Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

Cirokszakáll-elókészités A mesőkovAcshűaS JMm cirok termesztő gazdaságainak közös vállalkozása (CITÉV) évrőt-évre egyre jobb minőségi cirkot termeszt, szállít exportra és a szegedi seprűgyárba. A tavalyi jó terméseredmény és bevétel hatására az idén 6—700 hektár­ral tovább növelik a tsz-ek eiroktermő területét. Képünkön Sslanyinka István és Kvanie* Tibor a CITÉV magyarbánhe- gyesi telepén osztályozásra «>»id bál ásásra készíti elő a ci. rokszakálit. <Fotó: Demény) Kiállítás Március első felében æ end- rôda művelődési házban képző­művészet és fotóművészeti ki­állítás nyílt az általános iskola» sok munkáló ói- A nyolc napig nyitvatartó tárlatot több mint 500 látogató tekintette meg. 118 képzőművészeti és fotóalkotás №Ш»С1Н№И1В*Ш««Ш9ИИНШ1««П11*«»пп i Endrődön кюкй! választotta ki a zsűri a jutalmazásra érdemes legjobba, kát. A fotósok közül Csapó László ..Naplemente”, a képző­művészek közül Hornok Imre .Szóiké' ’ című képe nyerte el az első díjait, tett behívásokat eszköaSk a hí­res „SAS”-behívóvalL Fokoaó- dott. a „Leven te”-egyesü!eten belüli katonai kiképzés. Nacio­nalista, soviniszta, antiszemita szítások tobzódtak. A faluban néhány zsidó család élt. Felke­rült mellükre a sárga csillag. Egy idő után elhurcolták őket. Sajnos, csak néhányan marad­tak életben. Ahogy közeledett a front, egy re-másra hallatszottak olyan hangok, hogy .jönnek az oro­szok, mindenkit válogatás nélkül visznek Szibériába, ólombányá- ba !” A frontvonal már a Világo­si hegyeknél volt. Heves har­cok zaja hallatszott. Egyik nap három Messerschmitt repült át Arad irányába. Nemsok idő múltán a gépek visszatértek. Az egyik valószínű megsérült, bombaterheit a falutól nem messze szórta le. Néhány kilo­méterrel odébb kényszerleszál­lást hajtott végre. A bombázás áldozatokat is követelt A részvétnyilvánítással minden el lett intézve. Néhány nap múltán igen sok sebesültet szállítottak a falun keresztül, különböző járműve­ken. Még 'budapesti városi au­tóbuszokra is ráismertem. Ezt követően a falunak a határmen­ti részén magyar katonaság fészkelte be magát. Voltak pán­céltörő, gránátvető, aknavető, géppuska és golyószóró állások. Számomra teljesen érthetetlen­nek tűnt, hogy időnként vaktá­ban a határ irányába lövöldöz­tek Valószínű ez váltotta ki, hogy a falu belövést kapott, ami gyermek és felnőtt sebesülést, halált okozott. Igaz, nem sok, két-három belövés volt mind­össze. A leventék közül is vit­tek eí Î8 éves és ennél időseb­beket Bár korábban bevonul­tattak 45—50 éves embereket is. Egyik éjszaka nagy csendesen elmentek a magyar katonák. Több család is velük ment, csak a legszükségesebb holmi­jukat vitték magukkal. Elpucol­tak a nagyképű csendőrök is, a közrendre a falu otthonma­radt emberei vigyáztak. Két nap múltán a délelőtti órákban időnként géppisztoly- sorozat lövések hallatszottak a határ felül. Sokan féltek és a házilag készített óvóhelyre men­tek. Hamar híre jött, hogy jön­nek az oroszok! Mi gyerekek egyfutásban tettük meg a kb 1000—1200 méteres távolságot a falu központjáig. Már egész né­pes csoport gyülekezett ott. Kö­zelről hallatszott két rövid so­rozat, előkerül a megadást jel­ző fehér zászló, de ezzel együtt egy vörös zászló is. Én ilyen zászlót még nem is láttam! Egyszercsak furcsa ruhás kato­nákat pillantottunk meg. Egy, mást fedezve jöttek. Egyik olyan 25—30 méterrel előbbre. A zászlókat lengetni kezdték az emberek.' Látszott, hogy ez bi­zalmat keltett a katonákban, bátrabban kezdtek jönni. Ami­kor odaértek közeire, az első katona odakiáltott: — Nyemecki nyet? — Ggye nyemecki? Ekkor hallottam előszói- orosz beszédet. Fiatalok voltak. 18— 20 évesek lehettek. Vajon élnek- e? Csodák-csodája a falubeli csoportból válaszolt valaki, már nem tudom M; „Nyet!” „Nyemecki pasi! tám Kunágota!” (Folytatjuk) A népfront jelöl tjei í Ismerik az új jelölted bár fiatal Szarvason; a szlovák általános iskola apró padjait a választó­kerület lakosai töltötték meg március 14-én este. Kócsa János levezető elnök tájékoztatója már az első per­cekben családias hangulatot te­remtett. Ezt a meghitt hangula­tot csak fokozta Saécsd István előadó tartalmas előadása a vá­jt* fejlődéséről, gondjairól. A gyűlésen új tanácstag jelö­lését javasolta a Hazafias Nép­front neveiben, Rózsa Mánia, KISZ-fiataJ személyében. Külö­nösebb szükség nem volt a je­lölt bemutatására — hiszen a vá­lasztópolgárok többsége — gyer­mekkora óta ismeri. Igen helye­sen — mégis elhangzott ez. Egy fiatal kislány közel 10 éves kö­zösségi munkája volt az ajánlás, melyet a Vas- Fémipari Szövet­kezet munkásnőjéként végez a KISZ vezetőségéiben és a nép­frontbizottságban. 14 éves kora óta végzi társadalmi munkáját. Munkatársai, vezetői szeretik, — s kiállása az emberekért, követ­kezetessége — alkalmassá teszi a választók képviseletére, — hangzott az ajánlás. — Nincs fcifögásom a jelölt el­len ,de mi van a régi tanácsta­gunkkal ? — hangzott az első kérdés egy idős bácsitól. Szava­iból kicsendült ,hogy elégedet­tek voltak a régi tanácstag mun­kájával. A rég! tanácstagtól, Dankó Páltól kapta meg a szükséges felvilágosítást, aki járási fel­adatai miatt úgy érzi, nem tud­ná dllátni a lakosság képvise­letét. mint régebben. Kérte, úgy támogassák megválasztása ese­tén az új jelöltet, mint öt segí­tették. Melegen ajánlja Marikát, aki tanítványa volt. A* elnök & előadó, a vá­lasztópolgárok közötti közvetlen hangulat, egymás után késztette a résztvevőkét közérdekű beje­lentések, javaslatok, kritikai megjegyzése^ elmondására. A hozzászólásokból kácsendüli a város szeretete, ü gyeivel való állampolgári törődés. Többen hangsúlyozták, hogy a vároe il­letékesei. a környező kis- és nagyközségektől is vehetnek ál jó tapasztalatokat, a földutak karbantartására, a járdásításban az üzlethálózat-fejlesztésben ét a lakossági ellátásban. A legkisebbekért érzett társa­dalmi felelősség csendült ki azokból a hozzászólásokból — s ezeket nyugtázó fejbólintásokbö — amelyek a IV. kerületi в—î éves gyermekek iskolába járásá­nak nehézsége röl. s az általános iskolák helyzetéről szóltak. Ki­fogásolták azt is, hogy nagyon kevés az e célra betervezeti összeg, a város betervezett költ­ségéhez viszonyítva. A lakosság mindenkor kész se­gíteni társadalmi munkával ь tervei megvalósítását, de kérik hogy a végrehajtó bizottság job­ban figyeljen oda a központtól távolabb eső városrészekre, kül­területekre is. A lakosság áldozatvállalásának szép példájaként említették s népfront által 1972. őszén indí- tolt „Egy nap a bölcsődéért, óvó dáért” társadalmi akció eddig eredményeit, a lakossági 13' ezer, a Talajjavító Vállalat 15( ezer forintos hozzájárulását, i Ruházati Kübz ée Faipari Kisz dolgozóinak egynapi kereset-fel­ajánlását. A lakosság kész segíteni, de több odafigyelést is kór az álta­luk felvetett gondok megoldásá­ra, __ A többes jelölés lehetőségével nem éltek a választók, — mert mint mondották, ismerik a je­löltet, bíznak benne. Most kell megtanulni a tanácstagi munkát, a közélett tevékenységet, — hangsúlyozták, mert idővel ök ‘ lesznek a város vezetői, — » mostani fiatalok. A második X-et alig meghala­dó törékeny szőke kislány, ért­hető szorongással hallgatta a szomszédok, ismerősök. — szem­től szembe véleményét. Elfogult hangon köszönte meg az előle­gezett bizalmat. Kérte, hogy megválasztása esetén, segítsék tanácstagi munkájában. Tőle tel­hetőén becsülettel fogja végezni munkáját. Krisztoft Andrásné íjra bizalmat kapott Dombegyházán, a kevermesi út mentén, a helyi Petőfi Tsz 2-es számú üzemegység irodái­ban lobog a tűz az olajkályhák­ban. öt óra után már csak Szűcs Lajos üzemanyagraktáros tartózkodik bent, sepreget az irodákban. — Van időm, ráérek. Igen, itt lesz a jelölőgyűlés, csakhát korán van még, tegnap is fél 7 felé szállingóztak az embe­rek. Faluhelyen másképp van, mint a városban. A tsz-ből is nemrég mentek haza, aztán még otthon el kell látni a jó­szágokat. Beszélgetés közben elsőként érkezik Endre Gábor üzemgaz­dász. Amíg a körzet lakóira várunk, leülünk beszélgetni. — Dombegyházi vagyok, itt lakunk a közelben az Árpád utcában. A felszabadulás előtt napszámos, részesarató voltam, majd a felszabadulás után öt hold föld tulajdonosa. Ötven­kettőben léptem be a termelő- szövetkezetbe, 1965-től üzem­gazdászként dolgozom. Elő­ször 1967-ben jelöltek tanács­tagnak itt. a község egyik leg­kisebb tanácsi választókerület­be, a 23-asban. Azt már mástól tudtam meg, hogy Endre elvtársat tizenket- tedmagával 1941-ben letartóz­tatták. Békéscsabán volt egy- hónapig előzetes letartóztatás­ban. ..Felforgató” tevékenységé­ért, és mert tiltott könyveket találtak lakásán a házkutatás során, a Margit körútra került egy fél évre. Közben megérkezett Fülöp Sándor, a termelőszövetkezet elnöke, és Dúsnak Antal, a HNF községi elnökségének tag­ja. Aztán lábdobogós az ajtó előtt, — sáros az idevezető út — és kopogtatás után három asszony lép be. S ahogy ilyen­kor szokás, ha összejön néhány ember, megkezdődik az évődés. Egvik is,-másik is tud egy-egy tréfás történetet, amivel agyon lehet ütni a várakozás perceit. — Elvtársak, azt hiszem meg­kezdhetjük — néz az órájára az elnök — fél 7 lesz mindjárt. Abbamarad a tréfálkozás. Dúsnak Antal megnyitója után Fülöp Sándor számol két év munkájáról, eredményéről és persze a gondokról is. Közös tanácsa van Dombegyházának, A VBKM TRANSZVILL. GYARA, 1135. Budapest XIII., Csata u. 8. sz. Békéscsabán létrehoEandó szervizállomáshoz azonnali felvételre keres: gyakorlattal rendelkező elektroműszerészt villany- szerelők elektrotechnikust vezetői beosztásba. Jelentkezés: DÉMASZ. Békéscsaba. személyzeti vezető. Telefon: 126—74 (45 mellék). 13685 Kis- és Magyardombegyházá- val. És ha igaz, hogy egy köz­ség sok gond. mennyire igaz ez, három község, egy tanács esetében. De azért jutott a ke­vés pénzből mindhárom köz­ségnek. Különösen az asszonyok kö­rében talált helyeslésre, ami­kor á foglalkoztatási gondokról és annak a várható megoldá­sáról beszélt az elnök. A Tá­péi Háziipari Szövetkezetnek 25 lány, asszony dolgozik * községben, akik közül az ügye­sebbek 2700 forintot is megke­resnek. Ezt a bedolgozói rend­szert tovább lehet fejleszteni akár 200 főre is. De igyekszik enyhíteni a jelenlegi helyzeten a helyi Petőfi Tsz vezetősége is. Nemrég ládagyárat alakítot­tak ki. ahol 35 nő talált mun­kát. Tervezik, hogy ezt a lét­számot 70—80-ra növelik. Elő­rehaladott stádiumban van a tárgyalás a Békéscsabai Kötött­árugyárral, amely hajlandó­nak mutatkozik 40 nőnek mun­kát biztosítani, bedolgozóként. Az állami gazdaság vezetői pe­dig azzal a gondolattal foglal­koznak, hogy a volt kastély­ban valamilyen munkalehetősé­get teremtenek a nőknek. Mi várható 1973-ban? Épül már a központi orvosi rendelő is orvosi lakással. Csaknem félmillió forint költséggel ha­marosan elkészül a fiatalok ré­gi vágya a pinceklub. Szolgá­lati lakás épül pedagógusok­nak, tűzoltószertár készül ne­gyedmillió forintért, 100 ezer forint jut járdaépítésre, felújí­tásra. A tanács telkeket bizto­sít a község központjában csalá­di és társasházak építésére. A beszámoló után elsőként! Szabó Ferenc jelentkezik. — Kocsis vagyok, ezért en­gem leginkább az érdékel, hogy mikor hozzák rendbe az uta­kat? Esős időben a kocsik úgy felyágják az utat, hogy ha agyonütöm is a jószágokat, ak­kor sem tudnak végigmenni rajta. Sándor János azt kifogásol­ta, hogy bár van járda az ut­cájukban, mégsincs, mert any- nyira elhanyagolt. Kérte a tsz-t, hogy adjon homokot és a lakók társadalmi munkában vállal­ják a járdák kijavítását. Ko­vács Józsefné a kertek szántá­sának sorrendjét kifogásolta. Az elnök szorgalmasan jegy­zetelt, majd sorban mindenki­nek megnyutató választ adott. Amikor ismertették a HNF je­löltjét, egyetlen ellenvetés sem hangzott el. Endre Gábor újra bizalmat kapott választóitól. Béla Oltó 3 tim mm, f г1пяутаячаоу»чдмря»яии—\ Л 1973, MÁRCIUS 17. 'mnjsisí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom