Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

Valóságot kell mondani A kőzflgyekkel foglalkozó em­berek a megmondhatói, hogy na­gyon sokszor kérnek a választók, a kerületek, községek, városok lakói olyat, aminek megvalósítá­sához nincs anyagi fedezet, hi­ányzik a kapacitás ég a többi. Tanácstagi fogadóórákon jó né­hány olyan kívánság hallható, amelynek szükségességéhez, idő­szerűségéhez nem fér és nem is férhet kétség. Űj járda, vízháló­zat. iskolai tanterem, óvoda, kol­légium, új üzem és még ki tudja felsorolni, ml minden kell. Akik ezeknek megépítését kérik, ezek­nek a gondoknak a megoldásá­ról szólnak, jogosan teszik. Az emberek mindennapi életének gondjait mondják eL Voltunk és leszünk Is olyan megbeszéléseken, amelyeken ezt vagy azt kér a tanácstagtól, a közösség, választott vezetőjétől az állampolgár. Természetes fo­lyamata ez mai életünknek, nrint ahogy annak is természetesnek kellene lenni, hogy azoknak a gondoknak a megoldásához, ame­lyeket társadalmi összefogással magunk Is meg tndunk valósíta­ni, ne kérjünk segítséget. Mert valljuk be, ilyen is lehetséges. Kétségtelenül könnyebb köve­telni. kérni, mint esetleg meg­fogni a szerszámnyelet, felál­dozni szabad időnk egy részét. Könnyebb nézni az árokásó gé­pet, amint Kifordítja a vízveze­ték lefektetéséhez szükséges föl­det, mint mondjuk, szabad szombatunkon kézi erővel ki­ásni az árkot. Vagy ^kényelme­sebb” állami pénzen óvodát épí­teni, mint például üzemek szo­ciális alapjainak egy részéből összeteremteni és segíteni a szükséges összeget. Ez az egyik oldala a dolgok­nak. A másik, ami sokunkat gondolkodóba ejt a megalapo­zatlan ígérgetés. Nem azt mond­juk, hogy ez az utóbbi általános jelenség. Azt sem mondhatjuk viszont, hogy nem fordul elő. Sajnos van, hogy felelős vagy kevésbé felelős beosztású embe­rek azt mondják: „A felvetés jogos, majd Itt vagy ott eljá­rok az ügyben”. Mindezt úgy te­szik, hogy már amikor megígé­rik, tudják, semmi sem lesz a végrehajtásból. Tisztában -an­nak azzal, hogy az óhaj teljesí­téséhez nincs pénz, építőanyag, kapacitás, munkaerő. Tudják, de miért legyenek ők a rossz embe­rek. Ok, ígérnek s ha nem telje, sül, mossák kezeiket vagy jobbik esetben magyarázkodnak. Valaha azt mondták az ilyen­re: hintáslegény. Ügy tűnik, ezek az emberek nem haltak ki, sőt az utóbbi időben, mintha újra­termelődnének. Ok azok, akik nem akarják kimondani a való­ságot, akik úgy vélik, egziszten­ciális csorbát szenvednek, ha a megalapozatlan, megvalósítha­tatlan kérésekre, követelésekre becsületesen kimondják a ne­met. Pedig, ha a közösségnek vagy akár az egyénnek azt mondják el, miért nem építhető meg a vízhálózat, a járda és más. vagy arról tájékoztatják, mikorra lesz hozzá erő, azt könnyebben megérti és el is Fo­gadja az ember, mint a megala­pozatlan, teljesíthetetlen ígérge. tésL A nem ugyanis ebben a felfogásban igent is jelent­het.­B. J. Mokos József-emlékkiállítás Békéscsabán Bohus Zoltán festőművész, a Budapesti Iparművészeti Főis­kola tanára nyitja meg ma dél­előtt 11 órakor Békéscsabán, a Munkácsy Múzeumban Mokos József emlékkiállítását A kiállításon bemutatják a nemrég elhunyt kiváló csabai tanár és művész mintegy 50 A községházán már vagy harmincötén szorongtak az egyik kis szobában. Mindenkit begyűjtötték, akik kommunista­gyanúsak voltak. Még aznap megismerték a „bagolyvárat”, ahol a debreceni kémelhárító nyomozói vártáik őket — Vizet — nyögte Sándor és megnyalta kicserepesedett szá­ját — Igyál testvér — tartotta szájához a csajkát Kovács A férfi mohón kortyolta a poshadt vizet. — Jobban vagy már? — kér­CÜ6Zté. — Jobban — felelt Bojtos. — Segíts felülni. A hátát nekitámasztotta a nyirkos falnak. — Ha ez így megy sokáig, nem fogam bírni. Pedig mu­száj — nézett bedagadt szemei­vel a cellatársára. — Arra kí­váncsiak, ki volt a felső kap­csolatom. Hallgatnom kell! Ha megmondom, csak újabb kér­déseket kanok és miattám má­sok is lebuknak. — Az ebédosztásnál Szabó megsúgta, hogy Schönherzet is elfogták — újságolta Kovács. — Már megjárta többször a puhítót. Nem köpött. — Ki kell tartanunk, Pista — mondta Sándor a cellatársának. — Csak azért ítélhetnek el, amit ránk tudnak bizonyítani. Az pedig nem sok. — Maximum három hónap a gyülekezési tilalom megszrgé­dajtestményét, grafikáit; akva- relleket és vázlatokat. Mokos József félévszázadnyi művészeti oktató-nevelő mun­kája alatt csaknem 100 fiatalt indítót útnak az önálló alkotó­munka felé. A mai kiállítást is egykori tanítványa nyitja meg. í séért — nézett maga elé Ko- ■ vács. — Reméljük — sóhajtott : Bojtos. — Aludjunk, holnapra ■ erőt kell gyűjtenünk. — Aludj jól, Sándor — igaz- j gáttá meg maga alatt a szál- • mát a cellatársa. — Jó éjszakát. • A folyosón az őr léptei tóm- : pán puffantak szét a zárka fa_ j lén. Ügy, mint amikor az üres j staniszlit a gyerekek felfújják I és szekrény mögé bújva eldur- ; rántják. Kovács Ferenc visszaemléke- ■ zéseiből: „A letartóztatásokkal egy- • időben megkezdődött a foglyok : kihallagtása, amelyet egy külö- i nős e célra berendezett kis he- ; lyiségben, minden kínzó eszköz- ; zel felszerelt és minden emberi S jellembő kivetkőzött, brutális ; elvadult dühödt fenevadak vé- \ geztek. Módszerük a leállatoso- ; dásig érő ütlegelés, gyötrés, ! kínzás, a cél az volt, hogy tes- : filep, lelkileg összetörjék és en- : nek hatása alatt „mindent ki- • szedjenek” a vádlottakból, még ; valóban meg nem történt dől- • gokat, illetve eseményt is... Ilyen helyzetben is — mint- : hogy más lehetőség nem volt — : Bojtos elvtárs egy biztató in- ; téssel. egy szemjelzéssel, egy ! kellemes elvtársi mosollyal : igyekezett további erőt. hitet ; adni számunkra, jelezve azt, ; hogy ez is elmúlik majd és a ; JVAGY ÜGY GYŐZNI FOG!” ] (Folytatjuk) • A változások kora A közművelődés szakem­berei már régóta vilá­gosan látják, hogy a változások korát él­jük, és azt is, hogy aki ezt nem ismeri tel, az előbb-utóbb elve­szik a megoldhatat­lannak látszó problémák tenge­rében. Pedig semmi más nem tör­ténik. mint az. hogy ami ma jó volt, holnapra már nem az. Aho­gyan 10 évig „közművéltünk”, úgy nem lehet az újabb évtízed­ben. A kulturális mechanizmus működtetése—irányítása, nem gyerekjáték. A feladatoknak a megfejelő ismereteken alapuló kidolgozása, ezekben az egység ges szemlélet érvényesülése a szo­cialista művelődéspolitika alap­vető követelménye. A hetvenes évek elején járunk. Tervek készülnek. felmérjük tennivalóinkat, tudományos bi­zonyítékok birtokában igyek­ezünk jobbítani elgondolásain­kon. hogy a közművelődésre fordított anyagi és szellemi ener­musanák kibontakoztatását, az irányítói, vezetői tevékenység színvonalának emelését, az in­tézmények működési feltételei­nek tervszerű javítását, a helyi tanácsokkal és társadalmi szer­vekkel a szoros kapcsolat kiépí­tését, az egységes művelődési szemlélet megteremtését tartal­mazza. Részletesebben: 1973-ban a közművelődés kiemelt feladata­ként keze'j ük a Penza megyével kialakított baráti kapcsolatok to­vábbi erősítését, és a romániai Arad megyéhez fűződő kulturá­lis kapcsolatainkat A közműve­lődési csoport teljes apparátusa támogatja és segíti a Petőfi_ün_ nepségek méltó megrendezését és a félezeréves könyvnyomta­tás ünnepi programjait. Elhatá­roztuk. hogy az irányító-ellen­őrző munkába a megyei mód­szertani központokat tervszerűb­ben és szervezettebben vonjuk be, elsősorban a megyei műve­lődési központot, a művelődési otthonok 15 éves távlatí tervé­nek elkészítéséhez. Feltétlenül A csoport eltökélt szándéka, hogy munkaterületének minden részéről minden eddiginél alapo­sabb információkat gyűjt; rend­szeresen megvizsgáljuk egy-egy közművelődési terület helyzetét, eredményeit és gondjait, és va­lamennyi általunk tapasztalt je­lenségről, igényről, problémáról az arra illetékes szerveket is tá­jékoztatjuk. Külön szeretném aláhúzni, hogy az iskoláskorú fiatalok tömegeit szeretnénk közművelődési intézményeink­ben üdvözölni, megfelelő prog­ramokkal megnyerni érdeklődé­süket, gondoskodni szabad ide­jük hasznos, személyiséget for­máló eltöltéséről. Ebben az esz­tendőben egy külön bizottság vizsgálja majd meg megyénk amatőr művészeti mozgalmát, és a Hazafias Népfronttal együtt felmérjük a megyében működő honismereti szakkörök munká­ját is. Ezeken kívül természete­sen sok más, még részletesebb taglalást kívánó feladataink is vannak, ezek azonban lényegüket tekintve, a már felsoroltakhoz O — Az utóbbi években megváltozott a közműve­lődés társadalmi funkciója és átalakult feladatrendszere. A ■politikai szakmai műveltség fej­lesztésében a szabad idő eltöl­tésében a szocialista emberesz­mény kialakításához betöltött szerepe mind Inkább szükséges­sé teszik a nevelési-művelődési rendszernek és folyamatnak tu­datos és távlati tervezését Ügy véljük, hogy a tervezés még nem érte el a kívánt színvona­lat. Eddig a községekben min­denki külön tervezett, és min­denki csinált mindent Csinálta a maga kulturális életét, a tsz, az ÁFÉSZ, a könyvtár, a műve­lődési otthon, de a községi, egy­séges közművelődési terv általá­ban papíron maradt. Szokták ezt úgy is mondani, hogy ahány 16, annyi felé húzott, még akkor is, ha a szemlélet hovatovább egy­re egységesebbé lett. Átfedések, időpont-ütközések, és más egye­bek zavarták azt, hogy községe­inkben a közművelődésre fordít­ható anyagi és szellemi ’ehető­ségek olyan mértékben hassa­nak, hogy gyorsítsák célkitűzé­seink megvalósulását. Az irány­elvek — melyet a Hazafias Nép­front Megyei Bizottsága, az SZMT, a KISZ Békés megyei Bizottsága, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Megyei Szövetsége, az Ipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége, a Körösök Vidéke Területi Tsz-Szövetség és a Dél- Békés megyei Területi Tsz-Szö­vetség egyetértésével dolgoztunk ki. éppen ezt az együttműködést, a tervek elkészítésének megfe­lelő koordinálását segítik. Az együttműködés bizonyított elő­nye teszi fontossá az egységes közművelődési tervek elkészíté­sét minden szinten. Persze, a he­lyi adottságok sokszínűén jelent­keznek. A megoldások különbö­zőségei nem teszik lehetővé azo­nos sémák alkalmazását, de le­hetővé teszik az egységes köz- művelődési szemlélet kialakítá­sát. sok esetben a vezetők •— a legjobban ez a magyartalan szó fejezi ki: — hozzáállásának megváltoztatását, vagyis a köz- művelődés társadalmasítását. Végeredményben azt akarjuk, hogy a községekben mindenki készítse el a tervét, majd a ta­nács irányításával dolgozzák ki az egységes tervezetet, melyben a célok, az igények és a lehető­ségek Ssszhangha kerülnek. — A megyei közművelő­dési szakfelügyelet a me­gyei tanács vb művelődésügyi osztályának irányításával műkő. dó fe’ügyeleti szerv. A szakfel­ügyelői teendők ellátásával a közművelődésben dolgozó nagy gyakorlattal rendelkező szakem­bereket bíztunk meg. Joguk és kötelességük a közművelődési intézményekben és az intézmé­nyeken kívül folyó közművelő­dési tevékenység megfigyelése, ellenőrzése, segítése, továbbá a szakmai célkitűzések megvalósí­tása. Fontos, hogy a közműve­lődési szakfelügyelők az iskolai vezető szakfelügyelőkkel együtt­működjenek, és egy-egy terület vizsgálatát közösen végezzék. Az első tanácskozás februárban lesz, ezen már a friss tapaszta­lataikról is beszámolnak. A VÁLASZOKBÓL KITŰNIK: ALAPOS FELKÉSZÜLTSÉG. GÉL KEZDJÜK AZ ÛJ ESZTENDŐT. PERSZE. EZ NEM ELSŐ­SORBAN ANYAGIAKRA ÉRTENDŐ. A TOVÁBBIAKBAN A KÖZMŰVELŐDÉS MUNKÁSAIN LESZ A MEGYE SZEME. Sass Ervin giák hatásfoka emelkedjen. kapcsolódnak. A MEGYEI TANÁCS MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLYÁNAK CSOPORTVEZETŐJE. CSENDE BÉLA HÁROM KÉRDÉSÜNKRE VÁLASZOLT. ELSŐ: MILYEN FŐBB CÉLKITŰZÉSEKET TAR­TALMAZ AZ OSZTÁLY KÖZMŰVELŐDÉSI CSOPORTJÁNAK 73-AS TERVE? MÁSODIK: MILYEN IRÁNYELVEKET DOLGOZ. TAK KI A KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKATERVEK RÉSZLETES, HELYI ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ÉS AZ ÚGYNEVEZETT KOORDINÁ­LÁS ÉRDEKÉBEN? HARMADIK: ÉRTESÜLTÜNK, HOGY MEG. SZERVEZTÉK A KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKFELÜGYELETET. KÉREM. BESZÉLJEN ENNEK SZERVEZETÉRŐL ÉS MŰKÖDÉSÉ­RŐL! — Távirati stílusban: A közművelődés demokratiz­előbbre szeretnénk lépni a köz­művelődés társadalmasításában, gyarapítani a közös fenntartású intézmények számát. A párt megyei végrehajtó bizottságának 1972. szeptember 23_i ülésén ho­zott határozat szellemében a kulturális munka anyagi és tár­gyi feltételeinek javítását céloz­va. meg kell valósítani a helyi erőforrások koncentrált és kul­turális alapok közvetlenebb, rendeltetésszerűbb felhasználá­sát Ez különben a harmadik kérdéshez kapcsolódó válasz is egyben. Tovább szorgalmazzuk a művelődési otthonok bázis-te­vékenységét és azt az év máso­dik felében részletesen megvizs­gáljuk. Jelentős eseménynek tartam, hogy ebben az évben állásfoglalást adunk ki a köz­oktatási és közművé ődési intéz­mények együttműködéséről és az azzal kapcsolatos feladatokról. Hagyományossal az úi ellen A második világháborúban a harci repülőknél még ez volt az egyik legfontosabb törekvés: „Repüljetek minél magasab­ban!” Ma viszont a korszerű harceljárások a magasság egy­oldalú ostromlása helyett új követelményt állítottak a har­ci repülők elé: „Repüljetek minél alacsonyabban!” Nem véletlenül. Hiszen a lokátorok a földközelben támadó repülő­gépeket nem képesek követ­ni, s ezekre a légvédelmi ra­kéták sem veszélyesek. A hagyományosan alkalma­zott légvédelmi géppuskák és lövegek kezelői viszont ered­ményesen felvehetik ellenük a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség Budapest, Kőbánya-felső pu. Panther és Skoda típusú autódarura gépkocsivezetői képesí­téssel rendelkező darukezelő! keres (elvételre Jó kereseti lehetőség. Minden héten szabad szombat. Jelentkezés a fenti címen, levélben. küzdelmet A vietnami haza­fiak harci módszereinek tapasz­talatai is ezt tanúsítják. Ennek feltétele: a légvédelmi fegyve­rekben rejlő lehetőségek maxi­mális kihasználása, a gyors, pontos, jól begyakorolt cse­lekvés. Hozzátehetjük: a hagyo­mányos légvédelmi fegyvereiknek is számos új, korszerűsített változata jelent meg az utóbbi öt-tíz év folyamán. Ilyenek például az önjáró légvédelmi gépágyúk, amelyek automati­kus célkövető rendszereikkel különösen hatásosak az ala­csonyan támadó ellenséges gé­pek ellen. A légvédelmi géppuskák és gépágyúk kezelői nemrégiben fejezték be a kiképzési terv szerint esedékes lövészetüket. Az összesített lőeredmények a legtöbb alegységnél túlhaladják az eddigi átlagot. A magyará­zat: a kiképzési módszerek tö­kéletesedése, a katonák egyre javuló felkészültsége, hozzáér­tése. mmsm I 1973. JANUÁR 1L 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom