Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

Szarvasra látogattak Arad testvérmegye pártkiildöttei Község a határszélen Körösnagyharsány a szeg-1 halmi járás északkeleti csücs- ) kében terül el. A községi tanács i szervezeti és működési szabály­zata 1971-ben készült el. Beve­zetőjének néhány mondata plasztikusan tükrözi a mai Kö- rösnagyharsány gondjait: zárt település. Modern iskolája van. A postahivatala korszerűtlen. A közlekedési lehetőség korlá­tozott. Villanyhálózata, járda­ellátottsága megfelelő. A la­kosság jó anyagi körülmények között él. nyolcmillió forint községfejlesztésre » A tanácselnöknek csak asztala J van. 1972. január 1-től társadal- 1 mi megbízatásként tesz eleget feladatának. Ok: évről évre j csökken a község lakosságának ! száma. Az 1970-es népszámlálás i adatai szerint 1230-an laktak a községben, jelenleg 1080-an. — Nem elköltözésről van szó 1 — mondja Bor Imre, a tanács vb-titkára. — A fiatalok mea­Fényí és meleget áraszt — a „lány“ Mosonyi Gésa genetikus, a kacsafarm vezetője tájékoztatja az Arad megyei vendégeket. Képünkön szemüveggel a kül­Fot-ó : Demémy Szakszervezeti napon a párthatározatról te a résztvevőket — akik rend­szeresen látogatják a megye sző vetkezetett —, hogy segítsenek többet a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javításában, a szakszervezeti bizottságok bá­torításában. aktivizálásában. I Majd arról beszélt, hogy a taka. rékszövetkezetek munkaverseny értékelése a legtöbb helyen nem megnyugtató. Ennek rendezésé­re most keresik a megoldást. Hangsúlyozta továbbá a bizal­miak jogkörének bővítését. Ez- ! után a szakszervezeti bizottsá- j gok és a gazdasági vezetők kap­csolatában fellelhető fogyató- i kosságokat elemezte a KPVDSZ titkára. Befejezésként arról szólt, hogy a fogyasztási szövet- : kezeteknél a dolgozók jö’^ede- , lemszinvomala jobb, míg az ál­lami kereskedelemben ?z élet- és munkakörülmény alakulása a kedvezőbb. A kérdésekre adott válaszokat további érdeklődés, illetve vita Balkus — Szeghalmi Petőfi-vetélkedő Befejezték Tádzsikisztánban a Nureki vízi erőmű második ener. gia-blokkjának szerelését A Vahs folyón épülő hidrotechni- j kai komplexum sok tekintetben egyedülálló. Zárógátja 300 mé­ter magas, a segítségével kiala­kított víztároló több mint fél­millió hektár aszályos föld ön­tözését teszi lehetővé. Nurek — \ a szó jelentése: „lány” — most \ már a gyakorlatban is méltó j nevére: „fényt és meleget sugá- i i-oz”. S amikor az erőmű eléri | teljes, 2,7 millió kilowattos tel­jesítményét. Tádzsikisztán az egy főre jutó villamosenergia- termelésben világviszonylatban is az elsők közé kerti’. doits ég vezetője. A Román Kommunista Párt ' Arad megyei Bizottságának kül­döttsége — amely az MSZMP Békés megyei Bizottságának i meghívására több napot tölt megyénkben — Marcea Nicolae j gazdasági titkárnak a vezetésé- j vei, Enyedi G. Sándornak, az ' MSZMP Békés megyei Bízott- ; sága titkárának kíséretében tegnap, április 3-án Szarvasra ! látogatott. A vendégeket az MSZMP Szarvasi Városi Bizottságának első titkára, Vrbovszki György fogadta és tájékoztatta a város gazdasági, politikai és kulturá­lis életéről, az elért eredmé­nyekről, fejlődésről. Ezután a küldöttség látogatást tett a Kí­sérleti Haltenyésztési Állomá­son. ahol Szalai Mihály igazgató es Túri András, a kísérleti állo­más párt-alapszervezetének tit­kára üdvözölte a vendégeket. Ezt követően a HAKI igazgató­ja adott tájékoztatást az inté­zetben folyó kutató és termelői munkáról, a kísérletekben elért eredményekről, majd dr. Mill­ier Ferenc igazgató-helyettes és Mosonyi Géza genetikus bemu- ; tatták a kísérleti állomást. A közel öt órás programban az Arad megyei küldöttség meg­tekintette a kacsafarmot, a la­boratóriumot, a kísérleti halas­tavakat és a halkeltető és iva­déknevelő tavakat. Délután a küldöttség az Or­szágos Talajjavító és Talajvé­delmi Vállalat gépműhelyét, majd a világhírű szarvasi Arbo­rétumot tekintette meg. Ma, április 4-én Arad megyei vendégeink Orosházára látogat­nák. ahol délelőtt 11 órakor megkoszorúzzák a román hősök sírját, utána az Új Élet Terme­lőszövetkezetbe mennek, dél­után az üveggyárral, a művelő­dési központtal és a várossal ismerkednek. Csütörtökön, április 5-én Bé­késcsabán töltik a napot test­vérmegyénk képviselői. A bé­késcsabai városi pártbizottságon Gyulavári Pál első titkár és dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke fogadja a küldöttséget. 5 amsss 1973. ÁPRILIS i. Délelőtt a Férfi Fehérnemű- gyárba látogatnak, délután meg­tekintik a Kner Nyomdát, a j szlovák tájházat, az Ifjúsági és ■ Űttörőházat, majd ismerkednek I a várossal. Április 6-án, pénteken a kül­döttséget Gyulán, a városi párt- bizottságon Jámbor István első titkár és dr. Vidó István, a vá­rosi tanács elnöke fogadja. Ez­után vendégeink megtekintik a várat, a Várfürdőt és a várost. A pártküldöttség pénteken dél- | után utazik vissza Arad me- j gyébe. A korábbi szokástól eltérő szakszervezeti napot tartottak j hétfőn délután a MESZÖV-nél. Hogy miben volt más ez a szak. I szervezeti nap a többitől? Ab- | ban, hogy a szóban forgó megyei sziervnél nem a szakszervezet j helyi vezetői tartottak beszámo­lót, hanem Rákóczi Ferenc. a KPVDSZ megyei bizottságának titkára válaszolt az előre meg­adott és az érdeklődés közép­pontjában álló kérdésekre. A MÉSZÖV munkatársai, illetve szakszervezeti tagjai a novem­beri párthatározatból adódó leg. fontosabb szakszervezeti felada. tokra voltak kíváncsiak. Rákóczi Ferenc a kérdések alapján olyan fontos tenniva­lókra hívta fel a figyelmet, mint a dolgozók fokozottabb tá­jékoztatására. az oktató-nevelő és a meggyőző munka fokozása, ra. Szólt a gondokról is. Min­denekelőtt a kereskedelmi szak. mában tapasztalható alacsony jövedelem-színvonalról, melv- nek rendezése várhatóan 1974. januárjában történik meg. Kér­Petcfi és a szabadságharc volt a témája a szeghalmi művelődé^ si ház ifjúsági vetélkedőjének, , melynek győztesei — a művelő­dési ház ifjúsági klubjának tag. jai — egyhetes jutalom-táboro­záson vehetnek részt. A máso­dik helyezést szerzett csapat — a körösladányi gimnáziumé — egynapos autóbu^zk i rá ndu ! ásra megy, á harmadikként végzett vésztői gimnazisták könyvjutal­mat kaptak. nek el. Aki tanul, vagy szakmát szerez, az többé nem jön vissza. Holott a termelőszövetkezetnek a nagyarányú gépesítés követ­keztében szüksége volna szak­embereikre. Az utóbbi két évben azonban javult az Egyetértés Termelőszövetkezet szakember­ellátottsága. — A nők foglalkoztatottsága milyen gondokat vet fel a köz­ségben? — A tanács végrehajtó, bizott­ságának volt egy terve, hogy felveszi a kapcsolatot a megye valamelyik háziipari szövetkeze­tével. A munkaerő felmérése után azonban ezt a tervet elej­tette. — Miért? — A körösnagyharsányi asz- szonyok a termelőszövetkezet­ben vagy a háztáji gazdaságok­ban dolgoznak. Az utóbbi idő- | ben fellendült a sertés- és a j szarvasmarhatenyésztés. A asz- ; szonyók idegenkednek az ipari ‘ munkától. A mezőgazdaságban megtalálják a számításukat. — Mi lett a tanácstagi beszá­molókon elhangzott javaslatok sorsa? — Az elmúlt két évben 133 | javaslat és közérdekű bejelentés j hangzott el a lakosság részéről, j Ezeknek többségét sikerült megvalósítani. Felújítottuk az óvoda, a kultúrház épületét, bő­vítettük a villanyhálózatot. Megépült a Váradi út, s a Rá­kóczi, Petőfi utca korszerűsíté­sére is sor kerül. A községfej­lesztéssel kapcsolatos javaslatok megvalósítására összesen nyolc­millió forintot költöttünk. Hz „Omnia” mindent megmagyaráz Kossuth tér, a község főtere. Szélében, egy dombon áll az artézi kút. — Hogy most mi van? Meg­mondom. Tessék ide nézni. Idős ember. 74 éves Oláh Mi­hály. Zsebéből egy csomag ká­vét húz ki, s úgy tartja kérges tenyerét, mint valami talányos leletet. — Ez az y.Omnía” mindent megmagyaráz. Ma kávéra is te­lik. Pedig valamikor tavasszal már a szalonna is elfogyott. Ab­ban az utcában, ahol én lakom, egyetlen házban volt tehén. Most minden család tart leg­alább egyet. — Miért mennek el a fiatalok a községből? — Mert tanulnak. De akik itt maradnak, azok is boldogulnak. Letelepszik a padra. Megböki j a kucsmáját, aztán az utca túl- ! oldalára mutat. — Nézze azt az asszonyt, Sza- I bó Imréné. Úgy került össze a | férjével, hogy semmijük sem I volt. Most vettek egy házat. Ha- ! marosan autójuk is lesz. Hát ez I van. — És a község? Megcsinálták a Váradi utat. De sokat segített a lakosság is. Ahogy hallotta a tanácsnál, a társadalmi munka értéke meg­haladta a 80 ezer forintot. A harsányiak szeretik a községü­ket. Nyakas és büszke emberek. Szabad hajdúváros volt ez ké­rem. Elgondolkozva moizsolgat.ia kezefejét. Csak kisvártatva szó­lal meg ismét. — Nézze ezt a kutat. Lassan folyik a víz. Mondtam a titkár­nak, a vízzel hamarosan baj lesz. Lehet itt boldogulni Egy pettyes kendős fiatal- asszony érkezik a kúthoz két kannával. Bor Ernőné., — A férjem a termelőszövet­kezetben dolgozik, zetoros. — És ön? — Én otthon, a háztájiban. Rengeteg a munkám, jószágot hizlalunk. Kell a pénz. Most vettünk egy új házat és szeret­nénk bevezetni a vizet. Az is belekerül majd vagy 20 ezer fo­rintba. Lehet ebben a község­ben boldogulni. Csak az ember becsületesen dolgozzon. Munka is van. — És a gyerekek? — Van két fiúnk, az időseb­bik jövőre megy nyolcadikba. Jól fog a feje. — Ha befejezik az általános iskolát? — Taníttatni szeretnénk őket. A férjem azt tanácsolta az idő­sebbiknek, hogy a szerelő­szakmát válassza. — Ha meglesz a szakképzett­sége, visszajön a községbe? — Azt nem tudom. A fiatalok a város után vágynak. Azt mondják, ott minden nagyon modern. Habár én nem tudom mit értenek ezalatt. Mert itt a községben majdnem minden házhan van tv és az autótulaj­donosok száma is szaporodik. Az viszont igaz, hogy nagyon messze esik a megye központ­jától. Nem ériem az illetékeseket A korszerű, nyolctantermes is­kola igazgatója, Szilágyi Károly 1952-ben költözött Körö'snagy- harsányba. ö a Hazafias Nép­front községi bizottságának el­nöke. — 1952-ben egy háromtanter­mes iskolában tanult a község 154 tanköteles korú gyermeke. Az iskolának csupán három pe­dagógusa volt. Jelenleg 133 gyermek jár az iskolába. 13 pe­dagógus oktatja őket. Az új is­kola több, mint hárommillió forintba került. — Hányán tanulnak tovább? — Huszonkét nyolcadik osz­tályosunk van, valamennyien továbbtanulnak. Tavaly 16 kö­rösnagyharsányi fiatal tette le az érettségit. A szülök mindent megtesznek. hogy gyermekeik eredményesen fejezzék be ta­nulmányaikat. — Milyen a kulturális élet a községben ? — Amióta divatba Jött a tv, azóta szinte semmilyen. A kul- túrházba még a legizgalmasabb filmekkel sem lehet becsalogat­ni a közönséget. A körösnagy- harsányiak azonban nagyon sze­retik a könyveket. Rendszeresen járnak a könyvtárba. — A mostani jelölőgyűlésen milyen problémák vetődtek fel? — Az elmúlt két évben sok mindent sikerült megoldani. Gond az ivóvíz-ellátás. A köz­ségnek három kútja van ugyan, de sajnos egyre kevesebb a vi­zünk. A legnagyobb gondot azonban a közlekedés okozza. Egyszerűen nem tudom megér­teni az illetékeseket, hogy miért nem segítenek. Egyetlen busz­járat indul reggel a községből, s visszafelé csak az esti órákban van járat. Napközben legalább két járatot kellene még indíta­ni, hiszen a községnek nincs orvosa, nincs boltja. Ha az em­ber cipőt akar vásárolni, akkor egy egész napot kell távol töl­tenie. *­A barnára festett padokon idős asszonyok üldögélnek. A fe­kete fejkendők beárnyékolják arcukat. A község szélén iskolás gyerekek játszanak. Innen messze lehet látni. Sehol egy fa, sehol egy tanya. Csak a távol­ban rajzolódik ki egy település körvonala a lebukó nap fényé­ben. Serédi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom