Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS melléklet Kis közösségek nagy lehetőségekkel Int fénnyel M árnyék. ХЛ ur'oeaízációval együtt jár ez elnia_ gányosou •lás veszélye. A lakóhely (fa’u, kisváros) ermészetes közösségéből ki_ pzakadő embernek a nagyvárosban valamiképpen úi_ v* gyökeret kell vernie Ez leorántsem problémátlan helyzet, s amint azt az éL, téveiyedések (alkoholizmus. öngyilkosság stb.) statisztikái mutatják, nem mindig, minden esetben sikerül fölébekerokedni A társadalom, mint élő nrg&nizmus, szerencsére ki_ .erme’i magában a bajok «îllenszereit Részben önkéntelenül és öntudatlanul, tante belső késztetésnek «mgedve részben pedig irányítódnak figyelme folytán. Tény. hogy a magánytól menekülő kis közösségbe igyekszik Ezek a kis csoportok szinte kivétel nélkiï si művelődés eszközei is, előadások, műsorok indítják a beszélgetéseket, vitákat. Létezésük ezért fontos a művelődéspolitika számára, működésük ezért érdemel támogatást Lassanként a népművelés új színtereivé válnak; s bár kezdeteikben városi eredetűek, ma már a vidékre is szétáradnák. hiszen ott is kísért az elzárkózás, begubó- sás. s ezzel a magány veszedelme. Különös ellen-mozgások tanúi vagyunk a változó életben, s néha magunk is meglepve méregetjük az Időt honnan is számítjuk a változásokat? Talán nem tévedünk túlzottan, ha a tv megjelenésére gondolunk Felbukkant egv gép, és bevitte az otthonokba a kor populá. ris művészetét, a filmet, a mozgó képet. Következésképp, — a gép terjedésének arányában — fogyatkoztak a látogatók a filmszínházakban. a művelődési házakban, üresedtek a ho- dály-nagy termek: a pasz- szív befogadás kényelmesebb otthon, karosszékben, papucsban, pongyolában. Dehát az ember nemcsak passzív befogadásra áhítozik Ellenkezőleg: inkább önkifejezésre, megnyilvánulásra. gondolatok cseréjére, áramára. így indíVt meg a kis csapatok csöndes áramlása oda. ahol csoportosulni lehet könyvtárakba. Hazafias Népfront klubokba, egyesületekbe. Hasznosan, sikeresen működnek ezek. Csupán példaképpen hadd említsünk néhányat s a hagyományokat is. melyekből a spontán szükségleten kívül erejüket szívják. A csepeli Olvasó Munkás Klub, a Művelődési Házben elhelyezett szép és gazdag áVományú szakszervezeti könyvtárban tevékenykedik. A hagyomány, melyet idősebb tagjai a fiatalokra örökítenek, a szakszervezetekben iskolázódó művelt munkás életformája és összejöveteli szokása; a vendégek (és vitapartnerek) ismert és kedvelt írók. a résztvevők különböző korú (és előképzettségű munkások) — egyetlen közös jegyük, hogy szeretik az irodalmat és társadalmi felelősség- érzet hevíti őket. Megjelent már néhány kiadványuk. az írókká’ folytatott beszélgetések mellett a soraikban nevelkedő fiatal munkás-költők, nova’listák alkotásaival. A hatvani járási könyvtár olvasóklubjának összejöveteleire eleinte meghívók toborozták az embereket. De olyan sokan jöttek (s annyian sértődték meg. ha nem kaptak meghívót). hov most már belépőjeggyel dolgoznak — a könyvtári tagoknak nem kel’ váltaniuk — és rétegenként csoportosítják az érdeklődőket. A pedagógusok estéire a művelődési autó hozza be a falvakban élőket; az ismerkedés, ba- rátkozás kitűnő alkalmai ezek. ahol tágabb horizont formálódik és nagyvonalúbb gondolkodás egyébként elszigetelten élő emberek fejében. A paksi könyvtárban asz- szonyok klubja működik, a régi fosztóka. a fonó hagyományát köti össze a művelődéssel. Az asszonyok, lányok kézimunkáznak (különleges, szép nép- művészeti minták cserélnek itt gazdát), miközben előadásokat, szavalók versmondását figyelik. Az 6 körük annyira összeková- csolódott öt év alatt, hogy kirándulásokra is együtt járnak, és mivel ilyenkor kicsinek bizonyul az autóbusz, az autótulajdonos klubtagok viszik a „túlje- lentkezőket” a karavánban. (Budapestet, a halasi csipkeházat, a Petőfi-emlé- kekról nevezetes alföldi helységeket járták már be így együtt). Ebben a körben minden társadalmi réteg megtalálható: orvosnők, pedagógusok, tsz-tagok és háziasszonyok hímeznek és művelődnek együtt. Hasonlóan osztály, és réteg-falakat bontó .tömörülés a helyismereti kör. mely a Hazafias Népfront-bizottságok keretében sokfelé működik és miközben hihetetlenül nagy tárgyi és eszmei értékeket ment meg a pusztulástól,, a tagok szabadidejét is ke’lemessé teszi. Tárgyakat és emlékezéseket gyűjtenek ezek az amatőr helytörténetírók, sajátos ízekkel és színekkel töltve meg krónikáikat Ugyancsak a Hazafias Népfront keretein belül gyülekezni «gy-*gy nagyhírű és -múltú iskola öregdiákjai, akik közül sok cseppet sem öreg, csak így neved magát, miközben felüdülést lel a futó napokban hajdani társai között és gyermekeinek továbbadja e körben régi iskolája haiadó hagyománya t A fiatalok is főként olvasó-. versmondó-. színjátszókörökben csoportosulnak. A KISZ is ott tud jól működni, ahol az ilyen kis csoportokat élteti, s az egyéni szenvedélyek útján tölti meg tartalommal az össze jövet« -leket. Vannak helyek, ahol külön klubokba tömörülnek a nyugdíjasok — bár hasznosabbnak látszik, ha a tömörítés alapját nem az életkor hanem az érdeklődés adja meg hiszen azonos érdeklődésű emberek között nem akadály a kor, hanem az ismeretek cseréjének serkentője: az idősebbek többet olvastak tapasztaltak a fiatalok dinamikusabbak, kiegészítik egymást. — másutt a magányosok is klubot hoznak létre, s néhol, az ilyen nagyon is heterogén tömörülések is jó együttest alkotnak. Ismerünk mű pártoló, művészetbarát klubokat, zenerajongókat bélyeggyűjtőket. állatvédőket — és még sokféle csoportot, egy-egy ember gyakran többnek is tagja, és sokszor a családibaráti kapcsolatok színképébe is belejátszik a klubban szerzett ismeretség Az ember közösségi lény, nem élhet kollektíva nélkül. De a kor körülményei hol így, hol úgy csoportosítják az egyéneket E mozgásformákig elsősorban a művelődéi munkásainak kell figye’niük. mert kollektíva nélkül nincs kultúra és gondolat nélkül nincs közösség Egy Franciaországban végzett felmérésről olvastam pár éve: kiderült, hogy azok az emberek olvasnak legtöbbet, akiknek van kivel megbeszélniük az olvasottakat A házasok többet olvasnak, mint az egyedül’ állók a baráti körrel rendelkezők sokkal többet. mint ж magányban élők. És bár az olvasáshoz kellenek a zavartalan, ma. gányos órák. de ez más, mint az elhagyatottság: a gondolat motjhal, ha nincs cserealkalma. A csere pedig kis közösségben virágzik, hiszen tömegben nem kap teret .lói emlékszem. Veres Péter előadására amelyet még diákkoromban hal’ottani; amely a szóban forgó probléma tekintetében foltéi lep igaz: „Jól vigyázzatok gyerekek. kis kollektívákat hozzatok létre, mert ahol nyolcvan embernél több van. ott tömeg keletkezik, nem közömé*..." Beeteky te» AZ ALFÖLD vllAcAt hozza A z Iparművészeti Főiskola ez évben végzett hallgatói a közelmúltban először jelentkeztek önálló kiállítással. A végzősök kiállításán soserepelt egy mezőberé- nyi lány, Gerle Margit kerámiái is. Nem kis feltűnést keltettek. A látogató, aki belépett a terembe, ahol az 6 alkotásai voltak kiállítva, önkéntelenül feltette a kérdést: mi ez, szobrászat, vagy kerámia? Ugyanez a kérdés egy hasonló kiállítási anyag kapcsán bizonyára sokszor elhangzott Nyugat-Európában, a múlt évszázad derekán. A századfordulóra azonban kialakult « művészi kifejező erőt és az alapos technikai tudást egyesítő, a képzőművészettel már egyenrangú kerámia-művészet. A modern magyar kerámia legismertebb képviselői Kovács Margit, Gádor István, Gorka Géza. Mindhárman Európa-szerte ismeri művészek. Kovács Margit művészete sajátosan: magyar, Gerle Margit őt tekinti példaképének. Művészetének forrása az otthon szerzett élmények sora, melyek úgy jelennek meg művein, hogy azok egy távoli kor jellemzőivel ® mai emberhez szólnak. Legszebb alkotásának as Életfa nevet adta. A szabályos váza szilárd tartó- szerkezeten nyugszik, amelybe az anyag szinte „beleharap”. Az egyes részek emyős, bogas, forgós, fürtös és fészkes virágzatokat utánoznak. Ez a kompozíció már sejteti a művész egy másik irányú, sajátos érdeklődési körét — a természeti formákat. Kiállításán nagy terei kaptak a vázák, melyek egy-egy családot is alkotnak, formáik rokonok, a különböző méret más-más fajta virág karaktere szerint alakult. Színezésük visszafogott, azért, hogy a virág látványa érvényesüljön elsősorban. A mázzal ügyesen emeli ki a formát, korongozásból adódó díszítései: ujjhegyekkel hagvott barázdák és fésűs motívumok. Gerle Margit ígéretes tehetség. Érdeklődése, tehetsége figyelemre méltó alkotásokat hozott létre. A fiatal művész pályája kezdetén már megtalálta azt az utat. melyhez művészi hitvallásával szorosan hozzákötődött. Roxin László • о Önarckép Oláh Éva A szemem kifaragtam szkizofrizből, A testem márvány kő-medence, Körmeim helyén felpiroslik Mozaik lírád — Velence. Lassabban fog az idő rajtam, Már nem számít mit mond a másik. A tekintetem mozdulatlan: Én mit mondanék, az sem számit. Bokámon szöszős moha lépdel, (Én sosem léptem ilyen bátran), Nyomom veszett, egy könyv szerint. Fehér éjszaka. Leningrádban, Alig telt el fél emberöltő. Koldus magánya lett a lélek. S a drága maszk alatt bezárva Őrjöng a vér: miért is élek! 1973 Pesti reklámok fénye hull rám: Láttátok-e már úgy a tengert. Hogy mankóvégen jött a hullám?«.
