Békés Megyei Népújság, 1973. kedd (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
filág proletárjait egyesüljetek I MA A MEG Y £ / PÁRT HÍZOTT S-AO -E S ■ A MLGYÍI TANÁCS LAPJA \ NÉPÚJSÁG 1973. FEBRUAR 1, CSÜTÖRTÖK Ara: 30 fülé? XXVIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM A MUNKAÜGYI BÍRÓSAGOKRÓL (4. oldal) a JELENTÉS AZ AUTÓBUSZ- KATASZTRÓFARÖL (8. oldal) Előrehaladásunk feltétele a tudatosai, felelősségteljesebb munka Megye? Ipari paríaktívü értekezlet Békéscsabán A párt megyei bizottsága tegnap, szerdán megyei ipari pártaktíva-értekezletet rendezeti Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörő- házban. Á tanácskozáson a megye ipari, építőipari üzemeinek és szövetkezeteinek, közlekedési és kereskedelmi vállalatainak gazdasági vezetői, párt-, szakszervezeti és KISZ-titkárai vettek részt, mintegy négyszázötvenen. Az aklíva- értekezlet elnökségében ott volt dr. Szabó Sándor, ős MSZMP megyei bizottságának titkára, Pethes András, a párt Központi Bizottságának munkatársa, Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Nagy István, az SZMT vezető titkára és Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára. Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, majd megnyitó szavai után dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának titkára tartotta meg beszédét. ★ Dr. Ssabő Sándor besséde Az aktívaülés minden részt- j vevőjének, a vezető munkakört ' betöltő embereknek — kezdte beszédét — nagy a felelősségük i éa meghatározó a szerepük abban, hogy miként valósulnak meg a párt X. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatai. Közelebbről: hogyan értetjülc meg ég milyen következetességgel szerzünk érvényt a Mtagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. november 14— 15-i ülésén elfogadott állásfoglalásának és az abból következő megyei pártbizottsági határozatnak, melyet 1972. december 20- án fogadtunk éL Az említettekből adódik az ak- Íívaülést célja is! Az aktívaülés célja tehát, hogy egységesen értelmezzük a párt határozatát, a, élveknek megfelelő politikai gyakorlatot, hogy egységes és következetes cselekvéssel valósítsuk meg az élet nainden területén, a munka minden szintjén a párt határozataiból adódó politikai-gazdaságpolitikai termelési célkitűzéseinket. Ez nem kampány, nem egy év, hanem állandó folyamat, munkánk alapkérdése kell legyen. Ezt a szemléleti módot és gyakorlatot kell erősíteni és közvéleménnyé tenni, minden ez ellen ható jelenség, tendencia éllen fel kell lépni, vissza kell szorítani, mert a munkásosztály és szövetségesei (minden tisztességes ember) legsajátabb ügye és legszemélyesebb érdeke, hogy a Központi Bizottság Ï972. november 14—15-évei elfogadott állásfoglalása és az ezzel összefüggő párthatározatok, kormányintézkedések folyamatosan, pontosan és időben megvalósuljanak. Ezt a munkás érzi is, mind , többen tudatosain értik is. A pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek, a KlSZ-szervezetek- mek, a vezetőknek viszont tudatosabban kell építeni erre a nélkülözhetetlen erőre a végrehajtásban. Következésképpen : előrehaladásunk feltétele a tudatosabb, felelősségteljesebb munka, a szigorúbb ellenőrzés és beszámoltatás az élet minden területén. A megye szocialista iparának termelése tavaly — folytatta — 5—5,5 %-kal haladta meg az előző évit. Amint a számokból kiderül, a termelés növekedési üteme elmaradt a tervezettől, tovább érvényesül a növekedés csökkenésének tendenciája. 1971- ben a termelés növekedése 6,8. % voit, I Az egyes ágazatok közűi a ne- i hézipar növekedési üteme meg- j haladja, a könnyűipar és az élei- ] miszeripar fejlődése elmarad az e]pző évitől. A tanácsi ipar j mindössze 1 %-kal növelte ter- j melését. A szövetkezeti ipar 6 j %-kal termelt többet, így a megyei és az országos célkitűzéseket e területen sem sikerült megvalósítani. Az ipari termelés növekedési ütemének csökkenéséhez több tényező járult hozzá: A vállalatok egy része csökkentette a nehezen értékesíthető termékek gyártását. Ugyanakkor más korszerű, az igényeknek jobban megfelelő gyártmányok gyorsabb fejlesztéséhez nem kezdett hozzá. A piaci igények alakulását a vállalatok egy részénél nem tanulmányozták megfelelő gondossággal. A piaci igények néhány ipari termék iránt tartósan csökken-1 tek Például: az irodaépítkezések J leállítása miatt, stb. ! Az utóbbi években az élelmiszeripari üzemek egy része alapanyaghiánnyal küzdött. Az új profilra való átállás néhány üzemnél túlságosan elhúzódik és kapacitás-kihasználatlanságot okoz. A munka- és üzemszervezés nem megfelelő színvonalú egykét üzemnél, vállalatnál a vezetés gyengesége miatt, ami az 1972. évi termelésre is kihatott. A 44 órás munkahétre való áttérést nem végezték el mindenütt a kellő megalapozottsággal. Ezért a munkaidőalap csökkenése termelésvisszaesést eredményezett. A, elmúlt év utolsó hónapjaiban a megyénket is sújtó állatjárvány az ipari üzemekbe bejárj dolgozókat mozgásukban korlátozta. Az ipari termelés növekedési ütemcsökkenése — mint látható — nem kizárólag az üzemeken kívül álló okokra vezethető vissza. Jó néhány ok mutatja, 1 (Folytatás a 3. oldalon) Aláírták Békéscsaba és Zrenjanm ez évi kulturális együttműködési tervét Békéscsaba jugoszláviai testvérvárosából, Zrenjaninból kulturális küldöttség érkezett a megyeszékhelyre dr. Bodó Antalnak, a zrenjanini szkuptsina elnökhelyettesének vezetésével. A küldöttség tagja volt Dusán Cuk, a Zrenjanini Kulturális Közösség elnöke, a Zrenjanin című hetilap főszerkesztője, valamint Dragoljub Novákov, a Zrenjanini Kulturális Közösség titkára. Az együttműködési terv értelmében 1973-ban Békéscsabán vendégszerepei a zrenjanini színház társulata, március 18- án a KISZÖV kiállító termében megnyitják Drogan Sztojanovics Síp grafikai kiállítását, majd az év folyamán a Zrenjanini Amatőr Képzőművészeti Szövetség kiállítását. A jugoszláviai testvérvárosba látogat a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar, a Napsugár Bábegyüttes, megrendezik Zrenjaninban a Békés megyei Népújság kamaratárlat- sorozatánaik gyűjteményes kiállítását „Tízéves a Köröstáj” címmel, megszervezik a zrenjanini és a békéscsabai könyvtárosok szakmai jellegű cserelátogatását, a zrenjanini és a békéscsabai • írók kölcsönös vendégszereplését. Az együttműködési tervet dr. Bodó Antal, a zrenjanini szkuptsina elnökhelyettese és Babák György, a Békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese írta alá. Nyílt eszmecsere — pedagőgus-vélemáisyek az áHami oktatás továbbfejlesztésére hozott pártba árezatréf Az állami oktatás továbbfejlesztésére hozott párthatározatból adódó feladatokat országszerte megvitatták a pedagógusok, véleményüket mosit összegezték a Művelődésügyi Minisztériumban. Az óvónők tanácskozásain kedvezően minősítették az új óvodai nevelési programot. A 1 túlságosan nagy csoportok, a szűkös elhelyezés, a hiányos [ felszereltség azonban akadá- I lyozza a teljes értékű munkát. I Fokozza a gondokat a képesítés nélküli óvónők nagy száma is. Minden általános iskolában foglalkoztak az első osztályosokkal. Az utóbbi évek aggasztó tapasztalatairól szóló miniszteri levelet változatlanul időszerűnek minősítették. Számos iskolában elemezték a kudarc okait, és keresték saját feladataikat a helyzet javításában.. Néhol kizárólag iskolán kívüli tényezőkben — legfőképpen a családban — látják a sikertelenség okait. Azt azonban mindannyian fontosnak tartják, hogy javuljon az iskolaérettséget megállapító tevékenység. Az első osztályosok évfolyam ismétlésének eltörlésével kapcsolatban sokan aggódnak amiatt, hogy a kudarc a magasabb évfolyamokon fog bekövetkezni, ha nem kellőek az alapismeretek. Mindegyik iskolatípusban sok szó esett az osztályozás, az értékelés korszerűsítésének szükségességéről, a bukások számának csokit en téséről. Néhány an azonban aggodalmukat is kifejezték. Sok iskolában szenvedélyesen bírálták azt a tanári konzervatizmust, amely az osztályozást a fegyelmezés eszközének tekinti, és visszautasították az olyan megjegyzéseket, amelyek szerint az ötödik osztály félévi értesítőjének elmaradásával az utolsó fegyelmezési eszközt is elvették volna a pedagógusoktól. Néhol szó volt arról is, hogy a félévi értesítő megszüntetése óta az ötödik osztályosak gyengébben dolgoznak. Az esetek többségében viszont arról számoltak be, hogy nem következett be visszaesés a rendszeres tanulásban, mert a gyerekek érdeklődését sikerült felkelteni az új tárgyak iránt. Az iskolák közti színvonalbeli különbségek csökkentését illetően zömmel borúlátóak voltak a hozzászólók. Szerintük megyei, sőt országos alap nélkül nehéz lesz számottevő eredményt elérni. Faluhelyen kivált a körzetesítés gondjait emlegették. A körzetesítés jelentős mértékben nehezíti az anya-iSkola helyzetét, feltételeit. A körzeti iskolába való bejárás rontja a tanulók életkörülményeit. fokozza megterhelésüket. A közlekedés — sajnos — nem veszi figyelembe az iskolák igényeit, à gyerekek érdekeit. Megoldásnak az iskolabuszok beállítását, illetve kollégium építését látják, A diákotthoni hálózat fejlesztését azonban erőteljesebb központi, megyei irányítással, jobb pénzügyi politikával látják megoldhatónak. A tananyag csökkentéssel kapcsolatban a tanárok egy- része félti saját tárgyát. Ugyanakkor a szakközépiskolákban eddig végrehajtott tananyagcsökkentést az ottani nevelők többsége nem tartja kielégítőnek. Szinte általános vélemény ,hogy a szaktárgyakat is felül kell vizsgálni. Panaszkodtak, hogy a szakmai tankönyvek többsége az elemi pedagógiai követelményeket sem elégíti ki. A fizikai dolgozók gyerekeinek hatékonyabb segítségével mindenütt foglalkoztak a tantestületek. Az eltérő viszonyoknak, lehetőségeknek megfelelően más-más támogatási for- I mára tették a hangsúlyt, de a tanórai és a korrepetálási segítséget mindenütt fontosnak to.rtották. Városokban inkább a napközik, az iskolaotthonos osztályok működési feltételeinek a javítását, az itt alkal- mozott módszerek folyamatos tökéletesítését, a személyiség- formálás eszközeinek jobb kihasználását szorgalmazták. A kiterjedt tanyavilággal rendelkező megyék a diákotthoni hálózat bővítését sürgették, a körzeti iskolák nevelői oedig felszerelésük javítását. (MTI)