoncnak” számít a helyi népképviseleti szervekben. IGENT SZERINT Akik a korábbi évek során fejezték be sorkatonai szolgálatukat, jól emlékezhetnek arra, hogy minden laktanyában, minden alegységnél meghatározott időközökben — a szabályzatban meghatározott rend alapján — hetenként egyszer tűnődhetett a katona. A fehémeművaltás is hetenként, a fürdéssel egyidőben történt A néphadsereg egyik seregtest jenek alárendeltségébe tartozó alakulatoknál a közelmúltban elrendelték, hogy lehetővé kell tenni a katonák számára az igény szerinti fürdés és a korábbinál gyakoribb fehérnemű váltás lehetőségét. Számos alakulatnál már érvénybe is lépett az új intézkedés, amelyet a laktanyai melegvízszoigáltatás kiterjesztése és az alegység-körletekben zuhanyozók létrehozása tett lehetővé. Űjabb örvendetes előrelépés ez a katonák egyre kulturáltabb és egyre higSéniku_ sabb életmódjának kialakításában, nya, gyümölcs, baromfi, tojás hízott sértés — 4,6 százalékkal, fizettek nagyobb összeget. A fűtés, a háztartási energia ára 1,8 százalékkal csökkent, a ruházkodási cikkéké viszont 4,1 százalékkal növekedett. Drtu. gab bak voltak a szolgáltatások is, mégpedig 3,8 százalékkal. Mi köze mindehhez az áreű_ lenőrzésnek? Az, hogy a legfőbb árható6ág. a kormány, az ellenőrzés segítségével követi nyomon idevágó intézkedéseinek, megvalósulását. Központi intézkedések Az árak alakulásában megkülönböztetett szerepet játszanak a központi elhatározások, így egyebek között ezeknek köszönhető, hogy megtorpant az építőipari árak szembeszökően gyors emelkedése, a kötött árak aránya a korábbi hatvanról kilencven százalékra növekszik, s maximálták a haszonkulcsot. Ugyancsak központi intézkedés az árváltoztatás bejelentési kötelezettségének kiterjesztése, de az is — az érem másik oldalát megmutatva —, hogy az állami költségvetésből hárommilliárd forintot használnak fel idén a világpiaci árak emelkedése egy részének közömbösítésére az importanyagoknál, ami főként a bőr. a gyapjú, a cukor áremelkedését ellensúlyozza. Fölfedte az ellenőrzés az építőipari árak emelkedésének indokolatlan részét, s nem is késtek az intézkedések. Ezzel egyik alapvető feladatát teljesítette,
