Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-06 / 54. szám

11 haditechnika fejlődése a Szovjetunióban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a világ első proletárállamában haladéktalanul hozzákezdtek a Vörös Hadsereg fejlesztéséhez, az új hadtudomány a'apjainak lerakásához. Lenin elmélete alapján M. V. Frunze, a M. V. Tuhacsevszkij B. M. Szapos- nyikov, A. A. Szvecsin tevé­kenyen járult hozzá a hadtudo­mány fejlesztéséhez, a haditech­nikai eszközök széles körű al­kalmazásához. A Vörös Hadsereg először 1918. február 23-án Pszkov és Narva alatt mért megsemmisítő csapást a császári német ha­dakra. s az intervenció ellen ví­vott első sikeres harc és a Vö­rös Hadsereg első ezredéinek megalakulása emlékére ez az időpont Jett a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta nap­ja. A második világháború előtti időszakban az ipari nagyhata­lommá vált Szovjetunió nagy gondot fordított fegyveres ere­jének növelésére, harci eszkö­zeinek tömeges előállítására. Mindez azt eredményezte, hogy a nehéz és légvédelmi tüzérség gépi vontatásra tért át, növeke. dett a könnyű, a közepes, vala­mint a nehéztüzérség száma, s fokozódott a könnyű a közepes és nehéz harckocsik gyártása. 1939-ben megjelentek az első KV típusú nehéz harckocsik és gyártani kezdték a legendás T— 34_es közepes harckocsikat. Ha­sonló színvonalú fejlődésen ment keresztül a légierő, vala­mint a tengeri haderő is. A Nagy Honvédfi Háborútól napjainkig A Nagy Honvédő Háború for­radalmi változásokat eredmé­nyezett a haditechnikai eszkö­zök fejlesztésében, s mindez a rakétatüzérség (katyusa). a páncéltörő, légvédelmi és ro­hamtüzérség gyorsütemű fej­lesztését eredményezte. A szov­jet légierő — a kezdeti nehézsé­gek után — 1943 tavaszától a Kubányért és Kurszkért vívott csatákban szétzúzta a Luftwaf- fét-t és elhódította á légifölényt melyet a háború befejezéséig megtartott. A haditengerészeti flotta hatékonyan működött együtt a frontokkal a partmenti támadási irányokban. A második világháború befei jeződése után a vezető impe­rialista hatalmak által kirob­bantott nemzetközi feszültségek szükségessé tették, hogy a Szovjetunió tovább korszerűsít­se fegyveres erejét, harci tech­nikáját A haditechnika fejlő­dése a hadügy kibontakozó for­radalma eredményeként meg­változott a fegyveres erők struktúrája. a haderőnemek szerepe és rendeltetése. Az el­lenség megsemmisítésének leg­fontosabb eszközévé a rakéta­atomfegyverek, a fegyveres erők harci alapjává pedig a hadászati rakétacsapatok vál­tak. Mindez hatással volt a szá­razföldi csapatok szerepére, rendel tetősére, azonban nem csökkentette a szárazföldi csa­patoknak a korszerű háborúban játszott szerepét és jelentőségét, csupán átalakította azt. A szá­razföldi csapatok egy minőségi­leg új fegyvernemmel, a had­műveleti, harcászati rakétacsa­patokkal gyarapodtak. Ez a fegyvernem egyébként a száraz­földi csapatok tűz és csapás­mérő erejének alapja és atomfegyverei alkalmazásának fő eszköze. A szovjet tüzérség jelenleg is rendelkezik az ágyúk, tarackok, páncéltörők és aknavetők leg­hatásosabb formáival, je’entő- sen fokozódott azonban mozgé­konyságuk, lőtávolságuk és töl­teterősségük nem ig beszélve az irányítható páncéltörő rakétá­ról. amelyek egy lövéssel képe­sek megsemmisíteni az ellen­ség harckocsiját. páncélozott eszközeit. A szovjet légierő a korszerű technika minden vívmányával rendelkezik. A légi haderőnem sugárhajtású, hangsebesség fe­letti gyorsaságú repülőgépei nagy tűzerejű rakéta, és gép­ágyú fegyverzettel vannak el­látva. Ezeket a gépeket olyan rádióelektronikai berendezések­kel szerelték fel. melyek lehe­tővé teszik az éjjel és nappal, bármilyen időjárási viszonyok közötti tevékenységet. A szov­jet sugárhajtású repülőgépek könnyen elérik a 2500—3000 ki* lométeres repülési sebességet és a 30 ki’ométeres repülési ma­gasságot. A szovjet flotta fejlesztését az atomenergia széles körű felhasz­nálása és a rakéta-nukleáris harceszközök sokaságának rend­szerbe állítása szabta meg el­sődlegesen. Létrejött a gyakor­latilag korlátlan hatótávolságú, óriási erejű fegyverekkel felsze­relt atom-tengera’attjáró flotta, melyek úszó egységei hetekig képesek nagy mélységben, több tízezer kilométeres távolságot behajózni. Új technika A páncélozott szállító és harc. járművek, valamint a különböző típusú harckocsik páncélvédett­ségükkel tűzerejűkkel mozgé-^ konyságukkal nemzetközi szin­ten is kivívták magúknak a legteljesebb elismerést. A szov­jet gépkocsizó lövészegységek automata fegyverekben, páncé­lozott szállító járművekben, harckocsikban, rádióban, több­szörösen felülmúlják azokat az egységeket, amelyekkel a szov­jet hadsereg a honvédő háború kezdetén rendelkezett. A légvédelmi csapatok moz­gékony légvédelmi rakétakomp­lexumokkal vannak felszerelve, s mindezeken túlmenően többcsö­ves önjáró légvédelmi eszközök­kel és automatizált tűzvezető berendezésekkel is rendelkez­nek. A műszaki csapatok tech­nikai felszereltsége lehetővé te­szi a harctevékenységek bizto­sításával kapcsolatos legbonyo­lultabb műszaki feladatok telje­sítését is. A vegyvédelmi csapa­tok olyan technikai eszközökkel vannak ellátva, ame’yék lehető­vé teszik mind a vegyi, illetve sugárfelderítést mind a szemé­lyek és különböző eszközök mentesítését, amellyel jelentő­sen hozzájárulnak a csapatok megóvásához. A teljességre való törekvés igénye nélkül bemutatott hadi- technikai fejlődés egyértelműen bizonyítja, hogy a szovjet had­sereg az egész világ által elis­merten a leghatalmasabb kato­nai erőt képviseli a világon. N. I* Mozgékony, nagypomtoseágé szovjet rakéta Snjáaré változa<& Tudomány EGHNIKA Szívinfarktus modellje Nyugalom, nyugalom és me­gint csak nyugalom — ez mindig elengedhetetlen követelmény­nek számított az infarktus gyó­gyításánál. Dr. Cejtlovszkij pá­ciensei között mindenféle szív­beteg akad a csekély szívbán- talombói lábadozóktól a szív- izaminfarktusban szenvedőkig. Am szó szerint néhány napba telik csupán, és mindnyájan új­ra járni kezdenek, sőt kérőbb még futná is tudnak. Hogyan? Futni? — csodálko­zik az olvasó. És itt kell meg­magyarázni, milyen betegek­ről van. szó. Szemjon Jefi- movics páciensei — kutyák, szívbajuk pedig nem magától fejlődött ki. hanem műtétileg idézték elő a permi Orvostudo­mányi Intézet központi tudo­mányos kutató laboratóriumának patafiziológiai osztályán. A stenocardia és az infarktus teljes tudományos értékű mo­delljeit „hozzák létre” itt, ami a filológusoknak módot nyújt erra, hogy figyelemmel kísér­jék a súlyos szívbetegségek fej­lődését és módszereket dolgoz­zanak ki megelőzésükre és ha­tékony gyógyításukra. Sz. J. Cejtlovszkij, M. R. Mo- gendovics professzor tanítványa. E tudós neve jól ismert az or­vostudomány világában. Nevé­hez fűződik azoknak a reflexek­nek a felfedezése, amelyek se­gítségével az agy állandó kap­csolatot tart az izmok és a belső szervek között és módosíthatja az életfontosságú szervek egész rendszerének működési rendjét. Az izmok nem csupán fizikai munkát végeznek, hanem egy­úttal sajátságos érzékszervek is, amelyek jelzést adnak az agy­nak működésükről. Régen ki­mutatták már, hogy az emberi szervezet óriási potenciális le­hetőségekkel rendelkezik. Ezek idéig-óráig szunnyadnak, míg bizonyos körülmények között működésbe nem lép az akarat rugója. Nem egy esetről tudunk, amikor hajótűz, vagy hajótörés alkalmával az addig tengeri be­tegségben szenvedő emberek hirtelen kigyógyultak ebből. Az ingerület és a gátlás az agy alapvető fiziológiai folyamatai. De térjünk vissza dr. Cejt­lovszkij infarktus-eseteire. Épp az ő kísérletei igazolják az em­lített elméleti feltevéseket. A fiziológiai funkciók mutatóit egyidejűleg regisztráló korsze­rű készülék kimutatta, hogy a betegségek súlyos időszakában a szív épp a reflexek segítségé­vel csökkenti az izomzat akti­vitását. mintegy védve magát a túlterheléstől. Mihelyt azonban elmúlt az az időszak, újra megélénkül az izmok tevékeny­sége. Miért ne menjünk hát az emberi szervezet működése elé — gondolta a tudós —, mikor az egyensúly helyreállítására törekszik, miért ne használjuk fél a kellően adagolt mozgást a szív életműködéseinek, a vér­edények rugalmasságának és szilárdságának fokozására szol­gáló eszközként? A mesterséges infarktusokra Cejtlovszkij nem tért rá rögtön. Kezdetben mesterséges, steno- cardiát, jelentéktelen szívsérülé­seket idézett elő az állatokon. A kutyáikat hosszasan készí­tik elő a műtétre. Némelyikükkel fokozott igénybevétellel járó edzéseket tartanak különleges pályákon, amelyek segítségével az állatok futásának gyorsaságát és időtartamát szabályozzák. Másokat pedig szűk ketrecek­ben tartanak, amelyekben a mozgás lehetősége igen korlá­tozott. Mihelyt az állatok magukhoz térnek a műtét után mozgásra ösztönzik őket. Megváltozik az edzőpályákon végzett munka rendje, megfigyelésekért! végezi nek arra vonatkozólag, hogyan reagál az olyannyira különbö­ző fokú megterhelésre azoknak a kutyáknak a szíve, amelyek előzőleg edzéseken vettek részt és azoké a kutyáké, amelyek csekély mozgással járó életmó­dot folytattak. — És mi következik mindeb­ből? — kérdezem tréfásan Szemjon Jefimovicstól. — Mind­nyájan elfuthatnak az infarktus elől? — Minden azon múlik, mikor kezdenek futni és milyen gyor­san — feleli a tudós. Feltárni az infarktus idején a szervezetben végbemenő folya­matokat, megállapítani, mikor a legcélszerűbb a gyógyításhoz ak­tív mozgást alkalmazni — ezért folynak ezek a kísérletek. V. Ivanov Mosgó poliklínikák Az indiai lakosság 80 szá­zaléka falvakban él. A pa­rasztok egészségvédelme In­dia nagy és bonyolult felada­ta. A legeldugottabb körze­tekben az orvosi ellátást moz­gó poliklinikákkal biztosítják, 6 Ш. MÁRCIUS », melyeket szükséges berende­zésekkel, gyógyszerekkel és áramgenerátorokkal látnak el. A beteget szakképzett orvo­sok vizsgálják meg, akiket ápolónők segítenek a munká­ban. A mozgó poliklínikák kü­lönösen kezdődő járványok esetén hatékonyak. 1974-ig 93 kerületet látnak el különle­ges, kerekeken járó poliklini- kákkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom