Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

1973. Április 29., vasárnap Ara: 1.— Forint XXVIII. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM M A LAKÁSBÉRLŐK ÉRDEKEIRŐL (3. oldal) • MINI MAGAZIN (6. oldal) • ÜNNEPI SPORTMŰSOR (7. oldal) Közös dolgaink Átvették a Kiváló Vállalat Májon 1-m » munka ünne­pére készülünk. Vörös vándor- zaszlokat, okleveleket, minisz­teri elismeréseket adnak es az országos szervezésben működő vállalatok vezető testületéinek állásfoglalásaként üzemeket, in­tézményeket, termelőszövetkeze­teket részesítenek magas kitün­tetésben. Ez az igen eredményes munka elismerése s méltó kife­jezése annak, hogy közös dol­gainkban, a szocialista építő­munkában az ország azonos vál­lalatai, intézményei és termelő, szövetkezeteinek életében nem múlt el nyomtalanul 1972. A gazdasági munka szervezé­sével kapcsolatban nagy jelentő, ségű párt- és kormányhatáro­zatok születtek. Ezek megvaló­sítására a párt megyei bizottsá­ga és a megyei tanács még ugyancsak a múlt esztendőben fontos intézkedéseket hozott. Ezek egv részének gazdasági hasznosságát 1973-ban és a ké­sőbbi években érezzük. Az 1972. es esztendő főbb tennivalóit lé­nyegében az 1971. évi decemberi központi bizottsági határozat szabta meg, amely a vállalati munka korszerűsítését, a terme­lés gazdaságosságának növelését tűzte célul. A Tiszántúli Talaj­javító és Talajvédelmi Válla’at- nál, a Dombegyházi Állami Gaz­daságban és a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben többek között nagy hozzáértéssel racionalizál­ták a munkaszervezést. A gaz­dasági eredmény nem maradt eL Ennek elismeréseként Szarvason es Dom begy házán avatnak most kiváló vállalatot. A csárdaszál- .iásiak lényegében a mostani korszerűsítéssel tértek rá a ki­váló termelőszövetkezeti gazda­ság cím elnyeréséhez vezető út­ra. ünnepség Itt" is, ott Is. Bizto­san jól dolgoztak, mondhatná valaki. Éppen erről a „jól” jel­zőről van szó. Ezt nem lehet egyszerűen nyugtázni az elisme­rést kifejező szóval. A jól vég­zett munka érdemi részét, a célratörő módszert kellene bonckés alá vonni és általánosí­tani a legfontosabb tapasztala­tot. Ha úgy tetszik, ez is egy korábbi KB-határozatból fakad, mégpedig abból, melyet a szo­cialista demokrácia fejlesztésé­re fogalmaztak meg. Ügy érzem, hogy az 1972. évi munka lénye­ge pontosan ebben van. Szarva­son, Dombegyházán és máshol, ahol valamilyen fokon most ki­váló címet nyertek, elsősorban a dolgozók tulajdonosi szemlé­letének erősítésében, a legfonto­sabb közös gondban, a szocialis­ta demokrácia fejlesztésében léptek előbbre. Megtalálták a módját annak, hogy a dolgozók százait miként lehet érdekeltté tenni a gazdaságszervező mun­kában, a termelés gazdaságos­ságának növelésében. A közvetlen érdekeltség, a vállalat gondjai iránti figyelem felkeltése most különbözött az előző években alkalmazott mód­szerektől. De maradjunk csak a szarvasi példa mellett, bár beszélhetnénk a dombertvháziról vagy éppen a csárdaszállásiról, s a többiről is. Felfedezhetünk bennük valamilyen azonosságot. Ez pedig nem más, mint a vál­lalat eddigi munkájának érté­kelése, a saját helyzet meghatá­rozása a termelés országos rang­listáján, a termelés vagy éppen a szolgáltatási igények számba­vétele, ezek megvalósítására az erők — emberek és technikai eszközök — mennyiségi és mi­nőségi számbavétele, továbbá a műszaki fejlesztés lehetősége. Ha mindezt komputerbe táplál­ják és a folyamat végén meg­nyomják az eredménykibocsátó gombot, papírra írva, kellően dokumentálva kapják meg a vá­laszt De egyik hei’.yen sem így történt Nem azért mert nem állt rendelkezésükre komputer, hanem azért, mert közös dolgai­kat az emberekkel kívánták megbeszélni. Különféle bizottsá­gokat hoztak létre, amelyek a vállalati munka korszerűsítésé­ből egy-egy témát, gondolatsort szélességében és mélységében áttekintettek, adatokat megfi­gyeléseket gyűjtöttek, rendsze­reztek és vitatkoztak, míg végül megszületett az állásfoglalás, mármint az, hogy mit és ho­gyan kellene tenni az 1971. évinél nagyobb jövedelem meg­szerzésére. Ez összefüggésben áll a havi keresettel, a bérfejlesz­téssel és a szociális juttatáso’«» bővítésével. Ezek azok, melyek közvetlen, szinte személy sze­rint érintik a dolgozókat. Volt javaslat bőven. Brigádonként, üzemegységenként, az egy-egy nagyobb termelési ágazatban dolgozók tulajdonosi tudatban, őszintén nyilvánultak meg, mondták el: ők hogyan végez­nék szívesebben ezt vagy azt a munkát. A tapasztalatokból az­után megszülettek az igaz­gatói döntések, utasítások, me­lyek gazdasági hasznosságáról a vállalatoknak és a termelőszö­vetkezeti gazdaságoknak most adományozott kiváló címek ta­núskodnak. Dupsi Károly Befejezte munkáját a KGST forgalombiztonsági munkacsoportjának budapesti ülése A KGST Közlekedési Állandó Bizottság negyedik szekciója közúti forgalombiztonsági mun­kacsoportjának első ülését ápri­lis 24—28 között tartották Bu­dapesten. Az ülésen részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége. A munkacsoport megvizsgálta a KGST-országok közúti forga­lombiztonsági rendszereiről ké­szített tájékoztatót, eszmecserét folytatott tudományos kutatások összehangolt megszervezéséről. A munkacsoport javaslatokat készített a következő két-három évre a KGST-tagállamok forga­lombiztonsága együttműködésé­nek fejlesztéséről, s megvizsgált számos más szervezési kérdést. Az értekezlet résztvevői megis­merkedtek a. budapesti közúti forgalomszervezés sajátosságai­val és az újabb forgalomszabá­lyozási eszközök felszerelésével (MTI) kitüntetést a talajjavítók Szarvason Meghitt ünnepség helye volt tegnap Szarvason az Árpád Szálló díszterme. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vál­lalat vezetői, dolgozói azért gyűl­ték össze, hogy méltóképpen megünnepeljék az 1972-ben el­ért gazdasági és társadalmi munka eredményét s átvegyék a legjobbaknak járó Kiváló Vállalat cím kitüntetést. Szvett Antal MSZMP csúcstitkár kö­szöntötte a megjelenteket, köz­tük az elnökségben helyet fog­laló Vrbovszki Györgyöt, a párt városi bizottságának első tit­kárát, Zsilinszki Andrást, a me­gyei pártbizottság munkatár­sát, Such Jánost, a Magyaror­szági Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, Pla- vecz Jánost, a MEDOSZ me­gyebizottságának titkárát, Jan- sik Tamást, Szarvas tanácsel­nőkét és Szőcs Pált, az Országos Meliorációs Egyesülés igazgató­ját. Ezután felolvasta dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Kovács István, a MEDOSZ fő­titkára által aláírt távirat tel­jes szövegét, melyben hangsú­lyozzák, hogy a szarvasi talaj­javítósok igen eredményes gaz­dasági és társadalmi munkássá­gukért érdemelték ki immár másodszor a Kiváló Vállalat ki­tüntetést. Az üdvözlések után Mészáros István, a szarvasi TTTV igazga­tója összegezte az 1972-ben tel­jesített munkát. A vállalat ter­melési értéke meghaladta a 233 millió forintot, a vállalati ered­mény elérte a 34 millió fo­rintot. A múlt esztendőben kereken 26 millió forinttal nö­melyre nagy lelkesedéssel készül Gyoma lakossága. A rendezők mintegy négy, négy égi fél ezer résztvevőre számítanak. vélték az állami bevételeket, vagyis ennyit fizettek be kü­lönféle adók címén a központi alapba. Megjavítottak 32—33 ezer hold földet s ezzel újabb lehetőségét teremtették meg mezőgazdasági üzemeinkben a többtermelésnek. Az ünnepség résztvevőit is az a jelmordat köszöntötte, hogy Talajjavítás­sal a többtermelésért. Ide kí­vánkozik: jő munkával a Ki­váló Vállalat címért. A TTTV dolgozói a múlt esz­tendőben derekasan helytálltak, az országos átlagnál lényege­sen jobb teljesítményt értek el. Ezért vehették át dr. Kasza Bé­lától, a MÉM főosztályvezető­helyettesétől a Kiváló Vállalat cím kitüntetést. Az ünnepség ke­retében 534 ezer forint jutal­mat osztottak ki 1 500 dolgozó között, akik a vállalat valame­lyik tiszántúli megyei irodája szervezésében tevékenykednek. Tizenketten megkapták a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója ki­tüntetést, hárman miniszteri di­cséretben részesültek. Kiváló Dolgozó jelvényt 75-en, törzs- gárdajelvényt (különböző foko­zatban) 54-en, egyéb társadal­mi kitüntetést 33-an tűzhettek a mellükre. D. K. Megyénk községeiben 5s szin- pompá« ünnepségekkel köszön, tik a dolgozók, a munkásosztály nagy ünnepét Szeghalmon már április 30-án elkezdődik a program. A KISZ- fiatalok fáklyás felvonulást ren.. deznek a Béke úton. Utána a kultúrotthonban műsoros estet tartanak. A május 1-4 felvonulás részt­vevői délelőtt 9 órakor gyüle­keznek a sportpályán, majd el. vonulnak a Zászló téren felállí­tott díszemelvény előtt A nap eseményeihez tartozik egy új játszótér felavatása is. A Széles, kertben adják á+ a nagyközség ötödik új ' játszóterét. Sarkadon is már hétfőn este megkezdődnek az ünnepségek. Fáklyás felvonulást rendeznek a fiatalok. Elsején fél hétkor ze­nés ébresztő köszönti a község lakosságát Tíz órakor kezdődik a felvonulás, mely után gazdag sport, és kulturális program szórakoztatja a sarkadiakat. Esl te tábortüzet gyújtanak a gim­názium udvarált Mezőberény nagyközségben hétfőn este 7 órakor indul az ifjúság fáklyás menete. Utána nagy utcabált rendeznek a főté­ren. Másnap délelőtt fél tízkor kezdődik ünnepi felvonulás. Délután pedig vidám majálist rendeznek. Battonyán ifjúsági jnagygyűr- lésen emlékeznek meg a munka ünnepéről. Tíz órakor a felsza­badulási emlékműnél kerül sor az eseményre. Délután a sport­pályán majálist rendeznek. Gyomán is gazdag programról gondoskodtak a szervezők. A zenés ébresztő után fél tízkor kezdődik a felvonulási A menet a Bajcsy-Zsilinszky és Vörös Hadsereg útján át vonul a sportpályára, ahol a felállított sátrakban jóféle étellel, itallal várják őket. A gyermekeknek különféle hinták és más játék­ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉS szerek szereznek örömet. Késő estig tart a vidám majális, Gaburek Károly festőművész a május 1-i dekorációt készíti Fotó; Dentény Május elsejét ünnepli megyénk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom