Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-09 / 57. szám
Néhány sző a békési mezőgazdasági műszaki képzésről Ha a munkás és a mérnök összefog... Valami egészen űj gép születik Békéscsabán, a MEZŐ. GÉP központi gyáregységében. Dughagymavető gép. Aki jártas a mezőgazdaságban, tudja, hogy egy dolgozó tízórás munkanap alatt alig tud elültetni 100 négyszögölnél több dughagymát. Ez a gép egymaga naponta 150—160 ember munkáját pótolja majd. Hogyan került Békéscsabára, miként szervezték meg a gyártást? — kérdeztem Blahut Lajos igazgatótól. — Január első napjaiban vállalatunk kereskedelmi főosztályának vezetője. Kovács Mátyás részt vett egy szűk körű baráti beszélgetésen, ahol többek között a MÉK és a tsz_szövet- ség szakemberei arról panaszkodtak, hogy a vöröshagymatermő terület a megyében több év óta fokozatosan csökken. A makói tájkörzet hagymája ismert egész Európában sőt a nagyvilágban is. Meg kellene menteni a termőterületet. Ha lenne ültető- vagy vetőgép — mondták a szakemberek —, nem lenne különösebb gond. Azután javaslatot tettek. Egy-két napon belül összedugták a fejüket a MEZŐGÉP békéscsabai központi gyárának vezetői. A tét az volt, hogy a kormány zö’dségtermesztési programjából miként vállalhatnának részt. Küldték a levelet Makóra, az 'Úttörő Tsz főmérnökének, Csibor Andrásnak, a gép konstruktőrének. A gyártásra kapacitást ajánlottak. Jött a válasz... majd aláírták a megállapodást. A konstruktőr nem tudott adni egyetlen szabályosan szerkesztett műszaki rajzot sem, annyira rövid határidőt szabott meg a MEZŐGÉP békéscsabai gyáregysége. Így a műszaki életben ellterjedt szóhasználat szerinti skiccet kaptak kézhez a békéscsabaiak. Megpróbáltak ezeken a szabadon futó ceruzarajzokon eligazodni, amit köny_ nyített az is, hogy időközben Makóról Békéscsabára szállították a dughagymavető gép kísérleti példányát Ezt a gépet 1972-ben a Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézetben minősítették. szabadalmi oltalmat kapott, sőt, szabadalom is lett belőle! Végül ÎS hogyan lesz a kísérleti gépből és a skiccekből dughagymavető gép? Alighanem országos rekordot állítottak fel a békéscsabaiak, amikor elindították útjára ezt az egészen új gyártmányt Január 17-én Zahorán Endre tervezőmérnök áttekintette a skicceket s tíz nap alatt szószoros értelemben véve, éjt nappallá téve azon dolgozott hogy a 250-féle alkatrész gyártásához szükséges műszaki előírásokat rajzzal együtt dokumentálja. Január 20-a táján már világos volt, hogy az új gép kialakításához — mivel az első fordulóban ötöt készítenek — hét-nyolcezer munkaóra szükséges. A központi gyáregységben szabad kapacitás azonban egyetlenegy óra sincs. Ezt az is mutatja, hogy 1972- ben 100 millió forint termelési értéket állítottak elő. 1973-ban pedig 141 milliót terveztek a dughagyma-ültető gépen kívül! A dughagymavető gépnek tavaszra vetni kell! — ez vatt а fő jelszó és aki csak él, aki csak mozog, annak részt kell vennie ebben a munkában! A szakmai és a politikai vezetés fogalmazott ennyire következetesen. Szabad kapacitást kellene teremteni, mert az a hét-nyolcezer munkaóra igen jelentős kapacitás-elvonást jelent a JÎ- CSINI és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyáregy3 ШйШШШ ШЗ. MABCIUS & ségével kialakított kooperációból. Könnyen baj lehet a szerződések teljesítésével. Végülis úgy határoztak hogy a szocialista brigádok 1973. évi munkafelajánlását e gép kivitelezésére összpontosítják. Így is történt. Január 25-én összehívták a szocialista brigádok vezetőit és előadták a gyár előtt álló új feladatot és az ezzel együtt járó nagy gondot. Végül kiderült, hogy ez a hét-nyo’cezer munkaóra nem is olyan nagy gond! A szocalista brigádvezetők alaposan felmérték kollektívájuk helyzetét és már akkor azt mondották, hogy e nemes célkitűzést a dolgozók valamennyien támogatni fogják. Brigádgyűlések követték egymást. A tizenkét szocialista brigád január 26-án és 27-én összesen 1500 óra társadalmi munkát vállalt. A mozgalomban részvevő 100 do’gozó — fizikai munkás — ellenvetés nélkül egyemberként kapcsolódott be a dughagymavető gép készítésébe. Zahorán Endre tervezőmérnök ekkorra már úgy előkészítette a feladat megvalósítását, hogy a műhelyekben, a különböző munkahelyeken csak a programra kellett tekinteni és mindenki tudta, hogy a rá jutó feladatot a nap melyik órájában kell teljesítenie, hogy az' 5x250- féle alkatrész elkészüljön, s belőle a gép Nagy Mihály csoport- vezető irányításával Papp Sándor, Hursán György, Simon László. Somogyvári Zoltán és Neuhauser János munkájával összeálljon. KÜJÖnÖS műszaki felkészültséget jelentett ez azért, mert több rendhagyó esztergamunkát keVett rajta elvégezni. Excen- tereket kellett esztergályozni. Ezekben a középső nyílást úgy helyezték el hogy az az anyag mértani középpontjától 8 milliméterrel eltolódjon. A hazai esztergapadokon alkalmazott be_ fogókészülékek erre nem al_ Hétfőn este szövetkezett tagok vették birtokukba a mezőmegyeri művelődési ház nagytér-' mét. Az igazigatóság megbízásából Csizmár György elnökhelyettes adott tájékoztatást a békéscsabai ÁFÉSZ 1972. évi tevékenységéről. Többek között elmondotta, hogy a múlt év végén már csaknem 21 millió forintot érő saját vagyonnal rendelkezett a szövetkezet. Ebben benne volt a taglók részjegyekre befizetett 566 ezer forintja i& Továbbá az a 305 ezer forint, melyet célrészjegy címén adott a tagság szövetkezetének kölcsön, hogy segítse a hálózatfejlesztést, vagy éppen az árubeszerzést. Elismerően vette tudomásul a mezőmegyeri részközgyűlés azt is, hogy tavaly 126 millió 400 ezer forint értékű forgalmat teljesített az öt helységre — Békéscsabára, Telekgerendásra, Kétsopronyra, Csabaszabadira, Mezőmegyerre — kiterjedő körzeti szövetkezet. Vagyis 6 millió 270 ezer forinttal ért el nagyobb forgalmat 1972-ben a békéscsabai ÁFÉSZ, mint az előző évben. Valameny. nyi üzemág közül is a felvásárlási részleg ért el különösen kiemelkedő forgalmat. A 26 millió forint tervezett forgalommal szemben ez az üzemág 35 millió forint értékű árut vásárolt feL Majd a hálózatfejlesztésről adott számot az elnökhelyettes. Többek között arról, hogy a békalmasak. Hogy honnan, honnan nem. a dolgozók mégis szereztek egyet, amelynek segítségével Hanusz József forgácsoló csoportvezető ezt a nagyon speciális munkát végtelen türelemmel és hozzáértéssel oldja meg. Hursán János, a Hámán Kató szocialista brigád vezetője irányította a lemezről hajlított alkatrészek szabását, préselését. Zahorán Endre tervezőmérnök naponta tízszer, húszszor is felkeresi Nagy Mihá’y csoportját, hogy érdeklődjön, mire' van szükségük jól haladnak-e, kell- e valamin változtatni? Egyszóval a MEZŐGÉP békéscsabai központi gyárában most mindenki azért drukkol, hogy a nagy vállalkozás, amely lényegében január 17-én kezdődött, működő géppel fejeződik-e be március 11-re. 12_re? A jelek azt mutatják, hogy a jövő héten már átadják a festőknek az első dughagymavető gépet, azután meg a többit is. Kezdődhet a kipróbálás. A központi gyáregységben szerzett tapasztalatok szintézise: ha a munkás és a mérnök ösz- szefog. jó egyetértésben, megértésben. lám mire képes. Két. három év helyett 30—40 munkanap is elegendő egy új gép életbe indításához! Összesen 7—8 ezer gyári munkaóra felhasználásával a mezőgazdaságban naponta 750 ember fáradságos munkáját lehet pótolni a hagy- maduggatásban. Az ipar segítsége folytán az új gépre fordított gyártási idő tehát a termelésben egyetlen nap alatt visszatérül! Tegyük ide gyorsan a mezőgazdaság igényét. Legalább 100 ilyen gép kellene a hagyma- termesztő makói tájkörzetnek, s jövőre még több. hogy a legnehezebb munkától mentesülje, nek az emberek. Dupsi Károly késcsabai József Attila lakótele, pen már épül az új ABC és presszó, melyet ez év augusztusában adnak át rendeltetésének. Továbbá hamarosan megkezdik — ugyancsak Békéscsabán — a Tanácsköztársaság és az Almos utca sarkain annak a nagy lakó. tömbnek az építését, melynek földszintjén az ÁFÉSZ 5 különböző boltja, kereskedelmi egysége kap helyet A beszámolót követően igen sokan szót kértek. A szövetkezet tagjai, miközben elismerően mondtak véleményt eredményekről, mindennapi tapasztalataikat is szóvá tették. Többen felhívták az igazgatóság figyelmét a fokozottabb vagyonvédelemre, az árak ellenőrzésére. A felszólalások megválaszolását követően elfogadta a részközgyűlés az igazgatóság és a felügyelő bizottság beszámolóját, s az 1972. évi gazdálkcdási eredmény felosztását, valamint a 138 millió 6o0 ezer forintban javasolt idei üzletpolitikai tervet. Ezután került sor az alapszabály módosítására. A titkos szavazással — miután Csicsely Pált nyugdíjba vonulása miatt a tagság felmentette tisztségéből — a szövetkezet elnökévé választotta Csizmár Györgyöt, igazgatósági tagoknak pedig a kétsopronyi Brachna Gyulát, a telekgeren- dási Lukácsi Mihálynét, s a békéscsabai Kazár Jánost választotta, Balksss lom M ezőgazdasági üzemeink mű. szaki fejlesztésének igénye mind nagyobb méreteket ölt. Közvetlen e’őidézője a megnövekedett és igen korszerű technika és társadalmunk belső strukturális átcsoportosulása. Ezt kiegészíti egy általános urbanizációs törekvés is és az évről évre emelkedő általános műveltségi szint. Ezt azt is jelenti, hogy mező. gazdasági üzemeinkben is min. denki vágya a műszaki fejlesztés. A mezőgazdasági oktatási intézetek ezzel tisztában vannak. Amíg a vállalatok megvalósítják a műszaki fejlesztés tervét, addig intézményeink feladata az, hogy időben és kellő számban biztosítsák a műszaki fejlesztést irányító és megvalósító szakembereinek képzését. Intézetünkben, a békési mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában ifjúsági és felnőtt szinten folyik az oktatás. Egymáshoz való viszonyuk, az eddigi gyakorlat és tapasztalat szerint: 1:8—10_hez. azaz, amíg alapszakma formájában kibocsá. tunk évente 30—60 növénytermesztő gépész ifjú szakmunkást. addig a felnőtt képzésben ez a szám 300—600 vagy ennél is több. A növénytermesztő gépész (1704 sz. sz.) alapszakma. A növénytermesztő gépészek tovább képezhetik magukat — fel. nőttek — növényvédőgépész, öntözőgépész, öntöző szakon. Er. re a szakmákra kertészek vagy más hasonló értékű, minőségű alapszakmával is lehet jelentkezni. ft mikor speciális értelem- ■* ben kell továbbképzést nyújtani akkor az öntözőgépek, növényvédő gépek karbantartási, javítási, szerelő szakismeretet nyújtó tanfolyamokat szervezzük (öntözőgép karbantartó és szerelő növényvédő gép karbantartó és szerelő szakmunkás). Igen fontosnak tartjuk a takarmányszárító és lisztkészítő isme. retek elsajátítását. Ilyen szakmunkások képzésével megyénkben nem foglalkoznak. Külön fogla'kozunk a betanított munkások képzésével is. Átmenetileg ezért fontos jelen időszakban a betanított munkásképzés, mert vannak könnyen, gyorsan elsajátítható munkakörök, s ezek azonnal betöltésre váró munka, helyek, s az ilyen képzés azonnali feladatteljesítésre teszi képessé a dolgozót. A betanított munkás a továbbképzés során szakmunkássá lehet. Ilyenek a magtisztító és magtisztítógép kezelő tanfolyamok, ama’yek terményszárító ismeretekkel is társulhatnak továbbá a méreg- kamra kezelő, (növényvédőszer kezelő), növényvédő, öntöző, rét* és legelőgondozó, dohánytermesztő betanított munkás tanfolyamok. Könnyítés a tanulni vágyó dolgozóknak az. hogy levelező úton is elvégezhetik az öntöző, a takarmányszárító és lisztkészítő. a rét- és legelőgondozó tanfo’yamot megfelelően előírt konzultációs és gyakorlati kötelezettséggel. Az is jelentős, hogy öntöző, rét. és legelőgondozó tanfolyamra megfelelő feltételek mellett nők is jelentkezhetnek У annak érettségizett fiatalok, » akik megfelelő fettételek mellett levelező úton elvégezhetik a növénytermesztő gépész, a növényvédő gépész és az öntöző gépész alap-, illetve továbbképzési szakot tantervi feltételek mellett, A mezőgazdasági tudományok magasabb szintű terjesztését tűzte célul az a közös működés, amely már a múlt évben is nagy sikerrel végződött. Intézetünk együttműködési megállapodást kötött a Gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézettel a legfontosabb termelési témák műszaki ismertetésére Ilyenek: a mezőgazdasági gépüzemelés gazdaságosságának kérdései. A mezőgazdasági üzemek erőgépproblémái és ökonómiája. A szarvasmarhatartás szervezése és munkáinak gépesítése. A gabonatermesztés műszaki feladatai és ökonómiai kérdései, különös tekintettel a kukorica- programra, A talajerő vissza- pótfás problematikája, ökonómiája melyet tudományos képzettségű előadóktól hallhatunk. E kapcsolatot intézetünk közvetlen körzetébe tartozó termelő- szövetkezetek ápolják. Közöttük a békési Egyetértés Tsz, az Október 6 Tsz és a Kossuth Tsz, a muronyí Lenin Tsz. a kamut! Béke Tsz. a mezőmegyeri Béke Tsz és a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet. I ntézetünk törekvése akkor lesz gyümölcsöző, ha a termelőszövetkezetek ez ismer« tetést áttanulmányozzák és műszaki programjukba állítják a tapasztalatszerzésnek általunk javasolt módját is. Hajnóczi Vilmos igeizgató A Hódmezővásárhelyi KözúH Épftő Vállalat Б L A D 5 db (4,5 tonnás) mobil masztikátort és 2 db tfizszekrényt larialékalkatrészeivet együtt Érdeklődni lehet a vállalat Gépészeti osztályán, (Hódmezővásárhely. Lenin u, 32.) 225943 Békéscsabán is elfoglalja méltó helyéi a fogyasztási szövetkezei
