Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-27 / 72. szám
Ünnepi nagygyűlés (Folytatót et 1. oldalról) т De Lehet és érdemes ie röviden áttekinteni azt a hatalmas fej- ! lödést, amelyet — távolról sem j akadálytalanul és zökkenőmentesen — elértünk e negyedszá- I zad alatt. Az ipar a népgazdaság verető ágazata lett. Ma az ipar és az építőipar adja a nemzeti jöveda. lem 55 százalékát Munfcásosztá_ lyunk létszáma két_ és félszere, sére nőtt Az ipar foglalkoztatja az aktív keresők több, mint egy harmadát. Jelenleg egymil- i lióval több ember dolgozik аи iparban, mint 1948-ban. Az ipar bruttó termelése 1948 1 óta kilencszeresére növekedett. Ma 40 nap alatt termel iparunk ' annyit, mint amennyi egy esz- tendó produktuma volt 1948- j ban az államosítás évében. Jelentősen átalakult az ipar szerkezete. Az iparon belül a ; a modem ipar két verető ágazata a gépipar és a vegyipar fejlődött leggyorsabban. A gépipar termelése 12-szeresére, a vegyiparé 26-szorosára nőtt A gépipar termelésének ?• százalékát exportálja, ami a népgazdaság összes exportjának mintegy 40 százalékát teszi ki Acélgyártásunk több, iránt négyszeresére nőtt Az elmúlt negyedszázadban a legnagyobb ütemben a vegyipar fejlődött I parfejJ esetésünk nagyszerű eredménye energiaszerkezetünk korszerűsítése. Az olaj és a földgáz felhasználásának rész. aránya energiamérlegünkben ez évben meghaladja az 50 százalékot ami nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó. Kőolaj és a földgáz szállítására 3000 km nagyteljesítményű vezetéket építettünk meg az utób. bi 15 évben, A kőolaj és földgáz térhódítása a Szovjetunió segítségének, a „Barátság” kőolaj, vezetéken keresztül megvalósuló kóolajszáll ításnak: és a 60-as években feltárt alföldi ezénhid- rogén-előfondaláeok kiaknázásé, nak köszönhető. A népszerű propftn-tKrtftngto- nak 1,4 millió fogyasztója van. Mezőgazdasági adottságainknak megfelelően fejlődött élelmiszeriparunk. Különösen tartósító iparunk termelése emelkedett. Termelése az 1949. évi hússzorosára nőtt Gyümölcs, és főzelékkomzerveink, dohányiparunk termékei számos országban ismertek és kedvelt fogyasztási cikkek. Az államosítás óta eltelt negyedszázad alatt óriásit fejlődött munkásosztályunk szakmai, társadalmi műveltsége és politikai öntudata. Mennyire tévedtek a korabeli kétkedők és hitetlenkedók — némely hazai „mindent jobban tudó" polgár és jónéhány külföldi kommentátor — amikor nagy hanggal azt hiresztelték, hogy az államosítás csődhöz vezet, mert tőkések nélkül a munkások nem tudják vezetni a gyárakat. Igen sokan azon a véleményen voltak, hogy a munkásele nem értenek a gazdasági vezetéshez, nem tudnak réneiét tartani a gyárakban. Korunk nagyszerű munkaver- senymozgalma, a munka kollektív jellegének legjobban megfelelő szocialista brigádmozgalom. Ez a nagyszerű munkaverseny- mozgalom munkásosztályunk százezreit ragadta magával. Jelentősen nőtt munkásosztályunk szakmai műveltsége. 25 évvel ezelőtt egyharmada, ma kb. fele rendelkezik szakképesítéssel. Eredményeink lehetővé tették, hogy a heti munkaidőt 48 óráról 44-re csökkentsük. A rendszeres évi fizetett szabadság átlagosan 16 munkanap. Ma már minden családban van rádió és három családból kettőben televízió. Most, amikor meghajtjuk ах elismerés és a tisztelet zászlaját az előttünk járók előtt, vessünk rövid pillantást a ránk váró hatalmas feladatokra is. A mi generációnknak adatott meg az a nehéz, de nagyszerű feladat, hogy szocialista iparunkat továbbfejlesszük, korszerűsítsük, szerkezetét javítsuk, hogy iparunk újabb, magasabb fokra léphessen. A szocialista Iparosításban d-| ért eredményekre támaszkodva a hiányosságokból tárulva és azokat kiküszöbölve, folytatni kell a hazai adottságoknak legjobban megfelelő ipari szerkezet kialakítását. A Magyar Szocialista Munkáspárt és kormányunk immár több, mint másfél évtizede fáradozik töretlenül és eredményesen a társadalmi gazdasági adottságainknak legjobban megfelelő ipari szerkezet kialakításán. XV. ötéves tervünk központi fejlesztési programok formájában tartalmazza is az erre vonatkozó útmutatásokat. — Iparosításunk, de az infrastruktúra fejlesztése szempontjából is fontos, hogy folytassuk az energiaszerkezet további átalakítását, a földgázfelhasználás fejlesztési programjának végrehajtását. — Iparunk korszerűsítése, exportképességünk fokozása érdekében hazai nyersanyagbázison fejlesztjük alumíniumiparunkat. — A műanyagok és szintetikus szálak iránti növekvő igények indokolják a hazai petrolkémiának a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés keretében történő kiépítését. — Folytatni kell a közúti járműprogramot. Ez a fejlesztés a gépipar korszerűsítésének a nemzetközi együttműködés szélesítésének hordozója. — Az eredményesen megindult számítástechnikai programot tovább kell folytatni a, hazai és az export-igények kielégítésére, E programok egy tucat gyárunk ésszerű fejlesztését teszi szükségessé. — A korszerű és gyors építkezésnek az építési kultúra növelésének fontos eszköze a köny- nyűsaerkezetes építési mód. Térhódítása nélkülözhetetlen. • •- Textiliparunk modemizáláaftt, a munka termelékenységének nagyarányú növelését szolgálja a sikeresen megindult és föTytató- dó textilipari rekonstrukció. В központi fejleszféri progra. mok természetesen csak egy részét, de igen fontos részét ölelik fel annak a hatalmas munkának, ami a magyar ipar korszerűsítésében, hatékonyságának emelésében előttünk áll. Üzemeink eredményes munkájának fokozására felhasználjuk és elterjesztjük a korszerű munka- és üzemszervezés legfrissebb eredményeit is. A negyedszázados iparosítás eredményei között meg kell említenünk, hogy néhány iparágunk nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó helyet vívott ki magának. Ilyenek: az alumínium, a nitrogénműtrágya és a gyógyszeripar, autóbusz- és szerszámgépgyártásunk, a műszeres híradástechnikai iparunk egye, ágai, fémforrásgyártásunk, műbőrgyártásunk és a paneles lakásépítés. Kedve Elvtársaftl A mi nemzedékünk szerencsés. Történelmileg rövid idő alatt valóra válthatta azt, amiről elődeink egy évszázada álmodoztak. Kossuth Lajos azt mondta, hogy „...a nemzet, amely csupán fölaP művelést űz, amolyan félkezű teremtés” és azt, hogy „...az ipar fejlesztése hazánkban a legsürgetőbb, legégetőbb szükségletek közé tartozik, mégpedig nemcsak általában a közjóiét, hanem különösen a mezőgazdaság érdekében is”. E szavak igazak ma is. A népjólét emelésének, a mezőgazdaság intenzív fejlesztésének előfeltétele a korszerű, jól dolgozó ipar. Fejlődő infrastruktúrához fejlett ipar szükséges. További céljaink elérésében pártunk X. kongresszusán kijelölt úton haladunk előre. Központi Bizottságunk múlt év novemberi ülésén áttekintette és ellenőrizte, hogyan valósulnak meg a kongresszus határozatai. Megállapította, hogy a határozatok végrehajtása megfelelően folyik, Gazdaságpolitikánk bevált. Ezt tükrözik elért eredményeink is. Kötelezettségünk, hogy töretlenül folytassuk a kongresszus által jóváhagyott határosatok megvalósítását. (MTI) Jerzy Zielinski elvtárs látogatása megyénkben Dr. Szabó Sándor fogadja a Lengyej Népköztársaság nagy- követségének tanácsosát. Fotó: Demény .Gyula Kétnapos tartózkodásra megyénkbe érkezett Jerzy Zielinski meghatalmazott miniszter, a lengyel Népköztársaság Budapesti Nagykövetségének tanácsosa és Waclaw Rytel elvtárs a nagykövetség attaséja. Megyénk vendégeit tegnap délelőtt Békéscsabán a Hazafias Népfront Békés megyei titkárságán fogadták. A fogadáson jelen volt: dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Gyulavári Pál, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára. Nagy József, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának elnöke, Nyári Sándor a Hazafias Népfront megyei titkára. Vich- nal Pál, a Hazafias Népfront Béke és Barátság munkabizottságának titkára. A Lengyel Népköztársaság népének magyarországi képvi. ! selőit Nagy József köszöntötte. I Elmondta, hogy megyénk la_ j kosságának mindig örömére I szolgál találkozni a szocialista J országok képviselőivel. Ezt' kö- I vetően dr. Szabó Sándor tájékoztatta testvérnépünk magyar- országi képviselőit megyénk politikai, gazdasági termelési, kulturális fejlődéséről és gondjainkról. A testvéri lengyel nép küldöttei délután Murony községbe látogattak el ahol ismerkedtek a község életével, eredményeivel, majd a Hidasháti ÁL’ami Gazdaság üzemegységeit tekintették meg és beszélgettek az üzemegységek és szocialista brigádok vezetőivel. Este a lengyel elvtársak megnyitották a Lengyel Népköztársaság című kiállítást, majd magyar—lengyel barátsági esten "találkoztak az állami gazdaság dolgozóival. Ezen Jerzy Zielinski elvtárs tartott előadást a szocializmust építő lengyel nép erőfeszítéseiről, életéről. Ma, március 27-én vendégeink meglátogatják a Békéscsabai Kner Nyomdát, a hűtőházat és ellátogatnak Gyulára, , Ezt követően este a körösladá- j nyi Magyar—Vietnam Barátság j Termelőszövetkezet vezetőivel és dolgozóival találkoznak. Kádár János fogadta az Arab L jjászülelcs Szocialista Pártjának küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Abdullah Al-Ahmart, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártjának főtitkárhelyettesét és a küldöttség tagjait. A Szíriái Arab Köztársaságból érkezett delegáció az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik Magyarországon. A szívélyes baráti találkozón résat vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az Arab Üjjászületés Szocialista Pártjának hazánkban tartózkodó küldöttsége Abdullah Al-Ahmar főtitkárhelyettes vezetésével vasárnap ellátogatott Komárom megyébe. Tatabányán a megye vezetőinek társaságában Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titká- r« tájékoztatta a vendégeket a megye helyzetéről. Biszku Béla, az MSZMP Po^ litikai Bizottságának tégja a Központi Bizottság titkára hétfőn ebédet adott a küldöttség tiszteletére. Az ebéden részt vettek: Borbély Sándor, Havasi Ferenc, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagjai, Gyenee András. az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, valamint Bencsük István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Jelen volt Abdul-Halim Kaddour, Szíria budapesti nagykövete. (MTI) к l »HI« 1П1111Н1Ш1НИ11ПН11 жтш. ШШШ klümai síőlgábsfof teliéi«# SxéfeéÂlérvâr, i90i Végre megjött a behívó... Ki lőtt, és honnan? — Burzu Béla honvéd Őrnagy visszaemlékezései О Az elvtárs szívélyesen fogadott. Hellyel kínált és kérdezett: hova való vagyok, mi a célom, hogy érzem magam, fiatalságom ellenére nem nehéz-e a katonaélet, stb. Majd ezt követően 6 beszélt. Beszélt a hadsereg újjászervezéséről, a néphatalomról, a párt állásfoglalásáról. Igen érdekesnek tűnt számomra a beszéd. Később közölte velem, hogy azt szeretnék ha bent maradnék Ha igen. akkor elküldenek iskolára, még a Szovjetunióba is kikerülhetek és tiszt lesz belőlem. Adott gondolkodási időt is, csak 2—3 nap múltán kellett a választ megadnom. Elmondtam a fiúknak az esetet. A fiúk lebeszéltek. Szereljünk le, menjünk haza, mondták. Rájuk hallgattam. Már akkor hallattszott, hogy lesz leszerelés és aki akar az leszerelhet. A leszerelésre 1945. december 17-én került sor. Akik maradtak, azok többnyire a határra kerültek. Megkaptuk a leszerelőpapírt, és kaptunk egy Igazol-
