Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
1 TARKA hasábok ■ ■ Tavasz az artista-iskolán ■ inntiifft finiimifiMKimfiiti » à n«veié»fői: Sikerélmény, kudarcélmény { Sokszor ftaílhaff) Nősebbek vagy fiatalabbak szájából: „Ha ez sikerül, én leszek a világ legboldogabb embere!” Vagy: „Nekem úgysem sikerül semmi, amihez én hozzányúlok, az elromlik; éltörik, átváltozik f” Hányszor láthat ar ember — szülő és pedagógus — sikertől csillogó szemű, mosolygó gyér- mókát, felnőttet, vagy a sikertelenségtől elkeseredett, kiábrándult személyt. E bevezetéssel akartam Selhívni a figyelmet arra, hogy — sok más pszichológiai összetevővel együtt — milyen meghatározó szerepe van az emberi munkában, tevékenységben a sikerélménynek vagy a kudarc érzésének. Siker vagy sikerte- lenségi élmény nem csak, HL nem elsősorban nagy dolgokhoz, tettekhez kapcsolódik, de közvetve elvezet a nagy, vagy legnagyobb meghatározó tettekhez. Közismert, hogy a legegyszerűbb munka vagy tevékenység, ami az emberi megismerés alapja, csak sok-sok próbálkozás, gyakorlás eredménye s az is közismert, hogy minden emberi tevékenységet érzelmek kísérnek, ezek közül egyik legfontosabb a siker, érzése, ami hajtóerő, azaz arra ösztönzi az embert, hogy azt a munkát, tevékenységet, amelyet kellemes érzelmek kísértek, megismételje, öl., hogy egész életét lehetőleg ilyen tevékenységgel, munkával töltse ki. Ha igaz mindaz, amit eddig elmondtam akkor ebből egyenesen következik, hogy minden olyan embernek, aki valamilyen úton emberek nevelésével foglalkozik — szülőnek, pedagógusnak, munkahelyi vezetőnek, stb. — nagyon fontos, alapvető feladata, hogy ezt a pszichológiai törvényt állandóan szem előtt tartsa, mert eredményt e nélkül sem a nevelésben, sem az oktatásban, sem a munkáiban elérni nem tud. Szem előtt tartásán azt értem, hogy a lehetőségeken belül a nevelés, az oktatás, a munka más pszichológiai motívumai mellett minden körülmények között biztosítani kell a, siker lehetőségét azaz mindenkinek adni, lehetőleg olyat, aminek megoldása sikerrel kecsegtethet. A sikert, vagy a sikeres próbálkozást pedig el kell ismerni, jutalmazni kell, hogy további munkára serkentsen. A kudarc általában visszatartó, lehangoló élmény, de lehet serkentő is, ha az emberrel beláttatjuk, hogy a kudarc oka elsősorban gyakorlatlansága. és hogy többszöri próbálkozással. erőfeszítéssel megoldható a feladat. A siker nem mindig csak a tevékenykedő személy szándékától függ, hanem a körülményektől, lehetőségektől, ill. a segítségtől. Könnyű megérteni, hogy egy- egy tantárgyban, vagy bármilyen egyszerű munka elvégzésében, a gyermek jószándéka, akarata ellenére sem juthat sikerélményhez, ha az iskolán kívül nem rendelkezik elegendő idővel, eszközökkel, egyéb lehetőségekkel az anyag elsajátításához, ha a lakás, ill. a családi viszonyok gátolják az anyaggal való foglalkozásban, ha környezetétől nem tapasztal megértést, serkentést, vagy ha nem kap megfelelő segítséget a feladat sikeres megoldásához. A pontosság kedvéért \ mégegyszer: érzelmek — kellemesek vagy kellemetlenek — csak erőben tevékenységek, munka kísérői lehetnek, ezért kézenfekvő, hogy gyermekeink csak úgy juthatnak sikerélményhez .ha lehetőséget kapnak a tevékenykedésre, a munkára. Szülőnek, pedagógusnak tisztán kell látnia, hogy a gyermek számára, életkorának megfelelő tevékenységet, munkát, játékot, mozgást kell biztosítani. Ha gyermekről beszélünk, akkor az is világos, hogy néki csak olyan feladatot adhatunk, amit életkora, képességei szerint el is végezhet ,ami nem haladta meg testi és szellemi erejét, és lehetőleg szándékával is találkozik Ha a gyermeket olyan feladat elé állítjuk, ami meghaladja testi vagy szellemi erejét, akkor eleve kitesszük a kudarc lehetőségének, a kudarc pedig arra indíthatja, hogy hasonló tevékenységet a jövőben ne folytasson, elvégzését meg se kísérelje sok esetben még akkor sem, ha már rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges erővel és képességekkel. Nem könnyű sem szülőnek sem pedagógusnak eldönteni, hogy a gyermek milyen feladat elvégzéséhez kezdhet hozzá a siker reményében, milyen és mennyi az a segítség, ami nem sérti önállóságát. Nem könnyű eldönteni, mert a gyermek életkori sajátosságai mellett nagy szerepet játszanék a gyermek megelőző tapasztalatai, élményei, de döntőek lehetnek alkotói és akarati tényezői is. A gyermek eddigi tapasztalatai, élményei alapján dönti el, hogy érdemes-e ezt vagy azt a tevékenységi formát, munkát elkezdenie, belátja-e fontosságát. A belátásiban nagy szerepe van annak a tapasztalatnak hogy környezete hogyan értékelte eddig eredHorgolt Ez a modell 500 g sárga és 400 g vékonyszálú fehér fonalból készült. Mintája hárommal osztható + 2 láncszemet igényel. Meghorgoljuk a szabásmintának megfelelő láncszemmenyeit vagy eredménytelensé- ■ gét. A döntés megszületése a • cselekvésre hosszú, bonyolult : folyamat, de ebben a folyamat- ; ban fontos szerepe van a cse- : lekvés várható eredménye is- ; méretének. A gyakorlat, a fel- » mérések azt bizonyítják, hogy a ; várható eredmény, ill. az ered- : mény elismerésének döntő ; motiváló (indító) jelentősége ; van. • A fakultatív tárgyak ter- : vezett bevezetése lehetővé teszi. ; hogy a tanuló azzal a tárgy- » gyal foglalkozzék legtöbbet. : amelyek leginkább megfelelnek ; érdeklődésének, képességeinek. ; amelyekben a legtöbb sikeréi- ; ményt szerezheti. Lényegében > ezt szolgálja az általános isko- [ , la első osztályában, valamint a ■ felsőtagozatban a belépő új tan- f tárgyakból a bukás eltőrlé- î se, ill. a pedagógusoknak az a : törekvése, hogy a középiskola ! első osztályának első félévében : lehetőleg ne buktassunk. A kudarcról még néhány ; szót: igaz ,hogy a kudarc, ill. » annak gyakorlati megismétlődé- ■ se egy életre kedvét szegheti a • gyermeknek, de azt is figyelem- ; be kell venni, hogy a kudarc ; okai közül sok, a gyermek sze- : mélyiségében is megtalálható. A ■ kudarc oka lehet, hogy a gyér- : mekben bizonyos negatív sze- : mélyiségjegyek — lustaság, aka- : rati gyengeség, kitartás hiánya. ; szétszórtság, stb. — válnak ural- ■ kodóvá. E negatív jegyek le- ■ küzdésének módszereit e cikk * keretében nem áll módunkban ! ismertetni. FEKETE ANTAL a. gyomai Kies Lajos Gimnázium ï és Cipőipari Szakközépiskola l igazgatója : ruha sort. 1. sor: Rövidpálcát öltünk ; a 3. láncszembe, két egyráhajtá- « sós pálcát a következő lácszem- j be rövidpálcát öltünk a 2. lánc- : szembe, 2 egyráhajtásos pálcát • a következő láncszembe ismétel- ! jük. A sort rövidpálca leöltéssel ; fejezzük be. 2. sor: 2 láncszem- : mel fordulunk, rövidpálcát öl- : tünk az előző sort befejező rö- « vidpálcára rövidpálcával átfog- ! juk a következő egyráhajtásos : pálcát, 2 láncszem után a két : egyráhajtásos pálca közé 2 egy- ; ráhajtásos pálcát öltünk, ismé- ■’ telünk, a sort befejező rövid- ; pálcát a sort kezdő 2 láncsze- « mes ívbe öltjük. A második sor : ismétlésével dolgozunk a sza- : básmintának megfelelően fo- ■ gyasztva, szaporítva. A _ruha ■ horgolását a hát alsó részén a ■ sárga fonallal kezdjük. A színek • váltását a szabásmintán beje- : gyezzük, így könnyebb az ará- : nyos beosztás a szín váltását ■ mindig a színén kezdjük. Hát- j rész után először a bal elejét ! horgoljuk meg, ha kész, beje- : gyezzük a gombok helyét és a : jobb oldalon behorgoljuk a * gomblyukakat is. A ruha alján • és az ujjak kezdésénél is 4 cm-t ! azonos szemszámmal horgolunk : és csak azután bővítünk. A gal- : lért is a szabásminta szerint ; horgoljuk. : Ha az egyes darabok elkészül- : tek, kitűzzük, nedves ruhán át- ■ gőzöljük, azután összevarrjuk, a * gallért rádolgozzuk, gomblyuka- : kát körülhurkoljuk, gombokat j felvarrjuk és a ruha minden : szabad szélét körülhorgoljuk * rövidpálcával. j * (Ssegedyné\ * m< (Kallus rajza) Import BALESET Egy közlekedési rendőr látvé,- nyos balesetsorozat után megkérdi a baleset okozóját, a cs1-' no®, fiatal gépkocsivezetőnőt: — Hogy történt? — Nos. az autó felszaladt a járdára, felborított egy gyümölcsárus bódét, majd betörte egy üzlet kirakatát .azután meg- pördült a tengelye körül és ismét az úttest közepén találtam magam, ahol a kocsi nekiütődött a trolibusznak... És ekkor már azon a ponton voltam, hogy elvesztem az uralmat a kocsi felett. CSAK PONTOSAN Velencében egy amerikai turista a vasútállomás közelében megszólít egy rendőrt : — Megmondaná, kérem, hol találom a San Marco székesegyházat? — A San Marco téren uram. — Köszönöm. Megmondaná a házszámot is? ATTÓL FÜGG A híres angol színész^ Charles Laughtont vizsgálta az orvos: — Művész űr, hány pohár bort iszik étkezéshez? — Az attól függ — válaszolta Laughton. Általában kettőt, ha jó az innivaló, megiszom hármat is. Négyet abban az esetben fogyasztok, ha nagyon elhúzódik az ebéd, ha pedig nem én fizetem a számlát, előfordul, hogy öt pohárral is lecsúszik. humor SÓ TANACK A 60 éves XV.Lajos francia király úgy érezte, hogy egészsége megrokkant. — Sir — tanácsolta az udvari orvos —, nem szabad túlzásba vinnie az élet gyönyöreit. — Értem — válaszolt az uralkodó, aki mindaddig fenékig ürítette az élvezetek kelyhét —, majd lefékezem a szekeret. — Sir — hajolt meg az orvos — jobban tenné, ha az ökröket fogná ki.a szekér elől. AZ IS VALAMI — Elképesztő **» diühöng a skót —. már megint emelték a benzin árát! — IVíit törődsz vele? — csillapítja a barátja. — Elvégre nincs autód! — Az igaz. de öngyújtóm viszont van! STÍLSZERŰEN Két alvilági alak találkozik az utcán. — öregem, ki volt az a magas férfi, akivel az előbb beszélgettél? — Mindjárt utána nézek. A levéltárcájában bizonyára megtalálom a nevét. KONKTJRRENCIA — Jim, tulajdonképpen miért kerültél börtönbe? — Merő irigységből. Bán tótja az állam hiúságát, hogy ugyanolyan bankjegyet gyártok, mint ő. A gép is tévedhet (Kallus rajza)
