Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

SE-ssssesESsaaasaBftE'KaaefsaBeassaaaaaiiascBBasBcessaciiiisBsasacBsscBBCCBaBBsai 'aacaeitrsiaflBia« scsBacsaeaasmaasasfiaflaBfii Jó évet zárt - továbbra is kiegyensúlyozott gazdálkodásra törekszik a gyomai Győzelem Tsz y^yvomA és Endrőd leg- erősebb magángazda- ságait tulajdonosaik — nyolcszázan — X960-ban egyesítették. Az új öt­ezer hektáros közös gazdaság­ban a közös munka értelmét és célját ekkor még nagyon keve­sen láttáik. Az első három év­ben jelentős eredményeket a gazdák ilyen szemlélete mellett nem is igen lehetett elérni. A megalakulás utáni harma­dik évben mindössze 5 ezer fo­rint volt a közösből származó egy tagra vjutó évi jövedelem. A munkaegység értéke alig ha­ladta meg a tíz forintot. Egyet­len figyelemre méltó eredmény­ként azt könyvelhette el a tsz, hogy még ezekben a nehéz esz­tendőkben sem zárta soha vesz­teséggel az éveket, annak elle­nére sem, hogy ebben az időben hitelt hitel után vett fel. Elodázhatatlanná vált a ter­melés ésszerűsítése. Nem lehe­tett tovább erőltetni a búzater­mesztést a szövetkezet földjei­nek felét kitevő északi szikese­ken. Ezek talajának megjavítá­sa 1968-tól lehetővé tette a lu­cernatelepítést. A feltételekhez mind jobban igazodó gazdálko­dásotokról fokra erősítette meg a termelőszövetkezetet, s így a közöst eleinte nehezen elfogadó tagság 1971-ben már jó hangu­latban ünnepelte a tsz-alakítás tízéves jubileumát. Ebben az évben a kezdeti 5 ezerrel szem­ben már 21 ezer forint szemé­lyes jövedelem jutott a közösből egy tagnak. De ugyanilyen ütemben gyarapodott a gazda­nyeresége is nőtt, megduplázó­dott 1971-hez képest és csak­nem 9 millió forint lett. Ered­ményeink megítéléséhez hozzá kell még tenni azt is, hogy ki­vettük részünket az elmúlt év­ben is az olyan sóikat emlege­tett „hiánycikkek” termeléséből, mint amilyen a szarvasmarha, a cukorrépa és a zöldség. Mindezeket 748 tagunknak, akik közül már csaknem min­den második nyugdíjas. 5 ezer hektáron sikerült elérnie. 440 dolgozó tagunk munkája nyo­mán 1971-hez képest az összes termelési érték 12 százalékkal nőtt, költségeink ugyanakkor 3 százalékkal csökkentek. Ez a'z eredményesség természetesen ság tiszta vagyona is, amihez az adott alapot, hogy a tsz év­ről évre jobb eredményeket ért el az országos átlagnál. Ës „hagyományainkat” ápolva miként az eddigi évek folyamán, az elmúlt évben is túlszárnyal­tuk az országos átlagokat. Or­szágosan ugyanis a mezőgazda­ságnak 4 százalékkal sikerült túlhaladnia az 1971-es ered­ményt, termelőszövetkezetünk pedig, tavalyelőtti termelési ér­tékét az elmúlt évben több mint 12 százalékkal haladta túl, igen mostoha időjárási viszo­nyok között. Ráadásul a mi eredményeink értékét növeli még az is, hogy a költséggaz­dálkodásunkat egy olyan évben is javítani tudtuk, mint az 1972-es, amikoris az üzemek többségében az átlagos betaka­rítási költségeket rendre túllép­ték. Eredményeink természetes következménye, hogy az üzem Terv szerint 20 millió forint termelési érték „előállítása” vár 1973-ban, a képen látható tojóházak lakóira, bab. zab, ánizs, konyhakertészet és kukorica, összesen ugyaneny- nyi többletet adtak. így történhe­tett, hogy a növénytermesztés tervét végülis, sikerült 100 szá­zalékra teljesíteni. A lényeges talán még sem egyedül ez a száz százalék, ha­nem az is, hogy ezt a növény- termesztésben viszonylag magas jövedelmezőség mellett tudtuk megoldani. Ebben természetesen az áraknak is nagy szerepük van, de nem kevésbé fontos té­nyező a hatékony irányító és szervező munka és a tagok tet­tekben megnyilvánuló tenni- akarása, aktivitása sem, illetve az, hogy a növénytermesztés kevésbé eszközigényes, mint más ágazatok. Az állattenyésztésről szólva el kell mondanunk ,hogy bár ez gz ágazat egészében sem, de áganként sem hozza a tőle el­várhatót, a tavalyi évben e te­rületen is jelentősen előre tud­tunk lépni. A javulás olyan erőteljes .hogy például, ha nem lép fel tavaly a ragadós állat­visszavezethető arra is, hogy a tagság összetétele az idősebbek egyre nagyobb arányú termelés­ből való Mesése nyomán, fizi­kai teljesítőképességében is ja­vul, de javul szakmai felké­szültségében is. Ennek a minő­ségi változásnak jól megfelel az egy tagra jutó évi átlagos jöve­delem, amely az elmúlt évben csaknem 27 ezer forint volt. A részletesebb vizsgálódás fényt derít arra, hogy igen sok növénynél maradtak alatta a hozamok a tervezettnek, így a zöldborsónál, a repcénél a mák­nál, az őszi kalászos takarmány- gabonánál, ezzel szemben más növények, mint a kenyérgabona, lucernamag, napraforgó, zöld­ül ezer tojó-barom fink van. A tenyésztojásokat szállítják. Ausztriába betegség, u szarvasmarha-ágazat a ráfordításokhoz viszonyítva 10 százalékos eredménytöbblettel zárt volna. Ez egyben azt is bi­zonyítja, hogy a szarvasmarha­tartás rendbetételére tett in­tézkedések — áttérés az egy­szerű kötetlen tartásra, a nyá­ri legeltetés kiterjesztése és a téli furfurolos takarmányozás, illetve az egyéb szervezési in­tézkedések — nem voltak hiá- bavalóak. De mindezzel bebizo­nyosodik az is, hogy ebben az ágazatban is lehetett volna a régi árfeltételek mellett is ered­ményéket felmutatni és még in­összes költségeknek az 1971-es- hez viszonyított 3 százalékos csökkenéséhez. Az építők nagy munkát végeztek a forrólevegős takarmányszárító és az üzemi utak építésében, de volt mit csi­nálniuk a gépcsoport tagjainak is hiszen a két fő ágazat ellá­tásán túl a, szárító szerelési munkafeladatainak is ők tettek eleget. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy gépesítés terén a főágozatokban már nincs mit tenni. Ugyanígy van javítani való a háztáji gazdálkodásban is. Igazi, hogy a háztáji gazdaságok meg­épül a lucernaszárító. kább így kell. hogy legyen ez az új árak segítségével. Másik jelentős állattenyésztési ágazatunk a baromfitartás 1972- ben piac-problémával küzdött, amelyet úgy sikerült megoldani, hogy az ősszel beléptünk a szol­noki termelőszövetkezeti barom­fikeltető társulásba, stabil piacot teremtve így magunknak. A kép nem lenne teljes, ha nem tennénk említést a gépcso­port, valamint az építési ága­zat azon erőfeszítéseiről, amely- lyel végülis hozzájárultak az Az idén 356 holdon vetünk cukorrépát. kétszerezték zöldségértékesítésü­ket, de állatértékesítésben az is­mert gondok miatt a korábbi eredményeket elérni nem tud­hatták a múlt esztendőben. Mindent egybevetve mégis azt a következfetést kell levonnunk, hogy az 1972-es gazdasági esz­tendő, a súlyos problémák elle­nére is eredményesebb volt, mint az 1971-es. Megteremtette a további biztonságos gazdálko­dás alapjait. Ehhez a szövetke­zet kollektíváját a választott és szakvezetők, a párt-, a politikai, a társadalmi szervezetek és a tsz minden tagja — egy ember­ként járult hozzá. redményeink feljogosíta- ^ nak bennünket a bizako- dásra, de nem tehetnek bennünket elbizakodottá. Ezek az eredmények ugyanis nagyon is elfogadhatóak, de annyira azért mégsem, hogy a még meglevő vezetési, irányítá­si. számviteli hiányosságokat ne kellene megszüntetnünk, felszá­molnunk. E nélkül ugyanis ez évi terveinket, amelyek között szerepel: a növénytermesztésben a hozamok növelése mellett a termények biztonságos tárolásá­nak megoldása, a szarvasmarha- tenyésztésben a kétirányú hasz­nosítás kiterjesztése, a barom­fitartásban 20 millió forint ter­melési érték elérése, illetve az ágazat melléktermékeinek hasz­nosítására egy 40 nőt foglalkoz­tató házi tésztaüzem létesítése — nem tudnánk valóra váltani. (—) I eaiiBgMisMeseaasissaiBsaBi : m A szarvasmarha-tartásban a kettős hasznosítás kiteljesíté­sére törekszünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom