Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-06 / 54. szám
A tét: eljutni Gyulára Csongrádi megye és Szeged diákjai is készülnek az EDÜ-re Tíz évvel ezelőtt rendezték Gyulán az első Erkeü Diákünnepeket, így az idén május 20-án már hatodszorra gyújtják meg az Erkel-lángot a nagy zeneszerző szobránál. Jelenleg a megyei színvonal- versenyeken küzdenek, mérik össze tehetségüket a diákszólisták és a művészeti csoportok. A tét nagy: eljutni Gyulára! Az első diáknapok egykori üfésztvevői közül sokan ma már diákokat készítenék fel a bemutatóikra és kísérőként szeretnének újra eljutni az EDÜ-re. Ezek a fiatal tanárok úgy vannak, mint a legtöbb szülő. Szeretnék, ha gyermekeik még szebb eredményeket érnének el a pályázatokkal és a bemutatókon, mint ők, néhány évvel ezelőtt. A készülődés ilyenkor országos jelenség. À napokban Csongrád megye és Szeged KISZ-bizottságán ifjúsági vezetőkkel beszélgettünk az előkészületekről. Tóth Zs'i-'*anv'i. megyei kulturális felelős elmondta, hogy Csongrád megyét és Szegedet 1963. óta minden alkalommal 500— 500 tagú küldöttség képviselte Gyulán. A Csongrád megyeiek ez idő alatt csaknem 300 aranyérmet szereztek. Az idén sem szeretnének szégyent vallani. Ezekben a hetekben három területi színvonalverseny folyik a megyében. A kistelekiek Hódmezővásárhelyre, a mórahalmiak Makóra és Csongrád város diákjai Szentesre mennék. Héttagú állandó zsűri értékeli a produkciókat. Eddigi tapasztalataik aat mutatják, hogy Csongrád megye ismét jó helyezésekre számíthat a diákszinpadi bemutatókon. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium együttese az elmúlt évben és az idén is igazolta rá- diószerepléseivél, hogy napról napra magasabb színvonalon dolgozik. Erős közösségé ková- csolódott, így joggal számíthat májusban is a sikerre. A zsűri zenei szakértője megjegyezte, hogy sokan választanak erejüket meghaladó, nehéz hangversenydarabokat. Néhány szólóénekes, akinek egyébként tiszta és szép hangja van, sajnos műsorválasztásával teszi értéktelenné a produkciót. A kórusok nagyon komolyan készülnek. Különösen szép munkáról tanúskodik a vásárhelyi Bethlen Gimnázium 60 tagú együttesének bemutatója. Műsorválasztásuk is dicséretes, hiszen Kodály népdalfeldolgozásaitól a munkásmozgalmi dalokig gazdag programmal készülnek az EDÜ- re. Természetesen — mondja a megyei kultúros — a zsűri tagjai még sok segítséget adnak azoknak a csoportoknak, szólistáknak, akik eséllyel indulhatnak Gyulán. A táncos szakember joggal kifogásolja azt, hogy Csongrád megyéből az idén egyetlen néotánccsonort jelentkezett az EDÜ-re. Ügy látszik, a makói József Attila Gimnázium kivételével máshol nincs szakember (vagy esetleg igény) e művészeti ágra. Népszerűek viszont az egyéni produkciók. Változatlanul sokan mondanak verset, szólaltának meg különböző hangszereket, de kevés az egyéb műfajú (bűvész, parodists) bemutatkozás. A pályamunkákban az Idén sincsen hiány. Különösen sok képzőművészeti, biológiai és kémiai pályamunka született. A szentesi szakmunkástanulók hagyományos néprajzi pályamunkája még ugyan nem érkezett meg, de számítanak rájuk a megyei KISZ-bizottságon. Megkérdeztük Tóth Zsuzsannát, személy szerint mit vár az idei diáknapoktól: Szeretné, ha az idei találkozó is fiatalos lendületű lenne. Jónak tartaná, ha találkozhatnának a diákok fiatal művészekkel és választ kaphatnának tőlük arra is, hogyan válhat élethivatássá az axna- tőrjáték. A szegedi KISZ-bizottságon Kékes-Szabó Mihály iskolai felelős válaszolt kérdéseinkre. Elmondta, hogy a diáknapokra való felkészülés Szegeden része lett az iskolai életnek. A színvonalversenyek eredményei is bizonyítják ezt. Hagyományosan jó munkát végzett a 71-es EDÜ óta eltelt időben a Tömörkény Gimnázium. Az idén ott még többen jelentkeztek képzőművészeti alkotással, zenei munkával ,mint korábban. Az eddigi gyulai diáknapokról a Tömörkény hozta el a legtöbb „aranyat”. Most is számítanak erre a szerepre. A Ságvári Gyakorló Gimnázium ének- és hangszerszólistái meglepően jó felkészültséget mutattak. Sok versés prózamondó is startol Szegedről. Sajnos, a város egyetlen néptánc-csoportot sem indít az idei EDÜ-n. Ezt meglepőnek tartják a szervezők. Azt mondják, talán a szakember kevés... Nagy népszerűségnek örvend a szegedi diákok között az EDÜ- re kiírt sakkverseny is. Kékes-Szabó Mihály azt várja az EDÜ-tól, hogy sportszerű, fiatalos vetélkedő legyen, az idén is érezzék olyan jól magukat Gyulán a diákok, mint minden előző alkalommal. És természetesen: a szegediek minél több arany-, ezüst- bronzéremmel „tömjék meg a zsebeiket”, (Béthy) Kiállítás a csabai múzeumban A látogatókat igazi múzeumi hangulat fogadja a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítótermében, ahol ezúttal nem képzőművészeti bemutatót tartanak, hanem történelmi dokumentumokat, ritkaság számba menő relikviákat mutatnak be. Vasárnap délelőtt a „Forradalom és szabadságharc 1848— 49-ben” című kiállítást Harsányt János alezredes, a Hadtörténeti Múzeum parancsnoka nyitotta meg. Megnyitójában egyebek között kitért arra, hogy az 1848-as forradalom nemcsak magyar ügy volt A magyar forradalom láncszeme vdlt 125 év előtt az európai polgári forradalmaiknak. Nem is akármilyen láncszeme, hiszen Európában a legtovább tartotta magasban a függetlenség zászlaját A korabeli fegyverek, egyenruhák, dokumentumok, a féltve őrzött relikvia (a Bem hadtest zászlaja), a képek a forradalom kezdetétől a szabadságharc elbukásáig a korra való emlékezésnél többet adnak valamennyi érdeklődőnek. A kiállítás gazdag anyaga bemutatja a történelmet formáló forradalom és szabadságharc küzdelmeit, közelebb hozza a látogatót a kor eszmei tartalmához, és elmélyíti a mának szóló tanulságokat A rendezők: a Hadtörténeti Múzeum ,a Megyei LeVéltár és a Munkácsy Múzeum vázlatosan ugyan, de érdekesen és ízlésesen tárja elénk e ritkán látható anyagot. A kiállítás megnyitójának színvonalát emelte a két Petőfi-vers Csernák Árpád színművész tolmácsolásában. üt I. I Szegény Ede. Szégyenkezve • állt félre. Finom arcélére kese- ! rűség telepedett A szájaszéle — ■ minden látszólagos nyugalma • mellett — rászokott az ídőnkén- i ti rángatózásra Sajnáltam, de ; Miklós megőrjített A főiskola ] harmadik évéből már Miklóssal : jártam együtt ; Pedig, hogy szégyelltem ma■ gam előtt is, hogy ez a „faragat. S lan tuskó” érdekelni tud! • Mi adhatta a döntő fordulatot? ■ Tán nem is volt ilyen. Csak : imponált — a rámenóssége, a ■ fósületlensége, a... igen, a két■ ségtelen tehetsége. Minden, ami. : hez hozzányúlt Művé nemese^ ■ dett Nagy ,.M”-mel! A textil■ tervező tanszakra járt, de azért : minden másj a véső a formázó■ fia, vagy az ecset — jól állt a ! kezében. A kezéhez tudott édes- ! getni mindenfajta anyagot. Ne. ■ gyedéves korában kipróbálta ä • vörösréz „trébelését” is. Elóző- : leg kőből formázott meg engem. ; A kőből ЛгаДО1* alteregóm ! „futtában” földgömböt tart a Г mutatóujján. Kecses könnyed- ; séggel. A törékeny nőalak — tö• rékeny ujja leghegyén — egy ; vaskos földgömbbel... Mennyi ■ ötlet mily feszültség! A ka- ï lapácsokkal „trébeltf’ vörösréz- ; domborításon i, engem ismerhet • fel a szemlélő. Hajam hosszú és ! selymes, ruhám bő és redőzött ■ — egy modem Hegeso — arcán ä merengő áhitat és szerelem — ■ kifejezhetetlenül poétikus! jj — Mint egy istennő — mond- S ta állítólag szegény-szomorú Ede ■ is, amikor házitárlatunkon meg- j nézte. • Ihletett alkotás; büszke öröm_ I mel néztem magam is. ! — Ilonka, a legszívesebben I most, ebben a percben vennélek Î * el feleségül — mondta Mikló®, amikor „égi másomat” bámul- ; tam. ! — Ne esaesdskodj — nevet3 úee& 4 kiállítási megnyitóján. Fotó: Latorczai Egy szélhámos és egy világcsavargó „Szerelem jutányos áron1*. Bán Róbert és Somogyi Pál tv-film- jét Pécsi Sándor főszerepe emelte ki a szombati műsor csendes programjából. A kisstílű szélhámos vidám története általa nyújtott művészi élményt A segédszínész szabadidejében különböző karakterek maszkjaiban jelentkezik a házassági hirdetésekre. Kütűn)ö emberismerettel csal ki pénzt „áldozataitól”. Mint korosodó zenetanár a zöldségboltoe nőtől azt kérdezi : lehetséges, hogy egy férfi egyik pillanatról a másikra átváltozik? A válasz bennünk, a nézőkben önkéntelenül megfogalmazódott : Igen. Pécsi Sándor egyik pillanatról a másikra átváltozik! Néhány percig mi is elfeledkeztünk a maszkról, a csalásról, hiszen tökéletesen el tudja hitetni velünk, hogy zenetanár, idegenbe szakadt hazánkfia, vagy éppen szakállas, nagypénzű lovag. A film végén a színész mozdulatai megállnak, állóképekben néznek ránk arcai, már csak emlékeinkben élnek a mozdulatok. A televízió Pécsi Sándor e poszthumusz filmjével köszönt el az ezerarcú színésztől. A szombat délutáni műsorban érdeklődéssel néztük Bán János riportflilmjét. „ön is kétezerháromszáz forintot keres?” — hangzott a kérdés. A válasz minden esetben igen volt, mégis különböző életkörülmények, örömök' és gondok kerültek élénk, hiszen az értékelésihez sókmindent ismerni leéli. Van-e már lakás, számíthatnak-e a fiatalok a szülőkre Ahogy a ! műsorban a válaszok peregtek, ! a képekből a beszélgetésekből sok egyéb ismeretet is szereztünk. Jó példát adhatott a szülőknek az egyik munkásnő nyilatkozata, aki (okos szeretettél) csak módjával vásárol fiának, mert nem akarja, hogy „végül ne tudjon örülni semminek." Totter Jenő nyugdíjas naponta bejár még az üzemibe. Jó yéleménnyél van a mai géplakatosokról, hiszen ő is tanította őket... Budaörsön telke van a családnak, oda is kijár az öreg. Mindenre jut idő — mondja. A 23 éves fiatal arról próbálja meggyőzni a riportert, hogy a nősüléshez kevés a 2 3Û0 forint (Nem :nkább az igényekhez?) A darúkezelő házaspár építkezik. Tervek, örömök, gondok. A riport valósághű képet tár élénk életünkről. A vasárnapi tv-műsor a sport kedvelőinek kedvezett. Közben ismét kíváncsian ültünk a TMéz- ga-műsor elé, am élj; ezúttal némi csalódást akozo*tt. Ügy tűnik, miné) több részt mutatnak be a sorozatból, annál gyengébb lesz színvonala. A Kriomiboly- gón átélt kalandokban jó ötlet volt a főírónő (Agathe Cristie) figurája. A Hét szerkesztői érdekes és friss külpolitikai áttekintést adtak a világ fontos eseményeiről. Tetszett a mohácsi busójárás látványos programjáról készített riport és a helyszíni jelentkezés is. A jókedvű, fesztelen mulatság bizonyára sokakban megfogalmazta: el kellene már menni egyszer Mohácsra! A vasárnap esti film, az Emil hajója: Nagy jelenet volt a film indítása, a világcsavargó kitűnő alakítása. A további cselekmény azonban váratlanul elvesztette a kezdeti színvonalat. Indokolatlannak tűnik Emil gyilkossági kísérlete és a kacagó kibékülés Femande-veL A film műfaji érdeme: sokáig azt hittük, hogy a Larmentiel család követi el majd a gyilkosságokat. Kellemesen csalódtunk. Végfflds senki sem vetemedett erre. A vasárnapi program szép befejezése volt a műkorcsolya világbajnokság gálaestje. (rétfiy) Dér Endre: SzejfilßbtL&t ízejt'eJj’jib w. — Komolyan beszélek! — bizonygatta. — Én meg komolyan nevetek ... — vágtam vissza. — Nem mondanád mes miből élnénk? A te havi négyszáz., negyven forint ösztöndíjad — neked is kévést Nekem meg alig adhat valamit is az anyám, hisz apám meghalt, anyám meg a két húgomat is tartja. Művésziélek. „Szabadúszó”. Nyelvórákat ad, írje g néha lefordít egy-egy szakcikket ,de hát abból mi jut nekem? Amolyan istenfélő, i együgyű teremtés az anyám, de nem mindenben. A keresetét inkább magára költi, mintsem hogy nekem adjon belőle... Mert az igényessége azért megmaradt Miklós csak nevetett. — Ha még nem árultam volna el, megsúgom, hogy nekem szakmám van ! Ein szobafestő voltam, Ilonka, mielőtt a főisko. Iára kerültem. Vasárnaponként most is maszekotok néha. Múlt vasárnap is azért késtem, mert dolgoztam, lakást festettem ... Ez egészen új volt nekem. Meghökkentem. — És kinek a lakását festetted ki, ha szabad érdeklődrtöm? — Egy régi haveromét De azért egy százast adott érte. — Egy százast?! Kiabáltam. — Teljesen elment az eszed, Miklós?! Feláldozod magad egy rongyos százasért? Hát nem érted, hogy a te energiád, időd яяп tëfcozoSni való? Inkább me_ diitálgattál volna magadban, sokkal hasznosabb lett volna, mint a mások koszos falát lemosni, begipszelni, meszelni!* hengerelni, hogy a végén meg- köszönheed a százast amit kö- nyöradományként odalöknek ne_ köd! Ilyesmiket hadartam, nagyon dühös voltam. De ő csak nevetett — Nézd, Ilonka, ezt a gyöngyöt vettem neked. És klipsze- ket hozzá. Na, mi a véleményed? Ügy illik a fekete hajadhoz, mint nimfának a nárcisz- koszorú ... Erősen ránéztem, hogy пета hülyéskedik-e. Mert ilyeneket legfeljebb gúnyból mondott, azelőtt De láttam: nagyon komoly és szomorú. Ez megzavart Lecsillapodva mondtam, nagy sokára: — Te költő lettél, Miklós? Kár elrugaszkodnunk a saját műfajunktól... Most már, tagadhatatlan, jól esett figyelmessége. Mégis, tán nem ezzel győzött le végérvényesen. Hanem a ,.Ví rágom, virágom”-rnal. O a textiltervező szakra járt, és saját, új technikával — illetve, egy évszázadok óta feledésbe merült módszer felújításával — falszőnyeget készített. Félig gépen szőtte, félig meg kézzel varrta — mintha hímezne — a figurákat. Illetve tulajdonképp egyetlen figurát, amint eav fehér, stilizált kar oltalmazóan és védőn körülölel egy virágot. A karhoz tartozó fej is oltalmaz és véd... A fej vonásaiban Miklósra, a virágdiagramm közepére helyezett női arcban énrám lehetett ismerni Az áttételek ellenére is határozotton kettőnkre ismert mindenki, aki a kompozíciót látta. (Folytatjuk)
