Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

Elutazott A szellem napvilága... „Ha majd a szellem napvi­lága //Ragyog be minden ház ablakán” — egyebek mellett ezt tartotta az általa megálmo­dott igazságos, igazán emberi társadalom ismérvének több mint egy évszázada Petőfi Sán­dor. S ha a jelenre nem is va­lósult még meg maradéktalanul az álom, az elmúlt negyedszá­zadban sokat tettünk érte. Legutóbb például az állam azt, hogy lehetővé tette az ál­talános iskolai tanulmányai­kat valamilyen oknál fogva nem bef e jezőlcnek : munkájuk ma1 lett öt hónap alatt felké­szülhetnek egy-egy osztály kü­lönböző szaktárgyainak vizs­gáira. A dolgozók számottevő hányada pedig azt. hogy élve a lehetőséggel, máris nekifo­gott a tanulásnak, a korábban elmulasztottak pótlásának. Néhány tény: A megelőző tanévekben két-háromszáz kö­rül volt a megyében a dol­gozók iskoláiba járók száma. Az 1972.es évben ez ötszörösé­re emelkedett — éppen az öt­hónapos tanfolyamok meghir­detésének hatására. A jelen tanévben 72 osztályban 1466-an ismerkednek az ötödik, hato­dik, hetedik, nyolcadik osztá­lyos tananyaggal — közülük 1235-en az új lehetőséget vá­lasztották. A szeghalmi járás­ban hat községben 305-en ta­nulnak így. Az orosházi járás hat községében 144-en. A já­rás székhelyéin 147-en. Mezőhe­gyesen csaknem száz dolgozó ül be munkája után a padok­ba. Hero kJ* erőfeszftAs «. A tanulóktól sem és a társada­lomtól sem. Az általános isko­lát most végző felnőttek kép­zése a megyében összesen csak­nem hatszázezer forintba ke­rül évente. Ebből másfél száz­ezret az egyes üzemek, terme­lőszövetkezetek, vállalatok ad­nak — Mezőhegyesen például mintegy huszonötezer forintot —, a többit a községi, városi tanácsok biztosítják. Mindez az egész társadalom, a kisebb közösség, a család s az egyén érdekét is szolgálja. Azért történik, hogy megvaló­suljanak közművelődéspoliti- kánk alapvető törekvései. Pe­tőfi szavává’: Hogy a szellem napvilága minél hamarabb be­ragyogjon minden ház abla­kán... Turbina, ami iránt a% egéss világ érdeklődik Éjszaka, amikor sok az ener­gia-felesleg és a fogyasztás csökken, a vízzel hajtott vil­lanytelepeknél kifizetődik, ha a vizet az alacsony tartályból a magasabb tartályba szivattyúz­zák át. Ezzel pót-energiafor­ráshoz jutnak arra az időre, amikor a fogyasztás magas — főként a reggeli és esti órák­ban. Dr. M. Nechleba. a prágai Műszaki Egyetem tanára és a Csehszlovák Tudományos Aka­démia levelező tagja, V. Hos- nedl mérnökkel, a Műszaki Egyetem vízi gépekkel foglalko­zó laboratóriumának vezetőjé­vel olyan új berendezés tervét dolgozta ki, amely nemcsak turbinaként, hanem egyirány. ban forgó szivattyúként is mű­ködhet. A taláftnány — amely a HO­NE nevet kapta — ideális esz­köz a vízi villanyerőművek vi­zének átszivattyúzására. Az új turbina működése a leghatéko­nyabb a világ eddig ismert hasonló berendezései között s szabada'milag védett a Német Szövetségi Köztársaságban, az USA-ban, Japánban. Franciaor­szágban, Ausztriában, Nagy-Bri- tanniában és Svájcban. Nagy az érdeklődés a turbina iránt Olaszországban is. Káiipóüái — utódok nélkül? Nincs abban semmi ter­mészetellenes, sőt nagyon is természetes, hogy a munkában megfáradtak, a nyugdíjba me­nők helyét a náluk fiatalabbak, a fiatalok veszik át. Ezen, fur­csa lenne, ha bárki is fenn­akadna. Nem teszik ezt még a focicsapatoknál sem, ahol a felnőtt labdarúgók mellett az utánpótlásként számbajövók is helyet kapnak az edzőpályán, fgaz, őket is az viszi a salakra, vagy gyepre, hogy remélik: nemcsak az egyesület mezét ölthetik magukra, hanem előbb, utóbb labdába is rúghatnak. Ha pedig reményeikben csalatkoz­va örökre elhagyják a pályát, s emiatt nem lesz a csapatnak utánpótlása, attól a búzaföldek hozhatnak még rekord-termést. Még Békés megyében is, ahol a termelőszövetkezetekben a nyugdíjasak és a járadékosok, valamint az öt éven belül nyug­díjba menők száma együttesen csaknem ötven százaléka a ter­melőszövetkezeti tagságnak. A dolgozó tagoknak viszont egye­lőre csak 21.6 százaléka a 26 éven aluli, bár az elmúlt évben már, amikor a dolgozó tagok száma több, mint 2 200-zal csők. kent, minden második újonnan belépő a fiatalok közül került ki. Ebben az évben egyébként 4 2tX> új munkavállalót fogadott a megye termelőszövetkezeti szektora. Mindennapi kenyerünk és minden másnapi húsunk te­hát továbbra is biztosítottnak látszik. Vagyis a munkaerő, utánpótlással számszerűleg nincs különösebben nagyobb gond. Ha volna is. még mindig segítségül lehetne hívni a gépe­ket. Csak legyen, aki kezeli őket. De van-e? .. A csaknem 50 ezer Békés me. gyei dolgozó tszrtagból csak minden ötödiknek van szak- képzettsége. Száz nő közül J7. nek egyáltalán nincs. Jelenleg a szakmunkások száméinak nem egészæn a fele a 30 éven aluli, a nők aránya pedig a szakmun­kások között nem éri el a 7 százai éikiot. Ezek csak az általános hely­zetet jellemző számok. Tsz- eniként vizsgálva a kép nagyon sok esetben még siralmasabb. A százharminc közös gazdaságból 23 nem foglalkoztat növényter­mesztő gépészt A kérdés: ezek a tsz-ek vajon kiknek a közre­működésével valósítják meg » gépesítést? Tovább menve: hat termelőszövetkezetnek egyálta­lán nincs valamilyen mezőgaz­dasági szakmával rendelkező tagja, dolgozója. Ct szakosított állattenyésztő-telep dolgozik a megyében szakmunkás nélkül. Am a vezetők szakképzettségét vizsgálva sem tehetünk kedvező megállapításokat. Az 1972. de­cember 31-én felmért állapotok szerint a közös gazdaságok ve­zetőinek csaknem 25 százaléka képzetlen. Felsőfokú végzettség ge a mintegy 4 500 termelőszö­vetkezeti vezetőbői és ügyvite­li alkalmazottból mindössze 750. nek, azaz 17 százaléknak van. A 2 540 első, illetve második „vonalba” tartozó vezetők kö­zött a nők aránya nem haladja meg a 14 százalékot, de az ügy­viteli alkalmazottak számának a 60 százalékát ők alkotják. Ez utóbbi csoportnak csak a 3 szá­zaléka végzett egyetemet, vagy főiskolát Mielőtt bármiféle követkéz, tetést is levonnánk ezekből az adatokból, említsünk meg még néhány számot a tavalyi fel­mérés alapján: a brigádvezetők, nek több, mint 38 százaléka képzetlen szakmailag, öt tsz- ünkben nincs sem egyetemi, sem technikumot végzett szak­ember. Harminckilenc közös gazdaságúnkban, a termelő-zö. vetíkezetek 27,3 százalékában pe dig egyetlen első vonalbeli ve­zetőnek sincs mezőgazdasági jellegű egyetemi végzettsége. E tsz-ek közül nyolc található an­nak a 18 gazdaságnak a köré­ben, amelyek az elmúlt évben nem fogadtak iskolából' kilépő fiatalt. Most pedig hadd kezdjük következtetéseink sorát is ada­tokkal, abból kiindulva, hogy a jelenleg a mezőgazdaságban dől gozó agrárképzettségű szakem- berek száma csak 38 százalékos növekedés után elégítheti ki 1975-ig országosan iR az ágazat minimális .igényeit Megyénkben ez idő alatt 50 százaléknyi növe­kedést kellene elérni. A műsza­ki vonal pedig még rosszabbul ellátott, hiszen országosan 21, a megyében pedig 70 százalékos hiányt kell pótolni. De mikép­pen lehetséges ez? A termelőszövetkezetek sze­mélyzeti munkájából sokszor még a megfelelő saakemberk ép. zési terv elkészítése is hiány* zik, nemhogy utánpótlási ter­veket állítanának össze, ami vi­szont érthető, hiszen nehéz len­ne elképzelni utánpótlást utó­dok nélkül. Mert utódok nem igen van­nak. Nem igen lehetnek. 1971. ben 56-an. 1972-ben 92-en jöt­tek oklevéllel a megye mező gazdaságába és így vannak' most itt felsőfokú képesítésűik mintegy 700-an. S legalább még egyszer ennyien kellene, hogy legyenek 1975-ig De mint láttuk az évről évre megyénkbe jövő szakemberek nem utánpótlásra, de hézagpőt- lásra sem elegendőek. Annál is inkább, mert az évente eltávozó szakemberek számáról még csak hozzávetőleges adatunk sincs. Mindez pedig bizonyítja azt, hogy megyénkben a mezőgazda­sági szakember-utánpótlás kór. dósét csak az eddigieknél r.em- pósabban, célravezetőbb intéz­kedésekkel és központilag job­ban irányítva lehet megoldani. Kőváry E. Péter az Arad megyei pártküldöttség A román delegáció Supala Pál, ván kíséretében Ismerkedett Tegnap, április 6-án, Gyulán fejezte be négynapos Békés me. gyed látogatását testvérme­gyénk, Arad pártküldöttsége. A délelőtti órákban a párt városa bizottságán .Jámbor- ’st- ván első titkár és dr. Vidó Ist­ván tanácselnök tájékoztatta a delegáció tagjait a város múlt­járól, jelenéről és jövőjéről. Majd a vendegek megismerked­tek a vájws nevezetességeivel. A kora délutáni órákban ha­za induló román delegációt Nagy István és Jámbor Ist- Gyula, nevezetességeivel. Frank Ferenc, az MSZMP me­gyei bizottságának első titkára, Supala Pál, a megyei pártbi­zottság titkára, Nagy István, az SZMT vezető -titkára. Jámbor István, dr. Vidó István, vala­mint Szabó Miklós, a KISZ mç- gyei bizottságának titkára bú- esúztaita. A szívélyes vendéglá­tásért'^» román delegáció veze­tője, Mancsa Nicotoe, a Román Kommunista Párt Arad megyei Bizottságának gazdasági titká­ra mondott köszönetét. Á házak, munkám emlékművei! Egy országos verseny győztese Kőműves szakmunkás. ívuuiuvcs Magabiztos, vi_ dám és közvetlen fiú Alig né­hány napja még tanuld volt, de megnyerte a szakma országos versenyét é„ nyomban szak­munkát, lett. Akárhogyan is, de nagy do­log országos elsőnek lenni: Legjobbnak a mostani kómű- vestanulók között ; rájönni, bogy jobban ismeri a szakmát, mint amennyire ez kötelessége lenne, felismerni önmagában a tehetséget, élvonalba kerülni. Furcsa, izgalmas érzés. Mind­ez már nem ismeretlen a kö- rösnagjyharsányi Máté Gyula előtt. Három évvel ezelőtt indult él Békéscsabára szakmát tanulni. ! Szülei kdkisérték, édesanyja pl-1 tyergett egy kicsit, aztán leve- 1 lek váltották egymást, mint ahogyan az lenni szokott. . A fiú örömmel tanult. Második évben a gimnáziumba is beirat­kozott. Délelőtt a szakmunkás- képző ,este a középiskolai tan- ! anyag. Közben az üzemi gya- ; korlatok, negyedévenkénti vizs- j gák a gimnáziumban. nem is | rossz eredménnyel. Emellett a Békéscsabai 635-ös ipari Szak­munkásképző Intézet K1SZ- csúcstitkára! Jól bírta. Tanárai javasolták, menjen. tanuljon tovább. Vérében van az építő­ipar, mérnökké kell válnia. Kérdp7f>m mit szeret eb- Ittraeáem, ben a szakmá. ban? — Izgalmas; látom a mun­kám eredményéi A szakáé« tortáját, szebbnél szebb ételkészítményeit meg­eszik. Nem lennék szakács. Az építők munkája, a mi munkánk évtizedekig megmarad. Vagy még tovább is. Elmegyek az épületek mellett és egyszerűen boldog vagyok. Nézem a fala­kat, az ablakokat és arra gon­dolok: ott az én kezem nyoma is. Még tanuló voltam, amikor a csabai Útépítési Iskola kol­légiumát építettük, Szép. érde­kes feladat volt. Sok régi épü­letet rekonstruáltunk már. Eb. ben a munkában az az izgal­mas, hogy követhetem a régi mester kezét, az épület megko­pott vonalait A volt díszítése két egy-egy töredékből újjá va­rázsolhatom. A nyáron másfél hét alatt építettünk fel a bará­tommal egy háromszobás csa­ládi házat. Remélem sok szép épület áll még össze a téglák­ból, mészből, homokból a ke­zem alatt. km Af*g/fÎOi)g versenyt HL Or.SŐJMOS Kecskeméten rendezték. Gyula nem télit. Min. dig készült a versenyre éB nyu­godtan állt a bizottság elé. Elő­saör írásbeli számadás volt. Anyagmenny iaég-számolás, m u_ szaki rajz olvasása. „Tudni kell olvasni a szakmunkásnak — mondja —, hiszen ellenkező esetben ajtót épít az ablak he­lyére is.” A szóbeli vizsgán a társadalomismeretekről kérdez, ték. „Ismerni kell, hogy mit miéit csinálunk, kinek és ho­gyan építünk Mik az építő­munka eredményei és mik a feladatok.” A gyakorlati számadás Kecs­kemét egyik készülő lakóépüle­tének munkálatait gyorsította meg: Negyvenhat versenyző rakta egymásra a válaszfal- lapokat. Máté Gyula hat óra alatt 12 négyzetmétert épített és ezzel az első helyre jutott. Ártól kezd beszélni, milyen nagyszerűen szigetelnek ezek a válaszfalak, melyekbe tulaj­donképpen a munkás „palackoz, za” be a levegőt— Tavaly két hétig .jutalomüdü­lésen volt Lengyelországban. Az elmúlt héten Budapesten a Vasas székházban vette át a kitüntetést és a kéthetes kül­földi útra jogosító levelet. Már nem tartozik az intézet­hez. Szakmunkás lett A kollé­giumból a, munkásszállóba költözött. A KISZ-ben egyelőre még intézeti csúcsú tkárként dolgozik. Gondoskodni kell az utódokról. Szülei levelet küldtek okta­tóinak, tanárainak. Megköszön­ték, amit a fiúkért tettek. A* « dolga két csináljon. Az épületek, a kétkezi munka emlékművei mutatják majd, hogy hogyan dolgozik. Réthy István Fotó; Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom