Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

Megsúgom | Magának ...hogy éveim múlásával ará- ! nyosan egyre jobban rádöbbe- j nek arra, hogy a dolgok egy [ bizonyos ponton találkoznak ; egymással. Rögtön két példával • is mondandóm alátámasztása- j ra sietek; hogy ne vádoljon : szubjektivitással. : Az egyik szerint Barnard \ professzor, a szivástültetések út- \ töröje, arról panaszkodott a kö- ■ zelmúltban. hogy a „lelkesedés ! és az együttműködési készség : tökéletes hiánya” már-már tel- : jesen kudarcra Ítéli azt a se- : bészi bravúrt, melynek során ! néhány orvos új szivet operál : be a beteg szív helyébe, hogy j ezzel meghosszabbodjon a he- ; teg élete. Ugye felháborító? Az ■ együttműködés hiánya! Engem \ legalábbis felháborított, hogy • az egyik orvos komolyan veszi : azt, amire esküdött, a másik i direkt gátolja azt, aki az eskü i szövege szerint akar dolgozni. De ne bántsuk az orvosokat, j ebből még sok jó azok száma- l ra, akik ezt megpróbálták — : nem született! : Következzen a másik példa, • amit ígértem. Eszerint Jónyer \ és Klampár Szarajevóban azért j vesztették el a páros mérkőzést, ■ mert Jónyer 'elhagyta az ütő- ; jét. Apróság — mondhatná, ; mit kell most kötözködni, min- : den kicsiségbe belekötni, hí- : szén egy jó, tenyérnyi ütő nem : a világ. Hát persze, hogy nem i az. de ami mögötte van, az őri- ! ási! És mögötte nem kevesebb i van, mint annak a ténye — ! nálam okosabb szakemberek : írták le —. hogy sportolóink : küzdőképessége visszahanyat- ; lőtt. Rajkin szavaival élve: vá- j lámi ván, de nem áz igázi! \ Szinte érzem, hogy gondolat- : ban arra készül, hogy megkér- ; dezze: mi köze Barnardnak az | asztaliteniszhez? Nincs itt va- : lami fogalomzavar? Meg merem ■ súgni Magának, hogy nincs! : Nincs, mert a két dolog — ! ahogy ezt feljebb írtam — egy s bizonyos ponton találkozik ! egymással. És ez a iront úgy fo- : galmazható meg, hogy is-is. Ne : barchobázzunk? Jó! — Maga : akarta. Szóval, szerintem ott i van a hasonlóság a két példa ; között (még sokat lehetne mon- : dani). hogy sokan nem is azt : csinálják, amit csak egyedül : kellene csinálniuk! Barnardnak • szivet\ átültetni, Jónyernek asz- : taliteniszezni, a pedagógusok- ; nak oktatni-nevelni, a téesz-el- \ nőknek a gazdálkodást irányi- j tani... a többit tegye hozzá. S : a „legédesebb” ebben az egész ; „munkamegosztásban” az, hogy j mindenki ahhoz ért jobban, ■ amit a másik csinál! : Úgy látszik, én is... \ Szilárd Adám : A BÊOSUmScn i*W, MÁJUS 4. Növelni kell a fizikai dolgozók részarányát az üdültetésben - Emelkedett a taglétszám, csökkent a kedvezményes üdülöjegyek száma Még mindig sok a felhasználatlanul maradt beutaló Ahogy közeledik a nyár, egy­re többet gondolunk a szép hegyvidéki és Balaton melléki üdülőkre. Tervezgetünk, hogy hol töltjük a nyarat, ha beuta­lót kapunk. Ha kapunk! Ez ugyanis minden évben vissza­térő izgalmas probléma, hiszen sokkal többen szeretnének nya­ralni, mint amennyi hely van az ország összes szakszervezeti és vállalati üdülőjében. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának üdültetési a'bizottsá- gán beszélgetünk Ki&S István vezető könyvelővel és Gedó Andrásné üdülési felelőssel. — Tavaly a szakszervezetek és a vállalatok 681 ezer be­utalót adtak kj az országban. Hogyan áll Békés megye az országos számok tükrében? — 1972_ben 1100 gyermek, va­lamint 6595 felnőtt részére kap­tunk üdülőjegyet a Szakszerve­zetek Országos Tanácsától me­gyénk szervezett do'gozói részé­re. Ebből 4575 kedvezményes felnőtt, ezer családos, 200 szana­tóriumi, 704 belföldi és külföldi hajó és H6 külföldi csere-tu­rista részére szóló üdülőjegyet adtunk ki. A kiadott kedvezményes üdü­lőjegyeket a ázakszervezeti ta­gok mintegy 6,8 százaléka vette igénybe. Bár az előző évhez vi­szonyítva számszerű emelkedés jelentkezik, mégis alacsonyabb százalékban tudtuk üdültetni a szakszervezeti tagságot SZOT üdii’őjeggyel, a taglétszám emel­kedése miatt. A taglétszám egy év alatt csaknem 3 ezer fővel gyarapodott. — A fizikai dolgozók részará. nya az üdültetésben évek óta stagnál. Sikerült-e változtatni ezen? — Sajnos nem. A fizikai dol­gozók arányának javítását a külföldi üdültetésnél ugyan megjavítottuk, de a belföldi fel­nőtt üdültetésnél nem sikerült előbbre lépnünk. Míg 1971-ben 54,2 százalék volt a munkások részaránya, addig 1972-ben 53,8 százalékra csökkent. Vélemé­nyünk szerint a szakszervezeti bizottságok még mindig nem tudnak gazdái lenni a szociális juttatások ilyen formájának, nem biztosítják eléggé ezt a le­hetőséget a termelésben élenjá­róknak, a szocialista ‘ brigádok legjobbjainak. Primőrök Békés megyéből A Figyelő írja Gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő május 2-i számában elismeréssel ír a Körösök völ­gyéről, mint a primőr zöldség- termesztés „hazájáról”. A cikk beszámol a lap olvasóinak arról, hogy a MÊK sokoldalú segítsé­get nyújt a háztáji gazdaságok­nak is ahhoz, hogy a lehetősé­geket jól kihasználják. „Megyeszerte — írja a Figyelő — több mint félmillió négyzet­méteren termelnek fólia alatt vitamindús primőr zöldséget s ennek többségét a háztáji gaz­daságokban. A korai primőrök palántáinak zömét nagyüzemek­ben állítják elő. Az idén töb­bek között 30 millió darab pri­mőr paprika termelésére számí­tanak Békés megyében. Ezenkí­vül egymillió fej salátát, 200 ezer csomó retket, 95 vagonnyi hajtatott uborkáit, jelentős mennyiségű karalábét, korai káposztát adnak át közfogyasz­tásra. Több mint 90 vagon haj­tatott uborkát termelnek itt a háztáji kertekben fólia alatt, míg az ország összes korai uborka­termése mintegy 110 vagon”. A továbbiakban a lap arról számol be, hogy a primőr pap­rika termelésében a medgyes- egyháziak viszik a pálmát, akik a MÉK útján 7—8 millió darab zöldpaprikát hoznak forgalomba. — Egyre több vállalat és in. , tézmény biztosít dolgozóinak olcsó pihenést saját üdülőjé­ben. Milyen arányt képvisel­nek ezek az üdültetések me­gyénkben? — Évről évre kedvezőbben alakul, a vállalati üdültetés, amely a SZOT üdültetéshez ha­sonló arányban biztosít pi­henést a dolgozóknak. A két formával a szakszervezeti tagság 12—13 százaléka üdültet- hető. 1972-ben 571 do'gozóval üdültek többen mint az előző évben. — Felhasználták-e a vállala­tok a gyermeküdültetésre biz. tositott üdülő jegy eket? — Ezek szinte teljes mennyi­ségben felhasználásra kerültek. Mindössze öt. darab maradt fel­használatlanul, az is betegség miatt. Már évek óta jó kapcso­latot alakítottunk ki a gyermek­intézményekkel és iskolákkal. E jó módszer továbbfejlesztésére 1973-tól a pedagógusok megyei bizottságának és az iskolai szak­szervezeti bizottságok segítségé­vel mérjük fel és bonyolítjuk le a gyermeküdültetést. — Mi a helyzet a szabályta­lan beutalás és az úgynevezett „befagyasztott” üdülőjegyek tekintetében? — A szabálytalan beutalók számszerűleg csökkentek. Három esetben volt súlyos szabálysér­tés, 14 esetben pedig csak for­mai hiányosságok voltak. A fel­használatlanul maradt beutalók száma viszont nőtt az elmúlt évhez viszonyítva, összesen 91 volt a „befagyasztott” beutaló. A Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál például az elmúlt évben hét beutaló maradt felhasználatlanul. . — Évek óta probléma az elő- és utószezon népszerűsítése. Mi a véleményük erről? — A tervszerűtlenség és a tit. kolódzás megbosszulja magát. Mindaddig nem ér semmit az elő. és utószezon népszerűsítése, amíg az emberek időben nem ismerik meg a választási lehe­tőségeket. Időben e' kell készí­teni az üdültetési tervet és nyil­vánosságra kell hozni! — Végezetül hallhatnánk né­hány szót az 1973. évi üdülő­jegyek elosztásáról? —<- Ez évben összesen 6571 be­utalót juttatunk el megyénk szákszervezeti bizottságaihoz. Ez a szám 24_gyel kevesebb az 1972. évinél és a szakszervezeti j tagság 6,6 százaléka veszi igény- I be. Az első félévi beutalókat * már kiadtuk, a második fé'évit pedig május hónapban juttatjuk el a vállalatok, intézmények szakszervezeti bizottságaihoz. Seres Sándor A Körösök térségében gazdái-1 j kodó termelőszövetkezetek 1972. évi termésátlagaival túlhaladták ; a legutóbbi rekordot, a., 1969. évit. Ennek ellenére bruttó jö­vedelmük és az egy hektárra jutó tiszta jövedelem nem növe­kedett. maradt a régi színvona­lon. Ebbed olyan következtetés voniható le — állapították meg a tsz-szövetség április 27-i kül­döttközgyűlésén —, hogy a ter­melés költségei rohamosabban növekedtek, mint maga a ter­melés. Az elvonások összege is emelkedett. Ezzel, és a. állóesz­közök kihasználásának hiányá­val magyarázható az, hogy e térségben 14 közös gazdaság alap- és bevételi hiánnyal zárta 1972-t. A szanálási bizottságok összesen 61,5 miilliió forint alap- és bevételi hiányt állapítottak meg, melynek rendezése folya­matban van. Elhangzott a küldöttközgyűlé­sen az is, hogy valamennyi kö­zös gazdaság az amortizációs alapot meghaladó összeget fordí­tott a növénytermesztés műszaki fejlesztésére. Ennek ellenére Megkezdődtek a balatoni közegészségügyi napok Siófokon Csütörtökön délelőtt a sió­foki bányászüdülőben dr. Tóth Béla egészségügyi miniszter- helyettes nyitotta meg a ba­latoni közegészségügyi napo­kat. A háromnapos tanácsko­záson megtárgyalják az üdül­tetés közegészségügyi hely­zetét, különös tekintettel a köztisztasági, vizszennyező- dési, vízelhelyezési, valamint a Vöröskereszt tevékenységé­vel kapcsolatos kérdésekre. (MTI) 1972-ben nem sikerült felszámol­ni az alacsony színvonalat, az elmaradottságot az országos át­laghoz és a megye déli terüle­téhez képest. Jórészt ezzel ma­gyarázható, hogy az állóeszkö­zök kihasználása nem megfelelő, mivel az üzemek rendelkezésére nem áll olyan erő, amely a for­góeszköz-állomány fejlesztését lehetővé termé. A felszólalók, köztük Cserép Mátyás, a gyomai Győzelem Tsz elnöke és Kiss István, a füzesgyarmati Arany­kalász Tsz elnöke arról beszél­tek, hogy még készpénzzel sem vásárolhatják meg azokat a gépeket, mélyekre szükségük lenne a termelés helyi adottsá­gainak jobb kihasználására. A gyomai Győzelem Tsz­ben évente ezer hol­don fognának lucernamagot, ha a betakarításhoz szükséges speciális komíbájnt, melyet már két-három éve igényelnek, meg­kapnák. Sérelmezték a szövetke- zeti vezetçk azt is, hogy a jól bevált helyi termesztés-techno­lógiákhoz, melyet helyben ők maguk dolgoztak ki, nem kapják meg a szükséges technikai tá­mogatást sem a kukaricater- mesztés, sem a cukorrépa ter­mesztés esetében. A kereskedel­mi szerveknél tárolt gépeket* melyeket a tsz-ek korábbi igény­lése alapján importáltak, zárol­ták azzal, hogy az úgynevezett zárt konstrukciós igényeket ki­elégíthessék. Azok az üzemek, melyek nem léptek be valame­lyik gesztor-gazdaság által kez­deményezett zárt konstrukciós növénytermesztésibe, ezzel hát­rányos helyzetbe kerültek a he­lyi egyedi kezdeményezések ki­bontakoztatásában, a népgazda­sági célok teljesítésében. A vi­tában egyáltalán nem volt érez­hető az. hogy a Körösök térsé­gében ellene lennének az új, zárt konstrukciós technológia térhódításának! Sőt. az üzemek vezetői azon vannak, hogy mi­nél többet termesszenek vala- rőely növényből, ehhez azonban olyan elbírálást és támogatást igényelnek, mint amilyet a gesz­tor-gazdaságok révén mások kapnak. A küldöttközgyűlés állást fog­lalt az 1973. évi gazdasági fel­adatok teljesítésére. Munkaszer­vezési intézkedéseket javasolt az idei tervek megvalósítására. Ezek kiterjednek az üzemveze­tés szervezeti fejlesztésére; a szakmai igényesség növelésére ; a tápanyag-gazdálkodásban elért eredmények továbbfejlesztésére; a hozamok növelésére tőszám- gyarapítással; a takarmányozás színvonalának emelésére; az el­fekvő eszközök, anyagok, kész­letek áruba bocsátására; a komplex brigádok szervezésére a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben egyaránt, vala­mint a szocialista munkaver- senvre. D. K. Futnak a szálak A békéscsabai pamutszövő felvetőgépén Gyumbtcr Károlyné nagy szakmai tapasztalattal irányítja a szálak futását Fotó: Demeny További erőfeszítések szükségesek az eszközellátás javítására Munkaszervezési intézkedések az 1973. évi tervek megvalósítására

Next

/
Oldalképek
Tartalom