Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-04 / 102. szám
é Méltóan a városi ranghoz Tulajdonosi érzés Az egyik új ABC-áru hat, melyei a közelmúltban nyitott meg a szövetkezet. Bensőséges ünnepség színhelye volt vasárnap este Békésen a járási művelődési központ nagyterme. A fogyasztási szövetkezet több száz dolgozója kapott, itt méltó elismerést a múlt évben különösen kiemelkedő munkájáért. .Dr. Varga Imre. az ÁFÉSZ elnöke ünnepi beszédében többek között elmondotta, hogy 1972 végén már csaknem ötezer tagja volt a szövetkezetnek, miközben a részjegyalap megközelítette az 1 millió 168 ezer forintot. Tavaly a szövetkezet dolgozói 213 millió forintot forgalmaztak. E nagy forgalom elérését különösen az 1965 óta bekövetkezett hálózatfejlesztés tette tehetővé. Vagyis 1965 óta csaknem 30 millió forintot költött a Békési ÁFÉSZ ú j és nagy egységek építésére. több régi bolt felújítására Ezék legtöbbje Békésen nyílt meg, melyek nemcsak színfoltjai a városnak, hanem fontos bevásárlóközpontjai is.. Szállodája, étterme, lakberendezési, műszaki és ruházati áruháza, korszerű vendéglátóipara, s a múlt évben hajtja a lovát és a füstölgő konyha zötyögve gurul át a torlaszokon. Egy kövezetbe fúródott német tankon katonák pihennek. ülnek a tornyokon, az agyúcsöveken, énekelnek, dohányoznak. Cigaretta-szünet. Göbbels holttestét kihozzák a berlini utcára. Fekete, elszenesedett arc. A szél belekap a félig elégett sárga nyakkendőbe. Rajta a nád formaruha cafatokiban, rozsdaszínűre egve. Berlin pincékből előjött népe nézi azt az embert, aki az egyik íőbűnös nyomorúságában. Felvételeket készítenek róla a soron következő filmhíradó és a történelmi filmarchívum részére. Ű gyújtotta meg az első könyvmáglyákat és ezeknek a máglyáknak a lángja rettenetes tűzbe borította Németországot. Berlin védelmi biztosaként aljasul halálra kárhoztatta honfitársait, hamisított és hazudott utolsó leheletéig: „Wenck hadserege közeledik Berlin felmentésére!” Felakasztatta a katonákat és a tiszteket, ha visszavonultak. Göbbels úgy rendelkezett, hogy halála után égessék el a holttestét. Amikor rohamcsapataink behatoltak a birodalmi kancelláriára, a tűz csak belekapott a ruhájába és elszenesítette az arcát. Mtagda Göbbels mellett ott feküdt a ruhájából kiesett 1-es számú arany pártjelvény és az elégett cigarettatárca Hitler fakszimile aláírásával. Halála előtt Göbbels megölte a saját gyermekeit. A gyilkos kör bezárult. A jegyzőkönyv így hangzik: megnyílt két nagy ABC-áruhá- za, a tejbár, az OMNIA-presz- szó — hogy csak a jelentősebbeket említsük — fontos feladatot látnak eL E létesítmények jelentősen járultak hozzá a városi rang idérdemléséhez. A megannyi erőfeszítés nem volt tehát hiábavaló. 1972. évi j eredményeikkel a szövetkezet j dolgozói kiérdemelték a belke- j reskedelmi miniszter és a j KPVDSZ országos elnöksége j által adományozott kiváló cí- ; met. A két országos szerv ki_ j tüntető oklevelét Kolozsi Gyula, I a megyei tanács osztályvezető helyettese, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, Sarkadi István. a MÉSZÖV elnökhelyettese adta át a szövetkezet dolgozóinál:. Ott volt az ünnepségen Badar János, az MSZMP békési járási bizottságának első titkára, Inokai János, a városi pártbizottság első titkára és Bocskai Mihályné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára. Az ünnepség befejező aktusaként dr. Varga Imre ÁFÉSZ_el_ „1945. május másodikán, Berlin városának központjában, a birodalmi kancellária épületének óvóhelyén, a bejárattól néhány méternyire, Klimenko alezredes, Bisztrov és Hazin őrnagy a német Lange Wilhelm — a birodalmi kancellária szakácsa — és Schneider Kari — a birodalmi kancellária garázsának technikusa — berlini lakosok jelenlétében 17.00 órakor megtalálták egy férfi és egy nő elégett holttestét, mégpedig egy alacsony termetű férfi tetemét, akinek jobb lábfeje görbe (dongalábú), egy elégett fém protézissel, az NSDAP egyenruhájának megégett maradványaival és egy elégett arany jelvénnyel együtt”. Klimenko alezredes akkor még fiatal, harmincegy éves ember volt és hivatásos katona. Hazin őrnagyot nem .ismertem. Bisztrov őrnagy biológus, a tudományok kandidátusa. Szibériában élt és a háború folyamán került a hadseregbe. A háború hosszú éveinek során végigjártuk a kaiinyini kerületnek, Szmolenszk vidékének, Belorussziának, majd Lengyeloi-szágnak szétdúlt, felégetett tájait. Láttuk mit jelent a göbbelsi propaganda a valóságban: elpusztított vidékeket, haláltáborokat, megkínzott emberek jajkiáltásait, „új civilizációt”, ahol ember az embernek — hóhéra. A háború útjain jutottunk el a birodalmi kancelláriáig. (Folytatjuk) nők 8 kollektívának nyújtotta át a kitüntető szocialista brigád, 7 egység dolgozóinak a Kiváló Egység címet, miközben 15_en kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt. Kép, szöveg: Balkus Imre Tsz-ek a tejellátás megjavításáért A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére hozott kormányprogram hatásaként a tejipari szakemberek arra számítanak, hogy különösen vidéken tovább javul a tejellátás, és eddig ellátatlan körzeteket lehet majd bekapcsolni az értékesítési hálózatba. A vidéki termelőszövetkezetek egyre inkább vállalkoznak közvetlen tej- és tejtermék-értékesítésre, éspedig a tsz-tej együttműködési iroda keretében. Ennek az irodának már 19 tagja van — önálló közös vállalkozások, egyszerű gazdasági együttműködések és tsz tejfeldolgozó üzemek —, és az elmúlt évben 265 millió forintos nyereséget értek el a tej és tejtermékek értékesítésével. Az irodához tartozó 70 tsz, 5 állami gazdaság és számos háztáji gazdaság a tejtermelést ösztönző gazdasági intézkedések nyomán az idén minden eddiginél több nyerstejet szállít a csarnokokba és a feldolgozó üzemekbe. A tsz-ek kezelésében levő tejüzemek már 108 községet látnak el tejjel és tejtermékekkel, de ezen felül 16 vidéki városba és Budapestié is szállítanak. A tsz-tej együttműködési iroda értékesítési tevékenysége arra irányul, hogy főképpen a felvásárlási területekhez tartozó községeket lássák el pasztőrözött „csomagolt” tejjel és tejtermékekkel. Csak a helyi ellátás kielégítése után fennmaradó mennyiséget értékesítik a környező községekben és városokban. Ezt mutatja, hogy a falvakban egy év alatt csaknem háromnegyedével, a fővárosban pedig csak alig több mint felével növekedett tejeladásuk. A termelőszövetkezeti tejüzemek az idén bővítik a választékot. 1972-ben már három tejüzemben gyártottak vajat és különböző sajtféléket. Az idén a Budatej sajtüzemében már 20 féle különböző tejterméket állítanak elő. A Mecsektej-nél megkezdték az alufóliába csomagolt extra csemegevaj előállítását, a Budatej üzemeiből pedig az eddiginél is nagyobb mennyiségű fóliás csomagolású gomolyatúrót és körözöttet küldenek az üzletekbe. CMTI) E z a tervidőszak a legelső hazánk történetében, amikor üzefneink, gyáraink önállóan alkották meg saját ötéves tervüket. A tervtárgyaló vitákban akkor a munkások ezrei nyilvánítottak véleményt, Ezt a tényt azonban helyenként nem elemezték és mérlegelték kellő alapossággal, egyes üzemekben mostanában is csak formálisan, a statisztika száraz nyelvén beszélnek a munkások aktivitásáról, mondván: nálunk ennyien meg ennyien szólaltak fel, tettek javaslatot. Pedig az ügy ennél sokkal többet érdemel. A munkások napjainkban tapasztalható széles körű véleménynyilvánítása nemcsak a jövőért érzett nagyfokú felelősséget tükrözi. Egyben fokmérője az aktivizálódó 'közéletnek, a szocialista demokrácia fejlődésének. És kifejezője még egy fontos tényezőnek: a tulajdonosi érzésnek. Az akkori terv-vita és az azóta bekövetkezett sok más mindennapi esemény, cselekvés és történés azt mutatja, hogy a munkások mind jobban gyakorolják tulajdonosi jogaikat. Többségük egyre tudatosabban és célratörőbben küzd a nemzeti vagyon, az állam és az államot alkotó emberek, szocialista közösségünk javainak gyarapításáért formál jogot közös ügyeinek megvitatására. Igaz, helyenként ma is jelen vannak és hatnak a munkások erkölcsi felfogásával, tulajdonosi szemléletével ellentétes nézetek. Egyesek keveset törődnek azzal, hogy munkájukkal, mindennapi tevékenységükkel hogyan járultak hozzá üzemük, gyarapodásához, egyénileg mit tettek munkahelyükért, s e munkahely cserében milyen lét- biztonságot jelent nekik, családjuknak, miként elégíti ki igényüket — csak a borítékot nézik. Az ilyen helyeken persze általában a pártszervezet agi- tációs és propaganda munkájával is baj van — de nemcsak azzal. Más hiányosságok Is hozzájárulnak, hiszen a szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakítása sok tényezőtől függ. Mindenekelőtt attól : az üzemi kollektíva, a munkás, az egyén mennyire érzi, hogy tulajdonos. E fogalom tudatban való megtapadásához azonban nem elég csupán a magyarázat. az agitáció — bár ennek rendkívül jelentős a közvetítő és nevelő szerepe —, hiszen ha a tulajdonosi jog nem kötődik közvetlen tapasztalatokhoz, élményekhez, csupán elvont fogalomként hat. Nélkülük nincs, ami serkentené a tudatos cselekvést és ösztönözne arra. hogy a „miénk” ugyanolyan becsben részesüljön, mint az „enyém”. Ebből fakad az is. hogy egyes üzemekben, gyárakban az egyéni érdek háttérbe szorítja a közös érdeket, noha ezek összhangja megteremthető. A szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakításának alapvető feltétele a jó üzemi, munkahelyi légkör megteremtése. Olyan légköré, ahol minden munkás nyíltan kifejtheti a véleményét, beosztásra való tekintet nélkül vitatkozhat, érvelhet. A jó légkörnek ez természetesen csak egyik oldala. A másik, hogy a vitákban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat hasznosítsák, a kérdések ne maradjanak válasz nélkül. Vagyis a szocialista demokrácia ne csak szavakban. hanem a gyakorlatban is jusson kifejezésre. A valóság és az igazság erejével segítse kialakítani a tettek tudatosságát, táplálja a közösség ügyét szolgáló igaz emberi érzéseket, fokozza a felelősséget és alkotásvágyat. Ha személy szerint mindenki érzi, hogy munkájára szükség van, megbecsülik képességeit, igényt tartanak véleményére, akkor ez erősíti felelősségét és jó tapasztalatokat ad számára. A z emberek tudatának állandó fejlesztése, a politikai oktatás és a személyes kommunikáció egyaránt azt kell szolgálja, hogy a marxista-leninista szemlélet a tettekben, a munkában érvényesüljön. Ez természetesen hosszú, kitartó munkát követel, nyílt, őszinte vitát, s nem utolsósorban olyan gyakorlati tapasztalatokat, melyek alátámasztják és igazolják szavainkat. Németh Jenő Jó tárgyalási alap a mezőhegyesiek ajánlata Két évvel ezelőtt feladatként kapta a Mezőhegyési Állami Gazdaság: szervezze meg a cukorrépa iparszerú termesztését. A gazdaság Vezetői saját üzemükben teljesítették vállalásukat, sőt, azóta a mezőhegyesi cukorrépatermesztési módszer ismertté vált Csongrád és Szolnok megyében is. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok összesen csaknem 4 500 hektáron vállalták az együttműködést a mezőhegyesiekkel. Ennek eredményeként Mezőhegyes mint gesztor-gazdaság nagy teljesítményű, korszerű mezőgazdasági gépeket, eszközöket vásárolt, szerzett be, juttatott a cukorrépatermesztő gazdaságokba. Az új technológia alkalmazására is megtanította — tanfolyamokon — a vele együttműködő üzemek megbízottait. A mezőhegyési cukorrépatermesztési módszer legnagyobb érdeme, hogy egy mázsa cukorrépa előállítására jutó munkaórát 0,74-ről 0,36-ra csökkentette, vagyis lényegesen növelte a munka termelékenységét. Május 3-án ezért is szerveztek előadást és gépbemutatót, melyet Medgyesegyházán, a művelődési házban és Bánkűton, az “állami gazdaságban tartottak. Termelőszövetkezeti szövetségek, cukorgyárak, tsz-ek, állami gazdaságok vezetői, megbízottai és Nagyszalontáról érkezett vendégek hallgatták meg Gödé Hűbérinek, a M-fő- hegyesi Állami Gazdaság termelési igazgatójának ajánlását a mezőhegyesi cukorrépa- és kukoricatermesztési módszer hasznosságáról. Ezután Emődi Gyula, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság osztályvezetője ismertette az együttműködés feltételeit, az állami gazdaság és a termelő partnerek kapcsolatának eddigi tapasztalatait, továbbá az újabb lehetőségeket, a kukoricatermesztés felkarolását. Ezt követően Misikucza Péter, a Bánkúti Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese számolt be az együttműködésben alkalmazott gépek üzemeltetésének tapasztalatairól. Felszólalt Takács Ferenc, a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok termelési igazgatója, aki a mezőhegyesi terjesztési módszereket jó tárgyalási alapnak minősítette s kérte az üzemeket: a népgazdasági szükségletek kielégítésére működjenek közösen. Az előadások és a hozzászólások után a Bánkúti Állami Gazdaságban működés közben mutatták be a legújabb gépsorokat, melyeket Varga Ferenc, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, Trojó Imre, a Bánkúti Állami Gazdaság főmérnöke és Réfi Antal, a mezö- hegvesi módszer gépészmérnöke ismertetett. D. K.
