Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
Megyei ipari pártaktíva' értekesiet Békéscsabán (Folytatás az í. oläalrSl)■ hagy átgondoltabb, tervszerűbb, rugalmasabb, a népgazdasági érdekek, s azzal összhangban a csoportérdekeket jobban érvényesítő vezetői munkával a megye iparának termelését nagyobb ütemben lehetett volna növelni az elmúlt gazdasági évben. A szocialista iparban foglalkoztatottak számának csökkenése mellett a termelésnövekedés taljeg egészében a termelékenység emelkedéséből származott, amiről elismeréssel kell szólni. A. párt. társadalmi és mozgalmi szervek politikai mozgósító tevékenységének eredményeként a dolgozók zöme megértette a munkatermelékenység növelésének fontosságát, s ennek érdeké, ben a munka tudatosaibbá vált. Mérséklődött a munkaerőván- dorílás, javult a munkafegyelem, felélénkült a szocialista munkaverseny. Elősegítette az eredményeket a termelő kaoacitások jobb kihasználása, valamint a munka- és üzemszervezés korszerűsítésének kezdeti eredményed. Az építőiparon belül 1972-ben — áUanította meg — lényegében helyreállt a kapacitás és építési igény egyens úlya. A tsz és kísz építői r>ari szervezeteknél ka>pa- aitás-fe’esleg mutatkozott. A létszámcsökkenés a termelékenységet kedvezően befolyásolta. Az építési igény csökkenés hatására az elutasított munkák száma lényegesen kevesebb lett. A munkahelyek és a megkezdeti-, építmények száma azonban az építőipari vállalatoknál nem mutait egyöntetű koncentrálódást. A Tanácsi Építőfoari Vállalatnál például a munkahelyek száma maidnem kétszereséire nőtt. Az elmúlt év folyamán a szocialista építőipar mintegy 1150 lakást adott át, csaknem 70 %-kal többet, mint 1971-ben. A javuló eredmények mellett azonban az építőipar sem volt mentes a hiányosságoktól és a kedvezőtlen jelenségektől. Ezek közül legszembetűnőbb a közvetlen munkahelyi szervezési hiányosság, az ebből adódó veszteségidő, a fegyelmezetlenség. A minőségi és a fegyelmezett munka megkövetelésének hiánya. ■ A szocialista kiskereskedelem eladási forgalma l_972-ben 6 %- kai növekedett az előző évhez képest. Ez a növekedés lényegesen mérsékeltebb volt, — ami összefüggésben van a lakosság pénzbevételeinek alakulásával. Az összes kiskereskedelmi eladáson belül az állami szektor által forgalmazott áruk értéke dinamikusabban emelkedett, mint a szövetkezeti szektoré, az előbbi 8, az utóbbi 5 %-kal nőtt. Az elmúlt év végéig a legnagyobb ütemcsökkenés a vegyes iparcikkek forgalmánál volt, az 1971. évi 16 %-os emelkedéssel szemben 1972-ben csak 4 %-kal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom alakulását nagymértékben befolyásolta az — hangsúlyozta —. hogy 1972-ben a lakosság főbb forrásokból származó pénzbevételei mérsékeltebb ütemben, 3 %-kal emelkedtek. Ennek részletes taglalás® után az előadó a következőket mondotta: Az 1973. évre _. tervezett és március 1-vel bevezetésre kerülő egyszeri központi bérintézkedések, valamit enyhítenek a feszültségen, megszüntetni azt, előre látható, nem sikerül, mivel megyénkben számos kisüzem és kisipari termelőszövetkezet van. A korábbi időben is és ma is hangsúlyozzuk, hogy politikailag is káros, ha az ipari munkások átlagkeresete alacsonyabb az egyéb ágazatokban foglalkoztatottak kereseténél. A vállalatok és szövetkezetek egyre inkább felismerik — mondotta —, hogy a hatékonyság javításának alapfeltétele a munkaerő és aa eszközök racionálisabb, szervezettebb felhasználása. A múlt év eredményét egy a korábbi évektől alacsonyabb beruházási tevékenységgel értük eí, ugyanakkor folytatódott a foglalkoztatás ágazati szerkezetének változása, az ipar csökkenő létszám mellett növelte termelését A vállalatok és szövetkezetek javuló eszközgazdálkodására mutat, hogy készleteik nem emelkedtek lényeglesen, csökkent az elfekvőség, ugyanakkor a készletekkel való ésszerűbb gaz. d álkod ás általában nem okozott sem a termelésben, sem a kereskedelmi forgalomban fennakadást, vagy lényeges ellátatlanságot Összességében a vállalati nyereségek az iparban — 1—2 jelentősebb vállalat kivételével — stagnáltak, vagy visszaestek. Az építőipar nyeresége mérséklődött, ami a kötöttáras építési munkák nagyobb hányadára a kapacitás, a kereslet és kínálat kiegyensúlyozott voltára vezethető vissza. Szabó elvtárs ezután a Politikai Bizottság 1971. június 29-i — a beruházási tevékenység hatékonyságát, növelő — határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatait értékelte. Központi intézkedés eredményeként az 1972. évi beruházási tevékenység és hitelkereslet mérsékeltebb volt az előző évinél. A beruházási szigorításokkal összhangban — hangsúlyozta — a vállalati hitelpályázatok a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően elsősorban az intenzív fejlesztést elősegítő gépesítésre, a nagypaneles lakásépítésre, az építőipari háttér megteremtésére, a legkorszerűbb zártrendszerű kuko- rica_ és cukorrépa-termesztés elterjesztésére és a kereskedelmi hálózat fejlesztésére irányultak, teljes mértékben összhangban a megye fent említett célkitűzéseivel. A termelés és a gazdaság hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munkaszervezés javítása, korszerűsítése. Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i határozata, valamint az 1003/1972-es számú kormányhatározat és a megyei pártbizott-i sáe intézkedési terve megszabja a párt, az állami szervek és 1 a gazdálkodó egységek pontos, feladatait __ A feladatok értelmében az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését a munka termelékenységének növelése, az állóalapok jobb kihasználása, a költségek csökkentése, az ügyvitel korszerűsítése, a munka és kereseti feltételek javítása; a vezetés színvonalának emelése szolgálatába kell állítani. A szellemi erőt viszont a vállalati üzem- és munkaszervezésének szolgálatába. Az eddig kidolgozott szervezési módszerekre az a jellemző — állapította meg —, nogy azokat főleg vállalati belső erővel, és másodsorban külső szervező intézetek igénybevételével készítették eL Ez a szervezés részterületeit illetően kielégítő eredményt hozott, azonban a komplexitás hiánya miatt nem lehetett eléggé hatékony. PL: a komplex gépsorok, automaták közvetlen kiszolgálása jól szervezett, de a műszaki előkészítés, az anyagbiztosítás, a karbantartás alacsony szervezettségű. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzem- és munkaszervezés sehol nem vált eddig átfogóvá és komplexé A következetesebb előrehaladás érdekében a pártszervezeteknek megfelelő határozottsággal és folyamatosan számon kell kérni a gazdaságvezetőktől a határozatok végrehajtását. El kell érni, hogy a gazdasági vezetés támaszkodjon, jobban, az üzem- és munkaszervezési feladat megoldásában a szakszervezetekre és a dolgozó kollektívák tapasztalataira, bevonva és felkérve őket jobban a feladatok kidolgozásába és annak végrehajtásába. A következőkben — mondotta — szólni szeretnék a termelő kapacitások kihasználásának néhány problémájaróL ahol az 1973-as feladatok teljesítésének jelentős tartalékai vannak. A megyeszékhelyű állami iparban 1971-ben 1968-hoz viszonyítva az első műszakban 0,6 %-kal, a második műszakban 11,3 %-kal dolgoztak többen, a harmadik műszakban dolgozók száma viszont 1,4 %-kal csökkent A vállalatok átlagos műszakszáma és gépparkjának kihasználtsága 3 év alatt minimálisan javult. Elz is bizonyítja, hogy milyen nagy tartalék mutatkozik a termelés növelésére, a hatékonyság megjavítására. Az ipari termelőkapacitások és korszerű berendezések jobb kihasználása érdekében fokozott mértékben kell összpontosítani a figy óimét és érdemben előre kell haladni a következő területen: — Megfontoltan, de gyorsítani kell a munkaerőnek a korszerű gépi munkahelyekre történő áramlását. — Növelni kell a közvetlen termelő folyamatokon és gépi munkahelyeken dolgozók arányát és szakmai felkészültségét. — El kell érni, hogy csupán egyműszakos üzeméltetésre új, korszerű termelőkapacitások ne létesüljenek. — Biztosítani kell, hogy hatékonyabb eszközgazdálkodással pótlólagos erőforrások szabaduljanak feL Továbbra is biztosítani kell megyénkben a fejlesztések és munkaerő-források szigorú összhangját. A gazdaságpolitikának továbbra is fontos feladata a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztése. A gazdaság közvetett és közvetlen módon történő irányítása során kialakult módszerekkel a jövőben még inkább biztosítani kell a népgazdasági tervek végrehajtását. Ezért továbbra is elengedhetetlenül szükséges a pártszervezetek következetes, céltudatos irányító, ellenőrző munkája. A pártszervezetek irányító tevékenységét a következők jellemzik: 1. A pártszervezetek gazdaságirányító és ellenőrző munkájukat általában a X. pártkongresszus és a felsőbb pártszervek határozatainak szellemében gyakorolják. Figyelembe veszik azokat a sajátosságokat, amelyek az adott egység gazdasági helyzetét, feladatait jellemzik. A pártalapszervezetek munkájában változatlanul gyenge pont a határozatok ismertetése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése. 2. Vezetőségi üléseken és taggyűléseken nem eléggé emelik ki az elvi és politikai ösz- szefüggéseket. Az előterjesztések és viták leginkább a gyakorlati, a szakmai oldalról közelítik meg a napirendet, ke-' vésbé foglalkoznak azok politikai összefüggéseivel, hatásaival. 3. Nem megfelelő még a munkamegosztás, a pártszervezetek, a tömegszervezeteik és gazdasági szervezetek között. 4. A párt- és a gazdaságvezetés kapcsolatának nem megfelelő színvonala sok esetben akadályozza a politikai és gazdasági feladatok gyors, pontos és teljes megvalósítását, jelentősen megnehezíti az üzemi demokrácia kibontakozását, erősödését. A Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határozata nyomán a megyei pártbizottság 1972. december 20-i állás- foglalása a IV. ötéves terv célkitűzéseit figyelembe véve az alábbi feladatok végrehajtását jelölte meg: A politikai felvilágosító munkáiban, a párt gazdaság- szervező tevékenységében jusson kifejezésre az, hogy minden előrehaladásnak alapja a becsületesen végzett munka. Minden területen csak becsületes munka biztosítja a társadalmi egzisztenciát. Erősíteni kell a köztudatban azt, hogy fizetésért dolgozni kell, méghozzá jól kell dolgozni. Az ilyen szemlélet kialakítása jelentős erőfeszítést igényel a tudatformáló tevékenységben. A területi pártbizottságok, üzemi pártszervezetek segítsék elő a népgazdasági, a csoport- és az egyéni érdekek megfelelő összhangját — az érdekek gyakorlatban történő helyes érvényesülését. Nem lehet megengedni azt, hogy bármely szektorban a népgazdaság érdekeivel ellentétes tendenciák érvényesüljenek. Ezt az álláspontot testületi üléseken is több esetben kifejezésre juttattuk. A fenti kérdésekben való egyértelmű állásfoglalásra szükség van a következők miatt: Az a tapasztalat, hogy a megye gazdaságaiban a párt és a kormány gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzéseit elfogadják —, azonban nem ilyen egyértelmű a cselekvési egység. Nem egyszer a népgazdasági érdekkel szemben élőtérbe íép a szűk közösség pillanatnyi érdeke. Ilyen jelenség tapasztalható a termelésben, a beruházásoknál, a meghirdetett programok végrehajtásában és másutt. Azt kérjük, a pártszervezetektől, állami szervéktől, szövetségektől, hogy ezekben a kérdésekben biztosítsák a helyes és egységes állásfoglalást és végrehajtást A párt gazdaságszervező munkájának javításával és az ellenőrzés fejlesztésével, a társadalmi szerveikkel legteljesebben együttműködve a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata alapján történő bérrendezéseknél következetesen kell alkalmazni a szocialista bérezés alapelvét. A politikai munkában az eddigieknél jobban kell hangsúlyozni, hogy a bérek fejezzék ki a jól, a tiszteségesen végzett munka megbecsülését. Nagyobb figyelemmel kell lenni a teljesítményekre, a magasabb képzettségekre. a nehéz fizikai munkára és a főként nőket foglalkoztató többműszakos üzemekre — mondotta. A megyében segíteni keH. minden olyan kezdeményezést az iparban, mezőgazdaságban — folytatta —, amely a bázisüzemek kialakítására, a termelés növelésére, a termelési folyamatok korszerűsítésére, a gépesítésre irányulnak. A különböző társulások politikai, gazdasági tapasztalatai összességében pozitívak, ezért továbbra is célszerű az anyagi erőforrások közös felhasználása. E vonatkozásban is azonban szükség van a helyes szemlélet kialakítására — mondotta, majd részletesen ismertette a különböző ágazatok feladatait. A megyei pártbizottság meggyőződése. hogy a megye minden pártszerve, minden párt- alapszervezet, az állami szervekben és szakszervezetekben* a KISZ-ben és az élet más területén dolgozó kommunisták szorgalmas, szívós munkával, a dolgozók körében végzendő folyamatos nevelő-szervező tevékenységgel maradéktalanul! megvalósítjuk a párt, a kormány határozatait a munkás- osztály, egész dolgozó népünk javára — fejezte be beszédét Szabó elvtárs. Ezután szünetet tartottak* majd megkezdődött a vita, amelyben többen felszólaltak. (Az elhangzottak részletes ismertetésére lapunk holnapi, pénteki számában visszatérünk.) A hozzászólásokra Szabó elvtárs válaszolt, majd Baukd elvtárs zárszavával a pártaiktí- va-értekezlet befejeződött. mjmml 1973, FEBRUAR L Az aktívaértekezlet részvevőinek egy csoportja