Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

Még mindig semmi Fejlesztik az orosházi autószervizt Helyi kereskedelmi reze tők „megtiltották” a Békéscsaba köz­pontjában élő embereknek, hogy zsírdús sárréti tejet ehessenek. Mindezt abból az apropóból tet­ték, hogy felosztották a piacot. Meghatározták a tejipar és a sárréti tejfeldolgozó értékesítési körzetét azért, hogy elejét ve­gyék a párhuzamos áruterités- nek. De csak a tejíigyben sértik meg a fogyasztó érdekét. Más cikkekből szinte roskadoznak a polcok, üdítőitalból felsorolni is hosszas lenne hány fajtát áru­sítanak. Cukorkából, csokoládé­ból hasonlóan. Még almából is több fajtát kínálnak. Burgonyá­ból is. Hát miért ne kínálná­nak tejbői is többfélét, ha egyszer van, ha a tejipar és a sárréti tejfeldolgozó közös vál­lalkozás felvásárolja, értékesí­tésre előkészíti és as üzletekbe szállítja! Február 8-án lapunkban be­számoltunk arról, hogy ered­ményes évet zárt a sárréti tej- feldolgozó tsz közös vállalkozás. A tejértékesít éssel kapcsolatos januári gondokat igyekeztünk a maga valóságában a közvéle­mény elé tárni. Február 13-i lap­számunkban arról írtunk, hogy a tej felvásárlását és forgalma­zását koordináló megyei ope­ratív bizottság kötelezte a tej­ipart és a sárréti tej tsz közös vállalkozást a lakosság tejellá­tásának Javítására olymódon, hogy a két vállalat egyezzen meg. Erre határidőt is kaptak. Egy hetet. Ma már március el­Ma Mezőtúron Я a Medgyes­egyházán született Botyánszky János, akiitől néhány napja le­velet kaptunk. Gárdos Mariská­ról, a Magi/ar Munkásnő Egye­sület egyik alapítójáról, a. ma­gyarországi szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetőjéről, a Nömunkás című lap szerkesz­tőjéről ír benne (akiről a te­levízió ma, kedden délután do­kumentumműsort sugároz). Alább a levél néhány részlete: „Községünkben Moravszki Mátyás volt a szocialista moz­galom vezére, bátor parasztem­ber. Mindig kiállt a szegények sorsának javításáért, nem egy­szer József főhercegnek is „oda­mondogatott”. A felszabadulás után róla nevezték el az egyik termelőszövetkezetet. Gyakran eljött hozzánk — még kis gye­rek voltam —, a szüleimmel folytatott beszélgetésekből gyak­ran hallatszott ki Bokányi De­zső neve, később Achim L. And­rásé és különösen gyakran Gár­dos Mariskáé, aki egy alkalom­mal el is látogatott községünk­be. Nagy ünnepélyességgel fo­gadták őt az állomáson, volt rezesbanda, fehér ruhás soka­ság, virágcsokrok. Népes me­net kísérte a vendéget a Mo- ravszki-házhoz, ahol szocialista nőgyűlést tartottak. Később gyakran emlegették ezt a gyű­lést az idősebbek, nevettek is közben — jóval utána értettem meg, hogy miért.,, Egy szigorú őrmester vezeté­sével néhány csendőr is ott volt a Moravszki-ház udvarán. Mi­só napjaiban járunk, de zsír­dús sárréti tejet továbbra sem árusítanak Békéscsabán a város- központban lévő 129-cs cs az 33-as élelmiszer kiskereskedel­mi vállalati üzletben. Viszont a 105-öj, pesti Csemegében napon­ta 700 liter sárréti tejet értékesí­tenek! Ezen felül szinte minden­nap elfogy 100—130, sőt szom­batonként 230 pohár tejföl is. Ha tehát az igen tisztelt fo­gyasztó sárréti tejet óhajt, ak­kor a helyi hatalmasságok in­tézkedéseinek tegyen eleget és ne abban az üzletben vásárolja meg, amelyikbe különben bejá­ratos, hanem fáradjon el a pesti Csemegébe, ott beszerez­heti, Nagyon groteszk ez az egész tejértékesítési ügy. Rész­ben azért, mert a megyei ope­ratív bizottság állásfoglalásának a két fél még mindig nem tett eleget, s ezért még csak meg sem „baraokolták” őket. Másrészt azért, mert a lakosság tej, tej­termék ellátásának javítására, ha úgy tetszik a szarvasmarha- tenyésztési program révén kor­mányhatározat született. Van­nak — hiszen a példa is azt mutatja —. akik ezeket a ma­gas szintű intézkedéseket sem­mibe veszik, de csak addig, ameddig a megyei operatív bi­zottság a törvényben előirt jog­körével nem él. Most már a ha­tósági jogkört kellene előszed­ni és a legfőbb érdeket, a fo­gyasztót megvédeni. Dupsi Károly előtt a gyűlés megkezdődött volna, az őrmester kemény hangon jelentette ki, hogy szolgabirói rendelkezésre van­nak itt, „ügyelni fognak a gyűlés rendzavarás nélküli le­folyására. S mivel ez nögyü- lés, felszólítja a férfiakat, hagy­ják el az udvart”... Erre Gárdos Mariska felug­rott az asztalra: „egyetért a megjegyzéssel, ez valóban nő- gyűlés. tehát amennyiben a csendőr urak férfiaknak érzik magukat, ők is menjenek el.” A hallgatóság harsogva neve­tett, hogy így leforrázták a csendőröket... A férfiak aztán a kerítésen túlról hallgatták Gárdos Mariskát, aki majd két­órás előadásban hívta fel a nők figyelmét a szocialista moz­galomra ,a szervezkedés fontos­ságára. A gyűlés után az egyik hall­gató meghívta az előadót és a vezetőséget, legyenek a‘ vendé­gei vacsorára. Cseréptányérból ették a csirkepaprikást, faka­nállal. Csah Gárdos Mariska kapott villát is az étkezéshez. Később azt írta önéletrajzában, hogy bár sok helyen megfordult propagandaútiair,' az országban, jobb ízű ételben nemigen volt része, min* akkor Medgyesegy- házán, akkori vendéglátója szerény asztalánál." Шишт 5 1973. MÁRCIUS i. Kevesebb baleset- biztonságosabb termelés (Tudósítónktól) A Békéscsabai Kötöttárugyár 1972-ben több mint 1,68 millió forintot fordított a dolgozók egészségének védelmére, vala­mint a tei'me lés biztonságosab­bá tételére. Ennek eredménye­ként az elmúlt évben jelentősen csökkent a balesetek és a ki­esett munkana pok száma. Az ed­digi balesetek elsősorban figyel­metlenségből, gyakorlatlanság­ból származtak. A vállalatnál súlyos baleseti sérü'ést nem szenvedett senki, s egy hónapot meghaladó sérülés nem történt — tájékoztatott Hevesi János biztonságtechnikai megbízott, majd vázolta a vállalat múlt évi főbb intézkedéseit, amiket a balesetmentes termelés érdeké­ben tettek. Az elmúlt évi feladatok egyi­ke volt a gépek és egyéb gépi berendezések biztonságának nö­velése, zajszintjének csökkenté­se. ami 30 ezer forintot tett ki. Az új szabászaton — amit a mezőkovácsházi telepen létesí­tettek —. már kisfeszültséggel üzemelnek az elektromos beren­dezések. szabászgépek, melyek átalakítása 4 ezer 600 forintba került. A központi szabászat be­rendezéseinek teljes átalakítása az év folyamán várható, költ­ségkihatása előreláthatólag mintegy 86 ezer Ft. Az általános éiintésvédo’mj mérések és el­lenőrzések valamennyi területen megtörténtek, melyekre a rá­fordított összeg 38 ezer forintot tett ki. A közlekedési utak ja­vítása és korszerűsítése az igen fontos feladatok között kapott helyet, e erre 120 ezer forintot költöttek A vállalat világításé, nak korszerűsítésére 101 ezer forintot biztosítottak. A levegő tisztaságának javítá­sára a vállalat vezetői 9 ezer fo­rintot terveztek, amit fel is használtak. A szociális létesítmé­nyek (öltözők, mosdók, fürdők) korszerűsítésére és szebbé téte­lére 21 ezer forintot fordítottak, ami a dolgozók kulturáltabb kö­rülményeit javítja. Az anyag- mozgatás is a fő feladatok kö­zött kapott helyet. A vállalat­nál jelenleg 56 anyagmozgató dolgozik, s ez a rendelkezés az ő munkájukat kívánja segíteni, melynek eredménye, hogy több területen történt gépesítés. Az iparitanuló-képzéshez több mint I millió forintért egy épü­letet vásárolt a vállalat, amit iskolának alakítottak ki s Itt kapnak elméleti oktatást az ipari tanulók. Erre az évre a tervezett összeg megközelítően azonos az előző évi összeggel, ami a további korszerűsítést szolgá'ja, s a dolgozók jobb munkakörülményeinek javítását kívánja biztosítani. Tizenkétmillió forint költség­gel április elején kezdik meg az Orosházi Lakatos és Gépjavító Szövetkezet autószervizének a bővítését. Űj könnyűszerkezetes üzemcsarnok épül. melyben 16 javító-, 2 festő, fényező és 4 karoeszériajavító állás létesül. A szociális épületrészben für­dő. mosdó, öltöző és étkezőhelyi­ség lesz. A 12 millió forintból 3 milliót fordítanak a legkorsze­Szándékosan néni édesanyák­ról írtam, mert Fehér Mária óvónő állami gondozott gyerme­kekkel foglalkozott 18 évig és ez magyarázatot ad a cím első szavára Őket helyettesítette évek hosz. szú során, azokat, akik közül jónéhányan minden 'szívfájda­lom nélkül adták alig pár napos, hetes, vagy csupán egy-két éves korban a gyermekeiket a Gyulai Állami Csecsemőotthoniba, hogy aztán — mások gondjaira bízva azokat, akiket a világra hoztak — élhessék tovább életüket kedvük szerint Fehér Mária ezek között a ki­csinyek között élt 18 évig, nyug­díjazásáig. Nevelte és gondozta őket, mert mint mondotta: ezek. nek a gyerekeknek nem edég csak a nevelés, az a teendő amit egy óvónőnek általában az óvo­dában el kell látnia. Itt az anyá­kat kell helyettesíteni és sok-sok türelemmel gondozni őket, ami pedig a legfőbb: szeretni! Már ifjúkorában is szerette a gyermekeket. Az utcabelieket maga köré gyűjtötte, elbeszélge­tett. játszott velük, « amikor le­hetőség nyílt a tanulásra, az óvónői pályát választotta. A csecsemőotthonban 1955 óta dolgozik, e ez év februárjában ment nyugdíjba. Nem volt köny- nyű az elválás, főleg a gyerme­kektől, akik nagyon ragaszkod­tak a kedves, halk szavú óvóné­nihez. Dehát az élet útjai tele vannak búcsúzásokkal. Az övé különösen, hiszen egy-egy cso­port csupán egy, esetleg másfél rűbb bevizsgáló műszerek be­szerzésére. Külön víztisztító- berendezéssel oldják meg a gép­kocsik mosását. A fejlesztés 1974. decemberé­ben fejeződik be. Jelenleg 12 dolgozója van az autószerviznek, akkor pedig 47 lesz A gépjár­műjavítás, karbantartás szak­szerűbbé válik és jóval több munkát vállalhatnak majd. évig lehetett mellette. Három éves korban újabb otthonba, Elekre kerülnek a gyerekek, s ilyenkor az óvónémitől mindig meg kell válni. — Az ilyen búcsúzások min­dig fájdalmasak — mondotta Fe­hér. Mária. — Volt részem ben­ne, mert a legtöbbször nekem kellett elkísérni őket az új ott­honba. Szívszaggató érzés volt minden alkalommal látni ho­gyan fogják a kezemet, a ruhám szélét, mert nem akarnak meg­válni tőlem. De sokszor hallot­tam: óvónéni ne menj el — a hang kétségbeesetten kiáltott fe lém. Ez érthető. Együttlétünk alatt megszoktak és megszerettek. Az ilyen kisgyermekeknél nagyon kevés kell ahhoz, hogy szoros érzelmi kapcsolat alakuljon ki köztük és a velük foglalkozó felnőtt között. Ha pedig új kör­nyezetbe, új felnőttek közé ke­rülnek, számukra ez tragikus. A magatartásukkal tiltakoznak. Vaui olyan gyermek, aki búsko­morságba esik, a másik nem be­szél hosszú ideig ég akad, aki minden kérdésre sírással vála­szol. Sajnos, ezek a búcsúzások sű­rűn ismétlődnek a 18 év alatt. Sokszor azért is fájt nekem, mert voltak kedvenceim, dehát mit tehettem volna? Az egyik cso­port óvódáskorú elment, s jött az új, és az azokkal való foglal­kozás iemét lekötött. Nem le­het nem szeretni őket. Azért, ha valahol elmondhat, nám, я ha lehetne ezen segíteni, sok éves tapasztalataimra hi­vatkozva azt javasolnám': olyan gyermekotthonokat építsenek a jövőben, ahol pici kortól mind­addig egy helyen, egy környezet, ben lehetnének a gyerekek amíg fel nem nőnek. " Akkor mentesülnének az állandó kör­nyezetváltozás következményei, tői. És ha lehet ezt mondani, ta* ián kevesebb lenne a félresike­rült ifjú élet is. Mert higyje el, sok fiatalt a gyermekkori rossz emlékok, a kiszolgáltatottság, a hányatott élet visz a fossz vtra. Ezeknek a gyermekeknek kijut ebből, és az a szeretet, amit az állami otthon nevelőitől kapnak, nem pótolhatja az igazi szülői szer etet et. Fehér Mária sok-sok állami gondozott gyermeknek juttatott ebből a szere tétből ___az anyák h elyett.... Szekeres András március 17i£i я tavasam NACYÁSEHCEDMÉNYEK ! Fényképezd %é рек SZMENA 8M KOZMIK 35 CERTO KN 35 SZMENA Rapid 330 Ft helyett 350 Ft helyett 350 Ft helyett 430 Ft helyett 280 Ft 300 Ft 300 Ft 360 Ft Múltidézés: Gárdos Mariska Mcdgifcscgy házán Anyákat helyettesített 18 éven át Kasnyik Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom