Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
/ Átadták rendeltetésének mm RFIT gyulai karbantartó állomását Pénteken, március 30-án a dé. li órákban ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének Gyulán, az AFIT karbantartó állomását. Az ünnepségen részt veifct Kovács Béla, az AFIT vezérigazgatója, Csűri István, a MERKUR vezérigazgatója, valamint a város párt-, tanács és társadalmi szerveinek vezetői Kovács Béla vezérigazgató rövid beszéd keretében ismertette, hogy a karbantartó állomáson évenként mintegy három, ezer személygépkocsit tudnak fogadni. A korszerű berendezések lehetővé teszik, hogy a legkülönbözőbb garanciális javításokat. diagnosztikai vizsgálatokat. karerszttia. lakatos-műn kákát és karambolos gépkocsik javítását tudják vállalni. Az üzemet a győri Tervező Vállalat tervei alapján, a gyulai Építőipari Vállalat készítette eL A 30 millió forintba került üzemben a technológiai szerelést az AFIT 17-es számú Autójavító Vállalata és az AFIT Autófelsze. relési Vállalat végezte, a tröszt beruházási főosztályának irányi. tásáváL A rövid ismertető után Kovács Béla átadta az üzemet Papp Jánosnak, az AFIT 17-es számú Vállalat igazgatójának. Ezt követően az építésben kiemelkedő munkát végző dolgo. zóknak a tröszt nevében pénzes tárgyjutalmat adott át Papp János igazgató. A szerviz április 2-án kezdi meg az üzemelést. Jubileumi ünnepséget tartottak Megjutalmazták a 20 éves törssgárdatagokat, a legjobb dolgosokat Az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat 20 éves fennállása alkalmából a vállalat békéscsabai öntödéjének, dolgozói március 30-án jubileumi ünnep. Béget tartottak, melyen Petro- vics János gazdasági igazgató méltatta az elmúlt évek eredményeit Kifejezte azt a reményét, hogy az öntöde új telep* helyre kerül majd, ahol kedvezőbbek lesznek a munkakörülmények. Befejezésül a vállalat jutalmaként egy-egy karórát adott át azoknak, akik 20 éve dolgoznak az öntödében: Molnár Zoltán öntcdevezetőnek, Budás Imre és Lakatos Gábor öntőnek, Araczki Mihály és Meczák János öntvénytisztítónak, Várhelyi András és Tada. nai K. János taik-lakatosnak, va lamint Malatinszki Pálné elő_ adónak. Molnár Zoltán, az öntöde vezetője ad-a át ezután a Kiválp Dolgozó kitüntető jelvényt Varga József és Megyeri Mihály öntőnek, továbbá Tóth III. István rámoló csoportvezetőnek. A szocialista brigádok közül Kosa Pál öntő, Szabó Dénes kupéié, vastörő és Lipták P. Pál öntvénytisztító brigádja megkapta a bronzjelvényt. Solum pénzjutalomban részesültek. Az ünnepségen, dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke is köszöntötte az öntöde dolgozóit és további sikeres munkát kívánt nekik. ígéretet tett: a tanács elősegíti, hogv az északi ipartelepen a vállalat új öntődét hozzon létre. Az ünnepség BotvánszRi Jánosnak, az öntöde szb titkárá nák zárszavaival ért véget Kimagasló a gyomai sütőipari vállalat tavalyi eredménye A Békés megyei Tanács 2-% számú (gyomai) Sütőipari Vállalata tavaly az igényeknek megfelelően kenyérből 2 százalékkal kevesebbet, péksüteményből viszont 5 százalékkal többet. készített. Jelentősen növelte a termelést a különféle tartósított édesipari süteményekből. Ennek alapján az árbevétele az 1971. évi 82 millió forintról 86 millióra emelkedett, a nyeresége pedig meghaladta a 4 és félmillió forintot. A dolgozóknak 15 napi átlagkeresetnek megfelelő összegű nyereségreszesedést fizetett ki. Az eredményhez különösen a gyomai, a szeghalmi, a vésztői, a fiizesgyaiinati, a dévavá- nyai és a szarvasi sütőüzemek doVozói járultak hozzá jó munkájukkal. A vállalat tavaly űj üzemrészt holott létre, ahol 12 féle édesinari tartósított sütemény készül. Ezek közül a kókuszosok, a linzerek, különböző ízesítésű mézesek ,sós sütemények megy eszerte kedveitekké váltak, de eljutnak ezek’ a termékek Hajdú, Csongrád és Szolnok megye üzleteibe is. Az idén megkezdődik és év végéig befejeződik a füzesgyarmati új üzem építése, ahol kenyér és péksütemény készül majd. Gyomán az éde'ipari tésztaüzem tavaly megkezd stt bővítése jiiní. békés 1973, Április i. usiban készül el Ezzel lehetőség nyílik arra, hegy az éves termelés, értékben 4 millió forintról 8 millióra emelkedjék. A fejlesztést sok ötlet megvalósításával és saját maga által konstruált gépekkel, berendezésekkel nagyban elősegíti a vállalat karbantartó részlege, amely eddig is igen eredményesen dől. gozott. A bővítéssel lehetővé válik a fogyasztók igényének a jobb kielégítése. A kereskedelem máris szerződést kötött az egész évi termelés átvételére. A jő eredmény elérését elősegíti a munkaverseny, amelynek keretében 11 brieád nyerte el a szocialista címet. Gyomén Wolf Imre szállító-, / Gózon Mihály szakmunkás-, Szeghalmon Ruch András szakmunkás és Bucsán Farkasinszki András szakmun- kásbrieádja k'érdemelte az ezüstjelvényt. Nemrég újabb két brigád tűzte célul a szocialista cím elnyerését. A tavalyi gazdasági eredmény alapján lehetőség teremtődött arra, hoey a vállalat 3 do1 Hozónak 20—20 ezer forint lakásépítési támogatást nyújtson a részesedési alapból. Heten külföldi jutalomutazásban része ül. nek. A szocialista brigádok egy napi társadalmi munka vállalásával járultak hozzá az óvodaépítéshez, a vállalat ösgizes dolgozója pedig egynapi keresetét ajánlói ta fel az Er”r nap az iskoláért mozgalom, céljára. A válla'at a svomai napközis óvo_ da fenntartási kőiisseinek biztosít S/ára 5 ezer forintot ajánlott féL P. B Országunk politikája egyértelmű Választási nagygyűlés Orosházán A Hazafias Népfront Békés megyei és orosházi városi bizottsága március 30-án, pénteken délután Orosházán, a művelődési központ zsúfolt színháztermében választási nagygyűlést tartott. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt: Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára, Supala Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Gonda József, a városi pártbizottság első titkára, Csepregi Pál, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese, Mihály András, a városi tanács elnöke, Nagy József, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára, Dumitrás Mihály veterán, Kovács Gizella, Mojsza József,. az idén először választó fiatalok képviselői, tanácstagjelöltek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, szocialista brigádok vezetői és tagjai. Keller József, a Hazafias Népfront orosházi városi titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd a város dolgozóinak nevében Szemenyei László, az Orosházi Üveggyár szocialista brigádvezetője, Dom-1 sics Lászlóné tanácstagjélölt, pedagógus és Gyarmati István, a sütőipari vállalat autószerelője, az először választók nevében, szólalt fel. Mindhárman a közelgő tanácstagi választásokról beszéltek, azokról a közérdekű javaslatokról, gondokról, amelyeket a jelölőgyűléseken az orosházi választópolgárok elmondtak. Ezt követően Keller József átadta a szót Bencsik Istvánnak, a nagygyűlés szónokának. Bencsik István beszéde Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Barátaim! Felemelő érzés egy fejlődő város lakosai előtt beszélni annak, aki még az elmaradott falut hagyta itt. Ez az érzés az elfogódottsággal, meghatódottság- gal egyesül nálam, amikor őseim városába jöttem választási gyűlésre. Arra gondolok, mit szólna a mai Orosházához nagyapám, aki kis tanyája körüli három hold földjén nevelte öt gyermekét és megbocsájthatait- lan pazarlásnak minősítette, hogy unokája este szappant használt a lábmosáshoz. Pedig azóta csak fél évszázad telt el és milyen óriásiak a változások! És ezek a változások nem is annyira ötven év alatt, mint inkább az elmúlt egy-két évtizedben váltak valóra. Végülis Orosháza a legnagyobb magyar faluból, dinamikusan fejlődő várossá lett, amelynek nagy szüksége van gimnáziumra és gondolom ma már nem kell aggódnia a tanáraknak, hogy lesz-e elég beiratkozó a jövő tanévre. Ezután a Hazafias Népfront főtitkára a tanácsválasztások és az országgyűlési választások időbeni szétválasztásáról beszélt. szólt arról, hogy a 70 ezernyi jelölőgyűlésen megmutatkozott a választópolgárok közéleti .aktivitása. Elmondta: a tanácstagokat jelölő gyűlésekre többen mentek el és többen szólaltak fel, mint az 1971-es tanácstagi és képviselői jelölőgyűléseken együtt. Hangsúlyozta: ezek a tanácskozások szemléletesen mutatták, hogy menynyit nőtt két év alatt népünk politikai érettsége, közéleti gyakorlata, majd így folytatta: Az az alapgondolata ennek a politikának, hogy több szem többet lát. de az is, hogv szívesebben cs'nílja mindenki azt, amihen az ő javaslata, az ö véleménye, az o ötlete is benne van. Mert az ötletek, a javaslatok után a megvalósítás következik. És itt mutatkozhat meg igazán a lakosság összefogása, a sok fej, sok kéz tevékenysége. Akár járdáról, akár csatornáról, óvodáról, vízműről van szó. És akkor is ha zenekar, vagy énekkar szervezéséről, művelődési ház, vagy ifjúsági klub működéséről ,a művészeti ízlésformálásról beszélünk. Ezt az életet bontogatja a választások között mind az a sok vita, tanácskozás, amit fl Hazafias Népfront, a legszélesebb tömegmozgalom szervez, rendez, amely vitának mindenki részese lehet A helyi tanácskozások, beszélgetések olyan időben vannak. amikor nagyon világos, tiszta és egyértelmű az országos politika és amikor szilárd az az országos alap, amelyre a helyi politika is támaszkodik. Az is hozzátartozik országos politikánkhoz, hogy lakosságunk minden gondot jól ismer. Ezt követően Bencsik István, az MSZMP X. kongresszusa által meghatározott feladatokról, azok megvalósításáról, majd arról szólt, hogy legfontosabb az egész nép bevonása a szocialista jövő építésébe. Az ár- és bérkérdésekre térve elmondta, hogy a növekvő nemzeti jövedelemből egyre nagyobb százalék jut bérre, fizetésre a lakosság fogyasztási céljaira. Majd így folytatta: Mikor tehát a IV. ötéves tervnek megfelelően szabályozzuk a beruházásokat és sokszor bosz- szankodik a lakosság, hogy alapjába véve fontos létesítmények nem épülnek meg, akkor ennek olyan oldala js van, hogy így több jut elosztásra a dolgozók között. Az erőltetett beruházási politika, hacsak nem veszünk fel jelentős külföldi kölcsönöket, mindig együtt jár a nadrágszíj meghúzásával. A mi életszínvonalra irányuló politikánk, tehát a nemzeti jövedelemből a fogyasztásra szánt hányad növelését tűzte célul. S hogy a termelés helyileg is milyen fontos, arra szeretnék orosházi példát mondani. Az Orosházi Városi Tanács pénzbevételeinek 83—84 millió forint öszegéből 77,5 százalékot, 64 millió forintot, a termelő- vállalatok fizetnek be nyereségeikből. És ebből a bevételből fedezheti a tanács a város kiadásait. Ügy hiszem, mindenki előtt világos, mennyire érdekelt a város egész lakossága abban, hogy Orosháza ipari és mező- gazdasági üzemei jól gazdálkodjanak. Sőt ebből még egy dolog következik: a lakosság illetékes abban, hogy véleményt mondjon a város üzemeinek, szövetkezeteinek működéséről, fejlődéséről. Orosháza üzemeinek fejlődése a nem helybeli számára egyenesen szédületes. Délelőtt jártam a 650 millió forint termelési értékkel dolgozó üveggyárban, amely azonkívül, hogy 2 ezer 200 munkásnak ad munkalehetőséget, országosan is nagy érték. De a 450 millió forint évi termelési értékű kőolajtermelő vállalat, a 400 millió forint értéket előállító BOV- gyáregység, a faipari vállalat, a vas- és műanyagipari vállalat, az építőipari ktsz ugyancsak sokmillió értéket termelő ipari üzeme. El lehet mondani, hogy az egykori mezőgazdasági település, fejlődő iparvárossá nőtte ki magát. Hozzá kell azonban tenni, hogy a mezőgazdaság egyidejű fejlődése mellett. Hiszen a 35 ezer katasztrális holdon gazdálkodó öt termelőszövetkezet, a 8 ezer 850 holdas állami gazdaság, 39,2 mázsa holdanként! búzatermés-átlaggal, 56,7 mázsa holdankénti kukoricatermés-átlaggal dicsekedhet. Az egy tagra jutó 25 ezer forint évi jövedelemmel a mezőgazdasági üzemek elérik az üzemekben dolgozók jövedelmi szintjét. Mindezeket figyelembe véve Orosházán az értékek nagyobb részit mégis az ipar állítja elő. Vagyis évente 3,5 m’lliárd forintot, a mezőgazdaság 0,5 milliárdjáva! szemben. Erre alapozom, azt a megállapítást, hogy Orosháza ipari várossá fejlődött. Ezért igen nagy jelentősége van annak, hogy a gyárakban dolgozó ipari munkásság anyagi megbecsülése megfelelő legyen. Ebben a dologban volt egy íkis lemaradás. Ezt hozta most helyre az MSZMP Központi Bizottságának határozata, amelynek nyomán március elsejével életbe lépett a munkások béremelése. Ezek az intézkedések nem valamely más osztály, vagy réteg rovására történtek, hanem a bérezésben előállt helytelen arányeltolódást hozták helyre A parasztság is egyetért ezzel az intézkedéssel hiszen az ő helyzetükben 1968 óta igen előnyös változás történt a IX. kongresz- szus célkitűzésének megfelelően. Meg kell állapítanunk, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés együttes fejlesztése élet- színvonal-Dolitikánk sikerének nélkülözhetetlen feltétele. Ezért olyan nagyon fontosak ezekben á témákban hozott országos döntések, amelyek kedvező hatása máris érezhető. 1 A Hazafias Népfront főtitkára-ezt követően szólt azokról a gondokról, amelyek a nők munkájának és közéleti szerepének megbecsülésében, az idősebbek gondjainak enyhítésében még nem teljesen valósultak meg. Beszélt az oktatás, a közművelődés és a tudomány eredményeiről, fejlesztési gondjairól, értelmiségünk jelentőségéről társadalmunk fejlődésében. Majd az időszerű nemzetközi politikai helyzetről adott tájékoztatást a nagygyűlés résztvevőinek. A nemzetközi küzdőtéren nem vagyunk egyedül — hangoztatta — .hanem a Szovjetunió vezette szocialista táborhoz tartozunk és egységes fellépésünk nagy erő. Tisztelt Nagygyűlés! Választópolgárok! Ilyen kül- és belpolitikai légkörben az ország fejlődésének biztos és megalapozott szakaszában a szocializmus építésének előrehaladásának korszakában kerül sor a tanácsi választásokra hazánkban, Békés megyében és itt. Orosházán. A jelölőgyűléseken nagy százalékban a régi tanácstagokat jelölték a. választók. A javasolt fizikai dolgozók, nők, a fiatalok létszámának növekedése jó irányba mutat. Az a sok kérdés, ami a jelölőgyűléseken felvetődött, bizonyára jó útmutatás lesz a megalakuló tanácsok számára az elkövetkezendő négy évi munkához. A Hazafias Néofront Országos Tanácsa nevében azt kívánta: járjon jó eredménnyel az április 15-i választás.