Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

25 éves az Országos Mentőszolgálat Á vő is, az após is jelölt a szarvasi 7-es választói kerületben Ebben az évben ünnepli meg. alakulásának negyedszázados jubileumát az Országos Mentő- szolgálat. Az állandóan fejlődő és gyorsuló betegszállítás egyik fontos segédeszköze a „PILÁ­TUS PORTER” típusú turbólég- csavart» mentő repülőgép. Ez a Sokszínű program várja az idei Nyári Eszperantó Egye­tem vendégeit. Július Я—11-ig megismerkedhetnek a magyar népmesével, a magyarországi felsőfokú eszperantó oktatás­sal, a félezer esztendeje szü­letett Kopernikusz munkássá­gával, a budapesti földalatti vasúttal. Petőfi költészetével, az olasz népművészettel, a Körö­sök vidékével, a „kék” Duná­val. Az előadók között szere­petekhez lett elosztva. Sokan le is szereltek, főleg, akik hadi- fogolytáborból jelentkeztek. Még tisztek is, akiket Horthyék hív­tak be. mint tartalékosokat Az elosztás után mi a székes- fehérvári 17. gyalogezred III. zászlóaljhoz kerültünk. A régi 17_ es laktanyában lett az állomás­helyünk kijelölve. Gyalogos let­tem nem géppuskás. Itt már más volt az életünk. Ruházatunk és élelmünk is megjavult ‘Üj- fazonú lenvászonból készült öl­tönyt kaptunk. Székesfehérvá­ron Kelemen főhadnagy lett a zászlóalj parancsnoka, alacsony termetű, kemény, katonás em­ber volt. A századparancsno­kunk Kozma Lajos hadnagy lett. Fiatal tiszt volt. Mondták, hogy a frontra kerülése után hamar fogságba esett. Volt még a szá­zadnál: Izsák Ferenc nevű őr­mester. ió ember volt Cseke ne­vű törzsőrmester és néhány tisz­tes. Mindenki nevére nem em­lékszem. 27 éve volt. Székesfehérváron teljesített szolgálatom alatt a volt légvé­delmi tüzérlaktanyában levő fogolytábor, az Aszalvölgyben levő vízmű, a laktanyánkkal szeriben levő vonatoezlop. egyéb katonai és közigazcatásj objek­tumok őrzését vonatok kiséré­sét. katonai rendfenntartást, a nyugatról hazatértek, elfogottak felülvizsgálását végző bizottság védelmét láttuk el. Nem voltak ezek könnyű feladatok! Több tíkateoamat kért bénáitokéi к gép olyan terepeken is alkalmas a fel- és leszállásra, amelyeken az eddig alkalmazott repülőgé­pek nem voltak képesek. A ké­pen: súlyos beteggel érkeznek а mentők a budaörsi repülőtérre. (MTI fotó—Kovács Gyula felv.KS) pelnek többek között Oriuíay Gyula akadémikus, magyar és külföldi egyetemi tanárok s az eszperantó mozgalom megyei képviselői, vezetői. Az elő­adások mellett hangverse­nyeik, kirándulások várják a gyulai nyári egyetem hallgató­it, akik mindezek mellett nyelvvizsgákon adhatnak szá­mot az eszperantó nyelvben szerzett eddigi ismereteikről. helyi szovjet városparancsnok­ság, közös akciók végrehajtásá­ra: szökött katonák elfogására, közrend védelmére, feketézők megfékezésére. Előfordult, hogy valuta- és egyéb csempészek el­fogásában is részt vettünk. Egyik alkalommal közös akcióval csap­tunk le egy ilyen bandára. Még tűzharcot is vívtunk velük. Ott láttam először Napóleon ara­nyat. dollárt és annyi aranyat, meg ezüstöt amennyivel több kisebb lerombolt várost lehetett volna újjáépíteni. A feketézők és csempészek elleni küzde'em volt a legádázabb. Kemény helytállást igényeltek ezek a feladatok. Becsülettel álltunk helyt, minden feladatnál. Elő­fordultak esetek, amikor egyik­másik társam félt. A szovjet elvtársak (zö’dsapkások) igen bátrak voltak! A veszélyes részt mindig magukra vállalták, a megszökött csempészbanda el­fogását is. Csak igen erős tűz­harc árán tudták megsemmisí­teni őket és a nagy mennyiségű csempészárut elkobozni. Homok­zsákokkal körülrakott „Botond” típusú páncélozott gépkocsival akart a banda megszökni. Az egyházi ereklyéktől kezdve, a különféle tárgyakat, ékszereket lehetett megtalá'ni a ládákban, ami a kocsijukon volt. Csak a kocsivezető kilövése után lehe­tett a bandát megsemmisíteni. Nyugati gyártmányú fegyverek­kel voltak felszerelve. ‘folytatjuk; A Vajda Péter és a Tesse- I dli’k utca sarkán, a régi Csatai- féle iskolában az elmúlt két esz­tendő munkáját vették számba és a következő esztendők tenni­valóiról beszéltek március 13-áai. A két esztendő eredményeiről csupán ezt jegyzem ide: A szarvasi városi tanács állami erőforrásból lakásépítésre 15 millió 100 ezer forintot fordított, útépítésre 6 milliót, szennyvíz­csatorna-építésre 700 ezret, vil­lanyhálózat-építésre 500 ezret, járdaépítésre ugyancsak 500 ez­ret* vízellátásra 9 millió 900 ez­ret, egészségügyi ellátásra 728 ezret, kulturális ellátásra 108 ez­ret, egyéb beruházásra pedig 16 miilliió 571 ezret. A lakosság a város építéséhez, szépítéséhez másfél millió forint értékű tár­sadalmi munkával járult hozzá. És a célkitűzésekről ennyit: A város egészséges fejlődésének alapvető feltétele a megfelelő kommunális szolgáltatások biz­tosítása. Egyebek közt a vízellá­tási. a közlekedési, a villamosí­tási, fásítási, parkosítási igények kielégítése. Ennek megfelelően a következő tanácsi ciklusban közművesítésre (víz, csatorna) 12 milliót* a kereskedelmi ágazat fejlesztésére 900 ezret, egészség­ügyre 5 milliót, a helyi közleke­désre 20 milliót. A környék lakosai közül harmincötén mentek el a jelölő­gyűlésre. Már előzőleg is többen beszéltek a város fejlődésével járó gondokról, a további teen­dőkről. A jelölőgyűlési eszme­csere mintegy folytatása volt an­nak. Közvetlen környezetüket nagyon érinti a csapadékvízháló­zat felújítása. Bár ennek már el­készült a rekonstrukciós tanul­mányterve az egész városra ki­terjedően, de pénzügyi fedezet hí­ján az elmúlt években ebben kevés volt az előrehaladás. És mint az a beszélgetésekből kide­rült, hosszabb időbe telik, amíg a csapadékvízhálózat felújítását a szükséges helyeken elvégzik, kiépítik a gyűjtő- és levezető­rendszert. Ezért nagyon jó, ha a lakosok a nyíltszelvényű árkok takarításával segítik a csapadék­víz elvezetését. És mint ezt más­hol hallottam, vannak olyanok, mint Dénes Mátyás, aki a portá­ja előtt húzódó árkot kitisztítot­ta. Ehhez a környékhez tartozik Zöldpázsdt, amely a város peri­fériáján fekszik, s kinyúlik a Holt-Körös védőgátjáig, azon túl pedig a Közép-Európa hírű arbo­rétum terül el. Zöldpázsiton kezdte építeni hajlékait a 20-as években Szarvas nincstelenjei­nek egy része. S van annak igen mélyen fekvő része, ahol a 40-es évek elején több lakóház küszö­béig ért el a csapadékvíz, me­lyet napokig szivattyúztak a Hatház felé húzódó körtöltés mögé. Majd a következő forró nyár kiszikkasztotta az agya­gos földet, amelyen ekkor repe­A MEZŐGÉP Vállalat déva-1 ványai gyáregységének saját konstrukciója a terményszellőz- j tető és szárító padozat, amit j tavaly februárban mutattak be a Békés megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat he­lyi rizshántoló üzemében, ipajd később Somogy megye egyik fcsz-ében. A berendezésen sze­mes termény szárítható és for­gatás nélkül hosszú időn át minőségi romlás nélkül tárol­ható. Tavaly negyvenet gyár­tották, az idén pedig 100 ké­szül belője. dések keletkeztek, és volt ház, melynek hátsó fala megveteme­dett, az összekötő- falak vályog­jai szétszakadtak. Csupán érzékeltetésként említettem ezt, ami magyaráza­tát adja annak is, hogy a város vezetői miért sorolják az elsők közé e környéket a gyűjtő- és levezető-rendszer kiépítése, so­rán. Természetesen a műszaki feltételeket a városi tanács biz­tosítja. Az idősebbek portája előtti árkok rendbehozására az ifjúságot kérik meg, máshol pe­dig a lakosság segítségére számí­tanak. Másik gondjuk a környék la­kóinak, hogy két boltjukban gyenge az áruellátás, aminek oka az is. hogy nincsen műút, s olykor nehezen tudnak oda árut szállítani. Ezért is ebben az év­ben a Vajda Péter utcán tovább építik az Ó-templom felőli ré­szen már megkezdett műutat, hogy a Vajda Péter és a Tesse- dik utca találkozásánál lévő bol­tig mihamarabb odaérjen. És mint a tanács határozatában áll, előreláthatólag 1976-ig kiépítik Zöldpázsitig, hogy könnyebben szállíthassanak árut az ottani boltba is. Ehhez a választói kerülethez tartozik a 46 éves Керка György, a Műanyagfeldolgozó és Játék­készítő К tsz hengerrészlegének gépkezelője és a 30 éves Antal György, a Vas és Fémipari Ktsz autófényezője, a festőrészleg ve­zetője. Amikor a gyűlésen a je­lölésre került a sor, a jelenlé­vők egyformán alkalmasnak tar­tották őket, hogy a kerület ta­nácstagjelöltjei legyenek mind a ketten. Aki nem e környék la­kója, semmi különöset nem ta­lált ebben, nem is találhatott, hiszen mindketten jó munkások és közéleti érdeklődésűek. És mind a ketten megkapták a je­lenlévők teljes szavazatát, Kép- ka Györgyöt is, Antal Györgyöt is harmincötén jelölték a ta­nácstagi választásra. Csak ké­sőbben derült ki a nem odavaló előtt, hogy nemcsak a munká­ban, a közéletben egyívásúak, hanem egy családhoz is tartoz­nak. Керка Györgynek Antal György a veje, aki azt mondta, ha esetleg őt választanák meg, akkor igyekszik majd ennek a megbízatásnak is eleget tenni. Persze ez a választáskor dől el. Merthogy csak egyikőjük lehet tanácstag. Dehát éppen ezért van biztos kezekben a mi társadal­munk fejlődése, mert ilyen em­berek éltetik, akik közül tanács­tagot ezért nehéz választani, mert ez is, az is ugyanazt akar­ja csinálni, amit eddig csinált: Becsületesen tenni a dolgát a kis közösségért, a családért, a na­gyobb közösségért az üzemben, s a választói kerületben. És a még nagyobb közössé­gért, — a városért. (cserei) Bemutatják Csehszlovákiá­ban. később Jugoszláviában és Lengyelországban és 1973 -ban további jelentős megrendelésre számítanak. A sorozatgyártás gazdaságosabbá teszi a beren­dezés előállítását és elősegíti, hogy a gyáregység éves terme­lése értékben mintegy 10 szá­zalékkal növekedjék. A gyár­egység az Élelmiszeripari Gép­gyártó és Szerelő Vállalattal együttműködve készíti egy új- ] fajta keverőüzem épületének a vasssehkeaetét * d legkSzéletibb szerep Nem tudom, hogy különleges vagy nagyonis átlagos volt-e az a tanácstagi jelölőgyűlés, amelyik az elmúlt hét végén zajlott Békéscsaba 28. számú választókörzetében. Az azon­ban bizonyos, hogy érdekessé­ge felülmúlta a megjelentek várakozását..­Már az első pillanat meg­nyerte a 10. számú általános iskolába érkezőket. A bejárat­tól a második emeletig min­den lépcsőfordulónál fehérin- ges, fehérblúzos, vörös nyak- kendős fiúk, lányok invitálták a környék lakóit. A gyűlés kezdetén pedig a náluk is ap­róbbak, a kisdobosok köszön­tötték verssel, dallal az isko­lában szokatlan vendégeket. Varga István elnöki megnyi­tója után Pallag Sándoméé lett a szó. „Egyre gyakrabban fordul elő, hogy közügyekkel foglalkozunk” — mondta s ez az egyszerűnek tűnő megálla­pítás hosszú évek, évtizedek egyik legfontosabb eredményét foglalta össze találóan. Egye­bek mellett a közéletiség foko­zódását, a szocialista demok­ratizmus — ha nem is zökke­nők nélküli, de észrevehető — erősödését, a dolgozók társadal­mi aktivitásának növekedését a hétköznapokon. Aztán a választók hozzászó­lásai következtek. Nem a nagy eredményeket, nagy gondokat sorolták — elmondta azokat az előadó. Inkább a közvetlen környezetükben észlelt hiányos­ságokról, hibákról, tévedések­ről beszéltek — miket kell helyrehozni, kijavítani, megvál­toztatni. A leendő tanácstag­hoz szóltak a megjegyzések, milyen kéréseket, terveket kell majd képviselnie a város ve­zető testületében. Hogy ki is lesz a 28-as kör­zet tanácstagja, természetesen még nem tudni. Egyenhangú- lag elfogadták azonban a je­lenlévők a Hazafias Népfront jelöltjének a személyét. Aki a bizalom kézfelemelésekben tör­tént megnyilvánulása után pár szóval válaszolt csupán: „Az előadó csak jókat mondott ró­lam. Pedig higgyék el, hibá­im is vannak. Ha egy hónap múlva is megmarad a bizal­muk. igyekszem majd annak megfelelni”. Szép, komoly szavak voltak. Talán sokaknak szokatlanok is a jelölttől. Hiszen Széplaky Endrét másként ismerik a csabaiak. Pontosabban: azok a csabaiak, akik nem ismerik a Jókai Színház művészét a szín­padon kívül is. Mert ott valóban legtöbbször bolondozik, álig van komoly mondata, cse­lekedete, „városatyai” arca — dehát ilyen a szerepköre, ilyen a mindennapi munkája. Amit — tehát a bolondozást, tréfát, vidám dalt, táncot — rendkí­vül komolyan, odaadóan, fá­radságot nem kímélve csinál. Tanúsíthatja bárki, aki nem csak a reflektorok esti fényé­ben találkozott vele. Hanem a délelőtti, délutáni, minden energiát Igénylő próbákon, tájelőadások előtt, után a zöty- kölődő autóbuszon, társadalmi tevékenységében a színházban és az utcán. Aki tudta, hogy a jelölőgyűlésre is éppen pró­báról érkezett. S hogy a je­lölőgyűlésről is dolgozni ment, a Bolond vasárnap ban Dundin professzort ját­szani Kétegyházán. Ez a hatvanadik szerepe a Jókai Színházban. Mindegyik egy darabka volt az életéből. A tanácstagság — ha megvá­lasztják — a hatvanegyedik szerep lesz. A legközéletibb. Az előzőknél jelentősebb da­rab az életéből. d—© Sokszínű program Gyulán, a tizenegyedik Nyári Eszperantó Egyetemen ввввввавовевввяввваввввввавввввааввавяа flz idén 100 termsnyszellöztetö és szárító berendezést gyártanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom