Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

Petőfi oroszul I Ünnepi műsor szovjet katonáknak a I / Tévedés- 1 fiatal apuka tréfásan vizes­pohárral koccint hároméves fid- í «mI, s mondja: — Egészségedre! Mire a válasz: — De, Apuka! Hát nem túsz- j szentetlem! «HIIIIIHMUMII • 1. {3) Azt hittem (LGT) 2. (5) Bs minden (Zalatnay) 3. (1) Saentíván (Konca Zs ) 4. (4) Kövér nap (Generál) 5. (7) Kotta nélkül (LGT) 6. (8) Adj egy percet (Zalatnay) 't (6) Szerenád szerelmem­nek, ha lenne (LGT) 8. (2) Sirály ok (Mini) SL (9) Darabokra törted a szí_ vem (Bergendy) 10. (10) Napraforgó (Zalatnay) (Tudósítónktól) 1971 szeptemberében alakult meg a békéscsabai Kulich Gyu­la Ifjúsági és Üttörőház orosz nyelvi társalgási köre Pribojsz- ky Mihály tanár vezetésével. Tagjai a Rózsa Ferenc Gimná­zium tanulói közül kerültek ki, s hetente másfél órát töltenek" együtt a Ház egyik hangulatos ■ termében. Ezeken az össizejö- • veteleken igyekszik Miska bá- ■ esi még jobban megismertetni j és megszerettetni az orosz nyel- S vet. : A megalakulás óta élteit más- [ fél év már elegendő ahhoz. : hogy megismerjük a klub életét. : Nem hagyományos társalgási ■ kör ez, ahol csupán nyelvi prob- ! lémákkal fordítással foglalkoz- ; nak. Nagyon sok szó esik az S irodalomról, a zenéről és más : művészeti ágakról, természete- s sen orosz nyelven. Ez nagy : segítséget nyújt a tanulók ál- ■ talános műveltségének kialakí- • fásához. A klub sokrétűségét j igazolja az is, hogy nemcsak : „benti” foglalkozásokat tarta- ! nak. Kirándulásokat is szervez- : nek. így jutottak el Gyulára, : ahol a város és elsősorban a ; vár szépségeivel ismerkedtek • meg. Jártak Szarvason is, s meg- ! látogatták az Arborétumot. Az eltelt idó alatt a klub ld- | váló munkát végzett Mi sem I bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy meghívást kaptak Kecske­métre a Magyarországon ideig­lenesen tartózkodó szovjet ka­tonáktól. Itt Petőfi-emlékműsor­ral léptek fed, a Balassi nép­táncegyüttessel együtt. Lelkiis­meretesen készültek fel a Pe­tőfi születésének 150. évfordu­lójáról való megemlékezésre. A próbák majdnem két hónapig tartottak. Számukra ez volt az egyik legnagyobb vállalkozás, nehéz feladat másnemzetiségű embereknek hűen bemutatni Petőfit. Ezért nem is a költő életrajzi adatait mondták el, mert ez szürke felsorolás lett volna. A nagy költő életútját végigtekintve arra a kérdésre próbáltak választ adni, miért válhatott Petőfi a világirodalom egyik legnagyobb, halhatatlan képviselőjévé. Cserei Mária • r Ifimag* bizottság I Az Ifjúsági Törvény vállalati : végrehajtásáról tárgyalt a Bé_ • kés megyei Élelmiszer Kiskeres.. ■ kedelmi Vállalat „üzemi négy- : szöge”. A február elsején megjelent ■ miniszteri rendelet új jogokat : és kötelezettségeket írt elő a : gazdasági vezetés és a KISZ- ; szervezet részére is. A rende- • letben foglaltak végrehajtásé- : nak annál is inkább nagy a je- ■ lentősége, mert a 925 dolgozó- : ból 446 a 30 éven aluliak szá- : ma. Az „üzemi négyszög” határa- : zata ifjúsági bizottság létreho- : zását írja elő a vállalatnál. En- ■ nek a feladata lesz olyan javas. ! lat-tervezet kidolgozása, amely. ! ben a vállalati körülményekre ; konkretizálják a rendelet elő- • írásait. i » A megye öt városában mű_ ■ ködő vállalat a’apszervezeti | KISZ-titkárai és a szakszervezet : ifjúsági felelőse a tagiai a bi_ S zottságmak s az összetétel biz- • tosíték arra, hogy a fiatalok vé- | leményét fogja egybe a barna, s rosan megvitatásra kerülő, ki- | dolgozandó javaslattervezet. Ábrahám György Imre » Halaiét arcMpcsarnoto Két hete még katona volt Negyvenedik kiállítás Az „Ifjúság & művészetért, művészet az ifjúságért” jelmon­dat szellemében 1970-ben úgy határozott Gyulán az ifjúsági ház vezetősége és a klub tagsá- : ga, hogy kiállítási sorozatot tart. | különféle művészeti ágakban. Az első kiállítás megnyitására 1970 októberében került sor, s ez év február 25-én már a 40. kiállítás keretében mutatkozott be alkotásaival a Meskó Anna és Póka György művészházaspár. A kiállítási sorozatban eddig több olyan fiatal is helyet kapott, akik itt szerepeltek először nagyközönség előtt, így Szé­kely Júlia, Szilágyi János, Szi­lágyi Ferenc, valamint Kalcsó József. A mostani rendezvény megnyitása után Pók„ György két grafikával ajándékozta meg az ifjúsági klubot A kiállítás március 10-ig lesz nyitva. Osztroluczki István A Mini Magazint 8» állította: ▼ttamk 2o№ Tís perc Ha Zalatnay Saroüta éneked a rádióban, a legtöbb könnyűze­nei rajongó felerősíti készülékét, a magnótulajdonosok jobban figyelnek a zenére, mint azt egyébként szokták. Cini dalai­nak a szövege is legalább olyan fontos szerepet kap, mint a dallam. Cini ma az ország egyik leg­népszerűbb táncdalénekese. Egy- egy koncert előtt és után alig tud eleget tenni az autó gramm- gyűjtők kéréseinek. A tv, vagy a rádió nap mint nap a számait sugározza. Sztár lett— az egyik legnagyobb — a könnyűzenei műfajban. Február végén Bé­késcsabán és Gyulán vendégsze­repeit, s az alkalomból készí­tettünk interjút véle. Hol a halál*? Békéscsaba soha sem volt kü­lönösebben elkényeztetve jó be- at-zenekarokkal, de emlékszem néhány elfogadhatóan játszó, sőt kiemelkedő együttesre is. A mostani állapotok azonban, be­vallom, megdöbbentenek. Nem­csak az, bogy némely helyen mennyire gyenge a zene, hanem az is, hogy ezt az odajáró kö­zönség szó nélkül elfogadja. De nézzük egy kicsit konkré­tabban miről van szó. Csak né­hány kirívó példát idézek. A nyáron került a kezembe egy ismertető-füzet, amely az akkor az Ifjúsági Parkban ját­szó egyik együttes énekesét a „pacsirtahangú” titulussal illet­te, egyébként pedig az egész ze­nekart az egekig dicsőítette. Hát ugye a reklám az reklám, de mégis.... Az illető hangterjedelme nem haladja meg az átlagot, angol kiejtése pedig rettenetes, ha egyáltalán van neki. Ez külön­ben az énekesek túlnyomó részé­re jellemző. A szóbanforgó zeneikar Jelenleg az ifjúsági ház közönségét szok­ta „boldogítanP’. Az odajárók tanúsíthatják: zenéjük fele a hangerő, nem a beat megszo­kott hangereje, hanem a, egye* Slangszerek szólamait rilenőrte- SüttÜe hangzavarba hangerő. № maguk büszkéd rá, ha teljes erősítéssel játszhat­nak. Zenéjük további negyed­része a színes reflektorok vil­log tatása (ezt a „nagyoktól” lesték el). A maradék a színpa­don való pózolás, nem ritkán bo­hóckodás. Talán kevesebb „fel­hajtással” jofl>b zenét kellene játszani. Nemrég egy vidéki zenekar lépett fej egy szalagavató bálon (1), s más számok között egy megzenésített Petőfi-verset ját­szott. A „Szeptember végén”-t Képzeljék el az olvasók: Nyíl­nak a völgyben a kerti virágok, uuuuu, huuuuu, uu. Az említett Petőfi-feldolgozás hatásának jellemzésére a borzalmas szó nagyon is enyhe kifejezés. Meg­rázó élmény volt.« A következőket szeretném kér­dezni az illetékesektől; Meddig engedik még színpadra a gyen­gén muzsikáló, a hangsúlyt a külsőségekre helyező, a befutott zenekarok háttérvetítéseit, ref- lektorvillogtatásait majmoló együtteseket? Hol a produkciók minőségé­nek alsó határa, ahol még pénzt adnak érte? A „Ha Só nincs, szamár le jó*” elv meddig alkal­— Hallhatnánk valamit pá­lyakezdéséről? — A táncdalénekléssel 1985- ben kezdtem foglalkozni, komo­lyabban. Egy amatőrfesztiválon nyertem előadói díjat, ahol a zsűri elnöke Bergendy István volt ö még ebben az évben meghívott az Ifjúsági Parkba énekelni az együttese kíséreté­be^ majd & Scampdló zenekar­ral szerepeden. Az igstz! sikert 1966-ban az első táncdalfeszti­vál hozta meg számomra a „Hol jár az eszem” című számmal. Ez a szám azóta is a kedven­ceim közé tartozik. — Sikersorozatának mi a tit­ka? — Saját magamról ezt nehe­zen tudom megmondani. Azt hiszem, a lényeg az, hogy von­zódom a zenéhez. Nagyon so­kat számít az öltözködés, a fri­zura, de főleg maga a szám és előadásmódja befolyásolja a si­kereimet Nehéz munkát kellett végeznem, hogy eljussak az él­vonalba, s további kemény munkával tudok csak itt marad­ni — Sikersorozata meddig tarthat? — A magyar könnyűzene so­kat fejlődött, sőt nemzetközileg is elismertté vált Ameddig új dolgokat tudok behozni a „szak­mába”, az űj divatot követve, de megtartva az egyéni stíluso­mat, addig szeretnék énekel­ni Újdonság az, hogy az utóbbi időben koncerteken zongorázom is. — Egy táncdalénekes számá­ra mi okoz nagyobb örömet egy koncert, vagy egy lemez­siker? — Mind a kettő! A lemez maradandóbb, egy életre szól, a koncert pedig helyszíni él­mény. összefügg a közönség­gel, látványos és szorosabb a kapcsolat vele. Cini jelenleg a Szovjetunió­ban túrnézik. Március 23-án jön haza, majd az NDK-ba uta­zik, ahol rádió-, tv- és koncert­fellépései lesznek. Május köze­pén kezd hozzá negyedik nagy lemeze felvételeihez, в uána az ŐRI szervezésében itthon fog tűmézni. A nyáron ismét töíbb alkalommal lép fél megyénk­ben. 8 bêkêî двиа Ш. МАКСИМ А Idézet az Igaz szó 1972-es szeptemberi számából: „Megszerettem a katonaéletet, a szervezettséget, végleg még­sem maradnék — mondta — mert szeretem a mezőgazdaságot is. A szakmámban akarok dolgozni. A KISZ-munkát természetesen folytatom. Azt hiszem, az itt szerzett tapasztalataimat nagy­szerűen tudom majd hasznosíta­ni.” Hankó Mátyás, a békési Októu bér 6 Tsz öntözéses nővén y tér. mesztő szaktechnikusa rövid pihenő után három napja már ismét dolgozik. A termelőszövet, kezet öntözési tervét állítja ősz säe, miközben, nekivágott az üzemmérnöki diploma meg­szerzésének is. Két héttel ez­előtt még őrmesteri rangjelzés ás százhatvan tagú,négy alap­saarvezetből álló honvéd KISZ- szervezet gondjait viselte a vál­lán. A róla szóló Igaz sző cikk megjelenésével egyidőben ta­valy a Néphadsereg Napján a KISZ KB munkája elismerésé­ül, aranykossnrús KISZ-jel- vénnyel tűntette ki A szarvasi felsőfokú mezőgaz­dasági technikumot, (amely az­óta már főiskola), 1970-ben vé­gezte eL Ekkor került a békési tsz-be is. Fél évet dolgozott, ami. kor katonai szolgálatra hívták be. Az öntözőből őrmester, majd az őrmesterből ismét öntöző lett. Ez év február 19-én szerelt le és 22-én már ott volt a megyénk mezőgazdaságában dolgozó fiatal szakemberek 4aláikozójáin. Ott találkoztunk. Pontosabban a ta­nácskozás színhelye, я békéscsa­bai Ifjúsági és Üttörőház előte­rében. A szünetben. — Az igazi találkozó itt zaj­lik a folyósón — mondta. — Beszélgetünk, ismerkedünk egy­mással. Valóban tapasztalatot csereiünk. Ezt egy egynapos ér­tekezleten — amelybe előadást hozzászólást, vitát, ebédet, min­det»; bélésű rí tünk — megtenni nem Is lehet Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség ilyen találkozóra, ha­nem éppen azt ,hogy még telje­sebbé kellene tenni. Ismerkedé­si esttel," üzemlátogatással De már az is eredménynek számít, ha régi évfolyamtársak találkoznak itt egymással be­szélgetnek, tudatosul bennük, hogy egy megyében dolgoznak, számíthatnak egymásra. Ezen túl pedig? Az a véleményem, nem szabad túllőni a célon. Helyes, hogy segíteni kell a fia­tal agrárszakemberek munkába- illeezkedését. Ennek sikere azonban elsősorban azon áll vagy bukik,hogy az a fiatal szak. ember szereti-e egyáltalán a szakmáját Mert ha nem, fogad_ hatják akár diszsortűzzel, vagy zenekarral úgysem fogja meg. találni a helyét A lényeg az ,hogy dolgozni kell. A gondokat, feladatokat, is csak így lehet megoldani. Még a mi termelőszövetkezetünkben is, amely nem tartozik a legerö^ sebbek közé. Ért tudtam, mégis oda mentem és elsősorban a munkámmal törődtem, mert ezerintem minél nehezebb fel­adatokkal birkózik az ember, annál jobban megtanulja, hoar mikor ,sai4 kaü tennie. íkáváty)

Next

/
Oldalképek
Tartalom