Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

A szalmakunyhó küszöbén PetëSi emlékhelysfee» as? elek! diákokkal Egyre nagyobb gondot fordítunk a társadalomtudományokra Tóth Dezső előadása a megyei közművelődési klubban Az eleid gimnázium és álta­lános iskola tanárai és diákjai rendhagyóan ünnepelték a Köl­tészet Napját. Kiskunfélegyhá­zán és Kiskőrösön felkeresték azokat az emlékhelyeket, ahol Petőfi gyermekéveit töltötte. * A négy nagy Ikarus méltó­ságteljesen robog végig a Vihar­sarok és a Kiskunság tájain. Kiskunfélegyháza az első állo­más. Porviharral küszködünk. Szürke porfelhő tombol a Pe­tőfi tér fölött. Szikrázva süt a nap, fénye átverekszi magát a sűrű porfüggönyön. — Ez Félegyháza! — mondja egy fekete keménykalapos öreg. ember. — A templom melletti piacon [kirakodtak az asszonyok, úgy tűnik, őket nem zavarja a goromba szél, megszokták a ho­mokot. — Tessék a rózsatőből szól ránk az egyik, kedvesen,.. — Hol találjuk a Petőfi- házat?-— Ehol-e — mutat az asszony egy nagy öreg polgárházra. A ház falán emléktábla hirdeti: Itt töltötte gyermekéveit Petőfi Sándor. A tágas, körben zöldre festett, üvegezett tornácos udva­ron senki nincs. Bemegy és ki­jön néhány eleki gyerek' a ha­talmas szárazkapun. Megisméte­lik ezt többször is,.. * À félegyházi könyvtár az egy­kori Hattyú-házban van. Fehér­re meszelt, hosszú épület, hom­lokzatán egy hattyúval ■— erről I a neve is, A város ezt az épüle- I tét 1819 és 20 között vendéglő I és mészárszék céljaira építtette, i Az emléktábla szerint Petőfi atyja 1822-től az épület egyik bérlőtársa volt. 1824 és 30 között pedig az épület két mészárszé­két mint egyedüli árendátor bé­relte. Hogy 1822-től valóban bérlő­társ volt-e Félegyházán az öreg Petrovics — ezt nem tudjuk biztosan. ( A kiskőrösi múzeum adatai szerint abban az időben még Kiskőrösön laktak és csak 1824-beu kerültek Félegyházá­ra.) Mar ezek az eltérő adatok is jelzik a két város között még napjainkban is folyó több mint százesztendős szülőföld-vitát. A kiskunfélegyházi könyvtár ál­landó Petőfi -[kiállításán először a költő Szülőföldemen című versének hatalmas fényképmá­solata tűnik szemünkbe: „Ez a város születésem helye, mintha dajkám dalával vön ’ tele ...” Alatta a keltezés: „Félegyháza, 1848.” A falon a versben leírtakat bizonygató dokumentumok so­rakoznak. A Szülőföldemen első fogalmazványa Petőfi tárcájá­ban lefényképezve, házassági anyakönyvének félegyházi szü­letéséről szóló bejegyzése, Ban­kó Károlyhoz írott levelének másolata, melyben szülőföldjé­nek írja a Kiskunságot, a kis­kőrösi keresztelési anyakönyv fényképe, mely Petőfi születésé­nek helyét nem tüntett fel, így csak arra bizonyíték, hogy öt Kiskőrösön, 1823. január 1-én megkeresztelték... A kis és nagydiákok között izgalmas beszélgetés, suttogás kerekedik. Nehéz egyszerre fel­dolgozni a látottakat. Kíváncsi­an várják, hogy a busz megáll­jon Kiskőrösön. A bolond, áprilisi szél itt is mellénk szegődik. Mire kinyit­hatjuk a szemünket ,előttünk a zsupfedeles öreg parasztház. Különös hangulata van a város főterén, a modern épületek kö­zött szinte olyan, mintha a széltől óvnák „új ismerősei”. „Itt született Petőfi” — írja a ház emléktáblája a költő ke­mény és tömör stílusával. Bent, a szülőszoba, küszöbe fölött idé­zet: „Óh szent a szalmakuny­hók küszöbe!” Belépünk. A gyerekek megilletődve érintik az ágyat, az almáriumot és a ládát. A Petőfi-múzeum másik helyiségében végigböngészik az adatokat, érdeklődéssel figyelik a mezőberényi zöld kanapét, az öreg órát, amely Petőfinek mu­tatta, hogyan múlik az idő, né­zik pipáját, kanalát. A biharug- rai papiak kerek asztalát, mely­nél Bem táborába igyekezvén pihent. Nincs kérdésük a diákoknak. Arcukon a gondolat: Petőfi nem ezé, vagy azé a városé, nem Félegyházáé, nem Kiskőrösé! Az egész népé ügy, ahogyan ő ma­ga vallotta. A kiskőrösi szülő­ház (mert ezt fogadjuk él a szülőháznak) melletti háztetőn hatalmas felirat hirdeti: „Petőfi Békéscsabán az ifjúsági és űt- törőházban rendezte áprilisi ösz- szejövetelét a megyei közmű­velődési klub. Dr. Becsei Jó­zsef, az MSZMP békéscsabai vá­rosi bizottságának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, köz­tük az előadót, ár. Tóth Dezsőt, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetőjét, aki tudománypoliti­kánk időszerű kérdéseiről beszélt. Elmondotta, hogy a békés egymás mellett élés politikája ellenfeleink ideológiai legyőzé­sét jelenti, míg a szövetségi poli­tikában a más nézetek vallóit meggyőzni akarjuk. Szólt a tár­sadalomtudományok társadalmi felelősségéről, s arról az igény-1 ről, hogy a marxista-leninista ku_ tatási eredményeket az eddiginél határozottabban kell népszerű­síteni a legszélesebb közvéle­ményben, a tömegek között. Elemezte a politika és a tudomá­nyok kapcsolatát, amelyben a politikáé az elsődleges szerep — ami azonban nem jelenti, hogy a tudományoknak nincs objek­tivitásuk, nincs saját belső lo­gikájuk, amely szerint fejlődhet­nek. s hogy nincs meg a maguk társadalmi felelőssége. Hasonló­an összefügg a társadalomtudo­mányok valóságfeltáró és ide­ológiai jellege, szerepe — ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a marxista-leninista tudomány felhasználja az ideológiailag ve­le szemben álló tudományos ku­tatások értékes elemeitf de csak az értékes elemeit. Végezetül ar­ról beszélt az előadó, hogy évről évre igen jelentős mértékben nő — önmagához és a más tudo­mányokra fordított összegekhez képest is — a társadalomtudo­mányi kutatásokra biztosított anyagi bázis. Az előadást vita követte, majd a résztvevők megállapodtak, hogy májusban a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa békéácsabai könyvtárában a könyvpropagan­dáról, az olvasás iránti érdeklő­dés fokozásáról, a könyvtári munkáról folytatnak beszélge­tést. Magyar nyelv hete ÖN IS LÁT ÉS ÖNT IS LÁTJÁK, HA KERÉKPÁRJÁN VAN VILÁGÍTÁSI GARNITÚRA Ne legyen könnyelmű: cserélje újra a hibás alkatrészeket5 A Bakony Művek világítási garrutúrái az ország minden részén megvásárolhatók Forgalmazza: a CSEPEL JÁRMŰ ÉS MŰSZAKI KERESKEDELMI VÁLLALAT és a megyei vasmű szaki nagykereskedelmi vállalatok A MEZŐGÉP Vállalat Kétegyházi Gyáregység© felvételre keres: 1 középfokú technikust műszaki munkakörbe 2 gyors- és gépírót adminisztratív munkakörbe és 1 képesített könyvelőt Fizetés: megállapodás szerint, Jelentkezés: munkanapokon reggel ? órától 15 óráig a kétegyházi gyáregység személyzeti előadójánál. él!” Mindenhol és mindenkiben él. Itthon és idegenben. Talán még szép szimbólum is, hogy nem bizonyítható egészen biz­tosan a szülőhelye. Valahonnan felbukkant és valahol eltűnt emléke örökre az emberekben maradt. Ilyen az üstökösök útja! Hétfőitől egy héten át előodá-1 sokkal, nyelvművelő konf eren- j dákkal, kerekasztal beszélgeté­sekkel emlékeznek meg orszá- szerte a magyar nyelv hetéről. A magyar rádió, amely termé­szetszerűen hivatásának tekinti anyanyelvűnk ápolását, ünnepi hetet állított össze, amely hét­főn 14.05-kor kezdődik Dőrin­czB Lajos műsorával, a Kossuth adón. Szerdám, április 18-án költők, írók vallomásait szólal­tatja meg Bánffy György, a ne­ves színművész 9 órakor a Kos­suth adón. Csütörtökön, április 19-én a Kossuth adóra 16.30-kor sugározzák Békái Gábor összeóL lítását a díáknyelvrőL Réthy István B9BBSSSSSS5SS«9SáESBaSaSBeeBSSSSSSSBHS*SSSBSB55SBS**»SS»*®S»B®SS«BBSSei m s S3. ■ Csakhogy abból, ami éjszaka : történik, minden kiszivárog. A ■ nappali ügyeket jobban el lehet S rejtem. Nagyobb 3 zűrzavar. A • rendőrség is a nappali gyilkos­■ tói fél a legjobban. A pali meg- jf törli a bicskát, becsapja az aj- 5 tót, aztán kisétál a lépcsőház» 1 bői a többivel. Forintért öt is » elviszi a villamos, szolgál neki » a z automata. 1 Az éjszakai ügyek vülágosab­■ bak. Kevesebben vagyunk. Az ■ egyik tesz valamit, a másik lát­l *a­» Én például tnegesküszöm, S hogy most. mielőtt tovább in- ; dúltam, itt a sötét oldalon, a ; Tölcsváry Adrienne daxliját • láttam, amint meglapul. Még 3 füttyentettem is neki. Annyira ! elgondolkoztam, hogy a daxlira Ï talán fel sem figyeltem volna. » A saját füttyentésemre füttyen- 5 tettem még egyet. Hát így megy : ez. S Aztán már hiába is füttyent­■ gettem tovább, hiába emeltem ! meg a sötétség alját, a daxli ; már nem volt sehol. Pedig, hogy ! ott volt. az száz százalék. Mint- ; hogy az éjszakai ügyek akkor is • léteznek, ha az ember csak egy' • pillanatra sejti őket. 5 Na, így látta meg valaki a ; Perecz Vincét. Jelentés, jegy- ! zőkönyv pedig sehol. Azt lehet S gondolni, minden további nél­■ kül, összejátszom vele. Kihor­■ dóm neki a szajrét, ő pedig el- ’ pucol. Világos. Küldőben len­ne jelentés. Ahol pedig jeleik tés van, ott jegyzőkönyv is születik. Az már hétszentség Szóval, így látták itt éjszaka a Perecz Vincét, aztán így kerít, lök most én sorra. De akkor a Nellit is látták. Jobb, ha ilyenkor az ember meghúzza a lépést és megné­zi, hogy a stukker a hátsó zseb_ ben van-e? Miért ne lenn® ott? Csakhogy a Nellit futni hagy«, ták. Elég, ha az ember éjsza­ka kicsit belegondol a nappal történtekbe, hamar rájön, hogy ki mindenkit futni hagynak. Ha nem éget az ügy, meg valaki még van a háttérben, miért ne hagynák. Az adminisztráció még azt se győzi, ami nélkü­lük marad. Termelni is ke!L De a Perecz Vincét nem hagy. jákj. Csali látni kell, ahogy vonul ki a gyárból, a szakik még csak rá se néznek. Annak örülnek, ha mennél hamarabb eltűnik. Az ilyen embernek di­rekt jól jön a sötét. Van mivel eltakarni magát. De csak addig, amíg meg nem fogják. Most aztán engem is megfogtak. Hűvös az éjszaka. Itt a sül­tét oldalon most mégis meleg van. Mindig a link palik mi­att fizet a másik. Ha még vala­mi el is tűnik, amit ráhúznak, magyarázhat az ember, míg el­hiszik, hogy miért nincs jegy­zőkönyv. Az éjszakai ügyek soha nem maradnak homályban. As éj­szaka nem alkalmas arra, hogy valami sötétben maradjon. Még van idő. Harmada még hátra van az útnak, a kerítés mellett. Ha ki lehet találni, hogy a hívás a Perecz Vince miatt, akkor annak is meg kell lennie valahol, hogy hol le­het itt kibújni. Megindulok a sarok felé, ahonnan a hosszú utca fényei már látszanak. Járás közben jobban forog a fej. Allő ember mindig egyre gondol. Ülve még lehet valamire menni, de ha áll az ember, az nagyon ha­szontalan. Megindulok. Mar csak azért is, mert a Tölcsváry Adrienne daxlija többé nem mutatkozik. Tehát valóságos volt. A láto­mások ugyanis mindig vissza­térnék. Csak a valóság egysze­ri és olyan tünékeny, hogy sok esetben még akkor se látjuk, ha felbukunk benne. „ De hiába, a Perecz Vincével még így se boldogulok. Ezt az ügyet nem lehet tisztára mos­ni. A világosabb oldalról még vissza is fordulok, hogy tovább tartson az űt. Hátha eszembe jut valami, amivel menteni tu­dom magam, mielőtt lebukom egy ilyen link alak miatt. Elő­re mentem, aztán vissza, de csak azért, hogy forgassam a fejembe, minek nekem vissza­fordulni, ha addig se megyék semmire, míg előre tartok. Meg, bököm a simlit a sapka elején, begombolom a kiskabátot, ahogy szolgálatban illik, meg­húzom a nadrágszíjat, dehát semmi. Pedig most már hivata­losan állok magam előtt. Csak ennyi maradt, hogy a Perecz Vincére gondolok. De ez nem elég. A munkaügyis kérdezni fog, (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom