Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

Szocialista brigádvezetők klubja alakult a Megyei Művelődési Házban A Megyei Művelődési Házban január 30_án mintegy ötven résztvevővel megalakult a bé­késcsabai vállalatok, üzemek, in­tézmények szocialista brigádve­zetőinek klubja. Célja: a kul­turális vállalások teljesítésének elősegítése, barátság kialakítása, tapasztalatátadás, valamint a helyes naplóvezetés megismeré­se. A klubtagok minden hőnap e’_ ső és harmadik hetének keddjén találkoznak és este 6 órai kez­dettel a meghatározott program szerint előadáson vehetnék részt. A programban többek között a megyei és a városi vezetőkkel. valamint a vállalatok, üzemek igazgatóival való találkozás, to­vábbá mozi-, színházlátogatás, kirándulás, vitaest és vetélkedő szerepel. Lesznek politikai és tu­dományos előadások is. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaimsilő Tanács iüése Váncsa Jenő miniszterhelyet­tes elnökletével szerdán a MÉM- ben ülést tartott az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács, amely az illetékes inté­zet előterjesztése alapján 20 nö­vényfajta minősítéséről, 10 fajta forgalomba hozatalának engedé­lyezéséről, továbbá 14 állatfajta minősítéséről hozott döntést. „II művelődési házat a város társadalmi központjává akartuk tenni“ Zavartalan a téli takarmányforgalom Bőségeseik a takarmányfcésde- te!k az állatállomány áfcbelelteté- séhez, a kereskedelem kínálata mind mennyiségben, mind a vá­lasztékban gazdagabb a tavalyi­nál Az állattartók háromezer- kétszáz helységben. — városban, községben és településeken — szerezhetik be a szemes- és ke- verékitakarmányokat. 2200 he­lyen kis tételekben is árusíta­nak. s így lehetővé tették a ház­táji ' gazdaságok ellátását Janu­ár első három hetében 110 500 tonna takarmányt értékesítettek a vállalatok, ebből csaknem ki­lencezer tonna keverékitakar- tnány volt. A januári takarmány szabad­piac — a termelők egymás kö­zötti értékesítése — mérsékelt érdeklődésre vall. Az állami ke­reskedelem bőséges kínálata le­szorította a takarmányárakat, s így a termelők a Gabona Tröszt­höz tartozó vállalatoknak kínál­ják fel például a kukoricát, mert nem érdem« vesződniük a szabadpiaci értékesítéssel. A készletek különben bőségesek: a következő hetekre, hónapokra elegendő mennyiségű keveréket és szemes-takarmányt tartalé­koltak a raktárakban; Június 17, másnapi „Ny. és Vitte hibája, hogy a Duma létezik és ez több gon­dot okoz Neked, mint örömet. Gondolni sem szeretek arra, hogy Ny-nek beleszólása van belső kérdésekbe. Olyan kevés­sé ismeri országunkat (Alek- szandrától ez aztán meggyőző­en hangzik. Talán sehol sem derül ki ennyire, hogy a cámé egyszerűen Raszputyin szavait ismétli a maga kenetteljes, bak- fisos stílusában) : Hangoskodá­sával, gesztikulálásával befolyá­solja a minisztereket. Lassan senki sem tudja, ki is a cár”. A cár reagálása szokásos volt. Egy ideig ellenállt fele­sége szívós ostromának, aztán engedett. Elbocsátó szép üzenet A levelet maga Pölivánov hadügyminiszter vitte ei a nagyhercegnek. „Cári Fenség. A háború kezdetén politikai meggondolások akadályoztak meg abban, hogy eleget tegyek személyes vágyamnak és azon­nal magam vegyem át a had­sereg főparancsnokságát. Ezért adományoztam önnek a főpa­rancsnokságot valamennyi szá­razföldi és tengeri haderő fe­lett. Cári Fenséged, mint Oroszor­szág láthatta, az egész háború alatt nagy bátorságról tett ta­núságot és kiérdemelte a cár és a nemzet bizalmát. Az ön nevét egvüt emlegetik a győ­zelmekkel és a hadiszerencsé- veL Most viszont, hogy az el­Beszélgetés Feldmann Józseffé1, az Orosházi Petőfi Művelődési Központ igazgatójával Három éwej ezelőtt, 1970-ben adták át Orosházán a járási Petőfi Művelődési Központ új épületét, amely a, 1965-ben leégett Kul túrház helyén áll. S hogy már 1971-ben „Kiváló Művelődési Otthon” lett az orosházi — és az 1972-es év is eredménye^ volt — az nem csupán az új épületnek, a kedvező tárgyi feltételeknek köszönhető. A korábbi évek kemény munkája is tükröződik a mostani sikerekben. Azoké az esztendőké, amikor ház nélküli kul túr ház volt az orosházi; s az utóbbi két esztendőé, amikor a modern, új épületben tovább folytatták a munkát a város színvo- nalas kulturális életének megteremtéséért. Erről az eltelt időszak­ról. de főként az 1971-72.es mu káréi, a ta"uhás;c,:'ó'. a műve­lődési otthonok hivatásáról, új feladatokról és lehetőségekről folytattunk beszélgetést Feldmann Józseffel, az Orosházi Művelő­dési Központ igazgatójával. a célnak nem megfelelő helyi­ségekben tartottak éveken át? — Bizonyos vagyak benne, hogy enéllküi ma nem tartanánk itt. Azt az öt évet végig kellett küszködni, mert szerintem évek kellenek ahhoz, hogy az emberek hozzászokjanak a színházba, ren­dezvényekre, könyvtárba, moziba járáshoz. Ügy vélem, általában véve, igaz, hogy a, a népművelő, aki minden tudását, akaratát, szer­vezőképességét latba veti — s közben a tanulságot ig rendsze­resen levonja — nem csalódik. Ezt azért mondom, mert nem egy népművelő az első kudarc után feladja a harcot. Nagyon fontos, hogy szem e'őtt tartsuk: minden csoportot más-más mó­don lehet és kell szervezni, irá­nyítani, a különböző rétegeket különbözőképpen lehet megkö­zelíteni. Mi igyekeztünk kiala­kítani azokat a közösségeket, népművelési formákat és mód­szereket, amelyek alapján a kedvező körülmények között magasabb szinten folytathatjuk a munkát. így már kész tervek­kel, megkötött szerződésekkel, jól dolgozó harminc csoporttal költöztünk 1970 végén az új ház­ba, ahol nem elkezdeni, hanem folytatni kellett a kulturális életet. — Az ország legmodernebb kultúrotthona között tartják számon az orosházit. Azt mondják könnyű ilyen körül­mények közR*t fdkori V :. • -1 ó címet elérni, mert az emberek már csak a mod er” épü*rt ked­véért is elmennek a kulfúr- házba. Van ebben igazság? — Az első hónapokban, vagy mondjuk az első évben válóban nagyon vonzotta a kíváncsiság is a közönséget. Déhát ez nem jelenti azt, hogy akik egyszer- kétszer eljöttek ide az új látni­valók kedvéért, azok mind törzsvendégekké váltak. Szívós szervező munka, tartalmas prog­ram nélkül tartós eredményt nem lehet felmutatni bármilyen szép is egy színház, — koncert —, vagy klubterem. Pedig sze­rintem a művelődési házat a város, község társadalmi köz­pontjává keli tenni. Nem sza­bad leszűkíteni a kulturális in­tézmény feladatát a meglévő művészeti csoportok, tanfolya­mok, szakkörök fenntartására, nagytermi rendezvényekre. Be kell vinni az épületbe a szoci­alista brigádokat, az iskolákat, tsz-eket, különböző szervezete­ket is. selten' a reT>d«-”*énvpiket s örülni a jól sikerült tanévnyi­tó ünnepélvnek, zárszámadó közgyűlésnek éppúgy, mint pél­dául saját irodalmi estünk sike­Először talán róla néhány szót. Született népművelő. A legtalá- , lobban így jellemezhető az oros­házi kulturális intézmény veze­tője, aki tizennégy éve tölti már be jelenlegi tisztét. Hivatás­szerűen csinálja azt, amit csinál — s ezt mindenki elismeri — nem a pénzért hajtja magát Régóta ismerem, de elcsüggedni, a terveit feladni sosem hal­lottam Annál inkább lelkesedni a szó legnemesebb értelmében, szervezni, tervezni, örülni a si­kernek és önkritikusan töpren­geni a sikertelenség felett. — Ha az utóbbi két ered­ményes évről beszélünk, min­dig hangsúlyozza, hogy ebben nagy szerepe van a korábbi időszaknak. Valóban olyan je­lentősek a mostani sikerek szempontjából azok a rendez­vények, foglalkozások, amelye­ket kölcsön kapott, többnyire Csapadékszegény tél irin nagy jelentőséggel bír az öntözés Szaktanásadást, előre”elzést ad a Regionális Vízmű Csapadékszegény, hótakaró nélküli heteket, hónapokat vé­szelt át a határ. Az elmúlt őszi esőzés után szinte alig hui'lt csapadék a földekre. Az öntözésnek tehát ismét nagy rének. Mű a pártoktaitástól a tfz- tanfolyamig mindennek helyet adunk, szívesen látjuk őket az épületben. — A statisztikai adatok sze­rint az utóbbi években meg­sokszorozódott a látogatóik száma. 1970-ben 71 ezren, 1971-ben 158 ezren, 1972-ben Pedig 178 ezren fordultak meg a művelődési központban. Je­lenleg több mint negyven cso­port működik, két színházi, egy opera bérletsorozat megy, hírneves a Madrigál-kórus, a társastánc-együttes, a kerté­szeti szakkör ég még folytatni lehetne a sort... — Hogy folytassam, 1972-ben nyerte az ifjúsági klubunk a Kiváló címet, a Nox-együttes a megyei elsőséget. Két olyan ki­állításiunk is volt. amelyet több minit ötezren néztek meg, mint például Csáki Maronyák József Kossuth-díjas festőművész tárla­tát. Olyan emlékezetes színházi előadásokat láttunk, mint a Ma­gyar Elektra a Jókai Színház, a Szent Johanna a Szolnoki Szig­ligeti és a Traviaita, a Szegedi Nemzeti Színház előadásában. A Világszépe című bábjátékot 1036 gyermek nézte meg! Nagy kö­zönségsikere volt a lengyelor­szági néptánccsoportnak, a Ma­gyar Néphadsereg művészegyüt­tesének, a Buten-i román kórus­nak, a kelet-német versenytán­cosok gálaestjének. — Mindezen túl mi az, amit az 1972-es év legnagyobb ered­ményeként könyvelt el? — Külön kéül beszélni a szo­cialista brigádvezetök klubjáról, a szocialista briaádmoa»alom és a művelődési központ kapcsola­táról. Leegyszerűsítve a dolgot azt is mondhatjuk, hogy nekünk népművelőknek is alakultak ezek a brigádok. És van olyan könnyebbségünk is, hogy össze­tartásukról nem nekünk kell gondoskodni, összetartja őket a szocialista módon végzett ter­melő munka. Orosházán ebből a kézenfekvő felismerésiből indul­tunk ki már évekkel élőbb, ami­kor meghívattuk magunkat kü­lönböző brigádgyűlésekre és a beszámolók után mi következ­tünk ismeretterjesztő előadások­kal, filmvetítésekkel, programja- vas’-^o'i’kal. Bebrtonvoso­dott, hogy azok a, emberek, akik a termelő munkában néha távol esnek egymástól, a műve­lődés, szórakozás terén közel ke­rültek, barátokká váltak. Remé­lem az idén még közelebb ke­rülünk ezekhez a közösségekhez, ami egyben néoművelési mun­kánk megújhodását jelenti — mond+a befejezésül Feld mann József. Tóth Ibolya lesz a jelentősége, ezérí felke­restük a Tiszamenti Regionális és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai kirendeltségének illeté­kes szakembereit, kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek a nagy feladatra? Elmondották többék között, hogy 1972-ben a korábbi évek­hez viszonyítva, értek el ered­ményeket az öntözésben, nem volt hiábavaló a felvilágosító munka, a sokoldalú segítség- gyújtás. A berendezéseket 89 százalékban kihasználták a gazdaságok. Tanulságként em­lítették azonban, hogy idén ne essenek hasonló hibába a gaz­daságok: a felületi öntözőte­lepek kihasználása az országos átlag alatt maradt, 45—50 szá­zalékos volt csupán. Pedig ez­zel a módszerrel nagyobb víz­adag kiszolgálására nyílik le­hetőség. Természetesen szak­tudás nélkül túlöntözés és egyéb hiba merülhet feL Gyakran előfordult, hogy a fe­lületi öntözésre berendezett te­rületen is esőztető öntözést alkalmaztak, ami drágább, a többszöri áttelepítés bonyolul­tabb s kétműszakos üzemelte­tése nem mindenütt oldható meg. Gyakran kevés csapadé­kot adagoltak a fenti módszer­rel ■ így gyorsan elpárolgott a szomjas föld felszínéről. A kirendeltség szakemberei azt javasolják az öntözésre berendezkedett gazdaságoknak, hogy már most alaposan ké­szüljenek fel, gyorsan eltelik az a pár hét. amikor időszerű lesz megkezdeni az öntözést Vegyék számításba a rendlke- zésre álló eszközöket, javítsák ki a berendezéseket, készítsenek pontos tervet, hol, milyen te­rületen s milyen módszerrel juttatják a növényre a mester­séges csapadékot. Köztudott, hogy nincs mindenütt megfe­lelő szakember, illetve szak­munkás-gárda az öntözés le­bonyolítására. A kirendeltség szívesen vállal szaktanács­adást, ami igen kedvező a part­nerek számára, hisz hektáron­ként műszaki és agronómiaí szaktanácsért összesen 16 fo­rint a térítési díj. Az igénye­ket a vállalat szakemberei fel­mérik s szerződést kötnek leg­alább négyezer hektár szakta­nácsadásra. Felhívták a figyelmet arra is. hogy az öntözésnél nemcsak a módszer, az idő megválasz­tása a fontos, de a felhasznált vízmennyiség is, mert akkor lesz igazán gazdaságos, ha kel­lő mennyiségben jut a talajba. Helyes, ha az öntözést az ag­rotechnikához szorosan hozzá­tartozó műveletté fejlesztik ott, ahol erre adottság kínál­kozik. A regionális vízmű azon­ban nemcsak szaktanácsadás­sal, de rendszeres előrejelzés­sel és egyéb módon segíti az öntözéses gazdaságokat A Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság­gal igen jó együttműködést alakítottak ki, így a vízgazdál­kodás jó eredményeket hozhat a csapadékszegény tél után. Késlekedni azonban nem le­het a felkészüléssel, mert egy­kettőre itt * tavasz! — Ary — A GYULAI SERKÖV szakosított sertés, telepére felvesz tenyésztési ágaza'vezetőt, magtárost Jelentkezés a telep vezetőjénél. Gyula, Kétegyházi út. * *v Iens’ég (érdemes megfigyelnünk ezt a farizeus fordulatot) mé­lyen behatolt birodalmunkba, kötelességem az ország iránt, amelyet Isten a gondjaimra bí­zott, hogy átvegyem a harcoló csapatok főparancsnokságát, megosszam a háború terheit és nehézségeit és segítsek Orosz­országot megvédeni az ellen­ség támadásától.. A muzsik* legyőzte a nagy­herceget , A főparancsnokság átvétele legalábbis siettette a véget. Az uralkodó ugyanis teljesen a fő­hadiszállásra költözött és otthon is vezetnie kellett valakinek az ügyeket. „Ha a cár háborúba megy. a felesége kormányoz’’ — hangzott a régi orosz mondás. Pontosan ez történt és ennek be­láthatatlan következményei let- tÿôlc* A hatalmas hátország irányí­tását gyakorlatilag a hisztérikus, semmit és semmihez nem értő cámé vette át. Mögötte pedig kirajzolódott a sztarec sziluett­je. „Hé, te!" Az elkövetkező tizenhat hó­nap az intrikák, menesztések és váratlan kinevezések tűzijátéka. Nem egészen másfél esztendő alatt a háborúban álló biroda­lom élén négy miniszterelnök, öt belügyminiszter, négy mező- gazdasági és három hadügymi­niszter váltotta egymást. A nagy jövés-menésben sziklafalként állott a trón mellett az egyet, len szilárd pont: Grigorij Jefi- movics Raszputyin. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom