Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
Választási nagygyűlés Békéscsabán (Folytatás as 1. oldalról.) ez a propaganda itt-ott zavart is kelthet még nálunk, a politikailag kevésbé iskolázott emberek között. Nem mondok újat, amikor kijelentem: a mi választási rendszerünk százszor demokratikusabb bármely nyugati tőkés ország rendszerénél! Milyen demokrácia az, ahol a szavazásra jogosultak egyharmada választja meg a köztársaság elnökét, mint az az Egyesült Államokban legutóbb is történt? Milyen demokráciák azok, amelyekben a kommunista pártoknak nem adják meg a többi pártokhoz hasonló lehetőségeket a választásokon? Milyen demokrácia van például Franciaországban, ahol a köztársasági elnök, Pompidou azzal fenyegetőzött a legutóbbi franciaországi választások előtt, ha a baloldal megkapná a szavazatok többségét, nem bízna meg baloldali politikust a kormányalakítással? És sorolhatnánk a hasonló adatokat a végtelenségigTisztelt Választópolgárok! Kedves Elvtársak! Ilyenkor, választások előtt, a jelölőgyűléseken és más alkalmakkor számba szokás venni azokat az országos és helyi eredményeket is, amelyeket elértünk. Gondolom, nekem is kötelességem lenne ez. Ám én azt hiszem, hogy nagyon alapos számvetést csinált az elmúlt két esztendő eredményeiről a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának novemberi ülése, valamint az ország- gyűlés decemberi és múlt heti ülésszaka. Éppen ezért felmentve érzem magam e kötelezettség alól. Néhány szót azonban mégis engedjenek meg. Belpolitikai életünk középpontjában az utóbbi években a gazdasági építőmunka állt. A népgazdaság jól, eredményesen fejlődik. Azoknak a céloknak a valóraváltása, amelyeket pártunk X. kongresszusa határozott meg, rendben folyik. Az ipar növekedési üteme 1972-ben 5,6 százalék volt, az 1973. évi terv 5,9 százalékot ír elő. Az ipari termelés struktúrájának változása — amely az ötéves terv egyik fontos feladata — jól alakul, bár a kívánatosnál lassabban. Növekszik a termelés hatékonysága, különösen örvendetes az ipari és a mezőgazda- sági munka termelékenységének a korábbinál gyorsabb ütemű növekedése. A mezőgazdaságban az iparszerű termelés kezd jellemzővé válni. Ilyen szempontból megoldódott a gabonatermelés és a kukoricatermelés, sikereink vannak a nagyüzemi baromfitenyésztésben és a sertésprogram megvalósításában. Nagy erőfeszítések történnek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, a cukorrépa-, a dohány- és a zöldségtermelés növelésére A termelés fejlődését az élet- színvonal emelkedése kíséri. Az egy főre jutó reáljövedelem 1971-ben 5,6 százalékkal, 1972- ben 3,5 százalékkal nőtt. Növekszik a fogyasztás. Lakást sokat építünk, évi átlagban több, mint 80 ezret, de ez még mindig nem elég. Javult az egészségügy, a szociális gondoskodás isAlSpjában véve tehát egészséges fejlődésről adhatunk számot. A Központi Bizottság múlt év novemberében ugyancsak ezj, állapította meg: gazdaságpolikánk megfelel a X. kongresszuson elfogadott irányvonalnak. A Központi Bizottság világosan meghatározta a politikai, a gaz* dasági, és a kulturális fejlődés további tennivalóit, ugyanakkor rámutatott azokra a kedvezők, len, az egészséges fejlődést akadályozó feszültségekre, amelyeknek a . megszüntetése elengedhetetlen. A Központi Bizottság kritikusan, s önkritiku_ san, elemezte a X kongresszus óta megtett utat, bizonyos intézkedéseket határozott el, azért, hogy méginkább javítsuk a munkát ,s már a kezdet-kezdetén kiküszöböljük azokat a hibákat, amelyek később — ha nem teszünk semmit — súlyosabba válhatnának. A Központi Bizottság ülése óta 4 hónap telt el, s ennek tapasztalatai alapján elmondhatjuk: dolgozó népünk túlnyomó többsége egyetért a határozattal, s becsülettel dolgozik annak végrehajtásán. A Központi Bizottság ülése és az Országgyűlés ülései érintettek néhány olyan problémát is, amelyek körül sok a vita még most is. Az egyik az árintézkedések kérdése. Mint tudják, a Központi Bizottság úgy határozott, hogy továbbra is értékarányos árakra kell törekedni, de közben maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. Meg kell akadályozni a nagyobb ármozgásokat; szigorítani kell az árellenőrzést, szélesebb körben kell bevezetni a szerződéses árak rendszerét; a hús és a hústermékek fogyasztói árát csak a következő ötéves terv elején kell felülvizsgálni. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy gazdasági életünk nem fejlődhet bizonyos árpiozgásck nélkül. Jelenlegi árrendszerünk sok területen nem tükrözi az értékarányos árakat. Vannak cikkek — főképpen élelmiszeripari cikkek — amelyekhez az állam nagy dotációt biztosít. Más cikkeknél ugyanakkor — kb. ugyanolyan arányban — nagy r.yereségbevétel van. Az lenne a célszerű, ha ezt a helyzetet megszüntetnénk: ez azonban nem egyszerű dolog, s csali mintegy 15 év alatt hajtható végre. Bizonyos ármozgásokat idéznek elő a külföldi ár emelkedések is. Magyarország nemzeti jövedelmének 40 százaléka a külkereskedelmi szférában realizálódik, s így a kapitalista külföldön bekövetkezett áremelkedések feltétlenül kihatással vannak a belföldi árakra is. Az ármozgásókhoz azonban két megjegyzést szeretnék tenni. Az értékarányos árakra való áttérést — erre pártunknak több határozata van — úgy kell végrehajtani, hogy népünk, életszínvonala közben szüntelenül emelkedjék. Másrészt megengedhetetlen ,hogy egyes üzemek, szövetkezetek, vagy keres_ kedelmi vállalatok — kihasználva a kedvező lehetőségeket — tisztességtelen haszonra tegyenek szert a nagy közösség rovására. A feladat végrehajtását rendkívül nehezíti, hogy egyes esetekben önző csoportér. dekek érvényesülnek. nem az ország, nem a nép közös érdekeit tartják a legfőbb mércének, hanem a szőkébb környezetük érdekeit, még akkor is, ha ennek érvényesítése megkárosítja az egész közösséget. Ezen a téren komoly szigorításokat vezet be a kormány. A Központi Bizottság megvizsgálta az állami ipar és az építőipar munkásainak a helyzetét, s úgy találta, hogy az állami iparban foglalkoztatott munkások és művezetők bére általában lemaradt az iparban foglalkoztatottak bérétől. Ezért egyszeri béremelést határozott él az állami iparban és "az építőiparban, s mint tudják, a kormány ezt az intézkedést mér végre is hajtotta. Ez az intézkedés érthetően nagyon jó hatást keltett. Ugyanakkor a Köz ponti Bizottság kénytelen volt nem népszerű intézkedéseket is tenni .felemelni a tej és tejtermékek, az égetett szeszes Italok és a dohány árát. A tejtermékek áremelése okozza a legnagyobb gondot, mert ez a családok millióit érinti. Sajnos, má®_ képp nem tehettünk. Magyarország szarvasmarha-tenyésztése évtizedek óta stagnál, nem emel_ kedik, ugyanakkor, amikor a marhahús és a tejtermékek a legfontosabb népeielmezési cikkek közé tartoznak, fogyasztásuk növekszik, nem is beszélve arról, hogy a marhahús kitűnő exportcikk is. A szarvasmarha- tenyésztés fejlesztéséhez azon ban nem elegendőek a határoza. tck, ha a szövetkezetek és az állami gazdaságok, de különösen az egyéni parasztok nem találják meg abban a számításukat, semmivel sem lehet őket kényszeríteni a tenyésztés fejlesztésére. A tejtermékek áremelkedés sének hatását enyhítendő, határozta el a kormány, a családi pótlék, a nyugdíjak és ösztöndíjak havi 50 forintos kiegészítését, továbbá azt, hogy március 1-től mintegy 200 millió forint értékben csökkenti bizonyos textilféleségek árait. Tisztelt Választópolgárok! Kedves Elvtársak! Az országos fejlődéssel lépést tart szűkebb pátriánk. Békés megye és ez a város. Bé. késcsaba is. önök is tanúi lehetnek e nagy-nagy fejlődésnek. de talán azoknak, akik állandóan itt élnek kevésbé szembetűnő ez mint azoknak, akik hosszú idő után látogatnak el ide. Nagyon sok szívderítő számot sorolhatnánk fel. ha a város fejlődéséről akarnánk beszélni. Én csupán néhány ismertetésére szorítkozom Békéscsaba az országban a 13. helyet foglalja el és szüntelenül fejlődik. Ez évben ipari beruházásra 800 millió forintot irányoztak elő: ebből fejlesztik a kötöttárugyárat, új cserépgyá- rat építenek és befejezték a hűtőház és a Kner Nyomda felépítését. Az ipari termelés növekedésének üteme tavaly megfelelő volt, az idén bizonyos — de csak átmeneti — lassulás következett be. A termelékenység ugyancsak kielégítő, a termelés növekedése 1971-72-ben 87 százalékban a termelékenység növekedéséből származott. Jól fejlődik a mezőgazdasági termelés. A növénytermesztésben. főleg a búza. a cukorrépa, ég a kukoricatermesztésben számos fejlett tőkés ország átlageredményeit is felülmúlják. Nagy összegeket fordítanak az elkövetkező években is a kereskedelem, a közlekedés, a közművelődés, az egészségügy fejlesztésére. Nagy gondot okoz továbbra is a kommunális ellátás. Közismert, hogy 1960-ig Békéscsabán közművesítésről nem lehetett beszélni. Azóta 3 ezer központi1 ag finanszírozott lakás. 80 kilométer hosszúságú vízvezeték és csaknem 20 kilométer hosszú csa- padékvizrendszer épült. Lakásépítésre és közművesítésre 1960. óta egymilliárd forintot meghaladó összeget fordítottak, de mégsem mondható, hogy ez elegendő. Igaz, közel 3 ezer család került új fedél alá, több mint 3 ezer háztartást kapcsoltak be a gázhálózatba, naponta 13—14 ezer köbméter ivóvizet szolgáltatnak a vízművek, mégis ezen a területen jelentkeznek a .’egsúlyosabb gondok. Bízunk azonban abban, hogy az önök segítségével a város vezetői úrrá lesznek a nehézségeken és megoldják ezeket a problémákat is. Tisztelt Választópolgárok! Kedves Elvtársak! A nemzetközi helyzet az elmúlt időszakban kedvezően változott. Az enyhülés irányzata megerősödött és egyes területeken kedvező eredmények születtek. A legjelentősebb nemzetközi esemény az elmúlt hónapokban a vietnami fegyverszüneti meg- á,' lapodás január 27-én történt aláírása, majd a megállapodást garantáló párizsi értekezlet februárvégi megtartása volt. A párizsi egyezmények végrehajtása természetesen még nagyrészt hátra van. Az Egyesült Államok kötelezte magát arra, hogy összes csapatait kivonja Dél-Vietnamból és a jövőben nem nyújt katonai támogatást a saigoni kormányzatnak; Az amerikaiak haderőik nagy- részét már kivonták és reméljük, hogy március 28-ig az ősz- szes amerikai katonai személyeket kivonják Dél-Vietnamból. Ennek ellenére nem mondható az, hogy az Egyesült Á.’lamok kormánya tisztességesen betartja a tűzszüneti megállapodást. A csapatkivonásokat időnként leállította: ezzel akart nyomást gyakorolni a Vietnami Demokratikus Köztársaságra és a Dél- Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormányra feltételeinek elfogadtatása céljából. A fegyverszüneti megállapodás szegemével ellentétben átadta a saigoni bábrezsimnek összes katonai létesítményeit. jelentős mennyiségű hadianyagot és modem fegyverzetet. Nem befolyásolja megfelelően a saigoni rezsimet, hogy az hagyjon fel a tűzszüneti megállapodás sorozatos megsértésével. A saigoni rezsim nemcsak helyi incidenseket provokál. de nagy csapategységekkel támadásokat is szervez, amelyeknek cé'ja újabb területek ellenőrzése alá vonása jobb pozíciók biztosítása. A saigoni rezsim fenn akarja tartani a háborús pszichózist, mert a politika területén gyengének érzi magát: úgy véli, hogy nehezen állhatja meg a helyét a békés versengésben. Ez a magyarázata anaik is, hogy a fogságában sínylődő több százezer politikai foglyot a fegyverszüneti megállapodás ellenére sem hajlandó szabadon bocsátani. Bármilyen bonyolult helyzet re alakult ki Dél-Vietnamban, ez mégis jobb mint a nyílt és nagyarányú háború. Az Egyesült Államok megszüntette a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, megindulhatott ott a békés építőmunka. A Délvietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány célja » béke megszilárdítása Dél-VieU namban. A béke és a háború erőinek a mérkőzése tehát tovább tart Dél-Vietnamban. A Magyar Népköztársaság mint Önök előtt ismeirt, szerepet vállalt a Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottságban. Ennek a bizottságnak a célja, hogy ellenőrizze a fegyverszüneti megállapodás betartását és végrehajtását. A bizottság munkája nehezen indult. A saigoni hatóságok mindent megtesznek azért, hogy akadályozzák a bizottság munkáját. Ami a jövőt illeti, számolni kell a saigoni rezsim további szabotázsával, hogy fegyveres erőszakka1 próbál újabb területeket ellenőrzése alá vonni. De számolni kell azzal is hogy a nemzetközi közvélemény nyomása, de mdndenekelőtit a Dél- vietnamá Nemzeti Felszabadítást Front haderőinek határozott ellenállása végül is jobb belátásra bírja majd a saigoni rezsim vezetőit. A Nemzetközi enyhülés másik fontos területe Európa. Európában az utóbbi néhány évben jelentős fejlemények történtek. Lényegében megoldódott az úgynevezett német problémakör: az NSZK kormánya lemondott a revam-politikáról, és elismerte a háború után kialakult status quot. az európai h^> tárokat, beleértve az NSZHkcs az NDK közötti államhatárt is. A német kérdés néhány problémájának a megoldása hátra van még ugyan, de az NSZK és az NDK alapszerződésének ratifikálásával, a müncheni diktátum kérdésének rendezésével, a diplomáciai kapcsolatok helyreállításával az NSZK és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság illetve a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság között, ez a kérdés lekerülhet a napirendről. A múlt év novemberében megkezdődött az európai biztonsági értekezletet előkészítő tanácskozás Helsinkiben. Nem lehet azt mondani, hogy minden kapitalista állam örömmel vesz részt az előkészítő tanácskozáson. Ennek ellenére a helsinki előkészítő tanácskozáson előrehaladásról számolhatunk be. A biztonsági értekezlet napirendjével1 foglalkozó bizottságok feladatainak a körvonalazása néhány héten belül befejeződik. Ezután sor kerül а <Folytatás a 3. oldalon.) A választási nagygyűlés részvevőinek egy csoportja (Fotó; Demény)
