Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

Mi legyek, ha nagy leszek? Mi leszel, ha nagy leszel? — kérdi a kisgyerektől a felnőtt. Mi legyek, ha nagy leszek? <— kérdezi magától a pályaválasz­tás gondjaival birkózó tizenva- lahány esztendős lány vagy fiú. Mi lehetsz, ha nagy leszel? — ez a pár1 yaválasztási problémák­kal foglalkozó szakember kér­dése. Mégpedig költői kérdése, amelyre feleletet is ad. Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet — ez1 a Peter Jilemniczki utca egyik hangulatos házának felirata Békéscsabán. Éppen egy esztendeje alakult, feladatai rendkívül sokrétűek. Dr. Kin­cses László, az intézet vezetője így fogalmaz: „Az egyénnek és a társadalomnak közös érdeke» hogy a pályaválasztás minél jobban megfeleljen a hivatását kereső fiatal személyiségének és a 'közösség — a mi esetünk­ben Békés megye — igényei­nek. Ehhez a vállalatok, intéz­mények, termelőszövetkezetek, az iskola, a szülői ház és térj. mészetesen a legérdekeütebb fél, a gyerek fokozott együttműkö­dése szükség®. Ezt a közös ér­deket. ezt az együttműködést igyekszünk kialakítani, segíteni. Nem foglalkozhatunk ugyan mindenkivel külön-külön. egyé­nileg — de tartalmilag és mód­szertanilag is támogatjuk a szervezett és rendszeres isko­lai pályaválasztási tanácsadás fokozatos megvalósulását. Ter­mészetesen, ha szükség®, vég­zünk pszichológiai vizsgálato­kat: alkalmas-e a gyerek az ál=. ta la választott pályára, illető- ’ leg, hogy mihez volna legin­kább érzéke, tehetsége, ha ed­dig nem tudott dönteni. Külö­nös gondot fordítunk a fizikai dolgozók gyermekeire, a lá­nyodra, az állami gondozottak­ra. a valamilyen okból proble­matikus rétegekre. Igyekszünk minél jobban tájékoztatni a pe­dagógusokat, a szülőket, a gye­rekeket a különböző foglalko­zásokról, szakmákról, tanulási lehetőségekről”. Először a pedagógus. Nagy Sándor fogadja a tanácsért jö­vő — a szó szór® értelmében, életre szóló elhatározás előtt álló — gyereket, fiatalembert, nagylányt; nyolcadikosokat, ne­gyedikes középiskolásokat és valamivel kisebbeket, akik a feltétlenül szükséges döntési időpont előtt is kíváncsiak ar­ra, mi is lehet belőlük, ha fel­nőttek lesznek; Meghallgatja őket, beszélget velük: „Mit szoktak olvasni?”. „Mi a szülők foglalkozása?”. „Mit szeretnek csinálni szabad idejükben?” — lassan elmúlik a vendég lám­paláza, otthonos hangulatot árasztanak a kényeim®, meg­nyugtató-zöld színű ülőalkalma­tosságok a váraszókból kezde­nek kibontakozni a személyiség körvonalai. Hamarosan világos­sá válik a pedagógus előtt, mit kell tenni.: indokolt-e az ala­pos pszichológiai vizsgálat, amely a tudomány megbízható eszközeivel deríti ki a tanácsot kérő képességeinek irányát; vagy elegendő a részlet® felvi­lágosítás. Hogy hol tanuljon tovább például, aki biológiából és kémiából ér el jó eredményt, a többi tárgyból viszont csalt közép® a tudása. „Lehet ma­gából pszichológus, ahogy sze­retné — bár az egyetemen, na­gyon. Sokan jelentkeznek erre a szakra; választhatja az óvó­női hivatást: — a pszichológiai érdeklődés a gyerekek között is gyümölcsözhet; vagy jelent­kezhet a főiskolák, egyetemek biológia-kémia tanári szaka, ra”. Nem könnyű a lehetőségek közül választani. Egyebek kö­zött azért sem, ment rengeteg van belőlük. A száznyolcvan­hat szakmát ismertető kiad­ványban például csak az „a” és „á” betűnél tucatnál több m®terségroj. olvashatunk: acél­olvasztár, adatfeldolgozó-gép műszerész, ács-állványozó, ál­lattenyésztő, általános irodagép, műszerész, általán® orvosi mű_ szerész, általán® szerv® vegyi- anyag-gyártó, általán® szer­vetlen^ vegyianyag-gyártó, an­gol női szabó, ásványelökészí- tő, asztalos, átvitel és táv­írótechnikai műszerész, autó­szerelő. Könyvek. pr®pektusok, dia- filmek, magnetofonszalagok, kis- filmek segítenek, hogy a fiata­lok — ® a felnőttek, szülők, pedagógusok —megismerkedje­nek a különböző szakmákkal. Nem mindegükkel, erre kevés volna egy fél élet, hanem a legfontosabbakkal; az egyént leginkább érdeklőkkeL Továbbmenve az intézetben, a pszichológiai láboratórium és az orv® szobája várja a pálya- választókat. Bár a laborató­rium nem pontos szó: barátsá­gos iroda különböző műszerek­kel, érdek® ®zközökkeí felsze­relt klubhelyiség inkább. Az eszközök, műszerek a kézügy®. ség próbái, a megfigyelési kész­séget, az emlékezőtehetséget, a konstruktív gondolkodást kutat­ják. A szekrényekben tornyo­suló feladatlapok révén az ér­zelmi fejlettséget, a logikát, az általán® ismeretek szintjét vizsgálja a pszichológus, Bőké Gyula. „Az egy® pályáknak — fejtegeti — különböző követe1- menyei Vannak. Az ezt válasz­tónak alkalmasnak kell lennie egészségileg, jogilag és pszicho­lógiailag. Ez utóbbit kutatjuk itt. A lehetőségek szerint a leg­alaposabban. Egy-egy telj® lé­lektani vizsgálat huszonnégy munkaórát vesz igénybe. S jó néhányan többször is eljönnek, a vizsgáltatok után is — igyek­szünk figyelemmel kísérni sor­sukat. Méginkább így lesz a jövőben, amikor már több év® tevékenység l®z mögöttünk. A pályaválasztáskor végzett pszi­chológiai segítés nem egyszeri esemény, hanem folyamat — amely csak akkor fejeződik be. ha a munkába lépés után már eltelt néhány esztendő, az egyén megállapodott, foglalko­zását végtagesnek tekinti. Hiszen a leggondosabb előkészítés ma1- lett is előfordulhat, hogy az egyén rosszul dönt leendő fog­lalkozásáról « később új szak­mát. hivatást választ, amely jobban megfelel neki. Amíg ez a folyamat be nem fejeződik, megpróbálunk segíteni”. Egy műszer mutatója meglep- düL néhány gyöngyszem,a föld­re koppan, különös ábrákat húz a ceruza, működni kezd a gye- rekkéz-összeáilította konstruk­ció, szín® zsinegek kígyóznak fémcsapok között, rendkívüli figyelemmel végzi a feladatot a kísérletben résztvevő — a pszichológus közben figyel, je- gyezget, időt teljesítményt mér. Lehet, hogy éppen most dől el egy fiatalember sorsának to­vábbi alakulása.. Persze, tudni kell, hogy a kézügyesség, a koncentrálőkész- ség, az emlékezőtehetség nem minden. Ez csak egy lépcsőfok. A hasznos, siker® élethez a pszichológiai vizsgálat jó ered­ménye még nem feltétlen biz­tosíték. Ahogy egy másik ugyancsak itt kézbevett könyv­ben olvastam; minden pályán azok állják még legjobban a helyüket, akik azt hivatásnak fogják fel, akiknek szilárd a munkaerkölcse, akiknek nem­csak képességük van az adott munkához, hanem azt szorga­lommal, akarattal egészítik ki, teszik teljessé. M—5) jsaaceassaaaHaa&McsasBsast Márk! Sándorra és a 70 év előtti agrárzendiilésre emlékeztek Kétegyházán Kettős jubileumi ünnepséget rendezett pénteken Kétegyházán a Hazafias Népfront megyei és gyulai járási honismereti-hely­történeti bizottsága. 120 évvel ezelőtt született ugyanis Márki Sándor hír® történész, a Dózsa- féle parasztháború és a Rákóczi szabadságharc egyi^ legjelesebb kutatója, s 70 évvel ezelőtt tör­ténelmi nevezetességű paraszt­zendülés volt a román nemzeti­ség lakta községben. A kettős jubileumra történé­szek, néprajzosok, muzeológu­sok, helytörténetkutatók, nép­művelők, az egykori parasztzen­dülés résztvevőinek leszármazot­tai jöttefe óL ,Emlékezés Márki Sándor tör­ténész munkásságára” címen dr. Székely György, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem dékán­ja tartott előadást. Méltatta a hír® történész sokoldalú mun­kásságát, a kétegyházi paraszt­ság mozgalmának hatását, tör­ténelmi kihatásait. Ezután dr. Kemény G. Gábor kandidátus, az Ország® Széchényi »Könyvtár tudomány® főmunkatársa be­szélt Márki Sándorról és a szá­zadforduló nemzetiségi mozgal­mairól. Délután emléktáblát lepleztek le a községi tanácsháza falán, a 70 évvel ezelőtti parasztzen­dülés emlékére. Az emléktábla- avatáson Mikus György tanács­elnök és Márk György, a Ma­gyarországi Románok Demokra­tikus Szövetségének titkára mondott ünnepi beszédet Ezután a jelenlévők elhelyezték az em­léktáblán a hála és a megem­lékezés virágait. A. R Nemzetközi műanyag •kiállítás Budapesten Az idén kerül sor ötödször a H-UNGAROPLAST Nemzetközi Műanyag-kiállításra a BNV te­rületén április 11 és 16 között — jelentette be pénteki sajtótájé­koztatóján Török István, a CHEMOLIMPEX vezérigazgató­ja. A HDNGEX-PO rendezésé­ben az idén 17 országból mint­egy kétszáz cég — ebből 150 külföldi vállalat — v®z részt ezen a nagy nemzetközi talál­kozón. A HÜNGfAROPÉAST- bemutató iránti érdeklődést mu­tatja, hogy idén már kétszer ak­kora területen — hét pavilon­ban — és kétszer attrtyi részt­vevővel, vagyis céggel rendezik! meg a kiállítást. Először v®z- nek részt a budapesti bemutatón a szocialista országok közül NDK-belá és román cégek, és a tőkés országok közül dániai és norvégiai vállalatok. A HUNGEXPO vezetői a.BNV után először a HUNGARO- PLAST-kiállítást javasolják a Nemzetközi Vásárok Uniója (UFI) tagjának, s felvételi ké­relmét már eljuttatták a fontos nemzetközi szervezethez. «sMacca*«w I Börcsök Mária, a Seb® Gyö rgy Közgazdasági és Kereske­delmi Szakközépiskola negyedikese kézügyességét, figyelmét vizsgáztatja, (Fotó: Deinény Gyulai I«. De el lehet tűnni a gyárud­varon is. Van raktár, pince, zug éppen elég. Csakhogy ez rizikó, mert nyolc előtt a rendészet át­fésüli a terepet. Meg kell hagy­ni, ezt jól csinálják. Van egy térképük, ahol csak azok a he­lyek szerepelnek. Zugtérkép. Közröhej, de így van. Elindulnak a zugtérképpel és a félreeső helyeket, vala­mennyit végigbóklásszák. Egy rendész villog a zseblámpával. Odavilágít. Márpedig köztudott, hogy akire ráesik a fény, annak vigyázni ‘ kell, hogy merre moz­dul. Szépen süt a hold. Tizenegy után indulok az első körre. Tehát begomboltam a kis- kábátot, ahogy szolgálatban szo­kás és megütöttem a sipkám sittjét, hogy félre ne álljon és megrántottam a nadrágszíjat és megnéztem az irányt amerre in­dulok. És akkor megszólalt a sziréna. Jött a rendőrség méghozzá nagy apparáttal és működtek a nagybajszos adó-vevők és mint a szöcskék ugráltak le a kocsik­ról a rendőrök és mintha mind­egyik mindig itt lakott volna, úgy tudták az irányt és veszik körül a gyárat. Ég a gyár mö­gött reflektoraikkal olyan csí­kokra szabdalták a sötétséget, mintha a rét nem is maga a rét lenne, hanem egv óriás zebra háta. Ezt aztán igazán nem gon­doltam volna, hogy ma ®te én még meglátom az óriás zebra hátát Valami gyilkost kerestek. Va­laki itt látta a környéken. Nem találtak semmit. Van ilyen. A gyilkosok nem válogatósak, lia arról van szó, hogy rossz nyom­ra vezessék a rendőrséget így aztán egy estére, ezen a környéken nagyon megváltozott az élet Az ittas egyén ugyanis rögtön józan lesz, ha megjelenik a rendőrség. Vigyázzba állnak az ipszék. JÓ látvány. Nehogy le­maradjunk erről, a szemközti hosszú házsoron valamennyi fényforrás kigyúlt, mintha a ha­tóság díszkivilágítást rendelt volna eî. A nagy fényben a por­tásfülkéiből is világosan látszott hogy Erdélyi úr, a festő, az ab­lakban sűlva nagy tisztelettel tekintett szét a kornyéken. M®t jött rá. milyen mutatós ez a pa­noráma és itt volna már az ide­je, hogy vászonra dobja ezt a tájat. Persze, rendőrség nélkül. Vajda út, a KÖZÉRT-® hunyor­gott, minthogy ő nem festő és az üzleti higanygőzlámpa fényé­ben ázott szemeit bántotta ez a világítás. Töksváry Adrienne a daxjlit próbálta nyugtatni, mint­hogy az eb idegesen rohangált, ösztöneivel érezte, hogy kint valamiféle nyomozás folyik. Richter úr is modorába magát, a maradék félüveg sört kiska- bátja belső zsebébe sülly®ztet­te. Ettől olyan nagymellűnek látsEott, mintha ő volna a kör­nyék közfelkiáltással választott légoltalmi parancsnoka. Persze, mint ahogy mondani szokták, valami fuvolázó békekorban, láptáfc úr mindert már saját erkélyéről szemlélte; mert a tal­ponálló a szirénaszóra tisztes- ségtudóan bezárt. Az öreg ta­nárék alatt, ott ahol a fiatal há­zaspár lakott, szinten nyitva volt egy ablak és most hallat ­szott először, hogy sír a gyerek. Az éjjeliőrnek jó füle van. Ilyenkor tavasszal, amikor már igazi tavasz van, legros­szabb az éjjeliőrnek. Mers akár­hogy is mennék a dolgok, nap­pal aludni kell, hogy éjszaka jó legyen a kondíció. Mi jut így a tavaszi napsütésből? Este­felé, fáradt kis fények, amint éppen lecsurognak a háztetőről. Nem több. M®t már igazi tava® van. Ma este hallottam először tücs­köt a rét felől. Ennek a hang­ját még sokáig megismerem, ha el nem költözik. Később, ha már kórusban szól a tücsökze­ne, ezt az első hegedűst akkor is kiszúrom. Ha még itt' húzza. Az éjjeliőrnek jó füle van. Megfigyelésem szerint, akinek nincs jó hallása, ne menjen éjjeliőrnek. Jó hallással lehet jelentkezni. Ahogy belejön a hi­vatásba, ez a hallás úgyis javul. Kell, hogy javuljon, míg csak olyan nem lesz. mint a vadaké az erdőben. Ha ez nem követ­kezik be, akkor olyan védtelen lesz, mint aki puska nélkül ődöng a háborúban. Akkor jobb, ha az éjjeliőr elmegy nappali portásnak. A tavaszi éjszakák a legrosz- . szabbak. Ilyenkor jön meg igazán a tolvajok és betörők kedve. El­olvad a hó, félszárad a sár, láb­nyom nincs. Ez nem hátrány. Nem kell a hidegben várni, hogy -jön az alkalmas pillanat. A hidegben türelmetlen a tol­vaj, mert fázik, ezért aztán si­et, így viszont sok ügyet elpus­káznak. A bíróság csak örülhet, ha késik a tavasz. Most már itt van. Ä tolvaj már nem fél a hidegtől, nem borítja ki, ha esz éjjeliőr a sö­tét kerítések mellett psigalassan halad, minden öt lépésre meg­áll. hallgatózik, újra megáll és ellep a kerítés mellől, elfordul és megtámasztja hátát a kerí­tésfalnál, mert gondol valamit és vár tovább, mintha soha nem akarna többé arról az átkozott helyről elmozdulni. A fix pontok mindig jól szu­perálnak. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom