Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

Tárgyalóteremből Tovább szilárdult megyénk közrendje, közbiztonsága Beszélgetés dr. Sajti Imre rendőr alezredessel, a megyei főkapitányság helyettes vezetőjével A közelmúltban Békéscsabán « történt rablótámadás nagy nyugtalanságot keltett a lakos­ság körében, de éppen olyan őszinte megnyugvást is, ami­kor a tetteseket rövid idő alatt elfogta a rendőrség. A rend­őri munkáról és megyénk köz­rendjéről, közbiztonságáról ér­deklődtünk dr. Sajti Imre ren­dőr alezredestől és először ar­ra kértünk választ, mi jellem­zi bűnügyi szempontból me­gyénk helyzetét? — Békés megjre kfizrendje, közbiztonsága az elmúlt év­ben tovább szilárdult. Jeleső érzéssel mondhatjuk el — és ez egyben megnyugtató lakossá­gunk számára —> hogy a bűn­üldözésben és a bűnesetek szá­mának alakulásában kedvezőbb a helyzet, mint a korábbi években. Ez egyrészt annak kö­szönhető, hogy fokoztuk a rendőri Intézkedések számát, gyakoribbá tettük ae italbol­tok és környékük ellenőrzését következetesen léptünk fel a bűnelkövetőkkel szemben, ép­pen ezért a lakosság száesebb körét nyugtalanító súlyosabb bűncselekmények ritkábban fordultak elő. Ez a megállapí­tás annak ellenére is érvényes, hogy a bűncselekmények szá­ma az elmúlt években folya­matosan emelkedett és csupán 1972-ben értünk ei csökkenést. A testi sértések kivételével esőkként az utca rendjét sér­tő és az erőszakoe cselekmé­nyek száma. Ezt a megelőző intézkedések hatására sikerült elérni. Megfelelő ellenőrzések­kel megfékeztük a veszélyes és visszaeső bűnözők aktivitá­sát ж. A társadalmi tútejdonf káro­sító bűncselekmények és a : ulajdon elleni szabálysértések az elmúlt években azonos szinten alakultak. A vagyonvé­delmi biztonsági felszerelések a gyakran és szervezetten al­kalmazott szignalizálások elle­nére még több területen hiá­nyosak. Találkozni még — nem is ritkán — a pénzkeze­lések és szállítások körüli sza­bálytalanságokkal. tapasztal­tunk olyan eseteket is. ami­kor a biztonsági jelzőberen­dezések nem működtek, és sok esetben előfordul még a bűn­cselekményeket elősegítő hiá­nyos öltözői rend és felszerelés. Folyamatosan csökkentek, ' — különösen 1969-től — a szemé­lyek javait károsító bűncselek­mények, viszont emelkedett né­hány bűncselekmény, például kerékpárlopás, betöréses lopás. A felderített népgazdaság rendjét sértő bűncselekmé­nyek száma az 1971-es évhez viszonyítva csökkenést mutat, de ezzel egyáltalán nem lehe­tünk elégedettek, mert ismere­teink szerint magas az úgyne­vezett rejtett bűnözések száma az üzérkedés, árdrágítás, a vásárlók megkárosítása. — Sokat hallani manapság a fiatalkorú bűnözésről. Mi a helyzet ezen a téren me­gyénkben? — Ismereteim szerint a fia­talkorú bűnelkövetők száma országos viszonylatban a meg­előző esztendők fokozatos emelkedésével szemben az elmúlt évben 0,7 százalékkal csökkent. Az ország fiatalkorú lakosságának 1,2 százaléka kö­vetett el valamilyen bűncselek­ményt ae elmúlt évben. Me­gyénkben ennél lényegesebben kedvezőbb a kép. A fiatalkorú­ak által elkövetett bűncselek­mények száma az elmúlt év­ben 20 százalékkal csökkent. A bűncselekményben való rész­vételük —- az összbűnelkövetők számához viszonyítva 10,3 szá­zalék, ami 2 százalékkal keve­sebb, mint 1971-ben volt. A csökkenés ellenére nyugtalaní­tó, hogy a garázda bűnelköve­tők között viszonylag nagy számban szerepelnek fiatalko­rúak, akik többsége ittas álla­potban követi el tettét A ga­leri bűnözés, valamint a cso­portos bűnelkövetés megyénk­ben nem számottevő. A további csökkentés érdekében szaksze­rűbbé tesszük a rendőri ifjú­ságvédelmi munkát Arra tö­rekszünk, hogy megfelelően tá­jékoztassuk az érdekelt állami és társadalmi szerveket és job­ban bevonjuk ebbe a munkába a társadalmi erőket. Hiszen a rendezetlen családi életnek, és a rossz baráti környezetnek, mint kedvezőtlen bűnözési té­nyezőknek leküzdése, nem, csu­pán a bűnüldöző szervek fela­data, társadalmi gondot jelent, így fokozott mértékben igény- 1 a társadalom összefogását. — Hogyan alakult a köz­úti balesetek száma az el­múlt évben? — A növekvő gépjárműpark, és a mostoha útviszonyok elle- t* nére csökkent a közúti balese- ’ ték száma, és javult a közle­kedési fegyelem. Az összbale- setek száma 13,6 százalékkal, a sérüléssel járó balesetek száma pedig 4,9 százalékkal csökkent az 1971-es évhez viszonyítva. Ugyanakkor — ami rendkívül szomorú — emelkedett az ittas vezetők száma. A baleseti sta­tisztika szerint a csökkenés el­lenére emelkedést mutat még az őrizetlen állatok által ako­zott. a kanyarodás szabályainak megsértése miatti, és az ittas vezetésből eredő balesetek szá­ma. — Milyen intézkedések történtek a Minisztertanács határozatának végrehajtásá­val kapcsolatban? — A főkapitányság közleke­désrendészeti, és közrendvédel­mi állományának elsősorban a közúti ellenőrzések során kell érvényesíteni a Minisztertanács határozatának betartását. En­nek érdekében rendszeressé tet­tük a közúti akcióellenőrzéseket, a közületeknél pedig a műsza­ki telephelyek ellenőrzését. A közlekedésbiztonság érdekében rendszeres munkakapcsolatot tartunk fenn a KPM Közúti megyei Igazgatóságává!, a me­gyei tanács vb építési és köz­lekedési osztályával, a KPM Tanintézettel, a Közúti Baleset- elhárítási Tanáccsal, az autó­klub megyei vezetőségével, a Volán 8-as számú Vállalatá­val. Hangsúlyozzuk, hogy az ellenőrzések során — megfele­lő szigor alkalmazásával — a közlekedés segítői kívánunk lenni. Ennek érdekében elvár­juk a vállalatoktól és a gép­járműveket kiszolgáló üzemek­től is. hogy ők is a biztonsá­gos közlekedés szem előtt tartá­sával tevékenykedjenek. — Milyen feladatok állnak a megye rendőri szervei előtt ez évben? — A közrend, közbiztonság ed­digi javulását jelentősen elő­segítette a rendőri munka szín­vonalának emelkedése. Felada­tunk, hogy a rendőri tevékeny­ség még szakszerűbb, kulturál­tabb, gyorsabb és törvényesebb legyen. Ezért hatékonyabb in­tézkedéseket kívánunk tenni az utca rendjét sértő cselekmé­nyek további csökkentésére, és elsődleges feladatunk, hogy a társadalmi tulajdont, valamint a népgazdaság rendjét sértő bűncselekményeket mihamarabb felderítsük. A közúti közleke­dés biztonsága érdekében fo­kozzuk a közúti ellenőrzéseket. Űjszerű lesz, hogy ebben a munkában polgári forgalmi rendszámú gépkocsikkal is részt veszünk. Eddig Is nagy segítséget kaptunk a lakosságtól a bűnö­zés elleni küzdelemben, erre a segítségre a jövőben is számí­tunk. mivel így végezhetjük eredményesen munkánkat. Béla Ottó Ki téríti meg a kárt? A sajtó egyre gyakrabban ad hírt a közúti balesetekről, s ar­ról is. hogy a baleset okozóját milyen büntetéssel sújtotta a bí­róság. A baleset során azonban többnyire jelentős anyagi kár is keletkezik. Hogyan térül meg a kár ? Milyen költségek megtérí­tését követelheti a sérült a bal­eset okozójától? Mezők ovácsháza határában 1970. november 30-án este a vasúti átjáróban egy motorvo­nat elütötte Rajtár Pál Med_ gyesegyháza. Deák utca 57 szám alatti lakos motorkerékpárost. A Gyulai Járásbíróság büntető ta­nácsa megállapította, hogy a balesetet a vonat vezetője. Ko­sa Mátyás gondatlanságból okozta. A szerelvény utolsó ko­csija ugyanis nem volt kivilágít­va. Am a sértett is hibás volt. A sorompó nélküli vasúti átjáró előtt nem állt meg motorkerék­párjával. s a vonatszerelvény utolsó kocsijának lépcsője leso­dorta az átjáróról. Súlyos sérü­léssel szállították я kórházba. Tíz hónapot töltött a kórházban. Noha megműtötték, állapota nem javult, s 1971 decemberé­ta rokkant nyugdíjasnak nyil­vánították. A múlt év végén Rajtár Pál keresetet nyújtott be a Battanyaí Járásbírósághoz, hogy a MÁV Szegedi Igazgató­sága térítse meg a kárát. Kere­setében kérte a bíróságot, hogy kötelezze az Igazgatóságot a bal­eset időpontjától a táppénz és a keresete közötti különbözet, mo­torkerékpárjának javítási. a tönkrement ruházata és a hoz­intimmniimitiiiiiiinmiaiiiiiminiHiiK zátartozók látogatási költségei­nek, összesen 23 ezer 476 forint megtérítésére, valamint 1971 de* cembertől havi 1344 forint bal- eseti járadék fizetésére, A bíróság helyt adott a kere­setnek. A MÁV Szegedi Igaz­gatóságának képviselője arra hivatkozott, hogy a kárt kizá­rólag Rajtár Pál okozta, s ezért keresetének elutasítását kérte. A bíróság azonban nem fogadta el ezt az álláspontot. A Polgári Törvénykönyv ugyanis kimond­ja. hogy aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, az ebből eredő kárt köteles megté­ríteni. kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatat­lan erő idézte elő, amely tevé­kenysége körén kívül esik. Már­pedig a büntetőeljárás során bi­zonyosságot nyert, a MÁV al­kalmazottjának bűnössége. Ám az is, hogy a súlyos sérüléseket szenvedett Rajtár Pál is közre­hatott a baleset okozásába. Hi­szen megszegte a KRESZ-nek azt a szabályát, hogy a vasúti át­járó előtt a járművel meg kell állni. A Battonyai Járásbíróság éppen ezért a kár megtérítését vétkesség arányában állapította meg. Kötelezte a MÁV Szegedi Igazgatóságát, hogy Rajtár Pál­nak vagyoni kár- és kereset* veszteség címén 11 ezer 738 fo­rintot, 1971 decemberétől 1973. január 1-ig a lejárt baleseti jáu radék fejében nyolcezer 736 fo­rintot. valamint 1973. január 1* tői havonta 647 forintot fiaes-i (Serédi) Az Ítélet jogerős.' Nemzetközi műanyagkiállítás Budapesten Április II és 16 között ötöd­ször rendezi meg a Chemolim- pex Külkereskedelmi Vállalat a HUNGAROPLAST Nemzetközi MűanyagkiáLlítást Budapesten, a városligeti vásárváros terüle­tén. Tizenhat országból 150 kül­földi cég és 50 hazai vállalat jelentette be részvételét a nem­zetközi műanyag seregszemlére. A kiállítást a tavalyinál 40 szá­zalékkal nagyobb területen 1000 négyzetméteren rendezik meg. A korábbinál jóval nagyobb a szo­cialista országok érdeklődése: először mutatkozik be az NDK es Románia műanyagipara, is­mét kiállítja termékeit Lengyel- ország és Csehszlovákia. Más szocialista országokból szakdele­gációk érkeznek a Hungaro- plast ’73-ra. Nyugat-Európa min­den jelentős műanyaggyára be­mutatja termékeit Budapesten, így az olasz Montedison, az an­gol SHELL és az NSZK-beli BASF is A kiállítók alapanyagokat, fél­kész és késztermékeket mutat­nak be. Számos külföldi cég állít ki műanyagipari gépeket és bú­torokat. A nálunk gyógyszerei­ről ismert NSZK-beli BAYER- cég például olyan foteleket hoz, amelyeket akár kézitáskában is haza lehet vinni az üzletből. A csomagolóanyag felbontása után a fotel magába szippantja a le­vegőt s nagyméretű szivacs- íote'-ággyá terebélyesedik, Valaki mozduL Nyúlok is a stukkerhez, csak magam elé kellene tartani. De nem tar­tom, mert ő jobban lát engem, s ha nála is van valami, ide­pörköl, mielőtt még pontosan látom a célt. Szerencsére semmi. Ellököm magam a kerítéstől, hogy még­is behatoljak a sötétbe. — Állj fel, pajtás! Hátralépek, de semmi. Pe­dig ilyenkor már a lélegzet is hallik. Azok ott, akik a meló­sokkal lelkiznek a gyárban, azt mondják, hogy a sötét és a csend együtt a legrosszabb. Ak­kor érzi úgy az ember, hogy valahol lármáznak. — Gyere elő. pajtás! , Ezt már inkább magamnak mondom. Ami azt jelenti, hogy jobb lesz, ha kilépek a sötét­ből. mert a kerítés mellett még­is dereng valami. Zsebben a kezem, aztán csak úgy teszek, mintha sétálnék. Téglahalom. Ezen a helyen lebontották a ke­rítést, mert valami szennyvíz- csövet akarnak kivezetni a gyár­udvarból. Hiába magyaráztam a főnöknek, hogy ilyet nem lehet csinálni. A szennyvíz ki, a tolvaj be. Valósággal kaput nyitnak az éjszakai rablóknak. Nevettek rajtam a gyárirodá­ban. — Majrés maga, Gáspár!...— mondták. Ajánlották, menjek át a rendészetre. Ennyi pénzért, amit nekem fizetnek, akármi­kor kapnak éjjeliőrt. Csak azért vannak, hogy nehezítsék a sor­som. Megállók a sarkon, ahol elfor­dul a kerítés. Fütyörészek. Ed­dig megúsztam. Csak az a baj, hogy ezt az utat még kétszer meg kell tennem az éjszaka. Most már mégis jobb a helyzet, először is, mert nincs több rés a kerítés-falon. így aztán egye­nesben vagyok, azon a csapá­son. ami a hosszú utcának visz. Már idelátszanak a fények. — Állj! A sötétben ember görnyed, háttal nekem, fejére húzva az esőköpeny. — Ne marháskodj, ч Gáspár. Nem látod, én vagyok. — Lát az anyád! Közelebb jön, de nem egye­dül. A köpeny alatt két fej, letakarva. A targoncás Vince. A Perecz Vince. Meg egy mucus- a gyárból. — Röstelném magam — mondom a mucusnak —, még ilyen őszidőben is kijársz! Vihog. Elől hiányzik egy fo­ga. A foghíjas nők mindig töb­bet mernek. — Te. Vince — mondom — ; nem ti jártatok ott a nyílás kö­rül? Röhög. Fejét még inkább az esőkabát alá vágja. A nadrág- zsebből kiveszi a paklit, Kos- suthja van. Rászippantok. — Jól van, no... csak azt akarom mondani, nem ti jár­tatok ott a másik oldalon? — Mi aztán nem — mondja a mucus —■, én a saroktól egy lépést se mozdulok... — Az ilyen lakáshelyzetben — mondom neki. — De itt legalább házhely van... Jól odarittyentett nékem. A fél esőkabát alatt is rázza a fa­rát, ahogy vonul, mintha most húzták volna ujjára a karika­gyűrűt Még tart a Kossuthból, szí­vom. Megvárom, míg kiérnek az útig .aztán én is elindulok. Mire az aszfaltos úthoz érek, már elhúz az expressz a hosszú ház előtti töltésen. Ügy tűnik, hogy az egész hosszú házsor, a kivilágított ablakokkal elfutott, egy másik házsor ittragadt. De nem azért, hogy örökre itt­ragadjon. Majd eljön az idő. amikor ezek a házak is elin­dulnak és elfutnak az expressz után. Az éjjeliőrnek estétől hajna* lig. kétszer körül kell járni a gyárat. Ha fáradt, leül a portás, fülkébe, eloltja a villanyt, így jobban látja mi történik éjszaka a világban. A szélső ablaksoron most kia'sZik a fény. Fent öre­gek laknák, alattuk fiatal há­zasok. A tévé után ők térnek leghamarabb nyugovóra. A tal­ponálló ajtaján gőz csapódik ki. az ajtóban megjelenik Lipták úr. vasúti zubbonyban, térd­nadrágban. lóden-kabát lóg a vállán. Meg-megáll, valamit hangosan magyaráz valakinek, fenyegeti az ujjával, a vállára csap. Egy egész je’enetet ad elő. Persze, az égvilágon nincs ott senki. Lipták úr úgy imbolyog a járdán, mintha egy lövészárok vonalát követné. Aztán én is elindulok a gyárkapu felé az utca végén motor fordul be. a postás Laci igyekszik ilyenkor hazafelé. Lelassít, mert Slezák- né a mellékutcából ilyenkor tart hazafelé. De az asszony most felvágta a fejét, és úgy vonul el a motor mellett, mintha bundában érkezne az Operából. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom