Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-17 / 64. szám
A tudományos egyesületek alkotó munkájukkal segítették megyénk fejlődését Ülést tartott a MTESZ megyei választmánya Zsúfoltak a hűtttberendezásek — felújításukra támogatást nyújt a minisztérium Ä párt megyei bizottságának kezdeményezésére tíz évvel ezelőtt, 1963. február 4-én alakult meg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Szervezete, amelynek keretében az akkori öt tudományos egyesület száma napjainkra tizenhétre növekedett. Ez is bizonyítja, hogy helyes volt az egy évtizeddel ezelőtti elhatározás, az itt élő szakemberek egyesületekbe tömörítésének szorgalmazása. Mindezit jól tükrözi az is, hogy a tíz év előtti 1441-ről mostanra 3063-ra gyarapodott a szervezetek tagsága, amely nemcsak részt kért, hanem tetteivel hozzá is járult a megye fejlesztéséhez, a szakmai ismeretek terjesztéséhez és gyarapítá-' sához. A jubiláló MTESZ megyei szervezetének választmánya tegnap, pénteken tartotta ülését Békéscsabán, a Technika Házában. Dr. Uhljár Mihály, a MTESZ megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket és az elnökségben a megyei pártbizottság és a tanács képviseletében helyet foglaló Csatári Bélát, a megyei tanács általános elnök- helyettesét, Vinczenti Lászlót, a MTESZ területi titkárát, Erdős Károlyt, az SZMT elnökét, és Fekete Annát, a TIT városi titkárát. A választmány tagjai és a meghívottak már napokkal ezelőtt megkapták az ülés írásos jelentését, amely áttekintést adott a MTESZ-szervezet és elnökség tízéves munkájáról, ezen belül az elnökség 1972. második félévi és a tizenhét tagegyesület éves tevékenységéről. Az írásos jelentést Körösfalvi Pál titkár egészítette ki szóbeli beszámolóval. Mindkét előterjesztésből kitűnt, hogy a sajátos egyesületi feladatokon felül a múlt évben is igyekeztek javaslataikkal és szaktanácsadással közreműködni a megye fejlesztésének legégetőbb és megoldásra váró gondjaiban. Ещ, szolgálták a műszaki fejlesztési hónap szakmai élőadássorozatai és különböző kiállításai, amelyek ezekre összpontosították a szakemberek figyelmét. Jelenleg is négy olyan téma kidolgozása van folyamatban, amely a megye lakosságának érdekeit hivatott szolgálni. Ezek sorába tartozik a szennyvíz-elhelyezés megoldása; a megyei üdülőterületek helyzete és kialakításuk lehetőségei; a húsprogram megvalósítása, társadalmi segítése és végül az építőipar megyén belüli ipari hátterének bővítése. Természetes, hogy ezenkívül továbbra is elsőrendű feladatuknak tekintik a szakemberek, a munkahelyi vezetők képzését, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének segítését, a tudomány, a technika legújabb vívmányainak és eredményeinek megismertetését. Éppen ezért is terjesztették a választmány elé a mindezt részletesen tartalmazó idei munkatervet és a határozati javaslatot. Ezért is alakult ki olyan élénk és alkotó vita az ülésen, amelyen tizen szólaltak feL Dr. Márki-Zay Lajos a környezet- védelemről február 28-án Gyulán rendezett országos ankét hasznosságát méltatta. Mint mondotta: a Körösök völgyének környezetvédelmében az adottságok fejlesztése mellett a fő figyelmet a környezet-szeny- nyeződés és -romlás megelőzésére szükséges fordítani. Három- széki Pál a számítástechnika alkalmazására való felkészülést sürgette felszólalásában. E gondolatot támogatva javasolta dr. Takács János, hogy határozottabban kellene erőfeszítéseket tenni egy megyei számítás- technikai és ügyvitel-szervező központ létrehozására. Elmondta továbbá, hogy szervezetük a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság eddig százötven munkahelyi vezető tanfolyami képzését oldotta meg, ám még mintegy 2400-at szükséges hasonlóoktatásban részesíteni. Ennek szükségességéről és fontosságáról szólt Hámori János is, aki szervezetük, a Gépipari Tudományos Egyesület segítségét ajánlotta fel. Elismeréssel szólt a MTESZ megyei szervezetének és tudományos tagegyesületeinek munkájáról felszólalásában Vinczenti elvtárs. Elmondta, hogy a vidéki szervezetek, amelyek ma már az országos 110 ezer tagból hatvan ezret egyesítenek soraikban, sokat tettek a vidék iparosításáért és a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek megszilárdításáért, az itt élő és dolgozó szakemberek szakmai ismereteinek gyarapításáért. Több felszólaló: Vándor Pál, Priszta- vok Mátyás, Bakó Ignác és Erdős Károly javasolta az oktatás, a szakmai kultúra kiterjesztését, valamint a KISZ megyei bizottságával, az SZMT-vel és a TIT-tel való együttműködés fejlesztését. A megyei pártbizottság és tanács elismerését fejezte ki Csatári elvtárs a jubiláló MTESZ-szervezetnek és tudományos tagegyesületeinek azért a munkáért, amellyel az elmúlt évtizedben a megyei párt- és állami vezetőket a társadalmi és gazdasági élet fejlesztésében, a tervfeladatok végrehajtásában támogatták. Kérte, hogy a munka- és üzemszervezés korszerűsítését, a tartalékok feltárását javaslataikkal segítsék az egyesületek. Egyúttal igényelte, hogy olyan fontos kérdések, mint amilyen a földgáz- és termálvízhasznosítás. a szennyvíz- elhelyezés. az erdősítés és fásítás. az építő- és építőanyagipar fejlesztése, dolgozzanak ki konkrét és hasznosítható módszereket és eljárásokat. Elmondta továbbá, hogy a megye vezetése szívesen venné, ha az V. ötéves tervre is összegyűjtenék elgondolásaikat, s ha kezdeményezéseikkel hozzájárulnának ennek kidolgozásához. A vitában elhangzottakra Körösfalvi elvtárs válaszolt. A választmány ezután elfogadta az idei munkatervet és a határozati javaslatot, majd Uhljár elvtárs zárszavával az ülés befejeződött (Sorolhatnám még az igaz történeteket a fiatal építőkről — szerivel. De inkább a tapasztaltak összegezésére szorítkozom.) A munkásemberek, akik között felnőttem, nem voltak „szárnyas angyalok”, földöntúli lények. akiknek minden porcikája éteri tisztaságot sugárzott volna. Emberek voltak, földönjáró, a földi göröngyökben megbotló, olykor tévedő emberek. Nem is akartak holmi emberfeletti hérosozok pózában tetszelegni, hiszen ők maguk énekelték a munkáskórusban : .. Mi sokszor botlunk és [sokszor tévedünk,} a homlokunkat sokszor [éri sár.. .’1 Láttam őket a munka verejtékében fürödve, láttam őket megalázottaknaík és megtipor- taknak — tőkések, pallérok, talpnyaló gazemberek kiszolgáltatottjainak ... Azonban láttam őket vállat a vállhoz szorító, elszánt arcú, kemény tekintetű sztrájkolók- ként is, másokat segítő, másokért harcoló, emberi gyarlóságaikon felülemelkedő hősökként is! Hallottam az építőmunkás-kórust, ahogy égő hittel énekli a fenti mozgalmi dal folytatását: „de mégis mindig [előbbre reng utunk], mer minket nem lehet [legyőzni már!”] Napjaink bizonyítják, hogy e hitünk nem volt önáltatás: oly korhoz értünk, amikor az építő munkásság bebizonyítja, hogy képes betölteni azt a történelmi szerepet, amelyet a mozgalom legjobbjai nekik szántak, s a jövőbelátóan megjósoltak számukra Oly korhoz értünk, amikor a kétkeziek minden régi megmozdulása, harca, májusi tüntetése értelmet nyer. Az első május 1. megünneplésekor, 1890 tavaszán a kőfaragók zászlajára még csupán ezt a jelszót írták a szaktársak: »Nyolc órai munkaidő, nyolc Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség most összegezte öt megyei és fővárosi szervének vizsgálati eredményeit a hűtést igénylő élelmiszerek értékesítésének körülményeiről. A vizsgá_ lat kiterjedt a tej, és tejtermékek ,a cukrász-, és hidegkonyhai készítmények, az előhűtött és fagyasztott baromfi és hal, a gyorsfagyasztott áruk értékesítésére, a hűtőgépek üzemeltetésére. Megállapították egyebek között, hogy a meglevő hűtőkapacitást az üzletek általában maximálisain kihasználják. A h ű tőberendezések zsúfoltak, emiatt gondot okoz az áru elhelyezése, szakszerű tárolása. A viszgálat tapasztalatai alapján a főfelügyelőség egyebek között felhívta a vállalatokat és a szőve, kezeteket, Nemrég készült el Moszkvában a 1,5 milliomodik Moszkvics személyautó. « • • Az elmúlt fél évszázad ala't a Szovjetunió állami kiadásainak mintegy harmadát költötte a nehézipar fejlesztésére — állapítja meg egy Moszkvában közzétett közgazdasági beszámolói. e « о A Szovjetunióban évente 400 —450 ipari létesítményt helyez, nek üzembe. • a • Moszkvában francia és orosz nyelven cikkgyűjtemény jelent meg a szovjet—francia együites földközi-tengeri kutatások ered. ményeiről. a a a Munkába állt a Szír-Daria-i Dér Endre: cSzejpJJteJj>ji 28. órai szórakozás, nyolc órai pihenés”. E követelések ma talán naivnak tűnnek, de akkor nagyon is időszerűek voltak, hisz a Kőfaragó c. lap szerint akkortájt a mesterek „10—12 éves gyermekeket reggel 5 órától este 9 óráig, 10 óráig, dolgoztattak.” A téglagyári munkások pedig az 1901. évi gyári statisztika szerint „16 óránál hosszabb munkaidőt robotolnak, hajnali 4-től este 8-ig.” „Az akkori téglagyáriakban, asz- szonyok, gyerekek, leányok hurcolták a sarat, testük csupa piszok és sár, ruhájuk rongy, és ha eljön a sötét este, piszkos odúkban, rothadt szalmán találnak éjjeli nyugalmat a téglagyár proletárjai, férfiak, nők, gyerekek, vegyesen .. .** Az embertelen körülmények csak fokozódtak a Horthy-fasiz- mus idején. Különösen 1930. táján, amikor pusztító erejű válság tört ki a kapitalista világban. A termelés hónapról hónapra zuhant, a munkanélküliség soha nem látott méreteket öltött. Ezekben az esztendőkben magasodtak elő a történelem porondjáról azok a szervezett munkások, azok a szaktársak, akik közül ma már csak hírmondóként tisztelhetünk körünkben néhányat: az 1930-as nagy sztrájk hősei, az illegalitás elszánt, következetes harcosai — a nép államának megálmodói, akiknek még 27 évvel ezelőtt is volt erejük kiáílani a Horthyak, Szálasik, s más rfémetbérencek „vad csordája” ellen... Akiknek nevében 27 évvel ezelőtt lezajlott májusi hogy minél többen vegyenek részt a kedvezményes hűtőgép- beszerzésS akcióban, s gondoskodjanak a korszerűtlen, régi típusú berendezések kicserélésé, ről. A Belkereskedelmi Minisztéri. um ugyanis messzemenően segíti a vállalatokat azzal, hogy a hűtőberendezések beszerzési költségeinek 50 százalékát magára vállalja, illetve állami támogatásit ad hozzá. A múlt évben 13 millió forinto: fordítottak erre a célra; a vállalatok és szövetkezetek 850 mélyhűtő berendezést vásároltak. A min sz- térium az idén nagyobb összeget, mintegy 16 millió forintot bocsát a válla'atok rendelkezésére mélyhűtő és hagyományos hűtőberendezések beszerzésére. regionális erőmű első energiablokkja. Ez le z a Szovjetunió legnagyobb, földgázzal üzemelő erőműve — összteljesítményét 4,4 millió kilowattra tervezik. • • • Î 200 kazahsztáni faluban épí. tenek új lakóházakat a közeljövőben — az úi háziakban a he. lyi termelőrzövetkezetek köl sé_ gére városi kényelmet .eremto nek. • • • 112 millió látogatója volt 1972 ben a szovjet színházak előadásainak. • • • Komi tudósok sajtó alá rendezték az „Északkeléi-Európa flórája” című több kötetes monográfiát ünnepen felhangozhatott a MADISZ-fiatalok kórusa, Ády szavait harsongva-zengve: „Itt van a nép, trónt [ülni fog mostj Ezer évig férge a rögnefe, Ítél a nép, ítélni fog, S ezerszer jaj [a bűnösöknek!”] Az akkori „ítélő” nép egyben „építő" nép is volt: tudott élni a történelmi lehetőséggel, romok, törmelékek, lelki és fizikai csőd közepette, megteremtette a saját államát, s ma forradalmi lendülettel építi a szocializmust. Tisztelet és becsülés az egykori szaktársaknak, a régi május elsejék névtelen hőseinek, akik olykor a vérűik hulla fásával áldoztak az osztály, a nép, a forradalom igaz ügyéért, országunk felvirágoztatásáért! Érdemes volt küzdeniük, értelme volt harcaiknak! Sírjukat simogassa a beteljesülés tavaszának szellője, poruk felett nyíljanak vörös virágok!... Am lesz-e elegendő számú és tudásban .lelkesedésben az elődökhöz méltó ifjú építő; olyan fiatalok, akik — jelképesen szólva — az öreg szaktársak porladó sírjáról képes a mellére tűzni a Munka szimbólumát, a vörös virágot, s képes az elődök szellemében betölteni a forradalom soron következő feladatait... Mert feladat — az eddigiekből nyilván nlasztikusan kifejeződött — bőven akad ezután is. Sőt. még csak most kezdődik az építőmunka dandárja — igazából! Az újságok 'tele vannak ilyenfajta címekkel és alcímekkel: „Kulcsszerepben az építőipar!” „A dinamikus fejlődés az építőipar kapacitásának növelését követi !” „Hatékonyabb építőmunkára van szükség!” „Ifjúsági brigádversenyeket a termelés segítésére!” „Ipari forradalom az építőknél!” (Vége következik) BÉKÉS MEGYEI SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET FÉSZEK Lakáskarbantartó Résxlege BÉKÉSCSABA, II„ Csaba ti. 2. Telefon: 12—297. épületek teljes felújítását, átalakítását, toldaléképítést. Aláfalazást, szigetelést. Külső és belső vakolatok készítését és javítását. Kőporos homlokzatok készítését, fröcskölt és kapart kivitelben. Mozaik-, metlachi-, csempe- és műanyagburkolatok készítését több színben, változatos mintákkal. Parkettázást, hajópadló-készítést, csiszolást, lakkozást. Épületasztalos- és ácsmunkák, tetőfedések készítését, javítását Épületlakatos- és bádogosmunkák készítését, javítását. Vízvezeték-, központi- fűtés-szerelést és javítást, villanyszerelést és javítást. Szobafestő- és mázolómunkák végzését, tapétázást Kis házának bővítését, otthonának szépítését, lakásának javítását, ezer hiba orvoslását KIRE BÍZZA? KI VÉGEZZE? Bízza reánk: ( | a „FÉSZEK”-re7 Rövid határidőre vállal juk ; p. p. 1авв«еавевваааввяавааевев1 4 Szovjetunióról — sorokban
