Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
SE-ssssesESsaaasaBftE'KaaefsaBeassaaaaaiiascBBasBcessaciiiisBsasacBsscBBCCBaBBsai 'aacaeitrsiaflBia« scsBacsaeaasmaasasfiaflaBfii Jó évet zárt - továbbra is kiegyensúlyozott gazdálkodásra törekszik a gyomai Győzelem Tsz y^yvomA és Endrőd leg- erősebb magángazda- ságait tulajdonosaik — nyolcszázan — X960-ban egyesítették. Az új ötezer hektáros közös gazdaságban a közös munka értelmét és célját ekkor még nagyon kevesen láttáik. Az első három évben jelentős eredményeket a gazdák ilyen szemlélete mellett nem is igen lehetett elérni. A megalakulás utáni harmadik évben mindössze 5 ezer forint volt a közösből származó egy tagra vjutó évi jövedelem. A munkaegység értéke alig haladta meg a tíz forintot. Egyetlen figyelemre méltó eredményként azt könyvelhette el a tsz, hogy még ezekben a nehéz esztendőkben sem zárta soha veszteséggel az éveket, annak ellenére sem, hogy ebben az időben hitelt hitel után vett fel. Elodázhatatlanná vált a termelés ésszerűsítése. Nem lehetett tovább erőltetni a búzatermesztést a szövetkezet földjeinek felét kitevő északi szikeseken. Ezek talajának megjavítása 1968-tól lehetővé tette a lucernatelepítést. A feltételekhez mind jobban igazodó gazdálkodásotokról fokra erősítette meg a termelőszövetkezetet, s így a közöst eleinte nehezen elfogadó tagság 1971-ben már jó hangulatban ünnepelte a tsz-alakítás tízéves jubileumát. Ebben az évben a kezdeti 5 ezerrel szemben már 21 ezer forint személyes jövedelem jutott a közösből egy tagnak. De ugyanilyen ütemben gyarapodott a gazdanyeresége is nőtt, megduplázódott 1971-hez képest és csaknem 9 millió forint lett. Eredményeink megítéléséhez hozzá kell még tenni azt is, hogy kivettük részünket az elmúlt évben is az olyan sóikat emlegetett „hiánycikkek” termeléséből, mint amilyen a szarvasmarha, a cukorrépa és a zöldség. Mindezeket 748 tagunknak, akik közül már csaknem minden második nyugdíjas. 5 ezer hektáron sikerült elérnie. 440 dolgozó tagunk munkája nyomán 1971-hez képest az összes termelési érték 12 százalékkal nőtt, költségeink ugyanakkor 3 százalékkal csökkentek. Ez a'z eredményesség természetesen ság tiszta vagyona is, amihez az adott alapot, hogy a tsz évről évre jobb eredményeket ért el az országos átlagnál. Ës „hagyományainkat” ápolva miként az eddigi évek folyamán, az elmúlt évben is túlszárnyaltuk az országos átlagokat. Országosan ugyanis a mezőgazdaságnak 4 százalékkal sikerült túlhaladnia az 1971-es eredményt, termelőszövetkezetünk pedig, tavalyelőtti termelési értékét az elmúlt évben több mint 12 százalékkal haladta túl, igen mostoha időjárási viszonyok között. Ráadásul a mi eredményeink értékét növeli még az is, hogy a költséggazdálkodásunkat egy olyan évben is javítani tudtuk, mint az 1972-es, amikoris az üzemek többségében az átlagos betakarítási költségeket rendre túllépték. Eredményeink természetes következménye, hogy az üzem Terv szerint 20 millió forint termelési érték „előállítása” vár 1973-ban, a képen látható tojóházak lakóira, bab. zab, ánizs, konyhakertészet és kukorica, összesen ugyaneny- nyi többletet adtak. így történhetett, hogy a növénytermesztés tervét végülis, sikerült 100 százalékra teljesíteni. A lényeges talán még sem egyedül ez a száz százalék, hanem az is, hogy ezt a növény- termesztésben viszonylag magas jövedelmezőség mellett tudtuk megoldani. Ebben természetesen az áraknak is nagy szerepük van, de nem kevésbé fontos tényező a hatékony irányító és szervező munka és a tagok tettekben megnyilvánuló tenni- akarása, aktivitása sem, illetve az, hogy a növénytermesztés kevésbé eszközigényes, mint más ágazatok. Az állattenyésztésről szólva el kell mondanunk ,hogy bár ez gz ágazat egészében sem, de áganként sem hozza a tőle elvárhatót, a tavalyi évben e területen is jelentősen előre tudtunk lépni. A javulás olyan erőteljes .hogy például, ha nem lép fel tavaly a ragadós állatvisszavezethető arra is, hogy a tagság összetétele az idősebbek egyre nagyobb arányú termelésből való Mesése nyomán, fizikai teljesítőképességében is javul, de javul szakmai felkészültségében is. Ennek a minőségi változásnak jól megfelel az egy tagra jutó évi átlagos jövedelem, amely az elmúlt évben csaknem 27 ezer forint volt. A részletesebb vizsgálódás fényt derít arra, hogy igen sok növénynél maradtak alatta a hozamok a tervezettnek, így a zöldborsónál, a repcénél a máknál, az őszi kalászos takarmány- gabonánál, ezzel szemben más növények, mint a kenyérgabona, lucernamag, napraforgó, zöldül ezer tojó-barom fink van. A tenyésztojásokat szállítják. Ausztriába betegség, u szarvasmarha-ágazat a ráfordításokhoz viszonyítva 10 százalékos eredménytöbblettel zárt volna. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a szarvasmarhatartás rendbetételére tett intézkedések — áttérés az egyszerű kötetlen tartásra, a nyári legeltetés kiterjesztése és a téli furfurolos takarmányozás, illetve az egyéb szervezési intézkedések — nem voltak hiá- bavalóak. De mindezzel bebizonyosodik az is, hogy ebben az ágazatban is lehetett volna a régi árfeltételek mellett is eredményéket felmutatni és még inösszes költségeknek az 1971-es- hez viszonyított 3 százalékos csökkenéséhez. Az építők nagy munkát végeztek a forrólevegős takarmányszárító és az üzemi utak építésében, de volt mit csinálniuk a gépcsoport tagjainak is hiszen a két fő ágazat ellátásán túl a, szárító szerelési munkafeladatainak is ők tettek eleget. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy gépesítés terén a főágozatokban már nincs mit tenni. Ugyanígy van javítani való a háztáji gazdálkodásban is. Igazi, hogy a háztáji gazdaságok megépül a lucernaszárító. kább így kell. hogy legyen ez az új árak segítségével. Másik jelentős állattenyésztési ágazatunk a baromfitartás 1972- ben piac-problémával küzdött, amelyet úgy sikerült megoldani, hogy az ősszel beléptünk a szolnoki termelőszövetkezeti baromfikeltető társulásba, stabil piacot teremtve így magunknak. A kép nem lenne teljes, ha nem tennénk említést a gépcsoport, valamint az építési ágazat azon erőfeszítéseiről, amely- lyel végülis hozzájárultak az Az idén 356 holdon vetünk cukorrépát. kétszerezték zöldségértékesítésüket, de állatértékesítésben az ismert gondok miatt a korábbi eredményeket elérni nem tudhatták a múlt esztendőben. Mindent egybevetve mégis azt a következfetést kell levonnunk, hogy az 1972-es gazdasági esztendő, a súlyos problémák ellenére is eredményesebb volt, mint az 1971-es. Megteremtette a további biztonságos gazdálkodás alapjait. Ehhez a szövetkezet kollektíváját a választott és szakvezetők, a párt-, a politikai, a társadalmi szervezetek és a tsz minden tagja — egy emberként járult hozzá. redményeink feljogosíta- ^ nak bennünket a bizako- dásra, de nem tehetnek bennünket elbizakodottá. Ezek az eredmények ugyanis nagyon is elfogadhatóak, de annyira azért mégsem, hogy a még meglevő vezetési, irányítási. számviteli hiányosságokat ne kellene megszüntetnünk, felszámolnunk. E nélkül ugyanis ez évi terveinket, amelyek között szerepel: a növénytermesztésben a hozamok növelése mellett a termények biztonságos tárolásának megoldása, a szarvasmarha- tenyésztésben a kétirányú hasznosítás kiterjesztése, a baromfitartásban 20 millió forint termelési érték elérése, illetve az ágazat melléktermékeinek hasznosítására egy 40 nőt foglalkoztató házi tésztaüzem létesítése — nem tudnánk valóra váltani. (—) I eaiiBgMisMeseaasissaiBsaBi : m A szarvasmarha-tartásban a kettős hasznosítás kiteljesítésére törekszünk.
