Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

Gazdasági vezetők előtt a megye regionális fejlesztési terve Nem jár üresen a garat A megyei tanács vb kérésére 15 éves regionális fejlesztési tervet készített az Élelmiszer , gazdasági Kutató Intézet é„ a Szarvasi öntözési Kutató inté­zet tudományos gárdája Békés megye részére. E fejlesztési tervről korábban már folyt vi­ta, melyet most, az élelmiszer gazdaság üzemeinek, intézmé­nyeinek vezetőivel bővítették. Április, ia-én a MAE Békés megyei szervezete tanácskozásra hívta a tszhsaövetségek, az élel­miszeripar és a járási hivatalok vezetőié munkatársait, hogy velük mint gazdasági vezetők­kel vitáit kezdjenek a regionális, fejlesztési terv koncepciójáról). A vitát Szilágyi Sándor, a MÉM közgazdasági főosztályának ve_ zetője, a MAE alelnökié vezet­te. A távlati fejlesztési tervben korreferátumot mondott dr. Kiss István, az Élelmiszergaz­daság Kutató Intézet igazgatója és dr. Kovács Gábor, a mező- gazdasági tudományok doktora, a Szarvasi ÖKI igazgatója. Gajdács György, a MAE Bé- kéfe megyei szervezetének elnö­ke kérdésünkre elmondotta, hogy a terv kidolgozásakor fi­gyelembe vették a megye észa­ki és déli része közötti eltérő természeti adottságokat Éppen ezért a déli körzetben a szemes termények termesztését, az észa­ki részen pedi„ a szálastakarmá. nyak termesztését szeretnék a mainál jobban kiterjeszteni. A kenyérgabona vetésterülete a hozamok növekedésével csökken. A saabaddá vált területen olyan IS rendkívül aszályos időjárás miatt rendkívüli feladatot tel­jesít a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság: ötmillió köbméter vizet adtak a pusztai vízi mada­raknak, az átvonuló madárcsa­patoknak a pihenéshez és a köl­téshez. A hortobágyi Nagyiván felé húzódó kunkápolnási ré­szen levő mocsár sok-sok vízi­madár kedvelt letelepedési he­lye. A tavalyi és az idei sta^ razság miatt azonban víz nélkül növények termesztését szervezik majd meg, melyek az állatte­nyésztés fejlesztéséhez elenged­hetetlenek. A déli részen a sze- mesttakarmány-termesztés, észa­kon pedig a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésére a szálas takarmány termesztés fellendí­tése várható. A cukorrépa ter­mesztését a gyárak környékére rajonírozzák. A gyáraktól távo­labb eső üzemekben a naprafor. gó termesztését szorgalmazza a regionális, 15 éves fejlesztési terv. A gazdálkodás színvonalának növelésére nagyarányú meliorá­ciós munka kezdődik majd el, amely a vízrendezést, a talajja­vítást és az erdősítést foglalja magába. Az öntözésfejlesztésre is lehetőség kínálkozik, mivél a Tisza II., kiskörei vízlépcső vi­zét a következő 15 évben már kiterjedten hasznosíthatják Bé_ kés megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei. A távlati fejlesztési terv fel­öleli az élelmiszeripar termelé­sének lehetőségeit is. Előtérbe került e tárgyaláson is a gyulai húsipar rekonstrukciójának szüségessége, a tárolókapacitá­sok bővítése, a hűtőipari és a konzervgyári termelés fejlesztő, se A tanácskozáson részt vett Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályának vezetője, O. K maradtak a szárnyasok, Mszá­radt a mocsár — amire ember­emlékezet óta nem volt példa A gondokon gyorsan segített a Vízügyi Igazgatóság: a Hortobá. gyi Nemzeti Parkhoz tartozó kunkápolnási mocsárra ötmillió köbméter vizet engedtek be a sarkadért főcsatorna elkötésével különböző zsilipszabályozással. Így aztán biztos „otthonuk” van ismét a pusztai víziseámydsok- nak. Az agyagbányából sorban ér­keznek a drótkötélen vontatott csillék a gyárépület felső szint­jére. Itt az emberek leakaszt­ják a csilléket, valamelyik ga­rathoz tolják és az agyagot be­leöntik. Aztán Mecskó Pál any- nyi száraz port szór rá, ameny- nyi szükséges. Ha nagyon ned­ves az agyag, többet, ha nem nagyon, kevesebbet. Az a fon­tos, hogy végül is megfelelő le­gyen a massza, ami az első emeleten levő hengerprésbe, in­nen pedig a földszinti cserép- gyártó automatába kerül. Mint a mohó madárfióka táplálékért a csőrét, úgy tart­ja az ég felé a négy garat is agyagért a száját Egy garat egy műszakban 120 csille agyagot is lenyel és megemészt sőt. ha nem kap ahnyit éhes marad. Pedig egy-egy csillébe 16 má­zsánál is több agyag fér. Ebből tehát megtudhatjuk, hogy nem könnyű garatosnak lenni. Igazi férfimunka ezek­kel a nehéz csillékkel bajlódni. Ha egyszer is lassítanák az üte­met a garat menten üresen járna és nem jutna agyag sem a présgépekbe, sem a cserép­gyártó automatákba. De az sem mindegy, hogy milyen az agyag. Olykor előfordul, hogy a kelle­ténél több vagy kevesebb szá­raz port kevernek hozzá; ám ezt az alsóbb szinteken dol­gozó asszonyok mindjárt észre­veszik és megnyomják a csengő gombját, jelezve a „magassá- gos” fentieknek a nemtetszésü­ket Ehhez valamicske szóbeli „kiegészítés” is érkezik a „mély­ből’'', s a békés természetű fér­fiak már otthonról tudják, hogy jobb ilyenkor az asszonyók kí­vánságának csendben eleget tenni, 1\em lehet „kilógni” n sorból A második és a harmadik szinten készítik tehát elő az agyagot a cserépgyártáshoz. Ez Felföldi Péter 21 tagú -garatos- brigádjának a feladata, ami éppenséggel nem is kevés. Itt naponta mindenkinek 8 órát, nem pedig 7 óra 59 percet kell dolgoznia. Volt ugyan már pél­da arra, hogy jó néhányan sok­kal többet is dolgoztak, bár azt senki sem írta elő. Az 1970-es ár. és belvízveszély idején —, akik nem a gátakat védték — két műszakot vállaltak. Az idén azok helyett, akik vidéken laknak és a fertőző állatbeteg­ség miatt nem utazhattak Bé­késcsabára. a többiek dolgoztak. Dicséri is valamennyiüket Horváth József művezető, aki nem a mézes-mázos szavakat, a tettetett jószívűséget, hanem a tisztességes munkát tartja a leg- emberségesebtj dolognak. Mert csak az előállított érték teremt jobb életkörülményeket, s abból lehet megvalósítani, hogy a jelenlegi nehéz munkát egyszer könnyebb váltsa fel. Ilyen lesz az új automatizált cserépgyar, ahol az „izmot” az emberi agy és az elektromosság helyettesí­ti majd, persze megsokszorozó­dott eredménnyel. „Kezdőnek” nem is könnyű megmaradnia ebben a brigád­ban. Aki ,,kilóg a sorból” ,a töb­biek, előbb szépen beszélnek címmel irodalmi pályázatot hir­det az Országos Béketanácsi, a Magyar Írók Szövetsége és a Kommunista Ifjúsági Szövetség A pályázat célja, hogy az iro­dalom eszközeivel is kifejezzük együttérzésünket, töretlen szoli. daritásunkat, segítő szándékun­kat a béke helyreállításáért, a háborús sebek begyógyításáért, 1 az újjáépítésért küzdő vietnami j néppeL Ezzel a pályázattal is köszöntjük Magyarországról a békeszerető erők világkongresz- szusát, amely Moszkvában lesz ez év októberében. vele. s ha nem használ, figyel­meztetik: — Mi nem keressük meg más kenyerét. Volt, aki értett a szóból, de olyan is, aki szedte a sátorfá­ját és elköszönt. Nem bírta a „légkört”. De van más példa is. Horváth József az éppen elektromos vontatót vezető fia­tal legényre mutat: — Ott van Hajnal Gabi. Több helyen tett már próbát, nem boldogultak vele. A brigád befogadta. És dolgozik, semmi panasz nincs rá. Időnként egyesek előrelépnek Persze a brigád nem .,átjáró- ház”. Csakhogy a törzsgárda- tagok közül időnként egyesek előrelépnek, s nem maradhat üresen a helyük. Hamza László például lakatos szakmunkás, Varga Mátyás a vállalati szak- szervezeti bizottság munkatársa lett Mokos Mátyás csoportveze­tővé lépett elő. Többen elvé­gezték a könnyűgépkezelői és a vontatóvezetői tanfolya­mot, akik közül néhá­nyan más munkakörbe kerültek. Felföldi Péter átadta a mon- kabrigád-vezetői teendőket Prisztavók János garatosnak, mert ő is előlépett. Még 1968- ban elvégezte a 6 hónapos mű­vezetői tanfolyamok árián „vas- tartalék” maradt Tavaly cso­portvezető lett, közben 5 hóna­pos pártiskolába járt és az idén került művezetői beosztásba, ö azonban szerényen megjegyzi: — Egyelőre „tanuló”-műveze- tő vagyok Horváth József mel­lett — Nem bízik magában Î — kérdezem. — Tizennyolc éve dolgozom a gyárban, de más egy munkás és más egy művezető dolga. Az új beosztásomban még meg kell ,kapaszkodnom”. El kell ismer­tetnem magam a gyárvezetővel és a hoztam tartozó brigádok tagjaival, ami nem is olyan egy­szerű. — Másképp gondolta ezt mun­kás korában? — Éppenséggel sejtettem, hogy mit jelent, mert itt na­gyon együtt dolgoznak a mun­kások a művezetővel. Elvtársi módon, közös erővel igyekeznek a legjobb eredményt elérni. És nem nézik el egymásnak a leg­kisebb hanyagságot sem, Csupa jókedv* vidámság A brigád nőtagjai a présnél dolgoznak. Egyikük, Csuvarszki Andrásné hengeres. Az a dolga, hogy a 14—18 kilós préselt agyagkockáikat a szállítószalag­ról kocsira rakja át Nem köny- nyű munka, de Csuvarszki And­rásné fel sem veszi. Megedző­dött az itt töltött hosszú évek alatt Csupa jókedv, vidámság. Most különösen annak örül, hogy nemrég 3100 forint nyereségré­szesedést, ráadásul pedig 1500 forint jutalmat kapott. Az utób­bit brigádtársaival együtt azért, mert a brigád elnyerte a Válla­lat Kiváló Szocialista Brigádja címet — Lepipáltam a férjemet, aki Íróktól, újságíróiktól várnak pályaműveket — műfaj szerint: verset, novellát és más prózai műveket, például hangjátékokat, riportokat is. A vers-kategóriá­ban 3 000, a prózai műfajban 4000 forint lesz az első díj. A pályaműveket összesen 15 000 forinttal jutalmazzák, s közülük a legjobbakat megjelen.étik. Csak olyan művel lehet pályáz­ni, amelyet még nem publikál­tak. A kéziratokat jeligével el­látva az Országos Béketanácshoz (1360 Budapest Pf.: 6. Belgrad rakpart 24.) kell beküldeni szep­tember 1-ig. az agyagbányában dolgozik — mondja derűsen, — Otthon tehát ki hordja a kalapot? — tréfálkozom. — A nők vagy' a nyelvükkel, Vagy a könnyeikkel kerekednek felül. Én nem szeretem a sírást Mint ahogyan a brigád sem, Dolgozni kell? — Csináljuk. Vért kell adni? — Adunk. Utá­na pótoljuk a vért. Egy-két po­hár sörrel. Ki-ki alapon is. Más­nap dolgozni kell, aki pedig vérszegény, legjobb, ha még a gyár környékét is elkerüli. — Mi a véleménye a brigád­ról? — Közöttünk nincsenek mi­móza lelkűek. Például havonta brigádértékezletet tartunk. Elő­ször a brigádvezető beszél. Az­tán következünk mi. Ami nem tetszik, megmondjuk. Állni kell a sarat Csak a tények számí­tanak. S úgy véE, az őszinteség a legnagyobb összetartó erő. Akik ebben a brigádban dolgoznak, azokat el sem lehetne zavarni. Ä Szocialista Munka Gyáregysége Tíz év alatt, naponta bizonyí­tania kellett a Felföldi-brigád­nak. Közben Csuvarszki And­rásné, Kovács Jánosné, Czipó Andrásné, Kovács János és má­sok egyszer vagy többször meg­kapták a Kiváló Dolgozó jel­vényt. Felföldi Péter, Hamza László és Varga Mátyás az Épí­tőipar Kiváló Dolgozója lett. Kokavecz Lászlót, a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat személyzeti osztályvezető­jét — aki ugyancsak a brigád tagja' — az idén tüntették ki a Munka Érdemrend bronz, Mo­kos Mátyást pedig tavaly a Munka Érdemrend ezüst foko­zatával. Sádközi Zoltánnak, a békés­csabai I-es számú téglagyár igazgatójának az a véleménye, hogy Félföldi Péter tizedes, szo­cialista brigádjának nagyon sok köszönhető. A tavalyi, kiemel­kedő eredmény is, melynek alapján a gyár ismét elnyerte az Élüzem és a Szocialista Mun­ka Gyáregysége kitüntető címet Pásztor Béla lottótájékoztató A Sportfogadási és Lettóigaz- gatóság közlése szerint a 15. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem étkezett. Négy találatot 24 fogadó ért el, nyereményük egyenként 194 964 forint Hár­ma« találata 3 383 fogadónak volt nyereményük egyenként 692 forint A kéttalálatosi szelvények száma IS 968 darab, ezekre egyenként 29 forintot fizetnek. A nyeremények az illeték le­vonása után értendők, a közölt adatok tájékoztató jellegűek. (MTI*. Ä Békéscsabai Építőipari Szövetkezet^ Békéscsaba, Vötök Október et»? azonnali belépéssel felvesz; gyakorlattal rendelkező technikusi. magasépítői pari technikumi végzettséggel építésvezetői munkakörbe, továbbá időmérő vizsgává! rendelkező normást* valamint kőműves szak- és segédmunkásokat, aszta­lé« üzembe férfi, női szak- és segédmunkásokat, lakatos szakmunkást Minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség­Jelentkezni lehet: fenő címen, személyzeti vezetőnél Vízügyi igazgatóságok a pusztai madarakért Béke Vietnamban 136723

Next

/
Oldalképek
Tartalom