Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

Sarkadon tartották megyei küldöttgyűlésüket a fogyasztási szövetkezetek A küldöttek egy csoportja. Megyénk városaiból és közsé_ gélből 132 küldött érkezett csü­törtökön Sarkadra. Valamennyi­en a 34 fogyasztási, a 19 taka­rék. és a 13 lakásszövetkezet, illetve azok 156 ezret meghaladó tagsága képviseletében. Nem kisebb feladat várt rájuk, mint a délelőtt 9 órakor megkezdői, dó megyei küldöttközgyűlésen összegezni a múlt év eredmé­nyeit és gondjait, megszabni az idei esztendő legfontosabb te­endőit. A megyei küldöttközgyű. lés elnökségében többek kö­zött helyet foglalt Csatári Béla, a megyei tanács általános el­nökhelyettese. Molnár Lajos, a megyei pártbizottság munkatár­sa, Dinnyés József, a SZŐ VOSZ főosztályvezetője. Az elnöklő Paulik János, miután köszöntöt­te a megyei küldöttközgyűlés résztvevőit, kegyelettel emlé­kezett Boros Gergely elvtársra, a MÉSZÖV közelmúltban el­hunyt elnökére. Ezután Sarkadi István, a MÉSZÖV elnökhelyet, tese adott szóbeli tájékoztatót a három szövetkezeti ágazat 1972. évi tevékenységéről. az objektív és szubjektív ténye­tudniillik az árpolitika egészé, j nek és egyes részeinek gyakor. ; lathani elemzését. Teendője ta- ; vábbá az ármegállapítás he_ j lyességénék — jogosságának, j ár és minőség összefüggésének, : indokoltságának — az utasítá- ■ sok, számítási kulcsok betartásé- ! nak —. az árszint, árarányok ■ alakulásának, az ezekre ható ; tényezőknek a vizsgálata is. [ Ahogy a hatósági lakossági, tár- ; sadalmi szervezeti bejelentéseké • szintién. : Közös kötelesség * Minderre egyetlen hivatal j képtelen, s nem is kell, hogy S alkalmas legyen. Joggal mon- : dotta ki tehát a miniszterei- ; nők — ahogy a cikk elején ; idéztük — valamennyi gazdá’ko- : dó szerv feladataként az áréi- ; lenőrzést. S ebben mi tagadás, ; sok még a tennivaló. I A törvények, a rendelkezé- 5 sek széles körű ármegállapítási, : árellenórzési joggal ruházzák : fel az Országos Anyag, és Ár- : hivatalt, a minisztériumokat az ! országos hatáskörű szerveket, ! helyi árhatóságként a tana cső- ! kát, de például a bankot is a j beruházások költségeinek a'aku- ; lásánál. E felsorolás érzékelte- ■ ti. hogy közös kötelezettségről ; van szó, azaz aki árat mond, ; annak a hatásokkal szintén szá. ; molnia kell. Mindenütt, min- : ren tekintetben. Még a legki- : sebb egységben is: a műhely- : ben. , Mészáros Ottó ■ ■ (Következik: Első fokon) : zőkből bekövetkezett fogyaté­kosságokról. A MÉSZÖV elnökhelyettese elsőként arról szólt, hogy a múlt évben tovább szilárdult az említett szövetkezetek kap­csolata a városi, a járási és he­lyi párt-, tanács-, szakszervezet, illetve más társadalmi szer­vekkel, valamint szervezetekkel. Mint ahogyan a MÉSZÖV is sokkal több konkrét segítséget kapott a megyei szervektől. Majd a szövetkezeteknél feb­ruár és márciusban megtartott rész- és küldöttgyűlések tanul­ságait összegezte. Ezután a párt ifjúsági és nőpolitikái ha. tározatok végrehajtásáról, a szocialista munkaverseny mind nagyobb mérvű kibontakozásá­ról szólt. Ezután a szövetkeze­tek múlt évi gazdálkodását tet­te mérlegre az előadó. Tények­kel bizonyította, hogy a nem ép. pen kedvező 1972-es esztendő­ben is teljesítette fe'adatát a három szövetkezeti ágazat. Ezt követően Bíró István, a MÉSZÖV felügyelő bizottságá­nak elnöke adott tájékoztatást vizsgálatairól. Min* mondotta, a szövetkeze­tek több kezdeményezést és kö­vetkezetességet várnak a megyei szövetségtől érdekvédelemben, szolgáltatásban. A továbbiakban Sonkolyos Mihály, a MÉSZÖV revizori irodájának vezetője. Nagy Lajos, az ifjúsági bizottság titkára számolt be a küldöttgyűlésnek. E beszámolók elhangzása után került sor a vitára. Felszóla't a tanácskozáson Seres Mihályné, a MÉSZÖV nőbizottságának elnö. ke, továbbá Barna Sándor, Fe- dorják Pál és Bakos János, a három szövetkezeti ágazat vá­lasztmányának elnöke, illetve Steinkohl Imre, a körösladányi ÁFÉSZ elnöke. Szót kért a tanácskozáson Dinm--- József, a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai főosztályá­nak vezetője is. Több más szakmai vélemény-nyilvánításon túl felhívta a figyelmet a fo­gyasztási szövetkezetek tag’ét- számában bekövetkezett csök­kenésre. Hangsúlyozta: a tag­rendezés közepette ne tévesszék szem elől a szövetkezetek a to­vábbi tagszervezést sem. Ez­után a vezető beosztású dolgozók továbbtanulásának szükségsze­rűségéről, majd a választott testületekben tevékenykedők ok. tatásának jelentőségéről szólt. Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, mi­közben elismerését fejezte ki a három szövetkezeti ágazat múlt évi eredményeiért, máris a jobb áruellátásra hívta fel a kül­döttközgyűlés figyelmét. Ezután a lakosság igényeihez jobban igazodó szolgáltatások bővítését szorgalmazta. Befejezésként a tanácsi, mint államhatalmi szerv felügyeleté­nek, ellenőrzésének elsődleges­ségét tette szóvá. Még akkor is, ha megannyi más szerv szintén végez törvényesen ellenőrzéseket a szövetkezeteknél. A fe'szólalásokra Sarkadi István MESZÖV-elnökhelyettes adott választ. Majd a 132 kül­dött jóváhagyta a MÉSZÖV múlt évi költségvetéséről szóló jelentést, s a költségvetés idei előirányzatát, a megyei szövet­ség szervezeti és működési sza­bályzatát, valamint az írásos és szóbeli előterjesztéseket. A fo­gyasztási szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése Paulik Já­nos zárszavával ért véget. Kép, szöveg: Balkus Imre Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese felszólalás közben HAT NAP A SZOVJETUNIÓBAN Menyasszonyok az ismeretlen katona sírjánál O Találkoztunk Moszkvában franciákkal, mongolokkal, ara­bokkal, németekkel s az isten tudja még mifélékkel. Erről ada­tokat nem kértünk, hisz akkor még most is ott lehetnénk, de hát mi csak rövid időre ismer­kedni mentünk és itthon meg várt a munka, mert van tenni­valónk nekünk is bőven. Mi, ma. gyarok is hiszünk abban, hogy a föld kincseit, a termelt javakat, a kultúra áldásait teljesen az emberiség szolgálatába lehet ál­lítani, hogy a háborúk megszün­tethetek. Tehát a moszkvai emberfolya- matot más népek áradata is da­gasztotta. Hogy ne mondjak mást, a Békéscsabai Szőnyegszö­vő küldöttet, sajnos nem jegyez­tem fel a nevét, a buszcsoport­ban kisbajuszosnak nevezték el, egy chicagóival hozta össze a sors s hiába gesztikuláltak egy­másnak, nem tudtak rájönni, melyik mit szeretne mondani. Erre az én csabai útitársam magyarul jegyzett meg valamit, mire a chicagói felszabadultan szólt rá úti társamra: „Miért nem mondtad, hogy magyar vagy?” Ilyen vegyes csoportokban böngésztük végig a kincstár mú­zeumát, ahol a cárok használati és más ural­kodóktól kapott ajándéktár­gyai, trónok, hintók, koronázási és más szertartások alkalmával használt tárgyai vannak kiállít­va. Pompa és pompa végestelen- végig, amely tükrözi a régi Oroszországot, hiszen ugyanak­kor a muzsikok csak éppen­hogy tengődtek. Hűen kifejezi ezt a II. Katalin cámő halála után fennmaradt ironikus meg­jegyzés, miszerint 25 ezer ruhát hátrahagyott, de a kincstárban csak egy rubel maradt. De nem is a mérhetetlen ezüst, arany drágakő ejtett bennünket ámu­szobra környékét rendezgették éppen úgy, mint a Lomonoszov Egyetem óriási parkját. Kommu­nista szombatot tartottak. Hogy a lenini eszme mily, ele­venül él a szovjet emberek ér­telmében. szivében, az is érzé­kelteti, hogy azt a magaslatot, amely 80 méternyire van csak a Moszkva folyó szintje felett, ahol a Lomonoszov Egyetem van, Lenin-hegynek nevezték el. Jel­képesség ez, hogy az emberek Lenin eszméivel bárhol a magas­latokba tudnak emelkedni, mint ahogyan a faházak helyén 15—20 emeletes lakóházakat építettek. Másnap, vasárnap, április 22- én e hitnek olyan megnyilvánu­lásait láttuk, amikor is a végié, len hosszú sorokban kígyózó emberek közt itt is, ott is fe­hérlett egy-egy menyasszonyi fátyol s ifjú férjével a karján a násznép kíséretében a Kreml falánál levő ismeretlen katona sírjához zarándokoltak, ott elhe­lyezték a kegyelet virágait, majd pedig a Lenin-mauzóleumba mentek. Olyan eskü ez. amely nem mérhető az anyakönyv ve­hető előtt tett esküvel. Van olyan erős, mint a Kreml hat-tizen- kilenc méter magas és hat mé* ter széles falai. Természetesen mi is tisztelegtünk az ismeret­len katona sírjánál és elvonul­tunk a mauzóleumban lton in föl. di maradványa előtt. Majd tisz­telegtünk azok előtt a hősök előtt, akiknek a Kreml falába helyezett hamvait emléktáblák őrzik. Itt láttuk a Magyar Ta­nácsköztársaság egyik kiemelke­dő személyiségének, Landler Je­nőnek az emléktábláját is. Ugyan csak magyar vonatkozású emlé­ket, láttunk a Lenin-múzeum könyvtárában egy 1919-ben ma­gyar nyelven kiadott könyvet, melynek címe „A harc útia”. latba, hanem a korabeli orosz mesterek művészete. Azt hiszem, a zsarnokság érzékeltetésén túl, ez a kincstári múzeum nagy- nagy értéke. És teljesen érthető, hogy Moszkva mai világvárosi épületeinek, lakóházainak 80 százaléka a szovjethatalom ide­jén épült, hiszen a mai meste­reknek nem a cárok koronázási és más tárgyait kell művészi köntösbe öltöztetni, hanem a dolgozó ember életét kell szebbé, kulturáltabbá tenni. S ezért a szovjet emberek mindig azt te­szik, amire szükség van. Éppen Lenin születésének 103 évfordu­lója előtt egy nappal, április 21- én. szombaton érkeztünk Moszk­vába. S amerre mentünk, min­denfelé a parkokat rendezték. Ezzel is azt szolgálták, hogy a szocialista forradalom vezérének születése évfordulóján még tisz­tább, még szebb legyen a város. A Mlajakovszkij téren a költő Lenin emléke előtti tisztelet- adásnak olyan jelét is láttuk, amikor is vasárnap a Kalinyini úton levő olyan fél kilométernyi hosszanti üzletsoron a virágbolt előtt sorban álltak a moszkva­iak, virágcsokrokat vásároltak, hogy az emlékezés virágaival is kifejezzék a lenini eszmék iránti odaadásukat. Külön élményt jelentett ne­künk, hogy ekkor már Moszk­vában május 1. megünneplésére is készültek. Az 1600 ipari üzem­ben mindenütt készítették a transzparenseket, a kommu­nizmust építő munka eredmé­nyét hirdető tablókat. Ezt tet­ték már a Vörös Téren és a kör­nyékén is. De mi már május el­sejét itthon. Békés megye falva­iban, várósaihan ünnepeltük. Mégis a tévé jóvoltából a moszk­vai május elsejéről is kaptunk ízelítőt. Cserei Pál (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom