Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

f Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG a megyeI pártbizottság és a megyei tanács lapja ms. MÁJUS *3., SZERDA Ára 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Æ* LEONYID BREZSNYEV ELUTAZOTT BONNBÓL • (2. oldal) * * * DÖNTÉS ÉS HATÁSKÖR (4. Oldal) * * * HARMADIK NAP AZ EDÜ-N (5. oldal) Az ipar ésszerű telepítése jól szolgálja a népgazdaság fejlődését és a népesség életkörülményeinek javítását Megtartotta első illését a megyei tanács végrehajtó bizottsága Foglalkoztatási gondok enyhítésére törekszik Battonya — Június 27-én megyei tanácsülés Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magyar Közgazdasági / Társa­ság Statisztikai Szakosztályának területi statisztikai szekciója május 22-e és 24-e között Bé­késcsabán, a közelmúltban kije­lölt felsőfokú regionális köz­pontban tartotta meg tudomá­nyos ülését Erre az alkalomra magas rangú külföldi ég hazai vendégek érkeztek a Viharsarok fővárosát», A tudományos ülés­szak elnökségében ott volt Hu­szár István államtitkár, a Köz­ponti' Statisztikai Hivatal elnöke, Frank Ferenc, a párt megyei bi­zottságának első titkára, dr. Sza- bady Egon, a KSH elnökhelyet­tese, dr. Öllé Lajos kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár, ~a Magyar Közgazdaság; Társaság Statisztikai Szakosztályának el­nöke, Barabás Miklós, a KSH Területi' Statisztikai Főosztályá­nak vezetője, a területi statisz­tikai szekció elnöke. Gyulavári Pál, a párt városi bizottságának első titkára,Vantera János, Békés­csaba Város Tanácsának elnök- helyettese, dr. Porkoláb Károly, a KSH Békés megyei igazgató­ja, dr. Urmösi Attila, a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezetének alelnöke. Külföldi vendégeink az NDK- ból, Bulgáriából, Lengyelország­ból, Romániából, Csehszlovákiá­ból és Jugoszláviából érkeztek, szám szerint 15-en, hogy e nagy ■ jelentőségű tudományos ülésen részt vegyenek. tanulmányoz­hassák a magyar népgazdaság életében lefolyt változásokat, a népesség életkörülményeinek általános javulását. A tudományos ülésszak teg­nap délután két órakor az ifjúr sági és úttörőház nagytermében kezdődött el dr. Öllé Lajos megnyitó szavaival, majd Hu­szár István összegezte az iparte­lepítésben, az urbanizációban, az ipar korszerűsítésében, a la­kosság életkörülményeiben be­állt változásokat a felszabadu­lástól napjainkig. Vizsgálta a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének jelentőségét az ipar fejlesztése szempontjából. Meg­állapította többek között, hogy a Központi Bizottság ipartelepítés­sel kapcsolatos határozatai nyo­mán az országban már 28 ipari központ létesült,' ahol az ipar­ban foglalkoztatottak fele kap munkát. Budapest részaránya, a főváros és vidék ipari termelé­sét összességében vizsgálva csökkent, ugyanakkor a vidéki ipari termelés jelentősen növe­kedett. Ez az előnyös változás jól befolyásolta a társadalmi életet, a dolgozók életkörülmé­nyeinek — szociális, kulturális, kommunális — általános javu­lását idézte. Kérdésünkre elmondta, hogy a Magyar Közgazdasági Társa­ság Statisztikai Szakosztálya te­rületi statisztiikai szekciójának ülésszakát azzal a céllal szer­vezték, hogy az itt elhangzó elő­adások keretében számot adja­nak a gazdasági és társadalmi fejlődésről, e folyamat jellemző vonásait feltárják, vélemény- cserére teremtsenek fórumot a területi tervezés, a település- tervezés szakemberei és a sta­tisztikus közgazdászok között. E tudományos ülésszakon kijelö­lik a regionális kutatás felada­tait a következő időszakra, azzal a céllal, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés területi je­lenségeinek, összefüggéseinek statisztikai feltárásával segítsék elő a célrávezető gazdaságpoli­tikai munkát. Nagy figyelemmel kísért elő­adása után szünet következett, majd Frank Ferenc Békés me­gye társadalmi^ gazdasági szere­pe az ország életében címmel összegezte e táj társadalmi és gazdasági életében bekövetke­zett változásokat. (Előadását la­punk vasárnapi számában köz- zétesszük.) Ezután Barabás Mik­lós A területi statisztika elmé­leti és módszertani eredményei és alkalmazása a hazai gyakor­latban címmel tartott előadást. A tudományos ülésszak ma két szekcióban folytatja munkáját. ­A megyei tanács végrehajtó bizottsága megválasztása óta május 22-én tartotta első ülését Békéscsabán, Klaukó Mátyás el­nökletével. Első napirendként a battonyai nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának mun­kájáról készült beszámolót vi­tatta meg Borka Sándor tanács­elnök előterjesztése, valamint a mezőkovácsházi járási hivatal kiegészítő jelentése alapján. Megállapította a testület, hogy a nagyközségi tanács vb által is megtárgyalt, valamint a járási hivatal részéről kiegészített je­lentés hűen tükrözi a tanács és szakigazgatási szerveinek jó munkáját. Tartalmazza azokat a gondoltat is, amelyek jelenleg nehezítik a község további fej­lődését. így többek között az itt működő négy mezőgazdasági termelőszövetkezet mindegyike a járás leggyengébben működő szövetkezetei közé tartozik. Eredményességük évek óta alat­ta marad a járási átlagnak. Ezt az 1970-ben beállott belvízkár is okozta. A nagyközségben igen magas a munkaképes korú nem foglalkoztatottak száma is, főként a nők részéről. Ezzel függ össze az utóbbi évtizedben végbement nagyfokú elvándor­lás is a községből. A foglalkoz­tatási gondokat önmaguk meg­oldani nem tudják, éppen ezért támogatást kértek a megyei ta­nács végrehajtó bizottságától. Megítélésük szerint a foglalkoz­tatottság enyhítésének egyik i járható útja a községben mű­ködő asztalosipari ktsz fejlesz­tése. Fel lehet használni továb­bá a dohánybeváltó évek óta üresen álló közművesített épü­leteit is. A községi pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága j megkülönböztetett módon foglal- i kozik az asztalosipari ktsz fej­lesztésével. Az utóbbi években 1 több mint egymillió forinttal | támogatta a szövetkezetei. Szük­ség volt erre azért is, mert egyedüli olyan üzemnek tekin­tik a községben, amely segíteni tud a foglalkoztatottság megol­dásában. A tanács és a végrehajtó bi­zottság jó munkáját emelte ki a megyei tanács vb abban is, hogy igyekszik megoldani a jelölő­gyűléseken elhangzott közérde­kű bejelentéseket. Ez egyet je­lent a község általános fejlődé­sével. Az utóbbi két évben több mint 13 ezer négyzetméter járdát, három kilométer beton- utat, 11 kilométer vízvezeték­hálózatot építettek. A tsz-ek se­gítségével öregek napközi ott­honát hoztak létre és az ifjúsági törvény tárgyi feltételeinek megteremtését egy és fél millió forinttal segítették. i A megyei tanács végrehajtó bizottsága a battonyai nagy­községi tanács vb beszámolóját ' és a mezőkovácsházi járási hi­vatal kiegészítő jelentését, a vitában elhangzottakkal együtt elfogadta. Figyelembe vette a testület a községi tanács vb ké­rését a foglalkoztatottsági gon­dok enyhítésére vonatkozóan. Tájékoztatta a nagyközség je­lenlevő képviselőit, hogy a fog­lalkoztatottság megoldásának Se- j gítése már folyamatban van a tervosztály intézkedése alapján. Nem tartja viszont indokoltnak a nagyközség alapfokú rangso­rolásé * kiemelt alapfokú köz­ponttá való átminősítését. Ugyancsak nem helyeselte a tes­tület a kishatárátkelő-állomás létesítését sem, amit csak ön­erőből lehetne több milliós