Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
Jel9xot Olvaêd êê add tovább! Harmincegy éve jelent meg a Szabad Nép Harmincegy esztendeje, 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép, a Kommunisták Magyarországi Pártjának hivatalos — illegális lapja. A Szabad Népnek az elnyomás éveiben és a felszabadulás után jelentős része volt népünk küzdelmeiben és győzelmeiben. Harcban és sikerekben gazdag útja során százezrek szellem* kenyerévé vált. A lap első szedkeratője és névadója: Rózsa Ferenc. „Párt- lapunk neve jelképezi azt a Történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak vezetőjét — a KMP-t állította” — mondta Schönherz Zoltán, Rózsa Ferenc azedkesztőtársa. A második világháború harmadik évében, két hónappal a Népszava elmlékezetes karácsonyi számának megjelenése és három hónappal a történelmi jelentőségű november 1-i, Batthyányi örökmécsesnél lezajlott antifasiszta tüntetés után feladata volt írásban is közvetíteni a hazai kommunistákhoz a Központi Bizottság állásfoglalását a következetes szövetségi politika gyakorlati megvalósításáról. A Szabad Nép hasábjain is meg akarták értetni a párttagsággal az új szövetségi politikát: a legszélesebb nemzeti összefogás szükségességéit Az első szám vezércikke: SZABAD NÉP — SZABAD ORSZÁGBAN. Ezenkívül tartalmazott őszinte beszámolótahit, leri hadsereget a Szovjetunióban ért veszteségekről. Felszólította a szabadon levő elvtársakat a bebörtönzöttek fokozott támogatására. Leleplezte a Bárdossy-kormány hazaáruló küzdelmeit, ismertette a Nemzeti Harci Frontnak a parasztságra és a haladó polgárságra vonatkozó programjait, munkásegységet hirdetett, foglalkozott Horthyék újvidéki vérengzésével, az Egyesült Izzó munkásainak helyzetével, s független, szabad, demokratikus Magyarországot követelt. 1942-ben csak négy szám jelfenhetett meg. (A legutolsó májusban.) Ugyanis a Horthyék politikai rendőrsége megtalálta a lap nyomdáját, letartóztatott sokaliat az újság szerkesztéséHkii i-ié i Ümü:;. f&jMmmBÍ'!:. •A<fti ben, előállításában, terjesztésében résztvevők közül Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán a fasiszták börtönében fejezték be életüket Az fllegális kommunista párt e sajtóorgánuma két év és négy hónap múltán jelenhetett meg ismét: 1944. szeptemberében. Az újabb évfolyamból öt számot adtak ki — adtak kézről kézre —. juttattak él a fasizmus ellen fellépő magyar munkásokhoz, kommunistákhoz és szimpatizánsokhoz egyaránt A Szabad Nép közölt — a j többi között — 1944. szeptemberi számában nekrológot Ság- vári Endréről az októberiben Zsukov tábornagy üzenetét a magyar hadsereg katonáihoz. Az 11 októberi szám tartalmazta a szociáldemokrata párt és a kommunista párt vezetőségeinek határozatát a munkásosztály harcos, forradalmi egységének megteremtéséről Az illegális Szabad Nép a nemzeti ellenállás írásos agitátora és szervezője volt. Az itt bemutatott Szabad Nép első száma nemcsak sajtótörténeti érdekesség, hanem történelmi jelentőségű dokumentum is. ügróczky Mihály 4% Működik a Békés megyei ” Munkaügyi Bíróság A Munkatörvénykönyv hatálya alá tartozó államigazgatási, igazságügyi vállalati (üzemi) és szövetkezeti alkalmazottak és dolgozók munkaügyi vitáiban a hivatali, vállalati s szövetkezeti döntőbizottság, valamint a szolgálati felettes és a közgyűlés határozata éllen keresettel lehet — a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül — * munkaügyi bírósághoz. Megyénkben egy ilyen munkaügyi bíróság működik éspedig Békéscsabán szervezett Békés megyei Munkaügyi Bíróság, melynek dr. Baíla József az elnöke. A jogszabályok által meghatározott esetekben a magasabb vezető állású dolgozó a maga munkaügyi vitájában — a szolgálati felettes mellőzésével — közvetlenül fordulhat keresettel az illetékes munkaügyi bírósághoz. Az ügyész is nyújthat be keresetet 30 napon belül, ha a döntőbizottság, illetve a szolgálati felettes az ügyészi óvással nem ért egyet. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek dolgozói munkaügyi vitáiban a fővárosi. — a vasút dolgozói tekintetébeg a MÁV Igazgatóságának, — a posta dolgozói tekintetében pedig a posta igazgatóságának székhelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes eljárni. A munkaügyi bíróság ülnökök közreműködésével tárgyal. A területi munkaügyi bizottsághoz megválasztott tagok ugyanis 1973. június 30-ig népi ülnöki feladatot látnak el, mivei e félév vége előtt megtörténik az új népi ülnökök megválasztása. A munkaügyi bíróság köteles a keresetlevél beérkezésétől számított 15 napra kitűzni az érdemi tárgyalást. A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg az alperestől írásbeli nyilatkozatot szerezhet be és indokolt esetben a megtámadott határozat végrehajtását hivatalból is felfüggesztheti. Ugyanígy veszi tárgyalás alá a munkaügyi bíróság a szak- szervezeti szervek által benyújtott kifogást is. A határozathozatalt a megidézett felek távol- maradása nem akadályozza, de ■»e címen megszüntetésnek nincs helye. A munkaügyi bíróság eljárási törvénysértés esetén hatályon kívül helyezés mellett új eljárást rendelhet él; egyéb esetben érdemben hoz határozatot és a megtámadott határozat hiányait — ha erre mód van — hiVífíalbói pótolja. Jelentős új rendelkezés, hogy a munkaügyi bíróság határozata ellen az illetékes megyei bírósághoz fellebbezésnek van helye. — a vállalat anyagi felelőssége tárgyában hozott határozat ellen; — a dolgozó anyagi felelőssége tárgyában hozott határozat ellen, amikor a dolgozó felelőssége korlátlan, vagy annak felső határa eléri vagy meghaladja a dolgozó másfél havi átlagkeresetét, — tekintet nélkül a marasztalás összegére, a kár vagy a hiány mértékére. Az új jogszabály megengedi a munkaügyi bíróság határozata, illetve az előtte kötött egyezséget jóváhagyó végzés elleni perújítást is, aminek határideje 6 hónap. A munkaügyi döntőbizottság határozat dien pedig új eljárásnak lehet helye, de ennek megengedhetősége tárgyában a munkaügyi bíróság tárgyaláson kívül határoz. Az új eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon túli időre azonban munkabérkövetelés nem támasztható. Dr. Mám György I Mától bővebb, 24 oldalas terjedelemben jelenik meg a Szabad Föld Mától bővebb terjedelemben, az eddigi 16 helyett 24 oldalon jelenik meg a Szabad Föld. A falu, a vidék népszerű hetilapja immár a huszonkilencedik évfou lyamában jár, közeledik a harmadik x-hez. 1945 óta hűen szolgálja a párt agrárpolitikáját, a falu felemelkedésének ügyét. Az idén Pécsett is megkezdődik a fogarvosképzés Az Egészségügyi Minisztérium határozata alapján az idén Pécsett is megindul a fogorvosképzés. Jelenleg csupán a Budapesti és a Szegedi Orvostudományi Egyetemek bocsátanak ki fogorvosokat. s az országban a harmadik ilyen szakot a pécsi egyetemen szervezik meg. Az első fogorvos-halleatókat ez év őszén veszik fel a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. Harmat Endre: A RASZriTTYIA A sztarec visszavág A lap az évtizedek során együtt haladt a falun végbemenő társadalmi változásokkal, igyekezett a maga eszközeivel segíteni az átalakulást Olvasóinak, előfizetőinek nagy száma tanúsítja, hogy feladatát híven teljesíti. A lap bővítését is az tette szükségessé, hogy az utóbbi időben növekedett a falu, a vidék lakóinak érdeklődése, igénye a sajtó iránt és megszaporodtak azok a feladatok amelyeket az élet á’lított elsősorban a termelőszövetkezeti gazdák, de az egész magyar falu lakói elé. Ennek jegyében gazdagította tartalmát a Szabad Föld, tágabb ablakot nyitott az országra, a világra és gondoskodik arról is, hogy több színvonalas olvasnivalót. érdekes úi rovatokat, szélesebb körű tájékoztatást kapjanak olvasói. |£Mg I 1973. FEBRUÁR 1. ! Kevés ember fogadta boldogabban ezt a hírt, mint Nyiko- láj Nyikolájevics nagyherceg, a hadsereg főparancsnoka. A puritán, mélyen vallásos szikár óriás, az akkor 56 éves, marcona külsejű hadfi ősi törzsfőre emlékeztetett. Ez a tehetséges, megszállott katona nem véletlenül vezette a háborús pártot már esztendők óta. Azt remélte — így is történt —, hogy ő lesz a főparancsnok és ebben a minőségben még látványosabban bebizonyíthatja azt, amit úgyis mindenki tud: hogy óriási a különbség az ő és a cár képességei között. 1915 június elején Raszputyin — aki tudta, hogy a nagyherceg „haragszik rá”, de nem tulajdonított jelentőséget ennek — táviratozott a főparancsnoknak: engedje meg. hogy a fő- hadiszáúáson megáldhasson egy ikont Nyikoláj ekkor követte el azt a hibát, amelv a karrierjébe került Sürgönyválasza így hangzott: — Gyere csak. csaló. Legfeljebb felakasztatlak. A szibériai azonnal felvette az arcába vágott kesztyűt. Mint REJTÉLV mindig, ezúttal is csalhatatlan ösztönnel, jól küzdött a félelmetes ellenfél ellen. Ismerte a nagyherceget — jobban megértette titkos vágyait mint talán bárki más — és ismerte Alekszandrát Módszeresen csepegtette a cámé szívébe a gyanú mérgét. Az alaptermészete szerint őszinte ember zseniális Jágónak bizonyult Igaz, tulajdonképpen nem volt nehéz dolga: hitte és hihette is, hogy a nagyherceg unokaöccse trónjára áhítozik. Június elején kelt a cámé első levele, melyből félreérthetetlenül kiderül, hogy az elvetett mag jó talajra hullott „Kérlek, Angyalom — írta férjének a frontra — hass oda, hogy Nyikolái Nyikolájevics a te szemeddel lássa a dolgokat.. Hallgass Barátunk tanácsára, hiszen egyetlen hibáért valamennyien meglakolhatunk.” 1915. június 10-én váratlan — vagy talán számára egyáltalán nem váratlan — események siették a sztarec segítségére. Felizgatott tömegek özön- lötték el Moszkvát. A szónokok követelték, hogy Raszputvint akasszák fel. a cámé vonuljon kolostorba, a cár távozzék külföldre és NyfkcíáJ Nyíkoíáje- vics nagyherceg III. Miklós néven üljön a Romanovok trónjára. — Ha nem állítjátok meg Nyikolását a hatalom felé vezető úton — mondta a sztarec Alekszandrának — bizonyosan megöl engem. És akkor mi lesz a cáreviccsel? Érdemes alaposabban nyomon követnünk a cámé Miklóshoz íroitt leveleit. Levelek a frontra 1915. június 11„ egy nappal a moszkvai zavargások után: „Kérlek. Angyalom. tartsd szemmel Ny-t (Nyikoláj Nyi- kolájevicset — a szerlk.); Remélem, nem haragszol ezért a tanácsért, de tolmácsolnunk kell Barátunk kívánságát, hiszen végzetes lenne számunkra és az országnak, ha ez a kívánság nem teljesülne. <5 tudja, mit mond és ezt a dolgot nagyon komolyan veszi”. Június 12, tehát már másnap: „Bár változtatná meg az Ur Ny-l, hogy ne fordulna szembe Isten Emberével...” Június 16: „Egyáltalán nem bízom Ny-ben. Nem élég okos és azzal .hogy Isten Embere ellen fordult, tanácsain és tettein sem lehet áldás (tipikus — a sztarec által a cáméba oltott logika!). Oroszország nem nyerheti el az Ég segítségét, ha uralkodója megengedi, hogy Isten Emberét megöljék. Te pedig ismered Ny. gyűlöletét Raszputyin iránt”.
