Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

Mi legyek, ha nagy leszek?

Mi leszel, ha nagy leszel? — kérdi a kisgyerektől a felnőtt. Mi legyek, ha nagy leszek? <— kérdezi magától a pályaválasztás gondjaival birkózó tizenva- lahány esztendős lány vagy fiú. Mi lehetsz, ha nagy leszel? — ez a pár1 yaválasztási problémákkal foglalkozó szakember kérdése. Mégpedig költői kérdése, amelyre feleletet is ad.

Pályaválasztási Tanácsadó Intézet — ez1 a Peter Jilemniczki utca egyik hangulatos házának felirata Békéscsabán. Éppen egy esztendeje alakult, feladatai rendkívül sokrétűek. Dr. Kincses László, az intézet vezetője így fogalmaz: „Az egyénnek és a társadalomnak közös érdeke» hogy a pályaválasztás minél jobban megfeleljen a hivatását kereső fiatal személyiségének és a 'közösség — a mi esetünkben Békés megye — igényeinek. Ehhez a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, az iskola, a szülői ház és térj. mészetesen a legérdekeütebb fél, a gyerek fokozott együttműködése szükség®. Ezt a közös érdeket. ezt az együttműködést igyekszünk kialakítani, segíteni. Nem foglalkozhatunk ugyan mindenkivel külön-külön. egyénileg — de tartalmilag és módszertanilag is támogatjuk a szervezett és rendszeres iskolai pályaválasztási tanácsadás fokozatos megvalósulását. Természetesen, ha szükség®, végzünk pszichológiai vizsgálatokat: alkalmas-e a gyerek az ál=. ta la választott pályára, illető- ’ leg, hogy mihez volna leginkább érzéke, tehetsége, ha eddig nem tudott dönteni. Különös gondot fordítunk a fizikai dolgozók gyermekeire, a lányodra, az állami gondozottakra. a valamilyen okból problematikus rétegekre. Igyekszünk minél jobban tájékoztatni a pedagógusokat, a szülőket, a gyerekeket a különböző foglalkozásokról, szakmákról, tanulási lehetőségekről”.

Először a pedagógus. Nagy Sándor fogadja a tanácsért jövő — a szó szór® értelmében, életre szóló elhatározás előtt álló — gyereket, fiatalembert, nagylányt; nyolcadikosokat, negyedikes középiskolásokat és valamivel kisebbeket, akik a feltétlenül szükséges döntési időpont előtt is kíváncsiak arra, mi is lehet belőlük, ha felnőttek lesznek; Meghallgatja őket, beszélget velük: „Mit szoktak olvasni?”. „Mi a szülők foglalkozása?”. „Mit szeretnek csinálni szabad idejükben?” — lassan elmúlik a vendég lámpaláza, otthonos hangulatot árasztanak a kényeim®, megnyugtató-zöld színű ülőalkalmatosságok a váraszókból kezdenek kibontakozni a személyiség körvonalai. Hamarosan világossá válik a pedagógus előtt, mit kell tenni.: indokolt-e az alapos pszichológiai vizsgálat,

amely a tudomány megbízható eszközeivel deríti ki a tanácsot kérő képességeinek irányát; vagy elegendő a részlet® felvilágosítás. Hogy hol tanuljon tovább például, aki biológiából és kémiából ér el jó eredményt, a többi tárgyból viszont csalt közép® a tudása. „Lehet magából pszichológus, ahogy szeretné — bár az egyetemen, nagyon. Sokan jelentkeznek erre a szakra; választhatja az óvónői hivatást: — a pszichológiai érdeklődés a gyerekek között is gyümölcsözhet; vagy jelentkezhet a főiskolák, egyetemek biológia-kémia tanári szaka, ra”.

Nem könnyű a lehetőségek közül választani. Egyebek között azért sem, ment rengeteg van belőlük. A száznyolcvanhat szakmát ismertető kiadványban például csak az „a” és „á” betűnél tucatnál több m®terségroj. olvashatunk: acélolvasztár, adatfeldolgozó-gép műszerész, ács-állványozó, állattenyésztő, általános irodagép, műszerész, általán® orvosi mű_ szerész, általán® szerv® vegyi- anyag-gyártó, általán® szervetlen^ vegyianyag-gyártó, angol női szabó, ásványelökészí- tő, asztalos, átvitel és távírótechnikai műszerész, autószerelő.

Könyvek. pr®pektusok, dia- filmek, magnetofonszalagok, kis- filmek segítenek, hogy a fiatalok — ® a felnőttek, szülők, pedagógusok —megismerkedjenek a különböző szakmákkal. Nem mindegükkel, erre kevés volna egy fél élet, hanem a legfontosabbakkal; az egyént leginkább érdeklőkkeL

Továbbmenve az intézetben, a pszichológiai láboratórium és az orv® szobája várja a pálya- választókat. Bár a laboratórium nem pontos szó: barátságos iroda különböző műszerekkel, érdek® ®zközökkeí felszerelt klubhelyiség inkább. Az eszközök, műszerek a kézügy®. ség próbái, a megfigyelési készséget, az emlékezőtehetséget, a konstruktív gondolkodást kutatják. A szekrényekben tornyosuló feladatlapok révén az érzelmi fejlettséget, a logikát, az általán® ismeretek szintjét vizsgálja a pszichológus, Bőké Gyula. „Az egy® pályáknak — fejtegeti — különböző követe1- menyei Vannak. Az ezt választónak alkalmasnak kell lennie egészségileg, jogilag és pszichológiailag. Ez utóbbit kutatjuk itt. A lehetőségek szerint a legalaposabban. Egy-egy telj® lélektani vizsgálat huszonnégy munkaórát vesz igénybe. S jó néhányan többször is eljönnek, a vizsgáltatok után is — igyekszünk figyelemmel kísérni sorsukat. Méginkább így lesz a jövőben, amikor már több év® tevékenység l®z mögöttünk. A

pályaválasztáskor végzett pszichológiai segítés nem egyszeri esemény, hanem folyamat — amely csak akkor fejeződik be. ha a munkába lépés után már eltelt néhány esztendő, az egyén megállapodott, foglalkozását végtagesnek tekinti. Hiszen a leggondosabb előkészítés ma1- lett is előfordulhat, hogy az egyén rosszul dönt leendő foglalkozásáról « később új szakmát. hivatást választ, amely jobban megfelel neki. Amíg ez a folyamat be nem fejeződik, megpróbálunk segíteni”.

Egy műszer mutatója meglep- düL néhány gyöngyszem,a földre koppan, különös ábrákat húz a ceruza, működni kezd a gye- rekkéz-összeáilította konstrukció, szín® zsinegek kígyóznak fémcsapok között, rendkívüli figyelemmel végzi a feladatot a kísérletben résztvevő — a pszichológus közben figyel, je- gyezget, időt teljesítményt mér. Lehet, hogy éppen most dől el egy fiatalember sorsának további alakulása..

Persze, tudni kell, hogy a kézügyesség, a koncentrálőkész- ség, az emlékezőtehetség nem minden. Ez csak egy lépcsőfok. A hasznos, siker® élethez a pszichológiai vizsgálat jó eredménye még nem feltétlen biztosíték. Ahogy egy másik ugyancsak itt kézbevett könyvben olvastam; minden pályán azok állják még legjobban a helyüket, akik azt hivatásnak fogják fel, akiknek szilárd a munkaerkölcse, akiknek nemcsak képességük van az adott munkához, hanem azt szorgalommal, akarattal egészítik ki, teszik teljessé.

M—5)

jsaaceassaaaHaa&McsasBsast

Márk! Sándorra és a 70 év előtti agrárzendiilésre emlékeztek Kétegyházán

Kettős jubileumi ünnepséget rendezett pénteken Kétegyházán a Hazafias Népfront megyei és gyulai járási honismereti-helytörténeti bizottsága. 120 évvel ezelőtt született ugyanis Márki Sándor hír® történész, a Dózsa- féle parasztháború és a Rákóczi szabadságharc egyi^ legjelesebb kutatója, s 70 évvel ezelőtt történelmi nevezetességű parasztzendülés volt a román nemzetiség lakta községben.

A kettős jubileumra történészek, néprajzosok, muzeológusok, helytörténetkutatók, népművelők, az egykori parasztzendülés résztvevőinek leszármazottai jöttefe óL

,Emlékezés Márki Sándor történész munkásságára” címen dr. Székely György, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem dékánja tartott előadást. Méltatta a

hír® történész sokoldalú munkásságát, a kétegyházi parasztság mozgalmának hatását, történelmi kihatásait. Ezután dr. Kemény G. Gábor kandidátus, az Ország® Széchényi »Könyvtár tudomány® főmunkatársa beszélt Márki Sándorról és a századforduló nemzetiségi mozgalmairól.

Délután emléktáblát lepleztek le a községi tanácsháza falán, a 70 évvel ezelőtti parasztzendülés emlékére. Az emléktábla- avatáson Mikus György tanácselnök és Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára mondott ünnepi beszédet Ezután a jelenlévők elhelyezték az emléktáblán a hála és a megemlékezés virágait.

A. R

Nemzetközi műanyag •kiállítás Budapesten

Az idén kerül sor ötödször a H-UNGAROPLAST Nemzetközi Műanyag-kiállításra a BNV területén április 11 és 16 között — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Török István, a CHEMOLIMPEX vezérigazgatója. A HDNGEX-PO rendezésében az idén 17 országból mintegy kétszáz cég — ebből 150 külföldi vállalat — v®z részt ezen a nagy nemzetközi találkozón. A HÜNGfAROPÉAST- bemutató iránti érdeklődést mutatja, hogy idén már kétszer akkora területen — hét pavilonban — és kétszer attrtyi résztvevővel, vagyis céggel rendezik! meg a kiállítást. Először v®z- nek részt a budapesti bemutatón a szocialista országok közül NDK-belá és román cégek, és a tőkés országok közül dániai és norvégiai vállalatok.

A HUNGEXPO vezetői a.BNV után először a HUNGARO- PLAST-kiállítást javasolják a Nemzetközi Vásárok Uniója (UFI) tagjának, s felvételi kérelmét már eljuttatták a fontos nemzetközi szervezethez.

«sMacca*«w

I

Börcsök Mária, a Seb® Gyö rgy Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola negyedikese kézügyességét, figyelmét vizsgáztatja, (Fotó: Deinény Gyulai

I«.

De el lehet tűnni a gyárudvaron is. Van raktár, pince, zug éppen elég. Csakhogy ez rizikó, mert nyolc előtt a rendészet átfésüli a terepet. Meg kell hagyni, ezt jól csinálják. Van egy térképük, ahol csak azok a helyek szerepelnek.

Zugtérkép. Közröhej, de így van. Elindulnak a zugtérképpel és a félreeső helyeket, valamennyit végigbóklásszák. Egy rendész villog a zseblámpával. Odavilágít. Márpedig köztudott, hogy akire ráesik a fény, annak vigyázni ‘ kell, hogy merre mozdul.

Szépen süt a hold.

Tizenegy után indulok az első körre. Tehát begomboltam a kis- kábátot, ahogy szolgálatban szokás és megütöttem a sipkám sittjét, hogy félre ne álljon és megrántottam a nadrágszíjat és megnéztem az irányt amerre indulok.

És akkor megszólalt a sziréna.

Jött a rendőrség méghozzá nagy apparáttal és működtek a nagybajszos adó-vevők és mint a szöcskék ugráltak le a kocsikról a rendőrök és mintha mindegyik mindig itt lakott volna, úgy tudták az irányt és veszik körül a gyárat. Ég a gyár mögött reflektoraikkal olyan csíkokra szabdalták a sötétséget, mintha a rét nem is maga a rét lenne, hanem egv óriás zebra háta. Ezt aztán igazán nem gondoltam volna, hogy ma ®te én még meglátom az óriás zebra hátát

Valami gyilkost kerestek. Valaki itt látta a környéken. Nem

találtak semmit. Van ilyen. A

gyilkosok nem válogatósak, lia arról van szó, hogy rossz nyomra vezessék a rendőrséget így aztán egy estére, ezen a környéken nagyon megváltozott az élet Az ittas egyén ugyanis rögtön józan lesz, ha megjelenik a rendőrség. Vigyázzba állnak az ipszék. JÓ látvány. Nehogy lemaradjunk erről, a szemközti hosszú házsoron valamennyi fényforrás kigyúlt, mintha a hatóság díszkivilágítást rendelt volna eî. A nagy fényben a portásfülkéiből is világosan látszott hogy Erdélyi úr, a festő, az ablakban sűlva nagy tisztelettel tekintett szét a kornyéken. M®t jött rá. milyen mutatós ez a panoráma és itt volna már az ideje, hogy vászonra dobja ezt a tájat. Persze, rendőrség nélkül. Vajda út, a KÖZÉRT-® hunyorgott, minthogy ő nem festő és az üzleti higanygőzlámpa fényében ázott szemeit bántotta ez a világítás. Töksváry Adrienne a daxjlit próbálta nyugtatni, minthogy az eb idegesen rohangált, ösztöneivel érezte, hogy kint valamiféle nyomozás folyik. Richter úr is modorába magát, a maradék félüveg sört kiska- bátja belső zsebébe sülly®ztette. Ettől olyan nagymellűnek látsEott, mintha ő volna a környék közfelkiáltással választott légoltalmi parancsnoka. Persze, mint ahogy mondani szokták, valami fuvolázó békekorban, láptáfc úr mindert már saját erkélyéről szemlélte; mert a talponálló a szirénaszóra tisztes- ségtudóan bezárt. Az öreg tanárék alatt, ott ahol a fiatal házaspár lakott, szinten nyitva

volt egy ablak és most hallat szott először, hogy sír a gyerek.

Az éjjeliőrnek jó füle van.

Ilyenkor tavasszal, amikor már igazi tavasz van, legrosszabb az éjjeliőrnek. Mers akárhogy is mennék a dolgok, nappal aludni kell, hogy éjszaka jó legyen a kondíció. Mi jut így a tavaszi napsütésből? Estefelé, fáradt kis fények, amint éppen lecsurognak a háztetőről. Nem több.

M®t már igazi tava® van.

Ma este hallottam először tücsköt a rét felől. Ennek a hangját még sokáig megismerem, ha el nem költözik. Később, ha már kórusban szól a tücsökzene, ezt az első hegedűst akkor is kiszúrom. Ha még itt' húzza.

Az éjjeliőrnek jó füle van. Megfigyelésem szerint, akinek nincs jó hallása, ne menjen éjjeliőrnek. Jó hallással lehet jelentkezni. Ahogy belejön a hivatásba, ez a hallás úgyis javul. Kell, hogy javuljon, míg csak olyan nem lesz. mint a vadaké az erdőben. Ha ez nem következik be, akkor olyan védtelen lesz, mint aki puska nélkül ődöng a háborúban. Akkor jobb, ha az éjjeliőr elmegy nappali portásnak.

A tavaszi éjszakák a legrosz- . szabbak.

Ilyenkor jön meg igazán a tolvajok és betörők kedve. Elolvad a hó, félszárad a sár, lábnyom nincs. Ez nem hátrány. Nem kell a hidegben várni, hogy -jön az alkalmas pillanat. A hidegben türelmetlen a tolvaj, mert fázik, ezért aztán siet, így viszont sok ügyet elpuskáznak. A bíróság csak örülhet, ha késik a tavasz.

Most már itt van. Ä tolvaj már nem fél a hidegtől, nem borítja ki, ha esz éjjeliőr a sötét kerítések mellett psigalassan halad, minden öt lépésre megáll. hallgatózik, újra megáll és ellep a kerítés mellől, elfordul és megtámasztja hátát a kerítésfalnál, mert gondol valamit és vár tovább, mintha soha nem akarna többé arról az átkozott helyről elmozdulni.

A fix pontok mindig jól szuperálnak.

(Folytatjuk)