fo­rint összeggel megoldani. Az er­re fordítandó összeget jobban is fel tudják használni településük kommunális, villanyhálózat, stb. bővítésére. Egyébként a kom- munális és a gázellátás jobb megoldása feltétlenül szükséges és a megye ötödik ötéves tervé­ben helyet kell kapjon — álla­pította meg a vb. Szó lehet esetleg OTP-lakások építéséről j is. Végeredményben a megyei tanács vb jónak ítélte meg a | nagyközség tapácsi’ testületéinek, tisztségviselőinek és szakappará­tusának munkáját, mindamel­lett, hogy javítani szükséges a testületi határozatok végrehaj­tását és több figyelmet kell szentelni a különböző bizottsá­gok javaslataira, észrevételeire. A továbbiakban a végrehajtó bizottság A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek 1972. évi gazdálkodása és az 1973. évi fő feladatok című előterjesztést fogadta el Gajdács György osz­tályvezet ő jelentése alapján. Felhívta a figyelmet, hogy 1973-ban a mezőgazdasági mun­ka fő feladatának végrehajtásá­ban első helyen kell figyelembe venni az ez évben megtartott megyei kommunista aktívaérte­kezlet állásfoglalását. Ezt követően a testület a so­ron következő megyei tanács­ülés előkészítésével foglalkozott. Meghatározta a megyei tanács­ülés időpontját: 1973. június 27, Békéscsaba. Öt napirendi pont előterjesztését fogadta el, me­lyek között szerepel maid a megyei tanacs 1973—1976. évi programja. A továbbiakban elő­terjesztést fogadott el az 1973- ban rendezendő megyei ipari és mezőgazdasági kiállítás és vá­sár rendezéséről. Megyénk több társadalmi szerve javasolta ko­rábban a megyei tanács végre­hajtó bizottságának, hogy ebben az évben Békéscsabán a megye ipari, mezőgazdasáp vállalatai, gazdaságai, szövetkezetei kiállí­tás és vásár keretében mutassák be a felszabadulás óta elért eredményeket. Az 1973. évi Bé­kés megyei ipari mezőgazdasági kiállítás és vásár megszervezé­sével kapcsolatban eddig tett intézkedéseket a testület jóvá­hagyólag tudomásul vette. Vé­gül javaslatot fogadott el az árintézkedések bevezetéséről a párt megyei végrehajtó bizott­sága által, tárgyalt napirend során hozott határozatok álla­mi végrehajtására. Majd szemé­lyi ügyeket tárgyalt. —r. Tanácskoznak az európai szocialista országok {óvárosainak szakszervezeti vezetői Kedden reggel a SZOT szék­hazában tanácskozásra gyűltek össze több európai szocialista ország fővárosának szakszerve­zeti vezetői, hogy — ezúttal el­ső ízben — kicseréljék az üze­men kívüli érdekvédelmi, terü­letpolitikai munka tapasztalata, it; megbeszéljék a fővárosi ta­nácsokkal való együttműködés tartalmát és módszereit s to­vábbfejlesszék a kapcsolatokat a különböző fővárosok szakszer­vezeti szervei között. A több napos eseménysorozat megnyitóján Mekis József, a Szakszervezetek Budapesti Ta­nácsának elnöke üdvözölte a szakszervezeti delegátusokat és ismertette a napirendet. Hang­súlyozta: m lakóiterületi tevé­kenység, a szolgáltatások fejlesz­tése, a közlekedés, a szociális és kulturális ellátottság javítá­sa szervesen összefügg a dolgo­zók érdekeinek védelmével. Bár a körvonalazott témák minden fővárosban sajátosan jelentkezr nek s eltérőek a megoldás mód­jai, mégis hasznosnak ígérkezik megismerkedni egymás eredmé­nyeivel, törekvéseivel, problémá­ival, s elmélyíteni az együttmű­ködést e témában is. A tanácskozás előreláthatólag szerda délután ér véget. Ezt kö­vetően a vendégek budapesti bi­zottságoknál, üzemekben, intéz­ményekben ismerkednek a szak_ szervezeti munka hazai gyakor­latával. (MTI) A tudományos ülésszak elnöksége. Huszár István államtitkár, a KSH elnöke előadói beszédét OTnrifr (Fotó: Demény) I I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom