Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

fl termelés megfelelő anyagi fedezetet adott a bérrendezéshez Beszélgetés bárom vállalat igazgatójával Hasznos vállalkozás Az üzem* és munkaszervezés korszerűsítése a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatnál A vállalati munkás zerve­Besaélgetést folytattunk két i minisztériumi tárcához és egy tanácsa копя yuiparhoz tartozó vállalat vezetőjével, s a követ­kező kérdést tettük fel nekik: — Hogyan hajtották végre az 1972. november 14—15-én ho­zott párthatározat alapján a bérrendezést? К or eb Ferenc, я Békés me­gyei Állami Építőipari Válla­lat igazgatója: — Az 1972. november 14— 15-i párthatározat a vállalatnál előbbre hozta a* 1973-as év fel­készülését. A múlt év végén a vállalat gazdasági vezetése, párt- bizottsága és szákszervezeti bi­zottsága a szóban forgó pártha­tározat tükrében levonta az 1972-ee év tapasztalatait és egy­ben összeállította és kidolgozta az 1973. évi főbb gazdasági cél­kitűzéseket. Ezek közűd a legfontosabb vál­lalati törekvés a termelés és gazdasági hatékonyság növelése, ami elsősorban a szervezés ja­vításával valósulhat meg. A bérrendezéssel a vállalat átlagosan nyolc—tíz százalékkal emelte a fizikai dolgozók és mű­vezetők bérét. Ezen beiül a dif­ferenciálódás a következőikép­pen. alákult: az építőipari szak­munkások és művezetők mini­mum 6,5 százalékos, a betaní­tott ég segédmunkások 3 szá­zalékon bérrendezésben része­sültek. A minimális feletti részt nagyobb arányban a vállalat sa­ját erejéből fedezte. A differenciálási szempontok kialakítása széleskörű szakszer­vezeti taggyűlés és temvéléei ta­nácskozás keretén belül történt, s az itt megkérdezett dolgozók véleményét jól fel tudtuk hasz­nálni az új teljesítménybérek ki­alakításánál. Itt kívánom meg­jegyezni, hogy munkaügyi osz­tályunknak is voltak korábbi időszakról felmérései. Nevezete­sen, bogy mely területen látják a differenciálást fokozottabban érvényesíteni. (Példáuj a kőmű­ves segédmunkáknál, a válasz­falazásnál, egyes villanyszere­lési munkáiknál stb.j Ezeken a területeken a differenciálás az előirt minimumon felül 2—6 százalékkal látszott reálisnak. A művezetők esetében a szak­képzettség, a szakmai rátermett- ség, az eddigi tevékenység ered­ményen, valamint a közelmúlt­ban tartott művezetői házi to­vábbképzés vizsgáinak alapján történt a differenciálás. Dolgozóinkat március SO-ig értesítettük az ój besorolásuk­ról. A munkahelyeken aotezoco­Mélyfűrásl kutak, thermal- kutak fúrását és javítását, aknák építését vállalja A Vízkutató és Fúró Vállalat Ceglédi Üzemvezetősége, Cegléd, III, Rákóczi út 72. Telefon; 83—14, Tata*: 28—4804 576Ш sított tájékoztató példányok ke­rülnek kifüggesztésre a leggyak­rabban előforduló munkák új, megemelt bértételeiről. Blahut Lajos, a MEZŐGÉP Békéscsabai Gyáregységének igazgatója: — A vállalati központ bérren­dezése gyáregységenként más és más, ami az eltérő murikásösz- szetételből ered. A csabai gyár­egységnél a lebontás a munka­ügyi statisztika alapján szak­munkás. betanított munkás és segédmunkás összetételének megfelelően történt A MEZŐGÉP Tröszt és a válla­lati főbb irányelvek alapján, ahol a differenciálást fokozottabban figyelembe kellett venni a kö­vetkezők: az egészségre ártal­mas körülmények között dolgo­zók, betanított munkások, mun- kásállományú nők, valamint a kéfcmüszakos munkások. A központi bérfejlesztést sa­ját erőből jelentősen növeltük, így a központi és a saját erőből történt bérfejlesztés gyáregysé­günknél eléri a 9 százalékot. Azokat a szakmával nem ren­delkező személyeket, akik szak­mai munkát végeznek legalább három éve, s azt igazolni tud­ták, azokat szakmunkásként vet­tük figyelembe. A gyáregységen belül a köz­ponti bérfejlesztés differenciá­lásra biztosított részét úgy hasz­náltuk fel. hogy az egészségre ártalmas munkahelyeken (pél­dául festőműhely, hőkezelő) dolgozó szakmunkások nyolc százalék helyett kilencszázalé­kos. a szakmunkáébizonyítvány- nyai nem rendelkezők négy szá­zalék helyett hatszázalékos bér­emelést kaptak. Az egyéb mun­kahelyeken az egy éve béta- műt dolgozóit öt, a két év óta betanult dolgozók pedig hat százalék béremelést kaptak a kötelező négy százalékká; szem­ben. A központi béremelés dolgo­zódként a központi gyáregység­nél tíz hónap alatt 1100 forin- toe bénsZintemelkedést jelent át­lagosan. Az alkalmazottak kö­zül csak a közvetlen termelés- irányítók kaptak béremelést. A bérrendezés a gyáregységnél mintegy 350 dolgozót érintett A gyáregység vezetői a mun­kába bevonták a társadalmi szerveket is és velük egyet­értésben a saját erőből történő bérfejlesztésből a differenciálási összeget kibővítették (egy- és kétmúszakos nődolgozók, illet­ve fiatal szakmunkások javára). A kötelező bérszint-emélikedés összességében 5,9 százalék, amit MélTíórísi segédmunkásokat változó munkahelyre felveszünk Személyes jelentke­zés a szükséges ira­tokkal, szombat ki­vételével. Felvétel esetén úti­költséget megtérítjük. Vízkutató ÜV. Cegléd, Rákóczi út Ti nagyon befolyásolt a szakmun­kások és segédmunkások adott létszámaránya. Az eltelt időszakban reklamá­ció nem érkezett, úgy érezzük, hogy mindenkit igazságosan, munkájá alapján értékeltünk. Üjhelyi Sándomé, a Gyulai Kötőipari Vállalat igazgatója: — A megyei tanács, az SZMT és a HVDSZ elnökségének egyet­értéséivel a vállalat 9,1 százalé­kos keretet kapott. Saját bérfej­lesztésünk 3 százalékot tesz ki. így a vállalati bérszdntnövéke- dés tíz hónap alatt egy dolgo­zóra átlagosan — a központi ke­retből 1 386 forint, a saját bér- fejlesztésből 640 forint, tehát összesen 2 026 forint. A válla­lat dolgozóinak csaknem 85 szá­zaléka részesült bérrendezésben. A kötelező béremelésen kí­vül ezzel párhuzamosan, ugyanez a létszámarány részesült bérfej­lesztésben, s ezzel egyidejűleg differenciáltuk dolgozóinkat. Ennek alapját szolgálta az, hogy valaki szakmunkás, három mű­szakban dolgozó nő, kiemelke­dően dolgozó, nyugdíj előtt álló törzsgárdatagok, akik életük nagyrészét a vállalatnál töltöt­ték, valamint egészségre ártal­mas munkakörben dolgozik, ahol a differenciálás mértéke 2—8 százalék. Megjegyezném, hogy a saját forrásból bizonyos összeget tar­talékoltunk, számítva arra, hogy a bérfejlesztés a munkában hú­zó erővel hat majd és ennek eredményeként a termelés nö­vekszik. A tartalékolt összeg egy részét így meghatározott célfe­ladatok teljesítése esetén fizikai dolgozóinknak juttatjuk. Ezzel a döntésünkkel választékosabb, jobb minőségű árut kívánunk a fogyasztóknak adni, mégpe­dig kedvezőbb anyagfelhaszná­lás mellett, változatlan áron. Bízunk abban, hogy a bére­melés ösztönzően hat dolgozó­inkra, s annak költségkihatása­it ki tudjuk gazdálkodni. Terme­lésünk megfelelő fedezetet adott a béremeléshez, amit jobb munka- és üzemszervezéssel kí­vánunk még fejleszteni. A bér­fejlesztés tervezetét a szakszer­vezet egyetértésével terjesztet­tük a munikáskolléktívánk élé megvitatásra. Az elhangzott igényeket, javaslatokat közösen megbeszéltük, s az elfogadha­tókat beépítettük a tervezetbe. Szekeres András Értékelik az 1972. évi szocialista munkaversenyt A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat gazdasági és társadalmi vezetői március 30- án, pénteken délután 4 órakor rendezik meg a szocialista cí­met elért brigádok értekezletét. A tanácskozáson először az 1972. évi szocialista munkaverseny tapasztalatait és eredményeit értékelik, majd kiosztják a ju­talmakat. Ülést tart az SZMT A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa március 28-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel tartja ülését Békéscsabán, az SZMT- székházban. Az ülésen a testű, let megvitatja azt a Mentést, amelyet Nagy István, az SZMT vezető titkára terjeszt elő a Szakszervezetek Megyei Taná­csa elnökségének 1972. évi mun­kájáról. zés korszerűsítésében a Tiszán­túli Talajjavító és Talajvédel­mi Vállalatnál megelőzték az 1972 decemberében megjelent MÉM miniszteri utasítást. Ami­kor pártunk Központi Bizott­sága 1971. decemberében hatá­rozatot hozott a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sére, Szarvason a TjTTV-nál munkához láttak a szakmai, a politikai és a társadalmi veze­tők. Mészáros István igazgató irányításával szinte pontról pontra, újra és újra elolvasták a határozatot, következtetése­ket vontak le belőle, története­sen arra, hogy az abban írtakat miként tudnák üzemi céljaik megvalósítására átvenni. Ekkor tisztázták, hogy a vállalat szer­vezeti felépítésén belül a Ti­szántúlon működő megyei iro­dák milyen jog- és hatáskört kapjanak. Milyen jog- és ha­táskörben dolgozzanak a válla­lati központban, hogyan lehetne az ellenőrzés hatékonyságát nö­velni, az irányítás jellegét meg­határozni, az elvégzett munkáj; értékelni, az anyagi érdekeltsé­get és az erkölcsi megbecsülést kifejezetten érvényre juttatni. Ezután azt vizsgálták, hogy a vállalat egészében hogyan le­hetne a munka termelékenysé­gét növelni, az állóalapokat job­ban kihasználni, az önköltséget csökkenteni, az állami jövede­lemhez hozzájárulni, a termelés es forgalmazás jobb összehan­goltságát megteremtem, a mun­kakörülményeket és a kereseti feltételeket javítani. Mindezek­ről a vállalati élet valamennyi fóruma, elsősorban a pártveze­tőség, majd a taggyűlés tár­gyalt. A szakmai vezetés első­sorban a kommunisták vélemé­nyét kérte a Központi Bizottság határozatának áttanulmányozá­sa után a helyi lehetőségek feltárására. Javaslatok tucatjai hangzottak el. majd ezeket cso­korba fogva a szakszervezeti taggyűlésen, a KlSZ-taggyűlé- seken. a nőbizottságban és a termelési tanácskozáson üze­menként, megyei irodánként megbeszélték. Ezek alapján ál­lították össze a vállalati, az üzemi korszerűsítésre tett ja­vaslatokat. melyek alapján va- lójában korszerűsödött a TTTV teljes egészében. E korszerűsítés középpont­jában a munka termelékenysé­gének fokozása és a költségek csökkentése állt. A dolgozók legtöbbet tettek azért, hogy az 1972. évi tervek teljesen meg­valósuljanak. Számításaik van­nak arra, hogy a 'vállalati kor­szerűsítés révén az üzemeiknek, a megyei irodáknak juttatott ön­állóság kereken 5 millió forint­tal növelte a nyereségest Ha csupán ezt az egyetlen számot néznénk az egész korszerűsítés eredményének, már akkor is azt mondhatnánk, hogy e vállalko­zás meghozta a hozzá fűzött reményeket Ennél azonban lé­nyegesen több történt A válla­lat szinte valamennyi dolgozója beleszólt abba, hogy a további­akban milyen módon szervez­zék a munkát, hogyan lehetne még nagyobb hatékonyságot el­érni. Legtöbb vitát a gazdaságta­lanná vált termelési ágazatok sorsa váltotta ki. Érthető, hi­szen ha a szervezés és az eszkö­zök korszerűtlenek, akikor az el­végzett munka nem olyan ha­tékony, mint ellenkező esetben. Viszont a gazdaságtalanná vált ágazatokat — többek között a kémiai talajjavítást — nem szá­molhatta fel a vállalat, mert ő a talajjavítási feladatok tiszán­túli profilgazdája! № csak olyan intézkedéseket hozhattak, melyekkel az előbb említett ta­lajjavítási eljárás jövedelmező­vé válik. Ezért nagy teljesítmé­nyű IFA (NDK-gyártmányú) mészkőpor-szóró adapterrel el­látott tehergépkocsikat vásárol­ták a régi, a kis teljesítményű gépek helyére. A szállítás és a rakodás korszerűsítésével a ké­miai talajjavítással foglalkozók számát — fizikai dolgozók — 120-szal csökkentették. A továb­biakban kevesebb dolgozóval a korábbinál nagyobb hatékony­sággal tudták megoldani a fel­adatot. A 120 dolgozót nem eresztették „szélnek”, hanem gondoskodtak átképzésükről és segítségükkel a láncos trakto­rok kétmúszakos üzemeltetését szervezték meg. A korábbi egy műszak helyett tehát lehetséges­sé vált a digózó és az altalaj- lazító gépek kétmúszakos üze­meltetése. Egy csapásra tehát nemcsak két feladatot, hanem hármat oldottak meg. Növelték a gépek hasznos üzemóraszámát, megszüntették a nehéz fizikai munkát a szállításnál, a tel­jesítmény növelésével pedig javult a dolgozók kereseti le­hetősége. A 35 millió forint vállalati eredmény tehát nem égből pottyant Szarvasra. Ezért nagyon is megdolgoztak a talaj­javítósok. A vállalat korszerűsítésé­vel egyidőben nem növelték az adminisztrációs munkakörben és az irányításban dolgozók számát. A vállalati központban dolgozókból létrehozták a szer­vezési és ellenőrzési osztályt. Ide elsősorban a magas képzett­ségű. nagy szakmai gyakorlat­tal rendelkezőket irányítottak. Az 6 munkájuk azért lényeges, mert az állami gazdaságoktól és a tsz-ektől kapott megbíza­tásokat talajjavításra ők prog­ramozzák, s ők ellenőrzik a vállalati célok teljesítését, gya­korlati megvalósítását. Amikor a miniszteri utasítás 1972. december 22-én megjelent a vállalati munka gyakorlati korszerűsítésére, Szarvason már megvonhatták a bevezetés fél­esztendős mérlegét. A jövőre nézve biztató eredményeket könyvelhettek el. Ezután a jog­köröknek és hatásköröknek megfelelően a megyei irodáknál éppen úgy, mint a vállalati központban, mindenki a rásza­bott feladatot látja el. A munkában korábban bi­zonyos átfedéseik voltak és ezek zavaróan hatottak. Ezek meg­szüntetésével a hatékonyság további növelésében bíznak, s azt mondják, hogy a mostani szervezettséggel a negyedik öt­éves terv vállalati, üzemi cél­jait úgy teljesítik, hogy a bér- fejlesztésben 15—16 szàzalékœ növekedést érnek el. Dupsi Károly Építtetők figyelem! Kitűnő minőségű Marosi folyami homok minden mennyiségben eladó. Ára: parton 45.— Ft/m* járműre rakva 60.— Ft/m* Átvétel helye Marosparton, Rékasinénál. Apátfalva, Aranykalász Mg. Tsz. Telefon: 23. ___________________ 136436 5 ШШШSz. № MÁRCIUS 25.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom