Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

Éljen a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalmak szolidaritása! Provokál a saigoni rezsim a fogolycseréknél Bien Hoa A saigoni fél szombaton a Bien Hoa-i repülőtéren újabb vitát provokált a nap folyamán szabadon bocsátandó polgári foglyok száméit illetően. A disputa miatt négyórás ké­sedelmet szenvedett az akció le. bonyolítása és a tervezettnél ke. vesebb fogoly átadására került sor. Af AP hírügynökség szombat­ion délben jelentette, hogy a saigoni hatóságok 400 fogoly helyett, akiket szombaton kel. lett volna átadniuk, csak 100 hazafit bocsátottak szabadon Loc Ninh-ben. Ezzel szemben a DIFK teljesítette szombatra vál. Iáit kötelességét: 63 saigoni pol_ gári foglyot, adott át a Thieu- rezsim hatóságainak. A két dél-vietnami fél meg­állapodása értelmében a polgári foglyok átadásának „első szaka, szában” a DIFK szabadon bo­csátja az általa őrizetben tar­tott összes polgári személyeket (637 fő), a saigoni kormányzat pedig 750 foglyot enged szaba­don. (UPI) Eredményes sztrájk Japánban Japán pénteken ízelítőt kapott az ország történetének legna­gyobb méretű közlekedé­si sztrájkjából, A sztrájk, amelyen több mint három­millió állami és magán­alkalmazott vett részt, teljesen megbénította Japán kölekedé- sét és mintegy ötvenhárommil­lió embert érintett. A kormány és a magánvállalatok vezetői, amikor látták, hogy sem fenye­getésekkel, sem büntetésekkel nem tudják meghiúsítani a ta­vaszi béroffenzíva legnagyobb sztrájkját, az engedmények po­litikáját választották. Az álla­mi és a magánalkalmazottak ré­szére több mint tizenegyezer je­nes béremelést ajánlottak fel, négyezer jennel többet, mint tavaly. (MTI) Losonczi Pál fogadta a kanadai parlamenti delegációt Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton délelőtt a Parlament Nándorfehérvári termében fo­gadta a hazánkban — Murial Mcqueen Fergusson asszonynak, a szenátus elnökének vezetésé­vel — hivatalos látogatáson tartózkodó kanadai delegációt, szenátorokat, képviselőket. Ott volt dr. Beresztóczy Miklós, a magyar országgyűlés alélnöke, valamint R. B. Edmonds, Ka­nada budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője is. (MTI) Jelentés a helsinki konzultációról Kilencven éves Elutazott hazánkból Ausztria Kommunista Pártjának pártmunkás- kliidSItségn Szombaton elutazott hazánk­ból Ausztria Kommunista Párt­jának pártmunkás-küldöttsége, amely Franz Hagernak, a politi­kai bizottság tagjának vezetésé­vel tanulmányozta a gazdaság- irányítást, az ár. és a bérrend­szert, a dolgozók életkörülmé­nyeit, és más gazdaságpolitikai kérdéseket. A küldöttséget fo­gadta Nyers Rezső, a politikái: bizottság tagja, a Központi Bi- j zottság titkára. Ausztria Kom­munista Pártjának delegációját a Keleti pályaudvaron Káplár József, a KB gazdaságpolitikai | osztályának osztályvezető-he­lyettese búcsúztatta. (MTI) Biztató jelek közepette fejezte be első rövid hetét az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő nagykö­veti tanácskozás negyedik sza­kasza. Az első három nap vitái meg. indították a közeledést a napi rend talán legkényesebb pont­ján, s ezzel megteremtették a reális remény* a további sikeres előrehaladásra és az előkészüle­tek belátható időn belüli befeje. zésére. A harmadik napirendi pont, a kulturális együttműködés téma­köre nem a biztonsági értekezlet politikai magvát jelentő leglé­nyegesebb kérdés. Hogy időköz­ben mégis kritikus ponttá vál­hatott, amely a7 előkészítő kon­zultáció egész tervezett ütemét felborulással fenyegette, ennek oka a nyugati propagandában keresendő. Ez a propaganda a sajtóban és még felelő® állam­férfiak nyilatkozataiban is olyan mértéktelenül felnagyította en­nek a témának a jelentőségét, olyan provokatív hangsúlyokat és jelszavakat függesztett, ehhez a ponthoz, hogy a biztonsági ér. tekezletet már-már egy új kom. munis ta ellenes kereszteshadjárat nagyszerű alkalmának igyeke­zett feltüntetni. Ez a hangulat- keltés és a NATO-országok ál­láspontját szélsőséges formá­ban kifejező dán munkaokmány természetesen nagyon megne­hezítette a nyugodt, tárgyszerű eszmecserét. A valódi párbeszédre való át­térést ezek után a Szovjetunió jól átgondolt, ésszerű kezdemé­nyezése hozta meg. A szovjet küldöttség abból in­dult ki: a sok felelőtlen követe­lés és nyilatkozat helyett, elő­ször is a reális elvi alapot kell tisztázni ahhoz, hogy valóban érdemi vita bontakozhassék ki a napirendi pont kérdéseiről. Ezért az eddig benyújtott és elhangzott javaslatokból, állásfoglalások­ból összegyűjtötte mindazokat az elemeket, amelyek általáno­san elfogadható célokat és módszereket jelölnek meg az európai kulturális együttműkö­dés számára. Megbízható értesü. lések szerint a szovjet kezde­ményezés első nyugati vissz, hangja olyan általánosan kedve­ző volt, hogy a harmadik pont vonatkozásában valóságos áttö­résről lehet beszélni. Minden nézeteltérés természe. tesen nem simulhatott el két nap alatt. A konzultáció azon­ban a jelek szerint túl van a probléma nehezén és a követke­ző hetekben módszeresen halad, hát tovább az európai értekezlet minden nyitva maradt kérdésé­nek megoldásában. (MTI) Kubai-lengyel barátsági gyűlés Pénteken Havanna egyik elő­városában kubai—lengyel barát­sági gyűlést tartottak. A nagy tömegek részvételével lezajlott gyűlésen Dorticos kubai köztár­sasági elnök és Henryk Jab- lonski, a Lengyel Államtanács elnöke, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Kubában tartózkodó lengyel állami és pártküldöttség vezetője mondott beszédet. Dorticos hangsúlyozta, hogy Kuba a szocialista országok csa­ládjának elválaszthatatlan tag­ja. (MTI) ■aa«naaai Kilencvenedik születésnapját ünnepli a szovjet hadsereg legen­dás hőse, Bugyonnij marsall. (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) Közös nyilatkozatot adtak ki az afrikai államfők tanácskozásiról Huari Bumedien, az Algériai .forradalmi Tanács elnöke, Mik_ tar Ould Daddah, Mauritánia elnöke, Hamani Diori, a Niger Köztársaság e'nöke és Joussa Traeore Mali államfő közös nyi­latkozatban ítélte el azt a kato­nai, gazdasági és pénzügyi se­gítséget, amelyet a nyugati or­szágok nyújtanak a dél-afrikai fajgyűlölő rezsimeknek. Felhív­ták a világ közvéleményét, hogy energikusan lépjenek fel ez el­len a támogatás ellen. A’-géria, Mauritánia, a Niger Köztársaság és Mali elhatározta, hogy növeli az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmaknak nyúj­tott segítséget, minden erőfeszí­tést megtesz, hogy segítse az af­rikai hazafiak igaz ügyének si­kerét, meggyorsítsa a gyarmati rendszer és a fajgyűlölet igájá­ban sínylődő afrikai területek felszabadítását. A tárgyalófelek kifejezték ag­godalmukat a Földközi-tenger térségében fennálló fokozódó fe­szültség és a közel-keleti, válság kiéleződése miatt (MTI) Jarosláv Hasek*: Hogyan dolgozik a modern diplomafa Gyakran szó esett róla. hogy a diplomatáknak nincs eszük: Ezt az állítást tökéletesen meg­cáfolja azonban Tevepúpy Ru­dolf gróf valóban klasszikusnak mondható diplomácia tevékeny­sége. Volt esze neki, de még mennyi esze, mint az alábbiak­ból megállapítható. Tevepúpy Rudolf gróf ősrégi nemesi családból származott, amely az emberiséget a világ- történelem legdicsőbb idiótájá­val, Tevepúpy János úrral aján­dékozta meg, aki kozmikus mé­retű hülyeségében könyvet írt arról, hogy a föld nem forog. Később osztrák nagykövet volt az orosz cári udvarnál, s ami­kor meghalt, az ottani történé­szek így írtak róla: szarnij bol- sij idiot vszeg» mira, ami ma­gyarul annyit jelent: a világ- egyetem legnagyobb idiótája; Tevepúpy János úr fia volt Tevepúpy Károly, aki abban a rögeszmében szenvedett, hogy udvarhölgy lesz belőle. Hideg zuhanyokkal gyógyították, míg sikerült kiverni fejéből a dá- maságot. Egy fiúgyermeket ha­gyott maga után, Antal Józse­fet, aki zsenge ifjúságában le­gurult a kastély lépcsőjéről, feje lágyára esett, koponyája behor­padt, aminek következménye ké­sőbb úgynevezett traumatikus neurózis lett. Nem is vitte több­re tábornoknál: £z ő fia tör­ténetünk hőse, Tevepúpy Rudolf gróf. Amikor a kis Rudolf meg­született, a családi tanács úgy döntött, hogy Rudolfkából dip­lomata lesz, hogy új fényben csillogtassa meg a Tevepúpy nemzetség dicsőségét a monar­chia külügyeinek elintézésében. A kis Rudolf erre mitsem szólt, csak bömbölve tiszta pelenkát kért. Ez volt egyébként első diplo­máciai cselekedete. Később ki­derült, hogy sokáig fog tartani, míg megtanul beszélni — nyolc­éves koráig mindent „papának” hívott, csak a mellényt, a kávét és a levest nevezte „mamának”. Mihelyt betöltötte tizedik élet­évét, fejlődésében nagyszerű for­dulat következett be. Lassan, de biztosan megkülönböztette a tárgyakat, s hála hat ház: taní­tójának, tizenöt éves korában már idegen segítség nélkül le tudta írni a nevét, sőt, még el is tudta olvasni. A nagyszerű eredményen felbuzdulta család, további három friss házitanítót fogadott Rudolfka meilé, s a ki­lenctagú nevelőtestület mindent megtett, hogy az ifjú Tevepúpyt előkészítse az életre. Rudolf gróf huszonötéves koráig megta­nulta valamennyi európai állam nevét, s harmincesztendő, ko­rában már állami szolgálatba lé­pett, miután megtanult maka­ózni és rulettezni. A külügymi­nisztériumba osztották be, ott szokta tölteni a pihenés óráit az átvirrasztott éjszakák után. Egy szép napon a külügymi­niszter a vállára veregetett, s közölte, hogy titkos küldetésben a szomszédos birodalom szék- és fővárosába kell utaznia. A titkos küldetés egy ákombákomokkal sűrűn telerótt ív papiros volt, valami szerződés tervezete, amelyet a két ország egy har­madik ellen kötne — ez a har­madik állam az utóbbi időben valami ágyúk miatt illetlenül eladósodott. Tevepúpy Rudolf gróf akta­táskájába tette a fontos diplo­máciai okmányt, és halogatás nélkül elutazott a szomszédos országba. A székesfővárosba érve a pá­lyaudvarról a szállodába hajta­tott. Ekkor azonban különös hi­ányérzete támadt. Az aktatáskát tudniillik a vonatban felejtette. De a világ minden kincséért nem jutott eszébe, hogy tulaj­donképpen mit is veszített él, mi hiányzik, s a szállodába érve hiába erőlködött nem tudott rá­jönni, miért jött ide, mi keres­nivalója van ebben a vadidegen városban. Telefonon felhívta a szálloda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom