Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
MA Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT RIZOTT.SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1973. MÁRCIUS 28. SZERDA Ara: 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM HÉTKÖZNAPOK POLITIKÁJA (3. oldal) IPAR A SZABADEG ALATT (3. oldal) BEKEKÖLCSÖN- SORSOLAS (V,—VI.) (6. oldal) Politikánk kifejezi a magyar nép és a szocialista világ érdekeit Válasstási nagygyűlés Békéscsabán A Hazafias Népfront 'Békés megyei és békéscsabai városi bizottságának rendezésében tegnap, kedden délután mintegy kilenc száz részvevővel választási nagygyűlést tartottak a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőházban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter első helyettese, Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, Gyulavári Pál, a városi pártbizottság első titkára, dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke, Nagy István, az SZMT vezető titkára, Mázán Mátyás, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára. Ott voltak a megyeszékhely országgyűlési képviselői, tanácstagjelöltek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, szocialista brigádok vezetői és tagjai. Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, majd a megyeszékhely dolgozóinak nevében Vozár Imre, a 8-as Volán Vállalat gépkocsivezetője, szocialista brigádvezetőj kiváló dolgozó, Petrina Pálné, a Szabadság Tsz szocialista brigádjának tagja és Adamik Emilia, a Megyei Könyvtár dolgozója, városi tanácstagjelölt szólalt fel. Mindhármán szóltak a közelgő tanácsválasztások jelentőségéről, azokról a kezdeményezésekről, amelyekkel a város lakói eddig is támogatták Békéscsaba építését és szépítését. A felszólalások után Nyári Sándor elvtárs átadta a szót Púja Frigyes elvtársnak, a nagygyűlés előadójának. Púja Frigyes beszéde Tisztelt Választópolgárok! Kedves Elvtársnők és Elvbár- sak! A közeljövőben politikai életünk újabb nagy eseményére kerül sor: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re (kitűzte a tanácsválasztásokat és népünk ezen a napon a helyi tanácsokba mintegy 70 ezer kép- jriselőt választ A választások rendjét hazánkban az 1970-ben módosított, 1966. évi választási törvény szabályozza. A módosítások — amelyeket már az 1971. évi választások során is alkalmaztunk — azt a célt szolgálják, hogy szélesedjék állami és társadalmi életünk demokratizmusa, növekedjék a választópolgárok beleszólásának lehetősége a köz- ügyek vitelébe, bővüljenek a Választópolgárok jogát Jelenlegi választási rendszerünk és a Horthy-világ választási rendszere között ég és föld a különbség. Az idősebb generáció bizonyára jól emlékszik még a Horthy-idószak jogtipró választási rendszerére, a nyűt Választójogra, a választójoggal való sokféle visszaélésre, a színfalak mögötti sötét mesterkedésekre, a helyi kiskirályok, a fó- szplgabíráik és a főjegyzők felháborító önkényeskedéseire. Vesztegetések, nagyarányú csalások, a nép akaratának a semmibevétele, az erőszak és a terror jellemezte az akkori választásokat. Senki sem ragadta meg e rendszer lényegét jobban, mint József Attila, a nagy proletárköltő: „Cicáznak a szép csendőrtollak. Mosolyognak és szavatolnak„ megírják ki lesz a követ, hisz „nyíltan” dönt ki ezer éve magával kötve, mint a kéve, sunyit vagy parancsot követ.” . A szocialista Magyarország választási rendszere — mint maga a társadalmi rendszer is — mélységesen demokratikus és humánus. A magyar nép történelme során még sohasem élvezett ilyen széleskörű szavazati jogot, gyakorlatilag minden 18 évet betöltött magyar állampolgárnak joga van a szavazásra; a szavazás a felszabadulás óta titkosan történik, a választópolgár abba is beleszólhat, hogy kit jelöljenek; joga van a választópolgárnak ahhoz is, hogy egy-egy körzetben több jelöltet állítson s amennyiben a megválasztott képviselő vagy tanácstag nem felel, meg választói bizalmának, bármikor visz- szahívható. Azt hiszem, tisztelt választópolgárok, egyetértenek velem abban, hogy a sok ezer jelölőgyűlésen; a két és fél milliós részvételben plasztikusan tükröződik a mi demokráciánk mértéke. Ezé- ■ ken a gyűléseken az emberek alaposan megvitatják, ki legyen a képviselőjük s számonkérik a végzett munkát is. S azt hiszem önök is részt vettek már olyan jelölőgyűlésen is, amelyen a jelöltet — mert nem tartották alkalmasnak, nem ajándékozták meg bizalmukkal a választóik. Bármennyire jónak is tartjuk jelenlegi választási rendszerünket, nem mondhatjuk el, hogy az mindenkinek megnyerte a tetszését. Lehet, hogy még mindig vannak nálunk olyan emberek, akik nem mindig látnak tisztán, alakét megzavar- az ellenséges propaganda, s valamiféle nosztalgiával gondolnák a régire, vagy valami hasonlóra. Talán vannak olyan emberek még, akiknek jobban tetszett az az idó, amikor két magyar földbirtokos, ügyvéd, vagy hasonszőrű úr között választhatott a magyar, amikor a városi törvényhatóságokat és a községi képviselőtestületet a legnagyobb adófizetők, az úgynevezett virilisták uralták, s csak mutatóba láthattak ott olyat, aki valóban a népből jött és főképpen valóban a nép érdekeit képviselte Vannak azután olyan hívatlan — főleg külföldi — prókátorok, akik a demokráciát keveslik a mi rendszerünkben. Összehasonlításokat tesznek a mi rendszerünk és a polgári demokráciák között, mondván, hogy az az igazi, az a valódi. Mondjuk meg őszintén, (Folytatás a 2. oldalon) V álasztási nagygyűlések és gyűlések a megyében A tanácstagi választásokat megelőzően március 29-én .este 6 órakor Kondoroson a községi kultúrotthonban, majd március 30-án este 6 .órakor Újkígyóson a Művelődési Házban Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja: Orosházán, március 30-án délután 4 órakor a városi tanács nagytermében Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára választási nagygyűlésen találkozik a város választópolgáraival. , Március 30-án este 6 órakor Vésztőn, a községi tanács nagytermében Nyári Sándor, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára lesz az előadója a választási gyűlésnek. Megyénkbe látogatott a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete Tegnap, március 27-én délelőtt loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, felesége, valamint Tabera Oktavián, a nagykövetség munkatársa kíséretében kétnapos baráti látogatásra Megyénkbe érkezett. A vendégeket Békéscsabán, az MSZMP megyéi székhazában Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és K[a- ukó Mátyás elvtárs, a megyei tanács elnöke fogadta, melynek során Frank Ferenc elvtárs tájékoztatta a vendégeket megyénk társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. A délutáni program során dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára és Bankó Mihály, a megyei pártbizottság osztály- vezetője társaságában a Békéscsabai Kner Nyomdába látogattak a vendégek, ahol Huszár Mihály igazgató és Varga András, az üzem pártszervezetének csúcstitkára tartott tájékoztatót, majd megtekintették az üzemet Ezt követően a békéscsabai tájházat és a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőházat keresték fel. A vendégek a mai nap során Gyulán Enyedi G. Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának társaságában ellátogatnak a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének székházába, ahol Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára fogadja és tájékoztatja a nagykövetet. A programban szerepel a gyulai román gimnázium meglátogatása. Itt loan Cotot nagykövet koszorút helyez el az iskola udvarán lévő Nico- lea Balcescu szobor talapzatán. A déli órákban Kélegyházára utaznak, és a román nemzetiség lakta község, valamint a Béke Tsz, majd a mezőgazdasági szak- középiskola életével ismerkednek. Ezt követően a szarvasi Mezőgazdasági Főiskolára látogatnak el. loan Cotot (Középén) ce ïetesege » békéscsabai tájházban Вацко Mihály társasagában. (Fotó; Kemény)
