Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

Békés megye két eve Üres állások — Kórházi rekonstrukciók és a fejlődés Hiányzó milliók Gyulán tartott tanácskozást a Parlament Szociális és Egészségügyi Bizottsága LAPUNK pénteki számában hirt adtunk arról, hogy a Parla­ment Szociális és Egészségügyi Bizottsága két napra megyénk­be látogatott. A bizottság az új egészségügyi törvény megjelené­se óta első ízben vizsgálta annak végrehajtását, s hogy éppen Bé­kés megyére esett a választás, abban nagy része volt Újhelyi Sándornénak, megyénk ország- gyűlési képviselőjének, aki a bi­zottság tagja és aki javasolta: elsőnek Békés megyébe jöjje­nek. E látogatás f6 célja, mint aho­gyan azt dr. Pesta László, a bi­zottság elnöke mondotta, az volt, hogy a helyszínen győződjenek meg a törvény gyakorlati végre­hajtásáról, ugyanakkor megis­merjék a megye egészségügyi helyzetét is. E célt szolgálta az első napon i elhangzott két tájékoztató: dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos szőkébb hazánk egészségügyi helyzetéről, dr. Kiss Endre pe­dig a törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól számolt be. MEGYÉNKBEN 627 orvos és 2437 egészségügyi szakdolgozó végzi a lakosság betegellátását. Az orvosok közül 152 körzeti, a többi rendelőintézetekben, kór­házakban és egyéb területen dolgozik. A számok így önmagá­ban nem sokat mondanak, a la­kosság lélekszámához viszonyít­va, látszólag kielégítő » helyzet De ha azt vizs­gáljuk, milyen az után­pótlás, a betegforgalom, a ren­delők nagyrészének állaga, ak­kor merőben más képet kapunk. Természetesen mint mindenütt, itt is van fejlődés. Orosházán új kórház működik évek óta, a járási székhelyeken korszerű rendelőintézetek épültek és épülnek. S'községekben pedig a lan ácsok tesznek erőfeszítéseket új orvosi rendelők kialakítására, régiek felújítására. Ilyen épült legutóbb Újkígyóson, Keverme- sen, s készül a vésztői, sarkadi. Ezenkívül orvosi lakásokat is j építenek. Nagyszerű példa erre j Szeghalom, ahol a rendelőinté- | zet mellé öt ilyen lakást adtak | át, melyeket a tanács saját erő­ből építtetett. A beszámoló erre a fejlődésre is kitért, de nem hallgatta el azt sem, ami gond. Részletesen taglalta a megyében fertnálló nehézségeket, amelyek jelzik.: a betegellátást illetően megyénk más megyékhez viszo­nyítva sok tekintetben elmaradt az országos átlagtól Itt van pél­dául az orvosi utánpótlás. Sok helyen hiába van több szabás, ! garaz.sos, minden igényt kielé­gítő orvosi lakás, ha nincs, aki vállalja az ország ebben a csücs­kében a munkát. Jelenleg 14 körzeti orvosi állás betöltetlen. Az elmúlt három évben ugyan 150 friss diplomást vettek fel, de ugyanakkor 106 elment más helyre, s akik maradtak azok a nyugdíjba menők helyére kerül­tek. így lényegében a 14 orvosi állás évek óta üres. Ebben eddig nem tudtak előbbre lépni. Ha­sonló gondok vannak a szakor­vosi ellátásban is. Az országgyűlési képviselők­nek alkalmuk volt megismerni a fekvőbetegellátást is, amelyben az országos átlag alatt maradt megyénk. A 10 ezer lakosra ju­tó általános fekvőbeteg gyógyin­tézeti ágyszám 1971-ben 39,8 százalékos volt. az országos 46,3 százalékos vidéki átlaggal szem- j ben. Ahhoz, hogy az 1980-ra tervezett ágyszámot elérjük —| például a belgyógyászatban: 720 ágy kellene, viszont csak 328 van. Hasonló a helyzet a többi osztályokon is. Éppen ezért sür­gető a rekonstrukció, amely a gyulai megyei kórháznál már sok mindenben megvalósult, s a békéscsabai városi kórháznál pedig most kezdődött. Ahhoz azonban, hogy a munka folya­matos legyen több pénz kellene, az idén viszont közel hatmillió forint hiányzik. A BÖLCSÖDÉI ellátás ban is előre kell lépni. Jelenleg 1200 állandó, 179 üzemi és 210 idény­bölcsődei hely van. A kihasz­náltság a tanácsi bölcsődéknél 115,6 százalékos. Felvételre 255 gyermek vár. A terv szerint az idén 300 hellyel bővítik a böl­csődéket, ebből 80 valósult meg eddig. A helyi tanácsok önerő­ből sok segítséget nyújtanak eh­hez és tapasztalható az üzemek, vállalatok összefogása is. Ag­gasztó viszont a helyzet a gyu­lai állami csecsemőotthonnál, ahol egy régi kastélyban 180 gyermek él. Állaga nem kielégí­tő felújításra szorul, de csupán a tetőszerkezet átépítése 1,5 millió forintba kerülne. S kor­szerűtlen a fűtés is. Üj épület létrehozására viszont csak va­lamikor 1985-ben kerülne sor. Ezt a megye önerőből nem tud­ja megoldani. Dr. Kiss Endre az egészség- ügyi törvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól adott tájékoztatást, s a beszámolójá­ból megállapítható, hogy e téren bőven van tennivaló, bár elér­tek eredményeket is. Az előadókat és a megye je­lenlévő vezetőit kérdések özöné­vel halmozták el az országgyű­lési képviselők. Ezekből kide­rült, hogy a távolság relatív. A Békés megyeiek ugyanis meg­győződhettek arról, hogy a Vas és Veszprém megyei képviselő­ket — a bizottság tagjait — ép­pen úgy érdekelte megyénk egészségügyi helyzete, mint azo­kat, akik itt élnek, s nap mint nap találkoznak a gondokkal, erőfeszítéseket tesznek azok megoldására. Az aktivitás az országgyűlési képviselők részé­ről, az intézmények látogatása során is megmutatkozott. Olyan is érdekelte őket, ami nem sze­repelt az eredeti programban, bár az amúgy is szoros volt. Be­bizonyosodott, hogy a bizottság nem névleges, hanem tevéke­nyen működő közösség, melynek tagjai jól ismerik a területükön lévő eredményeket és gondokat, s az utóbbiak megoldásához se­gítséget kívánnak nyújtani. Vé­leményük az volt, hogy az egészségügyi helyzet javítása a törvény végrehajtása, a párt, a tanács vezetőin és az orvosokon nem múlik, azok mindent meg­tesznek az eredményességért, de vannak objektív feltételek is, amelyek nem mindenütt egyfor­mán adottak. Ezen kell a jövő­ben segíteni, ezért kérték a me­gyeieket: összegezzék azokat a gondokat, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az országos átlag alatt vagyunk és juttassák el a bizottsághoz, hogy a jövő­ben a költségvetések előkészíté­sénél ezeket javaslatként előter­jeszthesse, ÄLTALÄNOS vélemény volt, hogy a jelentésben és az intéz­mények látogatásakor elhangzott tájékoztatókon a Békés megyei­ek nem panasznapot tartottak, hanem őszintén adták a valósá­got, megmutatva a fejlődést, a távlatokat, de a gondokat is. S a nehéz körülmények ellenére is Békés megye orvosai és szak- alkalmazottai odaadóan foglal­koznak a betegellátással, s eb­ben a párt és a tanácsok hat­hatós gondoskodása is érezhető. Kasnyik Judit és a negyedik ötéves terv célkitűzései Tana (»választá sra készülünk. Egy csonka, mindössze két évig tartó ciklus végen járunk. Ez a két esztendő, bármilyen rövid is volt, nem múlt el eredménytelenül. Sikereink örömteliek, terve­ink biztatóak. A negyedik ötéves terv első két évére kitűzött fe­ladatokat elvégeztük: gazdagodott megyénk, emelkedett az ellá­tottság színvonala, gyarapodtunk tudásban, kulturáltságban, A tanácstagok ezrei teljesítették fáradhatatlanul megtisztelő megt- bizatásukat. Tették ezt együtt azokkal, aikik őket bizalmukkal megtisztelve, közéleti tisztségre emelték. Munkájuk együttes eredménye ott van városaink, községeink, falvaink fejlődésé­ben E gondolatok jegyében adunk szemelvényeket megyénk két­éves fejlődéséről és a negyedik ötéves, terv további célkitűzése­iről. tőiparunk feladatának teljesíté­se során több, mint kétharmad részben korszerű elemek beépí­tését, illetve a korszerű,, techno­lógiát alkalmazza. Kedvező, hogy az állami épí­tőipar kapacitásának koncent­rálására és a munkák mielőbbi befejezésére törekszik. Még 1971. ben ISO munkahelyen dolgoztak, addig 1972-ben a kivitelezés Építőipar Csökkent a nehéz fizikai munka Megyénk területén az építőipar az elmúlt öt év folyamán kere­ken 50 százalékkal emelte saját termelésének értékét. Ennek egy része az áremelkedésből adódott. Mind emellett évről évre növel, te teljesítményét, s 1971-ben meghaladta az évi 1,5 milliárd forintot. A megyében dolgozó építőipari kapacitás 40 százalé­ka más megyei székhelyű válla­lathoz tartozik. Évente általá­ban, 30—40 millió forintot for­dítanak az építőipar fejlesztésé, re. Jelentős feladatot lát el a* építőiparon belül a szövetkezeti szektor. Ennek aránya megha­ladja a 20 százalékot, évi tel­jesítése pedig a 300 millió fo­rintot. Közvetlenül a lakosság részére ez a szektor végez je­lentős munkát a családiház épít. kezeseknél is. A szocialista építőipar me­gyénkben 5 500 dolgozónak nyújt kereseti lehetőséget A gépesí­alatt álló építmények száma csak 102 volt. A% építőipari feladatok szük­ségessé teszik, hogy a megye építőipara eddigi teljesítőképes­ségét teljes mértékben kihasz­nálja. A középtávú terv máso­dik felére van ütemezve a cél­csoportos lakásépítés 60 száza­léka, a nagyobb kommunális lé­tesítmények, (KÖJÁL, gyermek, otthonok, kórház, középiskolák, középiskolai műhelytermek), megvalósítása. Ugyanakkor foly. tatodnak és kezdődnek a na­gyobb ipari beruházások Bé­késcsabán, Orosházán, Gyulán. Szeghalomban. A termelés nö­vekedésének 70—75 százalékát a termelékenység növekedésé vei kell biztosítani. (Folytatjuk) tés csökkenti a nehéz fizikai munka arányát. Ma már a föld­munka 55 százalékát, a beton­keverés 90 százalékát, a ha­barcskeverés 82 százalékát, a vakolás 15 százalékát géppel végzik. Megyénkben évi 400 lakás elő­állítására alkalmas kerámia nagypaneles üzem (mini-ház­gyár) is üzemel. Az állami és szövetkezeti építőipar 1971-ben 940 lakást 1972-ben 1209 lakást fejezett be, iletve adott át. Épí­1973. ÁPRILIS 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom