Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

/ Átadták rendeltetésének mm RFIT gyulai karbantartó állomását Pénteken, március 30-án a dé. li órákban ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének Gyulán, az AFIT karbantartó állomását. Az ünnepségen részt veifct Ko­vács Béla, az AFIT vezérigaz­gatója, Csűri István, a MER­KUR vezérigazgatója, valamint a város párt-, tanács és társa­dalmi szerveinek vezetői Kovács Béla vezérigazgató rövid beszéd keretében ismer­tette, hogy a karbantartó állo­máson évenként mintegy három, ezer személygépkocsit tudnak fogadni. A korszerű berendezé­sek lehetővé teszik, hogy a leg­különbözőbb garanciális javítá­sokat. diagnosztikai vizsgálato­kat. karerszttia. lakatos-műn kákát és karambolos gépkocsik javítását tudják vállalni. Az üzemet a győri Tervező Vállalat tervei alapján, a gyulai Építő­ipari Vállalat készítette eL A 30 millió forintba került üzem­ben a technológiai szerelést az AFIT 17-es számú Autójavító Vállalata és az AFIT Autófelsze. relési Vállalat végezte, a tröszt beruházási főosztályának irányi. tásáváL A rövid ismertető után Ko­vács Béla átadta az üzemet Papp Jánosnak, az AFIT 17-es számú Vállalat igazgatójának. Ezt követően az építésben kie­melkedő munkát végző dolgo. zóknak a tröszt nevében pénz­es tárgyjutalmat adott át Papp János igazgató. A szerviz ápri­lis 2-án kezdi meg az üzemelést. Jubileumi ünnepséget tartottak Megjutalmazták a 20 éves törssgárdatagokat, a legjobb dolgosokat Az Erőmű Javító és Karban­tartó Vállalat 20 éves fennállá­sa alkalmából a vállalat bé­késcsabai öntödéjének, dolgozói március 30-án jubileumi ünnep. Béget tartottak, melyen Petro- vics János gazdasági igazgató méltatta az elmúlt évek ered­ményeit Kifejezte azt a remé­nyét, hogy az öntöde új telep* helyre kerül majd, ahol kedve­zőbbek lesznek a munkakörül­mények. Befejezésül a vállalat jutalmaként egy-egy karórát adott át azoknak, akik 20 éve dolgoznak az öntödében: Mol­nár Zoltán öntcdevezetőnek, Budás Imre és Lakatos Gábor öntőnek, Araczki Mihály és Meczák János öntvénytisztító­nak, Várhelyi András és Tada. nai K. János taik-lakatosnak, va lamint Malatinszki Pálné elő_ adónak. Molnár Zoltán, az öntöde ve­zetője ad-a át ezután a Kiválp Dolgozó kitüntető jelvényt Var­ga József és Megyeri Mihály öntőnek, továbbá Tóth III. Ist­ván rámoló csoportvezetőnek. A szocialista brigádok közül Kosa Pál öntő, Szabó Dénes ku­péié, vastörő és Lipták P. Pál öntvénytisztító brigádja meg­kapta a bronzjelvényt. Solum pénzjutalomban részesültek. Az ünnepségen, dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke is köszöntötte az öntöde dolgozóit és további sikeres munkát kí­vánt nekik. ígéretet tett: a ta­nács elősegíti, hogv az északi ipartelepen a vállalat új öntő­dét hozzon létre. Az ünnepség BotvánszRi Já­nosnak, az öntöde szb titkárá nák zárszavaival ért véget Kimagasló a gyomai sütőipari vállalat tavalyi eredménye A Békés megyei Tanács 2-% számú (gyomai) Sütőipari Vál­lalata tavaly az igényeknek megfelelően kenyérből 2 száza­lékkal kevesebbet, péksütemény­ből viszont 5 százalékkal töb­bet. készített. Jelentősen növelte a termelést a különféle tartósí­tott édesipari süteményekből. Ennek alapján az árbevétele az 1971. évi 82 millió forintról 86 millióra emelkedett, a nyeresé­ge pedig meghaladta a 4 és fél­millió forintot. A dolgozóknak 15 napi átlagkeresetnek megfe­lelő összegű nyereségreszesedést fizetett ki. Az eredményhez különösen a gyomai, a szeghalmi, a vésztői, a fiizesgyaiinati, a dévavá- nyai és a szarvasi sütő­üzemek doVozói járultak hozzá jó munkájukkal. A vállalat tavaly űj üzem­részt holott létre, ahol 12 féle édesinari tartósított sütemény készül. Ezek közül a kókuszosok, a linzerek, különböző ízesítésű mézesek ,sós sütemények me­gy eszerte kedveitekké váltak, de eljutnak ezek’ a termékek Haj­dú, Csongrád és Szolnok megye üzleteibe is. Az idén megkezdődik és év vé­géig befejeződik a füzesgyarma­ti új üzem építése, ahol kenyér és péksütemény készül majd. Gyomán az éde'ipari tésztaüzem tavaly megkezd stt bővítése jiiní. békés 1973, Április i. usiban készül el Ezzel lehetőség nyílik arra, hegy az éves ter­melés, értékben 4 millió forint­ról 8 millióra emelkedjék. A fejlesztést sok ötlet megvalósí­tásával és saját maga által konstruált gépekkel, berendezé­sekkel nagyban elősegíti a vál­lalat karbantartó részlege, amely eddig is igen eredményesen dől. gozott. A bővítéssel lehetővé válik a fogyasztók igényének a jobb kielégítése. A kereskedelem máris szerződést kötött az egész évi termelés átvételére. A jő eredmény elérését előse­gíti a munkaverseny, amelynek keretében 11 brieád nyerte el a szocialista címet. Gyomén Wolf Imre szállító-, / Gózon Mihály szakmunkás-, Szeghalmon Ruch András szakmunkás és Bucsán Farkasinszki András szakmun- kásbrieádja k'érdemelte az ezüstjelvényt. Nemrég újabb két brigád tűzte célul a szocialista cím elnyerését. A tavalyi gazdasági eredmény alapján lehetőség teremtődött arra, hoey a vállalat 3 do1 Hozó­nak 20—20 ezer forint lakás­építési támogatást nyújtson a részesedési alapból. Heten kül­földi jutalomutazásban része ül. nek. A szocialista brigádok egy napi társadalmi munka vállalá­sával járultak hozzá az óvoda­építéshez, a vállalat ösgizes dol­gozója pedig egynapi keresetét ajánlói ta fel az Er”r nap az is­koláért mozgalom, céljára. A válla'at a svomai napközis óvo_ da fenntartási kőiisseinek biz­tosít S/ára 5 ezer forintot ajánlott féL P. B Országunk politikája egyértelmű Választási nagygyűlés Orosházán A Hazafias Népfront Békés megyei és orosházi városi bi­zottsága március 30-án, pénte­ken délután Orosházán, a mű­velődési központ zsúfolt szín­háztermében választási nagy­gyűlést tartott. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt: Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára, Supala Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságá­nak titkára, Gonda Jó­zsef, a városi pártbizottság első titkára, Csepregi Pál, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese, Mihály András, a városi tanács elnöke, Nagy József, a Haza­fias Népfront megyei elnöke, Nyári Sándor, a Hazafias Nép­front megyei titkára, Dumitrás Mihály veterán, Kovács Gizella, Mojsza József,. az idén először választó fiatalok képviselői, ta­nácstagjelöltek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, szocialista brigádok vezetői és tagjai. Keller József, a Hazafias Népfront orosházi városi tit­kára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd a város dol­gozóinak nevében Szemenyei László, az Orosházi Üveggyár szocialista brigádvezetője, Dom-1 sics Lászlóné tanácstagjélölt, pedagógus és Gyarmati István, a sütőipari vállalat autószerelő­je, az először választók nevé­ben, szólalt fel. Mindhárman a közelgő tanácstagi választások­ról beszéltek, azokról a közér­dekű javaslatokról, gondokról, amelyeket a jelölőgyűléseken az orosházi választópolgárok el­mondtak. Ezt követően Keller József átadta a szót Bencsik Istvánnak, a nagygyűlés szóno­kának. Bencsik István beszéde Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Barátaim! Felemelő érzés egy fejlődő város lakosai előtt beszélni an­nak, aki még az elmaradott falut hagyta itt. Ez az érzés az elfogódottsággal, meghatódottság- gal egyesül nálam, amikor őse­im városába jöttem választási gyűlésre. Arra gondolok, mit szólna a mai Orosházához nagy­apám, aki kis tanyája körüli három hold földjén nevelte öt gyermekét és megbocsájthatait- lan pazarlásnak minősítette, hogy unokája este szappant használt a lábmosáshoz. Pedig azóta csak fél évszázad telt el és milyen óriásiak a változá­sok! És ezek a változások nem is annyira ötven év alatt, mint inkább az elmúlt egy-két évti­zedben váltak valóra. Végülis Orosháza a legnagyobb magyar faluból, dinamikusan fejlődő várossá lett, amelynek nagy szüksége van gimnáziumra és gondolom ma már nem kell aggódnia a tanáraknak, hogy lesz-e elég beiratkozó a jövő tanévre. Ezután a Hazafias Népfront főtitkára a tanácsválasztások és az országgyűlési választások időbeni szétválasztásáról be­szélt. szólt arról, hogy a 70 ezer­nyi jelölőgyűlésen megmutat­kozott a választópolgárok köz­életi .aktivitása. Elmondta: a ta­nácstagokat jelölő gyűlésekre többen mentek el és többen szólaltak fel, mint az 1971-es tanácstagi és képviselői jelölő­gyűléseken együtt. Hangsúlyoz­ta: ezek a tanácskozások szem­léletesen mutatták, hogy meny­nyit nőtt két év alatt népünk politikai érettsége, közéleti gyakorlata, majd így folytatta: Az az alapgondolata ennek a politikának, hogy több szem többet lát. de az is, hogv szívesebben cs'nílja mindenki azt, amihen az ő javaslata, az ö véleménye, az o ötlete is benne van. Mert az ötletek, a javaslatok után a megvalósítás következik. És itt mutatkozhat meg igazán a lakosság összefogása, a sok fej, sok kéz tevékenysége. Akár járdáról, akár csatornáról, óvo­dáról, vízműről van szó. És ak­kor is ha zenekar, vagy ének­kar szervezéséről, művelődési ház, vagy ifjúsági klub műkö­déséről ,a művészeti ízlésformá­lásról beszélünk. Ezt az életet bontogatja a választások között mind az a sok vita, tanácskozás, amit fl Hazafias Népfront, a leg­szélesebb tömegmozgalom szer­vez, rendez, amely vitának mindenki részese lehet A helyi tanácskozások, beszélgetések olyan időben vannak. amikor nagyon világos, tiszta és egyér­telmű az országos politika és amikor szilárd az az országos alap, amelyre a helyi politika is támaszkodik. Az is hozzátarto­zik országos politikánkhoz, hogy lakosságunk minden gondot jól ismer. Ezt követően Bencsik István, az MSZMP X. kongresszusa által meghatározott feladatokról, azok megvalósításáról, majd ar­ról szólt, hogy legfontosabb az egész nép bevonása a szocialista jövő építésébe. Az ár- és bér­kérdésekre térve elmondta, hogy a növekvő nemzeti jöve­delemből egyre nagyobb száza­lék jut bérre, fizetésre a lakos­ság fogyasztási céljaira. Majd így folytatta: Mikor tehát a IV. ötéves terv­nek megfelelően szabályozzuk a beruházásokat és sokszor bosz- szankodik a lakosság, hogy alapjába véve fontos létesítmé­nyek nem épülnek meg, akkor ennek olyan oldala js van, hogy így több jut elosztásra a dolgo­zók között. Az erőltetett beruházási po­litika, hacsak nem veszünk fel jelentős külföldi kölcsönöket, mindig együtt jár a nadrágszíj meghúzásával. A mi életszínvonalra irányuló politikánk, tehát a nemzeti jö­vedelemből a fogyasztásra szánt hányad növelését tűzte célul. S hogy a termelés helyileg is mi­lyen fontos, arra szeretnék oros­házi példát mondani. Az Orosházi Városi Tanács pénzbevételeinek 83—84 millió forint öszegéből 77,5 százalékot, 64 millió forintot, a termelő- vállalatok fizetnek be nyeresé­geikből. És ebből a bevételből fedezheti a tanács a város ki­adásait. Ügy hiszem, mindenki előtt világos, mennyire érdekelt a város egész lakossága abban, hogy Orosháza ipari és mező- gazdasági üzemei jól gazdálkod­janak. Sőt ebből még egy dolog következik: a lakosság illeté­kes abban, hogy véleményt mondjon a város üzemeinek, szövetkezeteinek működéséről, fejlődéséről. Orosháza üzemei­nek fejlődése a nem helybeli számára egyenesen szédületes. Délelőtt jártam a 650 millió fo­rint termelési értékkel dolgozó üveggyárban, amely azonkívül, hogy 2 ezer 200 munkásnak ad munkalehetőséget, országosan is nagy érték. De a 450 millió fo­rint évi termelési értékű kőolaj­termelő vállalat, a 400 millió forint értéket előállító BOV- gyáregység, a faipari vállalat, a vas- és műanyagipari vállalat, az építőipari ktsz ugyancsak sok­millió értéket termelő ipari üze­me. El lehet mondani, hogy az egykori mezőgazdasági település, fejlődő iparvárossá nőtte ki ma­gát. Hozzá kell azonban tenni, hogy a mezőgazdaság egyidejű fejlődése mellett. Hiszen a 35 ezer katasztrális holdon gazdál­kodó öt termelőszövetkezet, a 8 ezer 850 holdas állami gazda­ság, 39,2 mázsa holdanként! bú­zatermés-átlaggal, 56,7 mázsa holdankénti kukoricatermés-át­laggal dicsekedhet. Az egy tag­ra jutó 25 ezer forint évi jövedelemmel a mezőgazdasági üzemek elérik az üzemekben dolgozók jövedelmi szintjét. Mindezeket figyelembe véve Orosházán az értékek nagyobb részit mégis az ipar állítja elő. Vagyis évente 3,5 m’lli­árd forintot, a mezőgazdaság 0,5 milliárdjáva! szemben. Erre alapozom, azt a megálla­pítást, hogy Orosháza ipari vá­rossá fejlődött. Ezért igen nagy jelentősége van annak, hogy a gyárakban dolgozó ipari mun­kásság anyagi megbecsülése megfelelő legyen. Ebben a do­logban volt egy íkis lemara­dás. Ezt hozta most helyre az MSZMP Központi Bizottságának határozata, amelynek nyomán március elsejével életbe lépett a munkások béremelése. Ezek az intézkedések nem valamely más osztály, vagy ré­teg rovására történtek, hanem a bérezésben előállt helytelen arányeltolódást hozták helyre A parasztság is egyetért ezzel az intézkedéssel hiszen az ő hely­zetükben 1968 óta igen előnyös változás történt a IX. kongresz- szus célkitűzésének megfelelő­en. Meg kell állapítanunk, hogy az ipari és a mezőgazdasági ter­melés együttes fejlesztése élet- színvonal-Dolitikánk sikerének nélkülözhetetlen feltétele. Ezért olyan nagyon fontosak ezekben á témákban hozott országos döntések, amelyek kedvező ha­tása máris érezhető. 1 A Hazafias Népfront főtitká­ra-ezt követően szólt azokról a gondokról, amelyek a nők mun­kájának és közéleti szerepének megbecsülésében, az idősebbek gondjainak enyhítésében még nem teljesen valósultak meg. Beszélt az oktatás, a közműve­lődés és a tudomány eredmé­nyeiről, fejlesztési gondjairól, értelmiségünk jelentőségéről társadalmunk fejlődésében. Majd az időszerű nemzetközi politikai helyzetről adott tájé­koztatást a nagygyűlés részt­vevőinek. A nemzetközi küzdő­téren nem vagyunk egyedül — hangoztatta — .hanem a Szov­jetunió vezette szocialista tábor­hoz tartozunk és egységes fel­lépésünk nagy erő. Tisztelt Nagygyűlés! Válasz­tópolgárok! Ilyen kül- és belpolitikai lég­körben az ország fejlődésének biztos és megalapozott szaka­szában a szocializmus építésé­nek előrehaladásának korszaká­ban kerül sor a tanácsi választá­sokra hazánkban, Békés megyé­ben és itt. Orosházán. A jelölő­gyűléseken nagy százalékban a régi tanácstagokat jelölték a. választók. A javasolt fizikai dolgozók, nők, a fiatalok lét­számának növekedése jó irány­ba mutat. Az a sok kérdés, ami a jelölőgyűléseken felvetődött, bizonyára jó útmutatás lesz a megalakuló tanácsok számára az elkövetkezendő négy évi munkához. A Hazafias Néofront Orszá­gos Tanácsa nevében azt kí­vánta: járjon jó eredménnyel az április 15-i választás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom