Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

Megyei ipari pártaktíva' értekesiet Békéscsabán (Folytatás az í. oläalrSl)■ hagy átgondoltabb, tervszerűbb, rugalmasabb, a népgazdasági ér­dekek, s azzal összhangban a csoportérdekeket jobban érvé­nyesítő vezetői munkával a me­gye iparának termelését nagyobb ütemben lehetett volna növelni az elmúlt gazdasági évben. A szocialista iparban foglal­koztatottak számának csökkené­se mellett a termelésnövekedés taljeg egészében a termelékeny­ség emelkedéséből származott, amiről elismeréssel kell szólni. A. párt. társadalmi és mozgalmi szervek politikai mozgósító tevé­kenységének eredményeként a dolgozók zöme megértette a munkatermelékenység növelésé­nek fontosságát, s ennek érdeké, ben a munka tudatosaibbá vált. Mérséklődött a munkaerőván- dorílás, javult a munkafegyelem, felélénkült a szocialista munka­verseny. Elősegítette az eredmé­nyeket a termelő kaoacitások jobb kihasználása, valamint a munka- és üzemszervezés kor­szerűsítésének kezdeti eredmé­nyed. Az építőiparon belül 1972-ben — áUanította meg — lényegében helyreállt a kapacitás és építési igény egyens úlya. A tsz és kísz építői r>ari szervezeteknél ka>pa- aitás-fe’esleg mutatkozott. A lét­számcsökkenés a termelékeny­séget kedvezően befolyásolta. Az építési igény csökkenés hatására az elutasított munkák száma lényegesen kevesebb lett. A munkahelyek és a megkezdeti-, építmények száma azonban az építőipari vállalatoknál nem mu­tait egyöntetű koncentrálódást. A Tanácsi Építőfoari Vállalatnál például a munkahelyek száma maidnem kétszereséire nőtt. Az elmúlt év folyamán a szo­cialista építőipar mintegy 1150 lakást adott át, csaknem 70 %-kal többet, mint 1971-ben. A javuló eredmények mellett azonban az építőipar sem volt mentes a hiányosságoktól és a kedvezőtlen jelenségektől. Ezek közül legszembetűnőbb a köz­vetlen munkahelyi szervezési hiányosság, az ebből adódó veszteségidő, a fegyelmezetlen­ség. A minőségi és a fegyelme­zett munka megkövetelésének hiánya. ■ A szocialista kiskereskedelem eladási forgalma l_972-ben 6 %- kai növekedett az előző évhez képest. Ez a növekedés lényege­sen mérsékeltebb volt, — ami összefüggésben van a lakos­ság pénzbevételeinek alakulá­sával. Az összes kiskereske­delmi eladáson belül az ál­lami szektor által forgalmazott áruk értéke dinamikusabban emelkedett, mint a szövetkezeti szektoré, az előbbi 8, az utóbbi 5 %-kal nőtt. Az elmúlt év vé­géig a legnagyobb ütemcsökke­nés a vegyes iparcikkek for­galmánál volt, az 1971. évi 16 %-os emelkedéssel szemben 1972-ben csak 4 %-kal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom alakulását nagymértékben be­folyásolta az — hangsúlyozta —. hogy 1972-ben a lakosság főbb forrásokból származó pénzbevételei mérsékeltebb ütemben, 3 %-kal emelkedtek. Ennek részletes taglalás® után az előadó a következőket mon­dotta: Az 1973. évre _. tervezett és március 1-vel bevezetésre kerü­lő egyszeri központi bérintézke­dések, valamit enyhítenek a feszültségen, megszüntetni azt, előre látható, nem sikerül, mi­vel megyénkben számos kisüzem és kisipari termelőszövetkezet van. A korábbi időben is és ma is hangsúlyozzuk, hogy politikai­lag is káros, ha az ipari mun­kások átlagkeresete alacsonyabb az egyéb ágazatokban foglalkoz­tatottak kereseténél. A vállalatok és szövetkezetek egyre inkább felismerik — mondotta —, hogy a haté­konyság javításának alapfel­tétele a munkaerő és aa eszközök racionálisabb, szer­vezettebb felhasználása. A múlt év eredményét egy a koráb­bi évektől alacsonyabb be­ruházási tevékenységgel értük eí, ugyanakkor folytatódott a foglalkoztatás ágazati szerke­zetének változása, az ipar csök­kenő létszám mellett növelte termelését A vállalatok és szövetkezetek javuló eszközgazdálkodására mutat, hogy készleteik nem emelkedtek lényeglesen, csökkent az elfekvőség, ugyanakkor a készletekkel való ésszerűbb gaz. d álkod ás általában nem okozott sem a termelésben, sem a ke­reskedelmi forgalomban fenn­akadást, vagy lényeges ellátat­lanságot Összességében a vállalati nye­reségek az iparban — 1—2 je­lentősebb vállalat kivételével — stagnáltak, vagy visszaestek. Az építőipar nyeresége mérséklő­dött, ami a kötöttáras építési munkák nagyobb hányadára a kapacitás, a kereslet és kínálat kiegyensúlyozott voltára vezet­hető vissza. Szabó elvtárs ezután a Poli­tikai Bizottság 1971. június 29-i — a beruházási tevékenység hatékonyságát, növelő — határo­zat végrehajtásának eddigi ta­pasztalatait értékelte. Központi intézkedés eredmé­nyeként az 1972. évi beruházási tevékenység és hitelkereslet mérsékeltebb volt az előző évi­nél. A beruházási szigorítások­kal összhangban — hangsú­lyozta — a vállalati hitelpályá­zatok a IV. ötéves terv célkitű­zéseinek megfelelően elsősor­ban az intenzív fejlesztést elő­segítő gépesítésre, a nagypane­les lakásépítésre, az építőipari háttér megteremtésére, a leg­korszerűbb zártrendszerű kuko- rica_ és cukorrépa-termesztés elterjesztésére és a kereskedel­mi hálózat fejlesztésére irá­nyultak, teljes mértékben össz­hangban a megye fent említett célkitűzéseivel. A termelés és a gazdaság ha­tékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munkaszervezés javítása, korszerűsítése. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1971. decem­ber 1-i határozata, valamint az 1003/1972-es számú kormányha­tározat és a megyei pártbizott-i sáe intézkedési terve megszab­ja a párt, az állami szervek és 1 a gazdálkodó egységek pontos, feladatait __ A feladatok értelmében az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítését a munka termelé­kenységének növelése, az álló­alapok jobb kihasználása, a költségek csökkentése, az ügyvi­tel korszerűsítése, a munka és kereseti feltételek javítása; a vezetés színvonalának emelése szolgálatába kell állítani. A szel­lemi erőt viszont a vállalati üzem- és munkaszervezésének szolgálatába. Az eddig kidolgozott szerve­zési módszerekre az a jellemző — állapította meg —, nogy azo­kat főleg vállalati belső erővel, és másodsorban külső szervező intézetek igénybevételével ké­szítették eL Ez a szervezés rész­területeit illetően kielégítő eredményt hozott, azonban a komplexitás hiánya miatt nem lehetett eléggé hatékony. PL: a komplex gépsorok, automaták közvetlen kiszolgálása jól szer­vezett, de a műszaki előkészítés, az anyagbiztosítás, a karbantar­tás alacsony szervezettségű. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzem- és munkaszervezés sehol nem vált eddig átfogóvá és komplexé A következetesebb előrehaladás érdekében a pártszervezeteknek megfelelő határozottsággal és folyamatosan számon kell kérni a gazdaságvezetőktől a határo­zatok végrehajtását. El kell érni, hogy a gazdasági vezetés támaszkodjon, jobban, az üzem- és munkaszervezési feladat meg­oldásában a szakszervezetekre és a dolgozó kollektívák tapasz­talataira, bevonva és felkérve őket jobban a feladatok ki­dolgozásába és annak végrehaj­tásába. A következőkben — mondotta — szólni szeretnék a termelő kapacitások kihasználásának néhány problémájaróL ahol az 1973-as feladatok teljesítésének jelentős tartalékai vannak. A megyeszékhelyű állami iparban 1971-ben 1968-hoz viszonyítva az első műszakban 0,6 %-kal, a második műszakban 11,3 %-kal dolgoztak többen, a harmadik műszakban dolgozók száma vi­szont 1,4 %-kal csökkent A vállalatok átlagos műszakszáma és gépparkjának kihasználtsága 3 év alatt minimálisan javult. Elz is bizonyítja, hogy milyen nagy tartalék mutatkozik a ter­melés növelésére, a hatékony­ság megjavítására. Az ipari termelőkapacitások és korszerű berendezések jobb kihasználása érdekében fokozott mértékben kell összpontosítani a figy óimét és érdemben előre kell haladni a következő terü­leten: — Megfontoltan, de gyorsí­tani kell a munkaerőnek a kor­szerű gépi munkahelyekre tör­ténő áramlását. — Növelni kell a közvetlen termelő folyamatokon és gépi munkahelyeken dolgozók ará­nyát és szakmai felkészültségét. — El kell érni, hogy csupán egyműszakos üzeméltetésre új, korszerű termelőkapacitások ne létesüljenek. — Biztosítani kell, hogy ha­tékonyabb eszközgazdálkodás­sal pótlólagos erőforrások sza­baduljanak feL Továbbra is biz­tosítani kell megyénkben a fej­lesztések és munkaerő-források szigorú összhangját. A gazdaságpolitikának to­vábbra is fontos feladata a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztése. A gazdaság közve­tett és közvetlen módon történő irányítása során kialakult mód­szerekkel a jövőben még in­kább biztosítani kell a népgaz­dasági tervek végrehajtását. Ezért továbbra is elengedhetet­lenül szükséges a pártszerveze­tek következetes, céltudatos irá­nyító, ellenőrző munkája. A pártszervezetek irányító tevékenységét a következők jel­lemzik: 1. A pártszervezetek gazda­ságirányító és ellenőrző munká­jukat általában a X. pártkong­resszus és a felsőbb pártszer­vek határozatainak szellemé­ben gyakorolják. Figyelembe veszik azokat a sajátosságokat, amelyek az adott egység gaz­dasági helyzetét, feladatait jel­lemzik. A pártalapszervezetek mun­kájában változatlanul gyenge pont a határozatok ismertetése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése. 2. Vezetőségi üléseken és taggyűléseken nem eléggé eme­lik ki az elvi és politikai ösz- szefüggéseket. Az előterjesz­tések és viták leginkább a gya­korlati, a szakmai oldalról kö­zelítik meg a napirendet, ke-' vésbé foglalkoznak azok politi­kai összefüggéseivel, hatásai­val. 3. Nem megfelelő még a munkamegosztás, a pártszerve­zetek, a tömegszervezeteik és gazdasági szervezetek között. 4. A párt- és a gazdaságveze­tés kapcsolatának nem megfe­lelő színvonala sok esetben akadályozza a politikai és gaz­dasági feladatok gyors, pontos és teljes megvalósítását, jelen­tősen megnehezíti az üzemi de­mokrácia kibontakozását, erő­södését. A Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határozata nyomán a megyei pártbizott­ság 1972. december 20-i állás- foglalása a IV. ötéves terv cél­kitűzéseit figyelembe véve az alábbi feladatok végrehajtását jelölte meg: A politikai felvilágosító munkáiban, a párt gazdaság- szervező tevékenységében jus­son kifejezésre az, hogy min­den előrehaladásnak alapja a becsületesen végzett munka. Minden területen csak becsüle­tes munka biztosítja a társadal­mi egzisztenciát. Erősíteni kell a köztudatban azt, hogy fize­tésért dolgozni kell, méghozzá jól kell dolgozni. Az ilyen szem­lélet kialakítása jelentős erőfe­szítést igényel a tudatformáló tevékenységben. A területi pártbizottságok, üzemi pártszervezetek segítsék elő a népgazdasági, a csoport- és az egyéni érdekek megfelelő összhangját — az érdekek gya­korlatban történő helyes érvé­nyesülését. Nem lehet megen­gedni azt, hogy bármely szek­torban a népgazdaság érdekei­vel ellentétes tendenciák érvé­nyesüljenek. Ezt az álláspontot testületi üléseken is több eset­ben kifejezésre juttattuk. A fenti kérdésekben való egyértelmű állásfoglalásra szük­ség van a következők miatt: Az a tapasztalat, hogy a me­gye gazdaságaiban a párt és a kormány gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzéseit elfo­gadják —, azonban nem ilyen egyértelmű a cselekvési egység. Nem egyszer a népgazdasági ér­dekkel szemben élőtérbe íép a szűk közösség pillanatnyi ér­deke. Ilyen jelenség tapasztal­ható a termelésben, a beruhá­zásoknál, a meghirdetett prog­ramok végrehajtásában és má­sutt. Azt kérjük, a pártszerve­zetektől, állami szervéktől, szö­vetségektől, hogy ezekben a kérdésekben biztosítsák a he­lyes és egységes állásfoglalást és végrehajtást A párt gazdaságszervező mun­kájának javításával és az el­lenőrzés fejlesztésével, a tár­sadalmi szerveikkel legteljeseb­ben együttműködve a Központi Bizottság 1972. novemberi hatá­rozata alapján történő bérrende­zéseknél következetesen kell al­kalmazni a szocialista bérezés alapelvét. A politikai munkában az eddigieknél jobban kell hang­súlyozni, hogy a bérek fejezzék ki a jól, a tiszteségesen végzett munka megbecsülését. Nagyobb figyelemmel kell lenni a teljesít­ményekre, a magasabb képzett­ségekre. a nehéz fizikai munká­ra és a főként nőket foglalkoz­tató többműszakos üzemekre — mondotta. A megyében segíteni keH. minden olyan kezdeményezést az iparban, mezőgazdaságban — folytatta —, amely a bázis­üzemek kialakítására, a terme­lés növelésére, a termelési fo­lyamatok korszerűsítésére, a gépesítésre irányulnak. A kü­lönböző társulások politikai, gazdasági tapasztalatai összes­ségében pozitívak, ezért tovább­ra is célszerű az anyagi erő­források közös felhasználása. E vonatkozásban is azonban szükség van a helyes szemlélet kialakítására — mondotta, majd részletesen ismertette a külön­böző ágazatok feladatait. A megyei pártbizottság meg­győződése. hogy a megye min­den pártszerve, minden párt- alapszervezet, az állami szer­vekben és szakszervezetekben* a KISZ-ben és az élet más te­rületén dolgozó kommunisták szorgalmas, szívós munkával, a dolgozók körében végzendő folyamatos nevelő-szervező te­vékenységgel maradéktalanul! megvalósítjuk a párt, a kor­mány határozatait a munkás- osztály, egész dolgozó népünk javára — fejezte be beszédét Szabó elvtárs. Ezután szünetet tartottak* majd megkezdődött a vita, amelyben többen felszólaltak. (Az elhangzottak részletes is­mertetésére lapunk holnapi, pénteki számában visszaté­rünk.) A hozzászólásokra Szabó elvtárs válaszolt, majd Baukd elvtárs zárszavával a pártaiktí- va-értekezlet befejeződött. mjmml 1973, FEBRUAR L Az aktívaértekezlet részvevőinek egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom