Békés Megyei Népújság, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-13 / 10. szám
Tibiké két tűz käzätt Tlbîkæ Békéscsaba egyik áJL, talán os Iskolájának feisőtagoza . I tába jár. Látszólag semmiben S sem különbözik hasonlókorú társaitól Az óraközi szünetekben felszabadult kedvvel rohan ki az udvarra, dús fekete haja csapzottan lóg a szemébe, miközben kezét magasra lendíti. Intésére már kezdődik is a foci- meccs. Tibiké fürgén cselez a labdával, s néhány pillanat múlva megszületik a góL Öröme határtalan. Jókedve viszont J nyomban elpárolog, amikor az j osztályfőnöke magához inti. EL. ! fehéredik, fejét bűnbánóan le- ; hajtja, a tanár kérdéseire zavar«. I tan kaparja cipője sarkával a í földet Pedig a kérdések inkább ! dicsérnék, — Nagyon ügyes'vagy, hol tanultál meg focizni? A fiú nem válaszol A tanár gyengéden megsimogatja a fejét S akkor szipogni kezd, szeméből kipottyan a könny. — Rúgjál még ®gy gólt *— mondja az osztályfőnöke. Tibiké pulóverének ujjával törli meg a szemét, s illa-berek, már ott termi az udvar köze- Pást, — Miért sírta el magäte a gyerek? Az osztályfőnök fiatalember. Három éve végezte el az egyetemet Töpreng. — Egy éve vettem át ezt az osztályt. Tibit már az első hetekben „nehéz” gyereknek könyveltem el. Nem egyszer kihozott a sodrombóL — Mivel? — A hazudozásaivaS. Ss a gyerek mindenre tud elfogadható magyarázatot adni és sokszor csak napok ' múlva jövök rá az igazságra. Igaz, a volt osztályfőnöke figyelmeztetett — Neki mi volt a véleménye? — Az, hogy a’akoskodó. — Valóban az? — Látszólag igen. Ennek viszont mélyebb oka van. A gyerek fél, és bizalmatlan. — Miért? — A szülei elváltak. S azóta két tűz között őrlődik. A múltkor szóvátettem Tibiké magatartását édesaifyja előtt — És? — Azt válaszolta : sója az oka. ö van rossz hatással a gyerekTTbíke édesapja sovány, ese_ nevész ember. Rokkant-nyugdíjas. Egyedül él. Kezében a cigaretta idegesen megrándul, amikor fiára terelődik a szó. — Én nem tartom rossznak a fiamat. Tó'em csak jót tanulhat. Csupán egy dolog szokott fel- idegesíteni, ha az anyját emlegeti. — Miért? Kezét széttárja, aztán legyint —- Csak. mert felidegesít. — Nem szokott beszélni ön «säött az édesanyjáról? — De szokott, csak n®n úgy. — Hát? — Például elmondja, hogy az (Anyja megverte. — Mit válaszolt erre? — Természetesen védelembe vettem. Én nem szoktam megverni Láttam rajta, jólesik neki, ha valaki megvédi. Kü’önben is az anyja mindig telebeszéli a fejét, hogy én egy semmirekellő vagyok. — Ezt honnan tudja? — A gyerek elmondja. ■— És ön? — Nem tagadom, én se rejtem véka alá a véleményemet. — Volt rá eset hogy a fiú védelembe vette Ön előtt æas AW anyját? — Egyszer. — Ön hogyan reagált esnet — Akarva—akaratlanul az eset kihozott a sodrombóL Be ez régen történt. — Azóta? — Nem emlékszem rá, hozzám szívesen jön a fiam. Persze mindig veszek neki valamit. Erős testalkatú asszony. Pontosan e'lentéte a volt férjének. Fellépése határozott Csoportvezető az egyik vállalatnál. — Bosszul sikerült a házasságom. A férjemnek mindig voltak külön útjai, rászokott az italra. Akkor bezzeg nem törődött a gyerekkel, csak, amióta elváltunk. — Mióta étnek külön? — Hat éve. Azóta hol a bíróságot, hol a gyámhatóságot bombázza a beadványokkal Hogy neki ítéljék a gyereket — Az ellentétnek végsősoron a gyepnek látja a kárát. — Én mindent megteszek Tibikéért Külön szobája van. Semmit sem sajnálok tőle. inkább magamtól vonom meg a pénzt. Az apja viszont megmozgat minden követ, hogy ellenem fordítsa. ■— És ön? — Lehet, hogy egy néhányszor én is túlléptem a határt. Szeretném magamhoz láncolni a gyereket. — Hogyan? — Természetesen szeretettel, szép szóváL Ehhez jogom van, én neveltem. — Nem volna-e helyesebb az ellentéteket Tibiké érdekében rendezni? — Ez nem rajtam műink, hanem az apján. Hagyjon nekem békét. Ennyit kérek tőle csak. Tibiké két tűz között őrlődik — mondotta találóan az osztályfőnöke. De ehhez hozzátette, nem ő az egyedüli, akinek e7 a sors jutott osztályrészül. Vitathatatlanul igaz. Megyénkben évente mintegy ezer házasság bomlik faL A bontóperek többségében a bíróságoknak a gyermekelhelyezés kérdéséiben is dönfeeniök kell. Mindez újabb ellentéteknek válik forrásává. Se szeri, se száma azoknak az ügyeknek, amelyekben a tanácsok gyámhatóságai lépnék fel a szétzilált házasságokból származó gyermekek védelmében. Próbálják a volt házastársiak közötti idegölő óvódásokat a józanság érveivel megszüntetni. S olyan döntéseket hoznak, amelyek a gyermek érdekeinek a legjobban megfelelnek. Ám hogy az érvek miként hatnak, a döntések hogyan valósulnak meg, az kizárólag a feleken múlik. Mert könnyű a teljesítés ellenőrzése, ha anyagi kötelezettségről van szó. Ete az érzelmeket, az érzelmi viharokat bizony aligha tudja szabályozni a hatóság. Csak a feleken múlik, hogy a gyermekeik érdekéiben tű] tudnak-e tenni személyes ellentéteik közben. Noha Tibikét szereti édesapja, dédelgeti az édesanyja, van szép ruhája, külön szobája, tele játékokkal. De a, elvált szülők közötti gyűlölködés nyílt csatája az érzelmi hovatartozás bizonytalan, alakoskodó világba taszítja. így a szeretet sem igazi szeretet, hanem önzés, aminek első számú kárvallottja a gyermek. (Serédi) A KGST-országok fejlődési üteme A KGST titkárságának közleménye szerint gyorsan fej lődik a szocialista országok ipari termelése. A termelés a2 1972. év első kilenc hónapjában az elmúlt év azonos időszakához ké- i pest Lengyelországban, Romár-. niában és Mongóliában 11 12: százalékkal, a Szovjetunióban, a* 1 Csehszlovák Szocialista Köztár- ^gágban és az NDK-ban. 6—-7, százalékkal emelkedett. A Szovjetunióban, Lengyelországban, Romániában és az NDK-ban egyebek között termelni keze dett 400 új vízierőmű, üzem, bánya, és más objektum. Jelentősen megnöve&edett a dolgozók száma és változatlanul teljes a lakosság foglalkoztatottsága Az 1973. évi népgazdasági terv Petofi-ßlmek a megyében Petőfi Sándor születésének százöty enedü évfordulóján négy — a költőről szóló — filmet vetítenek a megye filmszínházai. Felújítják a Föl- támadoit a tenger című kétrészes, színes magyar alkotást, amelyben Görbe János játszotta a főszerepet, s amely az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról szól. Az 1973. évi költségvetés ÎÎ3 milliárd forintban határozza meg a beruházások értékét E^ az előző évhez képest 3 %-os növekedést jelent; a tervidő-[ szakra előirányzott szintet így is meghaladja. Folytatódik a beruházási tevékenység tervszerűségét biztosító költségvetés és hitelpolitika. Ez a beruházási eszközök koncentrált és hatékony felhasználását — az építés alatt álló objektumok gyorsabb befejezését — teszi lehetővé A beruházások 48 %-a állami, 52 %-a pedig vállalati és szövetkezeti forrásokból valósul meg. Ez eüősegfffi w fpsE- tosävetaStib gyártmánystrufetúrájának kiala., ki fását a mezőgazdasági üzs. mek javuló anyagi-műszaki ellátását, a szállítás és a hírközlés technikai színvonalának emelését, a lakosság életkörülményeinek javítását Jelentős beruházások valósulnak meg a lakásépítés, a közműfejlesztés, az egészségügy és az oktatásügy területén is. A mellékelt térképünkön asa 1973-ban befejeződő 23. és a kezdődő 5 központi nagyberuhá_ zást tüntettük feL A Szovjefunio s;o Iokásépíffe©xé$ abszolút bajnoka** Az Évfolyamtársak új kisülni, szereplői Békés Itala, Gordon Zsuzsa, Keres Emil, Kohut Magda, Körmendi János, Molnár Tibor, Szirtes Ádám és Táncsics Mária. A felszabadulás után ők voltak a színművészeti főiskola első színész-hallgatói s most ők idézik akkori találkozásukat Petőfi verseivel s mondják el legkedvesebb költeményeiket A Kihunyt egy csillag című színes kisfilm Petőfi útját kíséri a segesvári csatáig, versekkel s a kölitő-meglátogatta helyek bemutatásával idézve utolsó napjait, óráit Az évfordulóra készült el Kardos István és Kardos Ferenc Petőfi 73 című színes filmje, amely batszáz mai középiskolás közreműködésével igyekszik a jelemnek szóló Fetőfi-képet rajzolni, a költőnek a huszadik század jellegzetes művészetével eleven emléket állítani. Az ENSZ nemrégen megjelent Statisztikai Évkönyvéből kitűnik, hogy a világon a legnagyobb arányú lakásépítkezés a Szovjetunióban folyik. 1970-ben itt 2 280 000 lakást adtak át. Má_ sodik helyen Japán áll 1 484 556 lakással, a harmadik helyen pedig az Egyesült Államok, 1 467 000-rel. Az Economist című I angol hetilap ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a lakás- építkezés terén a Szovjetunió olyan országokat hagyott maga_ mögött, mint az Egyesült Államok és Anglia, és a lakásépítkezés „abszolút világbajnoka” lett A lakáskérdés változatlanul foglalkoztatja a világ valameny. nyi országának lakosságát Lakáskérdés a Szovjetunióban, is létezik. Itt állami szinten, tervszerűen foglalkoznak vele és úgy oldják meg, hogy eközben figyelembe veszik a lakosú- sás anyagi lehetőségeinek és szükségleteinek növekedését A í lakásínség felszámolásának alapját a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom teremtette meg A szovjet hatalom legelső napjaiSzívvel, leiekkel a párthoz Ez a címe annak a dokumen- tumjátéknak (irodalmi forgató- könyv), amely Bojtos Sándor nagykamarási kommunista mártír emlékére készült, s melyet lapunk vasárnapi számától kezdve folytatásokban is közreadunk. Az anyag gyűjtésében Unya- tinszki Ágnes. Csanéd Katalin és Pap Éva működtek közre A dokumentumjátékot Jelinek Lajos írta az eredeti forrásmunkák felhasználásával, hü maradva a történelmi eseményekhez, Bojtos Sándor elvtárssal kapcsoi. latos eseményekhez. A műben idézett részek Karsai E’ek: A budai vártól a Gyepűig 1941—1945, A második világháború képei 1939—1945 című művekből, valók. tói kezdve állami és községi tulajdonban vannak a korábban tőkések kezén volt lakóházak. Magánszemélyek kezében csak a kisebb, egy családnak alkalmas házak maradtak, A szovjet állam óriási összegeket fordít lakásépítkezésre és kulturális-kommunális építkezésekre. Ezek a munkálatok évről évre nagyobb arányokat öltenek. Különösen érezhetően növekedtek az utóbbi 10 évben (1961—1970), amikor mintegy 23 millió lakás épült. Évente 11 millió szovjet állampolgár költözik új lakásba, javít lakás- helyzetén. A két utolsó ötéves terv folyamán a Szovjetunió lakosságának csaknem a fele új lakást kapott Az SZKP 24. kongresszusának! ■ határozatai értelmében a kilencedik szovjet ötéves tervben tovább szélesedik a kulturális, a kommunális és a lakásépítkezés. Az 1971—75 években 580 millió négyzetméter összterületű lakóházat kívánnak építeni, ezzel újabb 60 millió ember lakás- helyzetén javíthatnak. Az ősz- szes pénzforrásokból együttvéve 73,5 milliárd rubelt költenek lakásépítkezésre, ami 22 százalékkal több a nyolcadik — ezt megelőző — ötéves tervben e oélra fordított összegnél Jelentős mértékben javítják az épülő lakóházak minőségét, szebbé teszik az épületek külső és belső kidolgozását, javítják építészeti megoldásaikat Az új lakónegyedekben iskolák, üzletek, áruházak, klubok, mozik és más kulturális és szolgáltató intézmények ia épülnek. A Szovjetunió továbbra is szilárdan tartja világviszonylatban első helyét a lakásépítkezés terén. A kilencedik ötéves tervben kitűzött feladatok sikeresen megvalósulnak. 1971-ben, a terv első évében az állam, a kolhozok és a lakosság erőforrásaiból körülbelül 2,3 millió lakás és családi ház épült Ez több mint amennyit egy év alatt az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban épí_ tessék, «süttvéw*
