Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

м А: Petőfi-versek Békéscsabán+ Orosházán, Gyulán, Mezőberén у ben Az elmúlt év decemberében i hirdetett Petőfi-szavalóversenyt a megye ifjúságának a Megyei Tanács, a KISZ Békés megyei Bizottsága, az SZMT, a Körö­sök Vidéke Területi Tsz-szövet- ség és a Megyei Művelődési Köz­pont. Több száz fiatal vett részt a selejtezőkön, városi-járási elő­döntőkön, a legjobbak március 21-én megyei döntőn mérik össze erejüket. Délelőtt fél tízkor a mezőberényi Petőfi Sándor Gim­náziumban a gimnáziumok és szakközépiskolák tanulói, Gyu­lán, a 613. számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben a szak­munkástanulók, a békéscsabai Ifjúsági és Üttörőházban az ál­talános iskolák alsó- és felsőta- gozatoe diákjai, Orosházán, a Művelődési Központban a dol­gozó fiatalok bizonyíthatják fel- készültségüket Petőfi-versekkel és más költők Petőfinek emléket állító alkotásaival. A résztvevők emléklapot, jel­vényt, a mintegy másfélszáz versmondót felvonultató döntő legjobbjai könyveket, könyv- utalványokat kapnak. A győzte­sek fellépnek az április 26-ára tervezett Petőfi-gálaesten — hi­vatásos előadóművészek, tánco­sok, muzsikusok társaságában. A Békés megyében élő és dol_ gozó fiatal műszakiak és közgaz. dászok először 1971 áprilisában tanácskoztak a megye ifjú szak. embereinek közös gondjairól, feladatairól. A két évvel ezelőtti megyei találkozó jó tapasztala­tait figyelembe véve, holnap, március 22-én a békéscsabai If­júsági és ‘Űttörőházban megtart­ják a fiatal műszakiak és köz­gazdászok II. megyei találkozó­ját A műszaki és közgazdász fia­talok közéleti tevékenységének kérdéseit megvitató tanácskozást a megyei tanács, a KISZ me­gyei bizottsága, az SZMT. a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége va­lamint a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szerve­seiének fiatal közgazdász bizott­sága közösen rendezi. Mozgó A fiatal költőknek, íróknak | mindig gondot jelentett műveik publikálása. Többek között ezen j a problémán is hivatottak segí- j teni a Mozgó Világ címmel, ki-; sebb-nagyobb rendszerességgel megjelenő füzetek. Immár az i ötödiket tarthatja a kezében az olvasó. Az alcím „fiatal írók és mű­vészek szemléje”-ként kínálja a kiadványt, mely ennek megfe­lelően fiatalok írásait és fiatal képzőművészek alkotásainak reprodukcióit tartalmazza. Csak ízelítőül egy keveset a legújabb számból. Már az első szerző neve meg­lepő: Ságvári Endre. Az ő ki­adatlan írásaiból olvashatunk néhányat, egy eltűntnek hitt vallomását, versét, s egy tárcá­ját. Szerencsés ötlet, hogy a fia­talok alkotásait olyan ajánlók írásaival kísérik, mint Ladányi Mihály, Simonffy András. Érde­kessége a füzetnek a fiatal köl­tők műfordításaiból összeállított Világ csokor. Mások mellett indiai és csuvas költőket olvashatunk eze­ken az oldalakon. Fényképek idézik Haraszty István. Koloszer Arany, Samu Géza, Papp László képzőművészeti alkotásait. a Szobor és környezete című fotó­sorozat pedig Kresz Albert te­hetségét dicséri. A füzetet egy beszámoló zárja, ami valamivel több szót érdemel. A felsőtárkányi olvasótábor ta­pasztalatairól, tanúságairól ír Kovács István. Az írószövetség KISZ-szervezete, a KISZ Köz­ponti Bizottsága és a KISZ hat­vani városi bizottsága gondnok­ságával létrejött tábort az* álta­lános iskolák hetedikes, nyolca­dikos tanulóinak szervezték. A cikkíró ehhez hasonló olvasótá­borok létesítését javasolja a szakmunkástanulóknak, tsz-fi- ataloknak, középiskolásoknak is. Hadd tegyem hozzá: Békés me­gyében szintén helye, célja lenne egy hasonló kezdeményezésnek. Erőss György Megjelent a Nemzetközi Szemle új száma A Nemzetközi Szemle már­ciusi száma, Megállapodás a vietnami háború befejezéséről címmel közli dr. Kende István elemzését. A cikk részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen irányban alakulhat Dél-Vietnamban a helyzet, s a szerződés egyes pontjait elemez­ve kimutatja, az amerikaiak minden lényegbe vágó ügyben az általuk 1954-ben megtagadott genfi egyezmény rendezését voltak kénytelenek elfogadni. _ Ehhez a témakörhöz ad bősé­ges tényanyagot a Spiegel című nyugatnémet hetilapban megje­lent — Van-e lehetőség a túl­élésre — Vietnam a harminc­éves háború után — című és az ismert amerikai publicistának. James Keston-nák az Interna­tional Herald Tribuneban közölt „A vietnami háború hatása az amerikai életre” című cikke. Az amerikai elnökválasztásról, a választási győzelem ellent­mondásairól ír az MTI wa­shingtoni tudósítója. Köves Ti­bor „Elnökválasztás után” című cikkében, megmutatva az ame­rikai társadalom égető kérdéseit és azt is, hogy az átlag-ameri­kaiak nagy tömegeinek közöm­bössége, a választásoktól való távolmaradás is hozzájárult Ni­xon nagyarányú győzelméhez. Hollai Imre magyar külügy­miniszter-helyettes az ENSZ XXVII. közgyűlésének üléssza­káról számol be. A szocialista országok rovat­ban olvasható dr. O. Reinhold cikke az NDK népgazdaságá­nak fejlődéséről. Ion Ionita román honvédelmi miniszter előadói beszédét is közli a folyóirat, amely érdekes betekintést ad a Román Szo­cialista Köztársaság nemrégiben elfogadott új honvédelmi törvé­nyének tartalmáról és jellegéről. (KS) A békési direktórium küidonee A régi parasztház hátsó kony­hájában vastag könyv fölé ha­jolva találjuk. Körülötte két kot- ! lóalj apró csibe szaladgál, esi- ; pegeti a darát. A kályhában tűz j pattog. Hiába van naptár sze­rint tavaszi nap-éjforduló, a me­leg még elfér. Szemüveg nélkül olvassa a regényt a 70 éves Vári András, akit Békésen és környé­kén az idősebbek és a fiatalok ] is egyszerűen Bandi bácsinak szólítanak. Sokan ismerik. Élete ' egybefonódott ennek a tájnak, ennek a holnapi városnak a leg­újabb kori történelmével. — Olyan 16 éves lehettem, amikor 1919. március 21-én itt Békésen, az úgynevezett nem­zetközi szocialisták és a szoci­áldemokraták egyesültek, meg­alakították a direktóriumot. Gregor József lett az elnök. Ma­gam mindig ott voltam körülöt­tük, mert az nekem valami ad­dig ismeretlen igen jó érzés volt, hogy mindenki egyenlő— emlé- j kezik vissza Bandi bácsi, majd j arról beszél, hogy a direktori- j umnak nem volt küldönce és pénze sem, hogy erre a posztra embert állítson. — Munkám nem volt, így az j idővel nem kellett spórolnom. ] Ha Gregor József, vagy a többi j elvtárs kiszólt „Vári Bandi itt van?”, már ott is teremtem. Vit­tem a leveleket, iratokat, ahová mondták. Volt azok közt súlyos, Vadszámlálás volt megyénkben Reprezentatív vadszámlálást tartottak megyénk vadásztár­saságai. A 43 vadásztársaság területén csaknem 80-an járták a mezőt, az erdőt, hogy alapo­san megnézzék: hogyan alakult az apróvad törzsállománya. A felmérések azt mutatják: Igen jelentős a fejlődés. Őzből pél­dául mintegy 18 ezret tarta­nak nyilván, ami az adott kö­rülmények között igen sűrű el­látottságot ad. Az ivararány kialakítására változatlanul al­kalmazzák majd a selejtező őz­suta vadászatot. Fácánból mintegy 220 ezret, mezeinyúlból pedig csaknem százezret találtak a felmérők. Szépen gyarapodott megyénk­ben a fogoüyállomány is. Ör­vendetes, hogy a világszerte kiveszőben lévő túzokból me­gyénkben mintegy másfél ezer a törzsállomány. Ecsegfalva környékén, a nagykiterjedésű _ sárréti szikes legelőkön él a túzok többsége. Mivel a nyílt mezőn költenek, s a túzoktojá- sok, illetve a Fiókák „ezer ve­szélynek” vannak kitéve, meg­különböztetett feladatként kap­ták a vadászok, erdészek a túzo­kok védelmét. A vadásztársaságok az idén is nagy gondot fordítanak arra, hogy a mesterséges fácáncsirke keltetéssel, előneveléssel gyara­pítsák az állományt. Amíl nekünk elmondott, azt nn továbbadtuk. Én Dobozra jártam át, leginkább éjszaka, és talál­koztam az emberekkel. Azt kérdezi mikor választot- ! tam először? 1928 decemberében. ! Nemcsak választottam, hanem jelöltje is lettem a Szociálde­mokrata Pártnak a községi kép­viselőtestületi választásokon. Olyan hírem volt, hogy lazítok az urak ellen, s ez a szegény embereknek a legjobb ajánlás volt A szavazáskor a konnány- párt jelöltje valami három sza­vazattal nyert csupán. Arról is beszélt Vári András, hogy a nép jelöltje akkor a Bethlen-féle választási komédi­ában nem juthatott piandátum- hoz. És utána* még évtizedeken keresztül nem is választhatott a földnélküli lázadó. Megjárta az internálótábort, a csendőrök jobban ismerték, mint uraikat. 1944 után élhetett újból állam- polgári jogaival. Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlésben Bé_ kés megye küldöttei közt már ott láthatjuk és azóta is a kö­zösségi élet első soraiban. Ezerkilencszázötvenben az első tanácstagi választáson Békés község tanácselnöke lett. És az­óta is tagja az önkormányzati testületnek. Sok emléke van. Életéből regényt lehetne írni, mint annyi más emberéből, aki az utóbbi hatvan év történelmi viharaiban a népet, az embereket szolgálta és szolgálja ma is. bizalmas írat is. Ezt abbéi gon­dolom, hogy némelyiket sok pe­cséttel zárták. Elmereng az idős ember és hangjában ^valami fájdalom csendül, amikor árról beszél, hogy a proletárhatalom nagyon rövid életű volt ezen a tájon, mert áprilisban a román király katonái megszállták Békést. De Vári András fiatal szívében az a pár hét kitörölhetetlen nyo­mot hagyott. Előiskolája volt a későbbi forradalmárnak. A proletárok uralmának leve­rése után ott lehetett látni min­denütt, ahol a nép jogaiért szót emeltek. 1931-ben tagja“ lett a Szociáldemokrata Pártnak. — Békésre egy Argyelán János nevű nyomdász járt Pestről. Az elismerés? Az sem maradt el. Ahogyan Vári András fogal­mazza: legnagyobb öröm szá­mára, ha a békési és környékben lakó emberek ma is felkeresik gondjaikkal, bajaikkal, tanácsát, segítségét kérik. Ügy érzi, ha nyugdíjas is, az embereknél?, a közösségnek szüksége van rtá, ne­ki pedig a közösségi élet az él­tető eleme. Kitüntetéseit egy küzdelmes élet megbecsülésének látható je­leit, a Szocialista Hazáért Ér­demrend, a Munika Érdemrend ezüst fokozatait, a párt Jubile­umi Emlékérmet, a Szövetkeze­tek Kiváló Dolgozója jelvényeit szerény, de jogos büszkeséggel viseli ünnepi alkalmakkor. Botyánszki János iiiiiiiiiiiiiiiiiimfiinHiinnMinMuiiutu» Szocialista brigád segíti az óvodát Forgalmas Centrum-hétfő Békéscsabán, a Centrum Aru­ház hétfői 20 százalékos enged­ményes napjain rendszerint nagy a forgalom, de talán még egy alkalommal sem volt olyan nagy az érdeklődés a kedvez­ményes áruk iránt, mint már­cius 19-én, amikor kar- és éb­resztőórákat lehetett 20 száza­lékkal olcsóbban kapni. Egy nap alatt összesen 114 karórát és 111 ébresztőórát adtak el. a. 5 шшш ** 1973, MÁRCIUS 21. Endrődön. a Bajcsy-Zsilinszky úti óvodát a cipész ktez Angela Dawis szocialista brigádja pat­ronálja. Lapunkbad már hírt adtunk arról, hogy karácsony­kor ajándékokkal lepték meg a brigád tagjai az óvodásokat. Akkor határozták el azt is, hogy ez a patroná.’ás rendszeres lesz. Megkérdezték, hogy miben le­hetnek az Intézmény segítségé, re. A kiscsopprtosok előszobájá­nak polcai igen rossz állapot­ban voltak, s a brigád vállalta ezek megjavítását, illetve újak készítését. Napi munkájuk befe­jezése után ellátogattak az óvo­dába. ahol 31 kisgyermek ru­hájának elhelyezésére ízléses polcokat készítettek. A brigád tagi ai közül 7 nő. s ezért a munkáért a kicsinyek a nemzet­közi nőnap alkalmából külön kiS-j'.Öntötték őket. amj kedves meglepetés volt. A Érigád a ta­vasszal rendbehozza az udvart, s továbbra is rendszeresen segít, ahol tud az óvoda szépítésében. Képünkön a társadalmi munka egy mozzanatát örökítettük meg. HOLNAP: Fiatal műszakiak és közgazdászok II. megyei találkozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom