Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-27 / 72. szám
Választási nagygyűlés Békéscsabán Ma, március 37-én délután 3 orakor Békéscsabán az Ifjúsági es líttörohaz nagytermében a Hazafias Népfront választási nagygyűlést rendez. A gyűlés szónoka a, MSZMP Központi Bizottságának tagja. Púja Frigyes elvtárs lesz, fl tettek politikája „Építsetek, mert magatoknak építtek Ünnepi nagygyűlés us ipar államosításának 25. évjordulója alkalmából A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfő délután a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében ünnepi nagygyűlést rendezett az ipar államosításának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi nagygyűlésen részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, a Központi Bizottság tagja. A Himnusz hangjai után az ünnepi nagygyűlést az elnöki tisztet betöltő Apró Antal nyitotta meg, majd ünnepi beszédet mondott dr. Szekér Gyula miniszter. Dr. Ssekér Gyula beszéde Az országgyűlés tavaszi ülésszakán Fock Jenőnek, a kormány elnökének a beszámolója két esztendőre visszatekintve elemezte a kormány munkáját, az ország népgazdasági, társadalompolitikai helyzetét, 4 meg. határozta a teendőket A kormány részére éppenúgy, mint a helyi vezetés számára iß. Mindannyian a párt 10. kongresszusának célkitűzései szerint dolgozunk, s ezekhez a célkitűzésekhez szabta a végrehajtásban a teendőken a Központi Bizottság novemberi ülése is. A kormány sem indul ki másból. Mint a végrehajtás szerve, köteles számot adni arról, mit végzett, milyennek látja a társadalmunk helyzetét, milyen kö_ vetkezteteséket von le. Őszinte voit a számvetés, őszinte, mert — bár az összképben az uralkodó vonások nagyon pozitivek, emellett rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyek a mun. kát akadályozzák. Ez a szemléletmód nagyon helyesen tükrözi a pártkongresszus és a no' vemben ülés szellemét. Bebizonyosodott már, hogy politikánkat csak ilyen alapon lehet tormáim, intézkedéseinket csak így lehet a helyzethez, sőt az emberek igényeihez, a cselekvés helyes normáihoz szabni, Ebben a kritikus magatartásban határoBCrtt mozgósító erő van milliók számára. Az emberi őszinte szó többet, ér, mint bármilyen szellemes okoskodás, szépítgefés, lakkozás. A beszámoló az országgyűlés előtt hangzott el, de milliókhoz szolt, mert az ülésterem vitája, a rádió a televízió és a sajtó oé, vén — országos tanácskozó hely lyé szélesedett A kérdések köre is országos volt Bár nem esett szó minden örömünkről és gon dunfetxS, de jól „súlyozta” a problémákat. Gazdasági kérdő век álltak előtérben, mégpedig olyan megvilágításban, amely nem zárta a misztikus szakszerűség köntösébe a bonyolult feladatokat Hatékonyabban, többet és jobbat korsEerűbbet-kor, szerűbbeu keO. termelnünk, liiert életszínvonalunknak ez a fő forrása, akár hazai, akár a külföldi piacon értékesítjük ter. mékeinket A termelés pedig nálunk embert jelent a munka folyamatában és céljából egyaránt S ezt az emberi oldalt erdemes a miniszterelnök egy mondatával megvilágítani- „az embereknek a szocializmusért, hazájukért üzemeikért, szövet, kőzetükért érzett felelősségére az eddiginél is sokkal bátrabban építsünk”.. Angol kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre hétfőn P. S» Prestonnak, az angol kereskedelmi tÿ; iparügyi minisztérium államtitkárának vezetésével, A küldöttség kedden kezdi meg a tárgyalásokat, amelyeken a magyar delegációt dr. Szalui Béla külkereskedelmi miniszterheKrtffli vannak a központi fejlesztési programok, értük a gyá. rak korszerűsítése, rekonstruk. ciója, külkereskedelmünk okos előrelátó irányítása, értük a mezőgazdaság további felvirá. goztatása, igen értük —, de velük is — cselekedni csak úgy lehet, ha értjük célját, de érezzük eredményét is, akármilyen új gépet szerzünk be külföldről, egymagában nem lesz termelékenyebb a munka, ha я munka, sok viszolyognak tőle, ha nem kapnak segítséget, hogy tudásukat az üj technika színvonalára emeljék. Viszont, ha a munkások látják a népgazdasági ösz- szefüggeseket, tapasztalják az emberi érdekű eljárás-módot, Ők az elsők, akik hagyományos forradalmi munkáslendülettel az új mellé állnak. A sikeres népgazdasági munkának megfelelő szociál-politi- kával kell párhuzamban lennie. Lehet, hogy a kormányelnöki beszámolónak ez a része nagyobb érdeklődést kelt, mint a népgazdasági fejezetek. Az ösz- szefüggésról azonban ne feledkezzünk éL Egymagában nincs jó szociálpolitika, csak a nép. gazdasági sikerek teremtik meg hozzá. a feltételeket. Munkásságunk, parasztságunk és értelmi, ségünfe azonban jói dolgozik, segít a problémák megoldása, ban, jogos az az igény, hogy szociálpolitikánk — minden rétegre kiterjedően —— igazságos; méltányos legyen, az éJetszínvot naiban ne legyenek tátongó kü lönhségek nyugdíjasok és nyugdíjasok között, gyermektelen és gyermekes családok között. A nagyüzemi munkások joggal kaptak béremelést, de a kormány nem feledkezik meg más dolgozó rétegek igényeiről sem. A miniszterelnök á nyugdíjasok és a gyermekes családok. az édesanyák érdekében teendő in. tézkedéseket jelentett be: az pedig számára megnyugtató, hogy a kormány szigorúbban ed. Xenőr^. az áralakulásokat, s biztosítja az erre az esztendőre tervezett éetszfn vonabmőv eke dést Anrit a háromnapos qrszág. gyűlési vita során tapasztalt az °*ezag: a tettek politikájának ismételt feltárulkozasa volt, a megfelelő magasabb igények mai iáik, a közeli holnapnak szerint. A tettek politikája azonban nemcsak, a kormány, a középfokú és alsófokú vezetés, hanem mindannyiunk részvételéit is megkívánja. tárgyalások Iyettes vezeti. A megbeszéléseken a magyar—angol vállalatok és szervezetek közötti ipari, valamint műszaki-tudományos együttműködés kérdései kerülnek napirendre, s a küldöttségek j áttekintik a két ország közötti j kereskedelmi kapcsolatok alakú-1 lässt is, IMTI) Kedves Elvtársak! Az új, kizsákmányolásmentes társadalom építésének kiemelkedő állomásához érkeztünk 25 évvel ezelőtt: államosítottuk a száznál több munkást foglalkoztató üzemeket. A kizsákmányolok tulajdonának kisajátításával, a munkás- osztály jogos eszközeit vette a saját kezébe, hogy „közbirtokolt jussát” immár az egész dolgozó nép érdekében és javára hasznosítsa. Negyedszázaddal ezelőtt éppen ezen a helyen, ebben a teremben hozták nyilvánosságra a nagy eseményt. A „Szabad Nép” így tudósított róla: 1948. március 25-én délután több száz ünneplőbe öltözött munkás sietett tanácskozásra a Vasas Székházba. A megbeszélés célját csak az előadótól tudták meg, aki közölte: .Azért hívtuk össze ezt a mai értekezletet, hogy rendkívüli nagyjelentőségű kormányintézkedésről tájékoztassuk önöket. Sokszor vetették fel a dolgozók az elmúlt években, hogy amikor dolgoznak, vajon maguknak építenek-e? Mi mindig azt mondottuk, építsetek, mert magatoknak építtek. A két munkáspárt egyesülése lehetővé tette ennek megvalósítását. A mai minisztertanácson elhatározták mindazon üzemeknek az államosítását, amelyek 100 munkásnál többet foglalkoztatnak.. Egy pillanatra néma csend üli meg a termet. Aztán a meglepetéstől felocsúdott emberek felugrálnak helyükről, kalapjukat lengetik, éltetik a kormányt. Hirtelen csend lesz, mindenki az In- ternacionálét énekli...” így szól a korabeli tudósítás. Ma sem lehet megindultság nélkül hallgatni. A mai ünnepélyes megemlékezésen tisztelettel hajtjuk meg az elismerés zászlaját mindazok előtt, akik részt vettek a munkásosztály e dicső tettének kivívásában. Nagyon mélyről indultunk. Az üj élet hatalmas szenvedések és megrázkódtatások közepette született. A háborúban elveszítettük nemzeti vagyonúnknak közel 40 százalékát Némák és termelésre képtelenek voltak a gyárak. A mező- gazdaságon belül a háború legjobban az állattenyésztést sújtotta. Hazánk felszabadulása és a gyárak államosítása között mindössze három év telt el. De micsoda három év volt ez! Politikai küzdelmekben, nagy osztályösszecsapásokban bővelkedő, amelynek során visszaszorítottuk a reakciót, létrehoztuk az új, demokratikus rend alapjait, megvalósítottuk a földreformot, a nagybankokat állami ellenőrzés alá helyeztük, bevezettük a 8 órás munkanapot, az évi fizetett I szabadságot. Túlzás nélkül mondhatjuk: a régi világot a sarkából kidöntő események időszaka volt az életünkben. A földreform során 5,6 millió kataszirális holdat vettünk igénybe és ennek nagyobb részét kiosztottuk a mezőgazdasági munkások, cselédek, törpe- és kisbirtokosok között. A parasztság megkapta jogos jussát, a földet. A föld végre azé lett, aki megműveli. Ezzel végérvényesen eldőlt az évezredes per! Nagy nehézségek közepette a romos és nyersanyaghiánnyal küzdő üzemekben is megkezdődött a termelés és megindult a közlekedés. A munkások — ki öntudattól, ki életösztöntől vezettetve — nagy nélkülözések j közepette, hozzáfogtak az új élet j építéséhez. 1946. január 1-vel ál- j lami ellenőrzés alá vettük a | szénbányákat A dolgozókra súlyos csapásként nehezedő infláció felszámolására 1946. augusztus elsejével megvalósítottuk a stabilizációt, megszületett az új pénz, a forint. Kezdetét vette a nagytőke szerepének korlátozása. 1946. végén | állami kezelésbe vettük az öt j legnagyobb nehézipari vállalatot. ! Megalakult a nehézipari központ, amely fontos szerepet játszott az állami kezelésbe vett nagyüzemek irányításában, az államosítás előkészítésében, majd az üj ipari vezetők kinevelésében. 1947. augusztus elsejével beinA Magyar Népköztársaság Ш-, nöki Tanácsa a nagyipar és a | kereskedelem államosításának 25. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül Csíki Józsefnek, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójának, Klein Dezső- nének, a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat MEO-vezető- jének, Opauszky Mihálynak, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkavezetőjének a MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKOZATA; Milecz Mitykó Endrének, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat ke- mencerakójának a MUNKA ERdúlt a hároméves terv. ugyanezen év őszén államosítottuk л nagybankokat. 1948. márciusában a népi demokratikus hatalom újabb, most már döntő csapást mért a nagytőke gazdasági hadállásaira* amikor közvetlenül és teljesen államosította a száz munkásnál többet foglalkoztató vállalatokat. Az államosítás mintegy 609 vállalatot érintétt, amelyek 160 ezer dolgozót foglalkoztattak. Ezzel a gyáriparban dolgozók több mint 80 százaléka állami irányítás alatt álló üzemekben dolgozott. A népi demokratikus hatalom a bankok és vállalataik és a gyárak forradalmi kisajátításával proletárdiktatúrává fejlődött. Az államosítással a népgazdaság szocialista szektora az iparban túlsúlyba jutott, felölelte a bányaipar csaknem egészét; a gyáripar négyötödrészét és az egész nagyüzemi közlekedést. Az ipar államosítása megteremtette a feltételeket az állami leül- és belkereskedelem megszervezéséhez. Kedves Mvtarbafc! A felidézett történelmi események mozgatóereje a forradalmi munkásosztály volt, a fő szervezője és irányítója pedig a Magyar Kommunista Párt E rövid ünnepi megemlékezésben nem lehetséges az államosítás óta eltelt negyedszázad iparosításának teljes körű ismertetése, az iparfejlesztésnek: az eredmények és hiányosságok, elemzésén alapuló mélyreható ertekelese, munkásosztályunk* parasztságunk, alkotó értelműé günli nagyszerű teljesítményeinek maradéktalan bemutatása. (Folytatás a 2. oldalon) DEMREND EZÜST FOKOZATA; Futás Ferencnének, a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyára láncolónőjének, Kovács Jánosnak, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat műhelyvezetőjének, Magyar Jánosáénak1, a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat orosházi gyára csoportvezetőjének, Medo- varszki Jánosnénak, a Pamut- textilművek békéscsabai gyára szövőnőjének a MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATA kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át, Kőrődi József Magyar—angol kereskedelmi Kitüntetések az áliamositás 25. évfordulóján
