Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

Nyomdászok a Planétán Igazságos és igazságtalan harcok filmjei a hét moziműsorán A planéta szó egyik értelme: ] az ember sorsára vonatkozó együgyű .lóslatókat tartalmazó, nyomtatott kis papírlap, cédu­la. melyet több hasonló közül rendszerint valamilyen kis ido­mított állat (papagály. tengeri malac, fehér egér) húz ki va­laki számára. És bizonyos, hogy a babonás embert szerencse fogja érni. (Vagy ha nem. ves­sen magára.) Planéta tágabb értelemben az égitest a csillag, a mi pla­nétánk pedig a föld A békéscsabai Kner Nyomda egyik géptermi brigádja azon­ban sem az egyik, sem a má­sik értelmezésre nem gondolt, i amikor felvette a Planéta ne- I vet. Elhatározásának egyetlen i indoka volt. hogy Planéta ! Polygraph az az ofszetnyomó : géptípus, amelyen dolgozik. Ez a gép nem szélhámosko. ! dik. A nyomtatott papírlapok, amelyeket elkészít nem tártál- j maznak együgyű jóslatokat és valamilyen kis idomított áltat ; sem kell. hogy kihúzza belőle azokat. Olykor-olykor azonban i elkövet kisebb-nagyobb ..csíny­tevéseket”. amit a gépmester- í nek azonnal észre kell vennie. Máskülönben hajt tovább és „kilóról-kilóra” halmozza a hi_ j bákat. Mert csak úgy ontja ma- ! gából a kinyomott íveket J Drágák itt a percek is Két hasonló Planéta Polyg­raph dolgozik egymás mellett. Az egyiknek most Kocsor Jenő, a másiknak Czigléczki János gépmester a parancsnoka. De egyelőre ne zavarjuk őket hadd csinálják azt, ami a feladatuk. A laikus ugyan azt gondolhat­ná, hogy nincs semmi tenniva­lójuk. S az a jó. ha valóban nincs, mert akkor a gép megy. Bezzeg ha valami hiba keletke­zik. akkor ,,kapkodhatják ma­gukat”. Mert itt a percek na­gyon drágák. A brigádvezető Gsiemyik Já­nos, akinek nemrég járt le a műszakja az egyik gépnél, ö ; szabad. Van ideje arra, hogy egyet s mást elmondjon a két műszakban dolgozó brigádjá­ról. amely négy férfi gépmes­terből. négy férfi segédmunkás­ból és négy betanított — úgy­nevezett kirakó — munkásasz- szonyból, lányból tevődik össze. Az utóbbiak csak annyiban „ki­rakok” hogy amit a gép szép sorjában eléjük rak, azt minő­ségileg ellenőrzik. Mindezekből azt is könnyen megtudhatjuk, hogy a két gép­nél kategóriánként egy-egv mű­szakban ketten-ketten dolgoz­nak. Az eddigiek persze különö­sebben nem indokolják, hogy beszéljünk a Planéta-brigádról. Annál inkább az. hogy megala­kulásának már az első évfordu­lóján szinte páratlanul szép si­kereket tudhat maga mögött és bizonyos, hogy nem méltatlanul kapta meg a szocialista címet. Mindjárt kezdetben bekapcso­lódott a Dolgozz hibátlanul! — mozgalomba Egyszerű a dolog: a gépmester beállítja az „értel­mes’’ masinát, ami aztán már Pályaválasztó fiatalok ! Hég jelentkezhettek konfekció* szakmunkás- tanulónak a Békéscsabai Kötöttárugyárba és mezőkovácsházi telephelyére. Tanulmányi idő 2 év t>—-~r— b—b«bbb—eegMBg tudja a feladatát. De nemcsak értelmes, hanem érzékeny is a masina. Ha csak egy kicsit rosszabb a papír, mint amilyen­nek lennie ke'lene. menten összegyűri. Hogy ezt a kárt el­kerülje a brigád, kapcsolatba lépett a dunaújvárosi papír­gyárral és szocialista szerződést kötött azokkal a brigádokkal, amelyeknek átmegy a kezén a Kner Nyomdának készülő pa­pír. Csiernyik János már találko­zott a papír óváriakkal, megbe­szélt velük egyet s mást és azóta javult a helyzet Annyira, hogy nyugodtan ki meri je­lenteni: — Csak ilyen maradjon to­vábbra is! És a köszönettel ezúton sem marad adóé. Egy óra alatt 5500 ív Ha rosszabb a papír, a kár • elsősorban a Kner Nyomdáé. A papír árát ugyan visszatéríti a gyár, de a gép nyomásra való : újrabeállítása a nyomda vesz­tesége. Pontosabban az az idő, amit erre kell fordítani. Az idő értékére pedig következtethe­tünk abból, amit Meylender ! Anna, a terv_ és munkaügyi ! osztály vezetője mond el: — Ezen a gépen egy óra | alatt 5500 nyomtatott ív ké­szül. Ha pedig egy íven 32 ci­garettacsomag van. akkor a két! szám szorzata adja az ered­ményt- Ebből következik, hogy még tíz perc is igen nagy vesz­teséget Okoz. S éppen a gepek jo kihaszná­lása teszi szükségessé, hogy a magasnyomáshoz értő gépmeste­rek az ofszetnyomásból is le­vizsgázzanak és a második szak­munkás-bizonyítványt megsze­rezzék. Gyakorlatilag azonban már most sem vallanának szé­gyent. hiszen valamennyien a legjobb nyomdászak soraiból kerültek az új géphez. De mint ahogy a jó pap. a jó nyomdász is holtig tanul. Oly­kor könyvből vagy szakmai fo­lyóiratból. olykor pedig egyik gépmester a másiktól. Egy-egy tapasztalatból szerzett „fo-1 gást” el is lehetne titkolni, ám itt a szakmai féltékenység nem dívik. Hogy miért arra Csier- nyik János ad választ: — Mert tudjuk, hogy a jó ta­pasztalatok átadása és feihasz- nálásá mindnyájunk munkáját elősegíti. S az eredményesebb termelésből nyeresége lesz a vállalatnak, ami a béremelés­nek is a feltétele. Erről a kérdésről természete­sen valahogy így kell gondol­koznia egy szocialista brigád­nak. Sokat és szívesen dolgosnak Önmagától azonban semmi sem megy. A brigád tagjai azt is nagyon jól tudják, hogy a mai embereknek elengedheted lenül szükséges az általános műveltségét is' fejlesztenie. En­nek alapja pedig a politikai továbbképzés, amelyen vala­mennyien rendszeresen részt vesznek. És kötelességüknek tartják, hogy a közösség javát szolgáló egyes társadalmi feladatok meg. oldását is elősegítsek. Ezért tar­tottak vietnami műszakot és serény munkával vettek részt a vállalat szanazugi hétvégi pihe­nőjének az építésében is. —• Sóikat és szívesen dolgoza­tunk — magunknak — mondja a brigádvezető nyomatékot adva az utolsó szónak. A Hajnal utcai óvoda pártfo­gásában hasonlóan az ésszerűség vezeti őket. Csaknem valameny- nyien fiatalok a brigádban, akik tréfásan azt mondják, hogy „hi_ telezik” a társadalmi munkát az óvodának. Rendben tartják a hintákat sporteszközöket, hul­ladékán y ag okb ól játékokat ké­szítenek, hogy jól érezzék ma­gukat az apróságok. Egyelőre ugyan csak Hricsovinyi Karcsi bácsinak, az egyetlen, idő,; bri­gádtagnak az unokája óvodás, de aztán majd az ő gyermekeik következnek. Kinek «löbb, ki­nek utóbb. / Az óvodai összekötő pedig Hugyecz Marika, akiről azt mondják, hogy korban is a leg­közelebb áll a gyermekekhez, hiszen még tizenkilenc éves sincs. De vár rá egy felnőttek­nek való megbízatás is. Ö a varos 42-es választókerületének a tanácstagjelöltje. A Népújság március 11 -i számában Kislány a kirakóknál cím alatt mutatta be őt. Ha megválasztják tanács, tagnak, elkezdődik a politikai pályafutása. Nekik nem kell magyarázni Mennyi béremelést kaptak márciusban ? Sorban teszem fel a kérdést: először Csiernyik Jánosnak, az­tán Kocsor Jenő, Czigléczki Já­nos gépmesternek és végül Hu­gyecz Marikának is Mindnyá­jan elégedettek. Az átlagosnál valamivel több jutott nekik. A két műszak művezetője, Péli István és Zelenyánszki András a javaslatnál figyelembe vette, hogy a Planéta brigád tagjai az elmúlt évben kitettek magukért. A munkájukban és a magatartá suliban is. És: mi a véleménye a brigád­vezetőről? — fordulok Kocsor Jenőhöz, aki a négy gépmester között a legidősebb és » legta­pasztaltabb. — Nagyszerű fiatalember. Helyettünk is dolgozik. . No, persze a brigádért. Csiernyik János visszafizet: — Ilyen „srácokkal”, meg ilyen asszonyokkal és lányokkal könnyű együtt dolgozni. Ne is mondjam, hogy például Czig­léczki János pártpropagandista és önkéntes tűzoltó, Bartha Magdolna a KISZ-alapszervezet vezetőségi tagja .. Mindenkinek van valamilyen hasonló társa­dalmi „mellékállása”. Nekik nem §okat kell magyarázni a tisztességes munkáról. Pásztor Béla fa így ilyenkor, a havas tél után még rosszabb, mint ősszel a nagy esők alatt. Mire meg­szokja az ember eltelik néhány nap, míg belenyugszik, hogy megint koromsötét az éjszaka. Ilyenkor fordul elő, hogy már késő dél van, mire lehunyom a szemem. Minthogy az éjjeliőr- nappal alszik, ez olyan mintha valaki éjszakázik. A téglákon túl, a sötét oíkiai másik sarkán, a hosszú kerítés mellett kilátni a városba futó széles út lámpáira. Ezen az ol­dalon, hacsak nincs vihar, va­lami mindig dereng. Ha innen még nem. is lehet látni, hogy Liptáik úr cikk-cakkbain húzza a csíkot hazafelé. Szóval, itt, ezen az oldalon már mégis jobb az ábra. Az ember azt hiszi, ha mondjuk itt ütik le, azt már úgyis észreveszik. Ég ez a fő. A portásfülkéből nézve. így éjféltájt, már meghal az utca Tölcsváry Adrienne daxlija már az igazak álmát alussza. Vajda úr, a KÖZÉRT-es is ál­modik, és ha rossz az álma, ar­ról álmodik, hogy ellenőrök je­lentek meg az üzletben. Richter úr. ha fáradtan dőlt le, nyitva felejtett rádiónál durmol és a bemondó hiába hangsúlyozza, hogy magyar idő szerint hol volt puccs, vagy géprablás. Slfi­Szevasztopol Castro in áról szól a Lángoló tenger című kétrészes, színes, szélesvásznú szovjet film, a legújabb a második világhá­borút idéző művek sorában. S mint a korábbi hasonló témájú — dokumentumszerű pontosság­ra törekvő — alkotások, bemu­tatja a fasiszta csapatok 1941-es technikai fölényét, s a hazáju- i Icát védő katonák ezzel szem­ben felvonultatott önfeláldozó . hősiességét. A németek hódító háborúja egyértelműen igazság­talan. A Fekete tenger-parti városért küzdőké oáfolhatatla- nu] jogos. A nézők rokonszen- ve feltétlenül a Szevaszitopolt védőké. Értük izgulunk három ; órán át — nem is annyira a cselekménybonyolítás, a színé. szí játék eredetisége, színvonala okán, hanem a történelmi igaz- I ság tudatában. A film fő értéke éppen ennek az igazságnak — sole-sok emberélettel hitelest'- | tett igazságnak — az ismételt bizonyításában van. Az igazság és az igazságta­záknénaft a fűtőtesten már meg. száradt a fekete fehérneműje. Erdélyi úr, a festő, pedig ha­nyatt fekszik szemüveggel az orrán, mert véletlenül csak any_ nyit ivott, hogy még volt ereje kezébe venni az újságot. Ahogy múlik a tavasz, barát­ságosabbak az éjszakák, jobbak az éjjeliőr idegei. Van ilyen irányzat. A sötét ezen már mit sem változtat. Ha én mondom, ez így igaz. De itt a környéken van még egy irány. A temető. Jó irány. Ha kiállók a sötét sarokra, on­nan jobbkézről a város felé, tiszta időben látszana egy ma­gas szürke fal. Na, az a temető. Ha éjszaka onnan fúj a szél, az mindig a legkomiszabb. Állj meg már, mondom neki, már­mint a szélnek, fújj ide a sze­membe, és válaszolj nekem, becsületes dolog-e vaksötét éj­szaka így rátámadni az éjjeli­őrre? Az ilyen éjszakai szélnek be nem áll a szája, de nekem mégse válaszol. Elviháncol, ne­ki az éjjeliőr semmi, egy közrö­hej. Fordulok utána, ököllel fe­nyegetem, az anyád...! De ak­kor már átugrotta a gyárkerí­tést, itt is, ott is, mi az neki, a konzervgyáron túl felsöpri a fűrésztelepet és lassan bicegve elvonul a vátrnHCd fülé A ma*­lanság harcosad csapnak össze a Tccumseh című színes, széles­vásznú .magyarul beszélő ND ív­űimben is. A múlt század ele­jének Amerikájába viszi a né­zőt a történet, indiánok és az őket eltiporni igyekvő fehérek küzdelmébe... szomorú aktua­litása a filmnek, hogy néhány hete hasonló indítékú erőszak veszélyezteti a jelen indiánjai egy csoportjának létét az Egye­sült Államokban. A film befe­jezése tragikus — nem lehetet­len, hogy ugyanígy végződnek az 1973-as amerikai összetűzé­sek az indiánok és a velük szembenállók között is. A legkevésbé súlyos küzde­lem egy csehszlovák színes, ma. gyárul beszélő filmben zajlik. A nagy mesemondó titka, az idősebb Dumas élettörténetét mutatja be, harcát az elismer­tetésért, szép asszonyok kegyei­ért. Ez a próbálkozás tulajdon­képpen teljes sikerrel zárul: az író neve A három testőr és a Monte Christo grófja alkotója­ként bekerült a lexikonba. hák ott alig várják a hajnalt. Reggel tagiózzák őket. Az ilyen éjszakáktól rozzant az éjjeliőr. Ha nem zúg a szél és csak úgy magától hempereg az éjszaka, lehet hallani, ahogy a nagy utasszállító gépek elhúz­nak a temető fölött, mindig ala­csonyabban villognak a kipu­fogó mérges lángjai. Üdvözlet a földön álmodóknak. Szép üzenet. Én ugyanis azt tartom, meg is mondtam a Nellinek, miféle dolog az, minden hadgyakorlat­ról azt írni, hogy jól sikerült. Duma. Vagyishogy ezzel azt akarják mondani, a katonák jól megtanulták, hogyan kell egy­mást levágni. Emberek vagyunk, nem igaz? Egy bicskája még az utolsó tolvajnak is lehet. Mi nem jut eszébe az ember­nek éjszaka a temetőről! De mi jut eszébe a koraesté­ről? Amikor már sötét vart ugyan, de a műszak még javá­ban üti a vasat. Vagyis forrpon- ton van a munka, a haverok még kapkodják a fejüket a fu­tószalag után és a mucusok a futószalag végén rángatják a vállukat és az udvaron még ja­vában cikáznak a targoncák és szállítják az anyagot a gépek­hez és a küldöncök futkároznak a művezetők blokkjaival. A kutyás Elza ilyenkor dugja ki a fejét a műhelyajtón és szippant, hogy tiszta-e a levegő. A kutyás Elzáról eleinte per­sze azt se tudták a haverok, hogy létezik-e a világon, a'mu- eusok még úgy se. Csak annyit láttak, hogy még a jó bakancs talpát is spárgával kötötte át. Ez tény és való. Télen meg barna kendőt viselt a fején és a vállán, a keblein csomózta, övnek egy kötéldarabot kunye- rált a felvételezőtői, vagy a ta­karítóktól, mert ezek mindent felkutatnak. Férfiak mellett nők is harcoltak Szevasztopol védelmében. Se­besültápolóként, katonaként, híradósként küzdöttek a beto­lakodók ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom