Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
Л bátyúból In hi lehet futni Vésztői örömök, gondok Víz és villany. Ezekkel már nincs probléma Vésztőn. Nemrégiben a szeghalmi járás legnagyobb községében, Vésztőn jártunk. A nagyközség, nek nem éppen a legkedvezőbb arcát láthattuk. Esett az eső és bizony ilyenkor Vésztőn gyateggégéfeet Később, amikor megkaptuk a nagyközségi rangot. akadtak itt is szép számmá1 olyanok, akik úgy voltak a kitüntetéssel mint az egyszeri ember: hogy akinek hivatalt ád az isten, annak észt is ád hozzá. Tévedtek, hiszen az ésszel nem sokra megy az ember, ha nincs hozzá pénze. Visszatérve & kérdésre, úgy . érzem, nincs mit szégyenkezni, az utóbbi években elért ered* ményeinkkel. A tanács is. a la« kosság is felnőtt a megnövök®- dett feladatokhoz és most már, ha nem is teljesen zökkenőmentesen, de haladunk előre. «•« Aztán megtudtuk a beszélgetés során hogy megvalósult a község lakóinak egyik legnagyobb vágya a vízmű Nem lehet panasz most már a villanyhálózatra sem. csak hát az úthálózat... ez most az egyik legégetőbb vésztői gond. A községben 126 utca van s ebből mirid- ösze 30 olyan amelyiknek mindkét oldalán iárdán lehet végigmenni. Bár az elmúlt két évben több mint 2700 négyzetméter járdát építettek, ez csepp a tengerben, hiszen a nagyközség összes úthálózatának hossza meghaladja az 51 kilométert. A A Békéscsabai Textilfeldolgozó vésztői üzemében dolgozó lányok, asszonyok szovjet és NDK exportra készítenek fiú és leányka ruhákaX. loglásra legalkalmatasabb lábbeli a gumicsizma. Mindössze a község egyetlen pormentesítetí útján lehet végigmenni az elsüllyedés veszélye nélkül. Mert sajnos ezen az egy úton kívül Vésztőn egyetlen kövesút sem található. Mint abban az utcában sem. amelyben éppen akkor reménytelenül erőlködött a tengelyig érő sárban egy vontató. Forgott a kereke, de az istennek sem haladt egy tapodtat sem előre, sem hátra. Aztán, amikor a sok lóerő már csődöt mondott, emberek állták körül, nekivetették a vállukat és ha nem is könnyen, de végül mégis csak sikerült kimozdítani a kátyúból. Ez a jelenet később kissé szimbolikussá vált előttünk. ÜT*« Fazekas István, a párt községi bizottságának titkárára jó félórányit kellett várni. Panaszos volt nála. Amikor bejutottunk hozzá, azonnal jövetelünk céljára tértünk. — Hogy mi újság a nagyközségben? Attól függ. mi' érdekli az elvtársakat. — A község közeli múltjával és közeli jövőjével szeretnénk megismerkedni, mondhatnánk úgy is: a vésztői emberek mindennapjával. — Akkor kanyarodjunk visz- sza néhány évet. Kezdjük talán azzal hogy amikor a tanácsok nagyobb önállóságot kaptak, egy kicsit úgy éreztük magunkat, mint az. aki nem tud úszni és a mély vízbe kerül. Aztán valahogy „átvészeltük” a nagyobb toáliósággal járó gyarmsfcbsy község vezetői tisztában voltak azzal, hogy véges a népgazdaság teherbírása is. Ezért aztán szót értettek a lakossággal a társadalmi munka fontosságának hangsúlyozásával és míg tavalyelőtt csak 196 ezer. az elfúlt évben már majdnem 400 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak a község fejlesztéséhez. Az idén pedig kerek egymi'lió forint értékű társadalmi hozájárulást terveznek és bíznak benne, hogy ez nemcsak terv marad. A vésztőiek az idén ünnepük községük újratelepítésének 260. évfordulóját s « biztosan megmozgatja a község aprajátnagyját Kaszai János a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának titkára . gondterheltnek látszott, amikor arról faggattuk, hogy az idén mennyi pénz jut a község fejlesztésére, és mire mennyit fordítanak? — Kevés, ée azért majd mindenre jut, ha nem is sok. Megmondom úgy. ahogy van. nagyon számítunk arra az egymillió forintra is, amit a lakosság, az intézmények, vállalatok felajánlottak. Ez az összeg megtold« ná a meglevő pénzünket s ezzel meggyorsítanánk a fejlesztési tervet. Az idén tovább bővítjük a villanyhálózatot, amire 100 ezer forintunk van. Az első félévben szeretnénk eljuttatni a villanyt az úgynevezett Szopori-tanyákra. A víz- művesítés során 14 utca lakói kimaradtak a hálózatépítésből. Jogos az ott lakóik szemrehányása. hogy ők is megfizetik a hozzájárulást, miért nem adunk nekik is vizet. De honnan teremtsük elő , azt a félmillió forintot, ami ehhez a munkához kellene. Az idén erre a célra 100 ezer forint jut. ért az összeget toldja meg a lakosság 50 ezer forint értékű társadalmi munkája. Szeretnénk a Várkonyi utcát szilárd burkolattal ellátni. Ehhez 180 ezer forintunk van. amit szintén a társadalmi munkává1 akarunk 200 ezerre kiegészíteni. Ugyancsak 100 ezer forint társadalmi munkával növeljük a parkosításra már meglevő 130 ezer forintunkat. De. jelentős a társadalmi hozzájárulás a járdaépítésnél, az óvoda-bővítésnél, felújításnál s úgy véljük, hamarosan megvalósul a községben élő fiatalok régi vágya: az ifjúsági Mezei Géza. Huszár Károly ée Bagó ímr® MAV-dolaozáífc munkáld© at tán. társadalmi munkában készítenek vlrágtaff- Ш m ёчаШшк, Csak egyik oldalon van járda, ház építése, amelyhez a KISÍZ megyei bizottsága ÍOO ezer forint segítséget ad. Б1 hanyagolt, régi épületekben működnek a boltok. Az áldatlan helyzet megváltoztatására a Kossuth utcában készül már az az épület, amelynek földszintjén 500 négyzetméter alapterületű ABC-áru- házat alakítanak ki. A Kossuth utcában épülő többszintes létesítmény földszintjén 350 négyzetméter alapterületű műszaki áruház készâ1. Jól halad a 18 lakásos OTP-ház építése és a, fiatalok lakáshelyzetének javítására a Tarlódombon lakótelbrigád, ssz idén már 10® ezer forint értékűt vállaltak. Ebben szerepel többek mellett újabb játszótér építése és egy köziek® dési park kialakítása, «*• Az úthálózat mellett még egy nagy gond: kevés embert tudnak foglalkoztatni. A nagyközségben a Békéscsabai Textilféle dolgozónak, a Szarvasi Háziipari Szövetkezetnék, és a Békéscsabai Férfi Fehémeműgyár,, nak van részlege. Az itt foglab koztatottak száma alig éri el a 300-at. így aztán nem csoda, hogy a csaknem 10 ezer lakosú A Szarvasi HISZ vésztői részlegénél az idén többek között ötezer darab textiljáték készül nyugati exportra, keket biztosítunk, ahol 1974— 75_ben 12 KISZ-lakás építését tervezzük. O«« A község vezetőivel történt beszélgetések során sok eUsme- rő szó esett azokról az emberekről, intézményekről, amelyek már eddig is számtalanszar bebizonyították á'd ozat készségüket, községszeretetüket A legnagyobb eüsmerést a MÄV- nál dolgozó szocialista brigádok érdemelték ki. ««a Másfélszázan dolgoznak a MÁV Vontatási Főnökségnél. Többségükben vésztőiek. Tíz szocialista brigádba tömörülve látják el — nem is akárhogyan — munkájukat, de emellett derekasan kiveszik részüket a község szépítését. gazdagodását elősegítő társadalmi munkából Az elmúlt évben „Egy nap az iskoláért” mozgalomban 10 ezer forintot gyűjtöttek össze, ami & községi eredménynek 25 százaléka. Á Gagarin” és a „Lenini KISZ-brigád” tagjai már évek óta patronálják a Révay úti óvodát s emellett két játszóteret építettek * községben. Tavaly 50 ezer forint értékű tár- шШ Makit wáatгаи& a áfa nagyközség kora reggeli autóbuszforgalma olyan, mint a budapesti Engels téré. Naponta 900—1000_en indulnak munkahe. lyükre Békéscsabára. Gyulára, Orosházára. Ю Nagyközség nagy gondokkal. Nincsenek Irigylésre méltó helyzetben azok. akiknek kevés pénzzel kell jól, meggondoltan gazdálkodni. 'Ügy érezzük. — az itteni erőfeszítéseket- látva —, hogy nagyobb odafigyelést érdemelnének a megyei tanácstól is. hiszen Vésztőn mostohábbak a körülmények, mint más nagyközségekben. A vésztőiek nemcsak kémek; de — amit az idei egymillió forintos társadalmi munkafelajánlás igazol — maguk is szeretnének mihamarabb kijutni a .kátyúból”. S amint azt a be- veztőkben emütettük. ezért lett egy kicsit szimbolikus az elakadt vontató, mert a nagyközséget jelképező járművet is csak a társadalom összefogása, a gondoknak nékifeszülő vállak ereje volt képes kimozdítani a holtpontról. S erre Vésztőn a tovâbbïafcütna щ példát «»миЬйааДк <
